A cső itt nem erősit csupàn illeszt .

Az anód és a katód feszültség kéne testhez képest.

Értem, de a bemenő jelem 1/3-a lett.

IÍgy igaz ez azért történt mert nem ide illő csövekkel kisérletezel.

Az ECC82 és az ECC85 eltérő munkaponti beállítást igényelhet. Nekem nem rémlik az ECC85 ajánlása, RF áramkörökben szoktam használni.

Megmértem csővel.
Ua=5.8V
Uk=170mV

Holnap megnézem a javasolt helyre a jelet, de egyet csatoltam a 10µF után. Csatolónak a 10µF ELKO jó lesz?


A végtranók: MP1620 + MN2488
A BC546,556 csak B-sek, mert C-s nem volt a HEstoreban

Itt alkatrész probléma lehet. Hivatkozás. R40, R41 és R43 áramát azonosnak tekinthetjük. Az anódáram ötször nagyobb feszültséget kéne ejtsen az R40+R41 katód ellenálláson mint az R43 anódellenállásé. Gondolom nem 5,83V a tápfeszültséged.
Szerk.: az említett BC tranyóknak nem tudok C-s változatáról, lásd ON adatlap.
A 10µF csatoló jó lesz, alsó határ 1µF táján, ha esetleg véglegesíteni szeretnéd (amit nem tartok bűnnek ).

Szerintem is elultetes tortent szinte biztos.

Mit érdemes megnéznem, megmérnem holnap? A fenti ellenállásokat megnéztem. Panel tervet mellékeltem kicsit feljebb, ami alapján csináltam.

Az említett három ellenállásnak megmérném a lábai közötti feszültségét. Ezt a feszültséget elosztva az ellenállás értékével megkapjuk a rajta folyó áramot. Ha nem kapunk három azonos áramértéket akkor baj van. Érdemes ekkor az ellenállások értékérnek ellenőrzésével kezdeni.
Szerk.: A végleges paneltervhez adnál egy linket?

Igen, mellékelem a panel tervet.

Akkor holnap megméregetem a fent említett feszültségeket.

Amúgy a bemenő és a kimenő jel viszonyának hogyan kellene alakulnia? Mert az 1/3 kimenő egyszer biztos nem jó.

Ha a 10µF-ra kötöttem rá, az miért nem jó? Az látszik, hogy tényleg nem jó. De miért?

Pedig ECC85-öt ajánlottad még Te is. Bővebben: Link

A csöves fokozat és az azt követő aluláteresztő szűrő egyaránt csillapítják a jelet. Hopp el is van mentve a szimulátorban
A másik 1/3 veszteséget az ECC85 helytelen munkaponti beállításának a számlájára írnám.

Értem. Hogy, s mit kellene módosítanom, hogy jó legyen a munkapont? Ha az általad javasolt helyre a jelet bekötöm, és jó lesz?

Csak még nekem mindig fura, ha a 10µF-os kondi cső felöli oldalára kötöttem be a jelet (felemelve a lábat) akkor sem volt valami nagy a kimenő jel, és elég torz. Bővebben: Link

Elnézve az ECC85 adatlapját berakható különösebb módosítás nélkül. A 6. oldal anód áram és feszültség diagramot vettem alapul.
Lenni kell itt valami zsiványságnak.

A NYÁK-on sem látsz semmi hibát sem? Ott kell lennie valaminek. Holnap átnézem a beültetést még egyszer, de a cső alkatrészeit megnéztem. A fenti jelalak nem mond valami neked, mint hozzáértőnek?

Ezt úgy kell érteni, hogy kihúztad a csövet mikor a 10µF-ről adtad be a jelet?
Ebben az esetben a végfokban lesz hiba. A végtranzisztor (bármelyik) emitter-ellenállás és a test között mérhető feszültség nagyjából fele a teljes tápnak?

Igen kihúztam a csövet.

A kimenő kondin néztem, ott 30-32V-ot mértem. Mivel egyforma a két oldal, ezért egyformán van valami elrontva. A NYÁK terven nem látsz semmi árulást? Ha nem, akkor lehet valami alkatrész nem jó.

Ezt mekkora tápfeszültség mellett mérted?

48V AC, azaz 65V DC-t mértem a kondikon.

Ez álomszép.
Az oszcillogramm felcserélt kollektor-emitterű tranzisztor beültetésre emlékeztet, volt is ilyen probléma a NYÁK-tervezés első szakaszában.
Átvizsgálom ismét a tervedet.

Találtál valamit? Én nem.

Nem szúrt semmi szemet, majd megejtünk pár mérést. A két csatorna egyformán viselkedik?

No, egy hiba megvan! A 220µF 100V anód tápszűrők polaritása helytelen. Ezért olyan alacsony a mért feszültség a csőnél.

Igen tudom mit mondtam es lehetseges is a csövek kiprobalasa de az eredeti rajz alapjan a munkapont az E88CC hez van beallitva.
De nalad mas gondok vannak , nagy valoszinusegel alkatresz elültetésed van!

Igen egyformán viselkedik. A kondikat megfordítom délután, és jelentkezek.

Igen ez okozta a bemenő jel problémát.
Upp feszültségek:
Jelbe: 1.24V
10µF kondi elött:1.16V
T3 tranzisztor bázisán: 0.86V

De sajnos a kimenő jel még mindig csak 5.2V.

Alapvetően helyén van az erősítő, ha a kimeneten féltáp mérhető és valamennyi jel is átjut az áramkörön. Az aszimmetrikus torzítás a legaggasztóbb.
Először a nagyjelű erősítő áramát vizsgáld, mely (hivatkozás) az R19-en eső feszültségből számolható. 0,6V-ot, azaz 4mA-t várunk, persze az ellenállás értéke is ellenőrizendő.
Ha ez rendben, mérd meg, a kimeneten terhelés nélkül is ilyen korán határolódik-e a félszinusz! Ha nem akkor a tranyókat és az áramkorlátot vetjük górcső alá.
Magának a végerősítőnek T3 bázistól a kimeneti pontig az R23/R25 ellenállás páros határozza meg a jelerősítési képességét. Au=1+R23/R25 (38-szoros) ami igen jelentősnek számít.
Szerk.: az 5,2V kimeneti feszültséghez milyen jelalak tartozik?

R19-en 664mV-ot mérek.
Terheléssel 8 ohm: 7.6V Upp-ig szép színusz
Terheléssel max kivezérlés: 13.6V, de vágás van az alján
Terhelés nélkül max kivezérlés nincs vágás, és 32.2V.

Mérj bázis-emitter feszültséget egyik csatornánál mindkét végtranzisztoron, lássuk van-e köztük feltűnő különbség.