Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Hangsugárzó építés, javítás - miértek, hogyanok
Témaindító: csonthulye, idő: Dec 10, 2005
Témakörök:
nem tesz különbséget a fül- és fejhallgató között
Szerinted a fül és fejhallgatókban nem hangszóró van? Akkor mégis mi? A fej illetve fülhallgatók között a különbség elsősorban, mint ahogy a nevében foglaltatik, a használatukra utal. Egyik a fejen átívelő, pántra fogatott, két nagy általánosságban dinamikus hangszórót (elenyésző statikust) magában foglaló, egy vagy két fülkagylón kívül elhelyezkedő tok, mely felépítéséből adódóan lehet zárt, vagy nyitott, míg a fülhallgató a hallójáratba helyezhető, ugyanezen elektrodinamikus elven működő hangszórót rejtő tokozat. Mivel a felhasználás jellege célorientált, és ez a neveikben egyértelműen érvényesül is, nem használjuk rá a hangsugárzó kifejezést, bár felépítésük, működési elvük, alapjaiban megegyező. A további okfejtésedet elég keszekuszának tartom. Jelen esetben azokban a témákban, ahol emberi, ill. zenei hangok megszólaltatása a cél, hogy jön képbe az autókürt, csengő stb? Gyakran használt fogalom a hangdoboz, hangláda, hangfal, hangszóró. Ezek is hibás fogalmak. Ezek nem hibás fogalmak, csak sokan hibásan használják őket, mert nincsenek tisztában a valós értelmükkel. A hangdoboz egy üres dobozt jelöl, melybe a különféle elven működő hangszórókat, és további kiegészítőket szerelünk. Ha ezek a dobozok méretükből adódóan nagyok, akkor használjuk a hangláda kifejezést. Magyarán, csak a méretbeli különbségtétel miatt használatos. Érdekes megjelölés az "aktívhangfal" kifejezés. Erre is jó lenne egyértelműbb fogalom. Ez nem érdekes, hanem a legtöbb esetben rosszul használt, rosszul beidegződött fogalmat takar. Az aktív hangfal kifejezés, egy olyan fal rendszerű hangsugárzót jelent, (ene, már ha készítene ilyet valaki, mondjuk passzív váltósban létezik) amiben a beépített, vagy különálló erősítőegységek, a hangszórókat külön külön frekvenciafüggően hajtják meg. Tévesen ezt a kifejezést használják az ilyen meghajtási elven működő zárt, vagy nyitott dobozos rendszert használó aktív-hangsugárzókra. A hozzászólás módosítva: Júl 19, 2017
Kedves Szamóca!
Látszólag a téma amolyan kukacoskodás, piszkálódás szerű. A szakmában dolgozók sok alkalommal "hangfal"-at mondanak (írnak). A magyar értelmező szótár sík falszerű tárgyat említ, mely közepe körül hangszóró(k) van(nak). Gyakorlatban ezen meghatározás szerint a "hangfalon" doboz-,láda, vagy egyéb alakú méretű tárgyat értünk. Tehát a hivatalosan kiadott értelmező szótár szerint eltérő módon használjuk a fogalmat. Az internet oldal elején is ragaszkodik az oldal fent tartója a helyes fogalom használathoz. NAGYON HELYES! Szerintem. Ezek után minden fogalmat használjunk helyesen! Kérdés, hogy a dobozszerű készüléket minek nevezzük az aktív hangfallal együtt. Az a doboz, mely belsejében hangkeverő, hangerősítő, hangváltó, hangszóró(k) van(nak) miért neveztetik aktív hangfalnak, mikor a sík laphoz semmi köze sincs? Ezek szerint van passzív hangfal is? Mit nevezünk hangszórónak? Mert a híradástechnika kezdeti évtizedeiben elektromágneses fejhallgatók és -hangszórók voltak. A vezetékes telefon az utóbbi évtizedig ilyet használt! Te a fiatal életkorod miatt ezt könnyen lehet, hogy nem tudod. Az ilyenek semmi köze a dinamikus hangszórókhoz. A dinamikus hangszórók megjelenésekor külön kihangsúlyozták a "dinamikus hangszóró" megnevezést. A formális logika, mint tudomány, külön meghatározza a fogalom alkotás módját. A fogalom tulajdonságai alapján történő értelmezését. Én úgy látom, hogy az említett oldal elején lévő meghatározások nincsenek összhangban a formális logika alapjaival. A fülhallgatón is el kell gondolkodnunk, mert piezó elven és az említett elektromágneses elven működők is vannak! Ezeknek a dinamikus elvhez semmi köze sincs. tisztelettel F.
