Ez alapján LOOP-hoz attenát kell csatlakoztatni, a DETEKTOR, STAGE1, STAGE2 höz pedig fejhallgatót, hangszórót.

Kösz az infót. Kész a doboz, neki állhatok a többinek.

Hát ez rádió egyálán nem lesz múzeális,minden épitve lesz benne,kivéve a forgók és az előlap,hát igy én is gondolkozom,hangfal épitésben én is jártas vagyok az asztalos munkában,majd fogok én is fabrikálni egy világháborús rádiót, vannak hozzá régi oktál csöveim is.

Sajnos telepes csöves rádió minálunk sem maradt, én is dobáltam ki őket a szemétbe. Ma már van, aki örülne nekik.

Janó bácsi a tápegységet lehetne külön dobozba is valahol elrejteni. A rádióba akkor csak a fűtés és az anód telep menne bele, mint eredetileg.

Mások is gyártottak antik rádiót,nekem is van egy rakás ilyen antik csövem,ennek a srácnak megvolt az antik doboz is,én sajnos kell gyártsak ilyesmit,a csövek között van EF 6 ,EBC3,orosz 6P6C,és egy vadonat új AZ 11,ezek mind jó állapotban,lesz belőle egy antik egyenesvevő
Bővebben: Link

Igazad van, mint az egyik képen látszik is a rádió dobozának belsejében elég nagy hely van hátul kihagyva, gondolom ott voltak a telepek. Ezért a tápot be lehetne tenni egy fadobozba, erre a hátsó üres helyre berakni és csak vezetékekkel csatlakoztatni. Valószínűleg ezt fogom csinálni.
Eredetileg fűtés, anód és előfeszültség táp csatlakozott.

Ma megint tudtam kicsit dolgozni, készen vannak a csövek, be is vannak építve.

Még csak a gramofontölcséres hangszóró hiányzik hozzá,nagyon szép lesz,kár hogy nem valódi.

Esetleg valakit érdekel? Müködöképes riportermagno R21a, mikrofon nincs meg, kapcs rajz mellékelve.
A bör tok hibátlan, jo állapotban van.

Ha nem pont ebből akarsz meggazdagodni, akkor miért nem ajánlod fel a múzeumnak? Én már voltam nála, jó fej (azaz szerintem megérdemli)

Kedves Fórumtársak! A képen látható hangolásjelzőt hogy és hova kell bekötni? Ez egy Minerva 375 1F készüléké volt valamikor, de én egy Minerva 395 W-be szeretném bekötni, lehetséges ez? Előre is köszönöm a válaszokat!

Főtengelye van e ?

Van, meg szép nagy lendkerék is van benne. Belülröl sokkal profibb modon van megépitve mint a korabeli magnok. Vágomechanizmus is van benne, mint az akkori studiomagnokban szokott lenni. (Ollo nincs).
Az a kar a jobb oldalon müködteti ezt.

Levettem a dekliket:

Még 2 kép:

A motor egy sokpolusu tachogenerátoros DC motor

A bal oldali szalagvezetö szinten egy csapágyazott görgö.

Nagyon szép példány,még Nagy Vilmos gyűjtőnek is tetszene,az előmágnesezés milyen,AC,vagy DC?

Azt hiszem AC ( már jo 30-40 éve lapult egy szekrény mélyén). Itt a rajza:

Ez AC,a végfok egyben oszcilátor is,nem látom a törlőfejet,az nem tudom mivel megy,vagy egy forgó mágnes,mind az olcsó kinai magnóknál?Lehet,hogy darabokra kell majd szedni,a rozsda komoly nyomokat hagyot benne

Az nem rozsda, hanem valamilyen barna festék vagy lakk. A törlöfejre drotok mennek. Most nincs idöm bekapcsolni (táp meg szalag stb kellene hozzá), de szerintem ez ugy megy, mint akkor amikor eltettem 40 éve aztán elfelejtettem... A doboz igen jol zár igy ha kinyitod még gyári szaga van....
A fejek fixek, semmi olcso kacat. Ezek a magnok akkoriban a Nagrát meg az Uhert voltak hivatottak kiváltani és az áruk sem volt kisebb, csakhát ugye nem teljesen kellett hozzá deviza.

Szia! Ha a magnó tud 19cm/s sebességet, akkor érdekel. Többit privátban.