Sziasztok! Van néhány újszerű videoton HC20/10-es széles sávú hangszóróm. Arra gondoltam, hogy az egyikhez esetleg építenék valamilyen dobozt. A cél PC ill. laptop hangosítása, mondjuk filmnézéshez. A hangszóró méretéhez képest lehetőleg kicsi, hordozható, aktív doboz lenne az optimális. A laptop belső hangszóróinál persze bármi jobb, viszont nem értek a hangsugárzók tervezéséhez, és az említett hangszóróról sincs túl sok adatom. Viszont itt hátha van olyan aki ismeri ezt a típust, és tud hozzá ajánlani bevált dobozt...
A csatolt PDF-et találtam róla (14.oldal)
Úgy emlékszem, Ritmus néven forgalmazták, és a doboz méretei:
300 x 470 x 200 mm Szerintem, a te esetedben, egy Mikromaxxal, vagy PC hangsugárzóval jobban járnál.
Inkább ne csináljunk ilyet. Az egymással oszható oldalélek alapból nem jók, a hangszórónál pedig nem csak a térfogat számít, hanem az előlapi elhelyezés, belső rezonanciák, süllyesztés, stb.
Illetve most mondok egy "bogarat". A gyurmával rögzített hátlap sosem fog úgy szólni, mint a beragasztott.
Természetesen ismerem. Én gyártom a membránját is.
Azért ennyire nem rossz a HC20, mint a pdf-ben. A doboza egyszerű, sok lehetőség nincs. 12-25 literes zárt, vagy 25 liter b-reflex.
Két azonos csővel, azonos dobozban, az átmérő 53,7mm a hossz ugyanaz.
Két különböző hosszúságú csővel is egy hangolási frekvencia lesz, de a jósági tényező változik. A hangolásnál nem a csőben lévő levegő tömege számít.
A meghatározások helyesek a felső sávban. Hangszóró az elektrodinamikus, piezoelektromos, vagy egyéb elven működő reverzibilis átalakító, hangsugárzó a sugárzásjavító foglalatba (doboz, végtelen fal, lap, tápvonal, tölcsér) épített hangszóró. És ez igazából ennyi. A többit (pl. fej- és fülhallgató) fölösleges idekeverni (bár besorolhatóak lennének ezekbe a kategóriákba).
Az elektromágneses és/vagy lengőnyelves hangszóró az a századeleji megoldás, amikor a légrésben egy lágyvas lap mozog, de ma már értelmetlen foglakozni vele, csak fülhallgatókban tűnik fel újra, de ez nem egészen azonos a régi megoldással, és többnyire a teljes frekvenciatartományt nem lehet rábízni, csak kiegészítésként alkalmazzák hibrid meghajtókban.
Kedves P. László!
Arra kérlek, légy szíves megnézni a Magyar Tudományos Akadémia által szerkesztett Magyar Értelmező Szótárban a hangszóró, hangsugárzó és hangfal értelmezését, meghatározását. Ugyan is a fogalmakat a magyar nyelvben az említett értelmező szótár szerint kell használni! Peres ügyekben és hivatalos fordításokban e szerint járnak el. Ezek után ezen az oldalon miért használunk "maszek" meghatározásokat? Tisztelettel F.
Megnéztem. Az a helyzet, hogy az értelmező kéziszótár meghatározása az általam preferált és a sárga mezőben is jelzett definíciókkal vág egybe. Bár ezek műszaki fogalmak, a szótár hatásköre nem terjed ki rájuk, nem is biztos, hogy értettek az elektroakusztikához, akik szerkesztették. De azért mégis.
Had kukorékoljak bele én is.
A műszaki irodalomban elterjedt dolog, hogy az anyag elején, vagy végén található egy terminológia nevű rész, ami az anyagban használatos szavak, rövidítések értelmezését írja le. Erre azért van szükség, mert ezek a műszaki fogalmak eltérhetnek a hétköznapi beszédben használt nemegyszer pongyola fogalmaktól. Pont ennek a topiknak a sárgával jelzett fejrészében található egy ilyen terminológia, ezért ebben a topikban kéretik ehhez igazodni, függetlenül attól, hogy máshol mi a szokás. Így értjük meg egymás mondanivalóját, pontosan, félreértés nélkül.