Szerintem csak 38 cm/s tud, de ebben nem vagyok biztos. De akkoriban csak 38-s sebességgel dolgoztak a profik. Nincs szalagom, igy nem igen tudom kiprobálni.

Janó bá, azok a csövek így maradnak? Mert nekem kissé furcsán hat, hogy így felülről bele lehet látni és látni a mostani csöveket. Nem lenne jobb egy kis ezüsttel leködölni?

Nem a végfok a törlő oszcillátor. Az egy komoly, nagyteljesítményű, ellenütemű oszcillátor. A törlőfej, és a kombinált fej is nagyimpedanciás, ezért kell viszonylag nagy feszültség a törlőfej áramához, ill. a kombinált fej nagy impedanciája lejátszáskor jön jól, mert nagy feszültséget szolgáltat, ez viszont jót tesz a jel/zaj viszonynak. Felvételkor viszont nem annyira jó a nagy impedancia, mert az áramgenerátoros meghajtáshoz nagy feszültség kell. Ezért a kimenő trafós megoldás.
A sebesség is 38 cm/s, mert a stúdiókban (akkoriban) ritka volt az a magnó, amelyik tudott 19 -et.

Ha én épitettem volna me,akkor biztos tranyókkal csináltam volna URH-ra,hogy valamit azon a süket Kossuthon kivűl még lehessen venni vele és az üveg burák alá tettem volna ledeket,vagy skálaizzókat,hogy világitsank mint valami cső,az antik benyomás igy is meg van,főleg ha van egy tölcséres hangszóró.

Folytatom a Kenndy rádiót. Az elmúlt két nap alkatrész gyártással, tekercsek javításával telt, meg összeraktam az elektronikát. Most már szépen szól középhullámon jó nagy az érzékenysége a hangolt, szabályozott előkörnek köszönhetően. Igyekeztem hű lenni, a lehetőségekhez mérten az eredeti rajzhoz, persze már hálózati csöves formában. Az előkör egy EF 183 köré épült a megfelelően kikísérletezett beállításokkal, a mod. cső is egy EF 183, a végcső pedig egy PCL84 pentóda része.
Az egyencső pedig egy 6X4. Nekem is bántotta a szememet a túl átlátszó üveg, ezért kaptak belülről egy halvány ezüst szint. Sajnos a fotó nem adja vissza az eredeti látványt, az ezüst sokkal halványabb majdnem átlátszó de azért takarja valamennyire a csövet. Viszont a katódok izzása átlátszik rajta. A középső cső nincs festve, abban egy glimm van, tulajdonképpen az a bekapcsolás jelző is egyben.
Még van meló a készülékkel, amíg kész lesz, de már látszik az alagút vége.
Üdv

Érdekes, hogy a tuning 1, és 2 még 1-től 10-ig sincs beskálázva. Csak fejhallgatóval lehetett hallgatni? Azok a nieder trafók milyen áttételűek? Megérte ezeket legyártani 1 db ellenállás és kondi helyett? Annyival hangosabban szólt trafós illesztéssel? Azok a jó nagy légmagos tekercsek is érdekesek. Azért mehettek ki a divatból, mert a nehéz előállítás ellenére sem produkáltak sokkal nagyobb körjóságot a későbbi ferrit vasmagosoknál. Persze az egyenes vevők világában még azt hitték, az a minden, ha minél nagyobb hengerre készítik el. A kapcsolás is egyszerű. Csak csövekből és trafókból áll. Ha jól rémlik egyetlen 2 megohmos ellenállás meg a fűtőköri potméter, ami megint csak teljesen fölösleges. Az is csak tévhit volt, hogy meghosszabbítjuk a csövek életét, ha azokat aláfűtjük. Azok a sok érintkezős jack aljzatok megfelelnek valamelyik mai szabványnak? Egyáltalán benne voltak még, és a igen, használhatóak, vagy ki kellett őket cserélni? Végül is, ha egy múzeumba kerül, az előlap az, amit a közönség meg tud csodálni, az meg még az eredeti.

6 -os jack-eket láttam régi telefonközpontban,az aljzatoban pontosan talált a mai gitár jack,azt hiszem ez egy ősrégi szabvány

Szerintem abban az időben egy kondi értékesebb volt, mint egy trafó. Másrészről azok a csövek nem birták volna normálisan meghajtani a következő fokozatot RC csatolással. Ferrit pedig abban az időben nem hiszem, hogy létezett.

Janó bá, hova kerül ez a rádió? Meg lehet valahol tekinteni?