Az a gond, hogy már a logikáját sem értik, nem látják át. Ezért kell olyan sokszor elmagyarázni mindent.
Azért van a terminológia. Ha van benne logika, ha nincs, így kell érteni ebben az anyagban, és kész.
Persze jobb lenne, ha értenék a logikáját is, nem kéne ennyit magyarázni. Engem anno eleget csesztettek a főnökeim, mire megtanultam írni, olvasni. (ügyiratokat) A hozzászólás módosítva: Júl 25, 2017
Sziasztok!
Ne haragudjatok hogy ide írok, gondoltam ez az a fórum rész aki leginkább közel van az én kérdésemhez. Szóval arról van szó van egy Bruel & Kjaer 1024 szinusz generátorom. Ezzel ellenőriztem annak idején még vagy 20 évvel ezelőtt a hangszórókat amikor javítottam. Mivel nem javítok már, feleslegessé vált ez a műszer. Meg vennék tőlem, de nem tudom mennyit érhet. Sehol magyar oldalakon nem találok ilyet, vagy hasonlót. Nem tudjátok mennyit érhet? Köszönettel: Tamás
Mivel egyre kevesebben használnak ilyen analóg műszereket, a használati értéke folyamatosan csökken, de valahol 25-50 000,-ig lehet eladni. A reális értéke inkább az 50-60 000,- HUF környékén van.
Esetleg meg lehetne próbálni ebayen eladni, úgy nagyobb lehet az esély, hogy jobb áron elkel, csak a szállítás távolabbi EU-s országokba drága. Mondjuk, ha van rá vevő, akkor ez nem aktuális már. A hozzászólás módosítva: Júl 26, 2017
Köszönöm szépen! Ez nagy segítség volt, mert nem találtam erre utaló árakat. Ebay-on néztem, ott volt egy, valamiért elsiklottam felette. Egy úr átlinkelte nekem. Igen vevő lenne rá, érdekli a ketyere . Nem tudom mit akar vele kezdeni. Azt tudom hogy javítgat hangszórókat.
Üdvözlettel: Tamás
Nem sok mindenre lehet már használni, főleg így magában. PC-s műszerek korát éljük. Egy sima szinusz jelgenerátor meg olcsóbban is beszerezhető. De azért szép darab.
Tisztelt Valamennyien, akik hozzászóltatok és akiket érdekel!
A legelején már írtam,hogy "látszólag amolyan kukacoskodás, piszkálódás" az egész. Jó pontosan meghatározni a dolgokat és úgy használni. Szükség van a pontos értelmezésre. Sajnos az értelmezés sokféle lehet. Én a nagy értelmező szótárat néztem. Ott is szerintem pontatlan a meghatározás. Fejhallgató olyan híradástechnikai készülék, mely két kagylóval rendelkezik és ezeket fülre illesztve hallgathatjuk az elektromos hangáram hatására keletkezett hangot, mely egy személy által hallható. Hangszóró olyan híradástechnikai alkatrész, mely elektromos hangáram hatására jelentős távolságra és jelentős hangerejű hangot sugároz, így több személy által hallható. Fülhallgató olyan híradástechnikai készülék, melyet a fül hallójáratába illesztve hallgatjuk hangját, mely elektromos hangáram hatására keletkezett. Csak egy füllel hallható. A kétfülű hallás érdekében párosával kell használni. Hangdoboz? Hangsugárzó? Hangszóró teljesítmény? Hangszóró terhelhetőség? Hangszóró torzítás? stb. Próbáljuk meghatározni ezeket a fogalmakat is! A logika szerint a legközelebbi nem fogalomtól (híradástechnikai készülék, híradástechnikai alkatrész) kell megkülönböztetni a fogalom tulajdonsága alapján (...egy személy által halható..., ...jelentős távolságban jelentős hangerő...). Hát igen, a korral haladni kell, Ti írtátok! Tisztelettel F.
Nem ennyire bonyolult. Hangszóró = elektromechanikai átalakító. Hangsugárzó = sugárzásjavító foglalatba épített hangszóró. Terhelhetőség, torzítások szabványok szerint. Pont.
Sziasztok!
Hangsugárzó építésében kérném a segítségetek! Egy hosszú (1m ???) soundbar-t szeretnék készíteni. A fő szempont az olcsóság. (persze a hangminőség sem utolsó, de valljuk be, a 2 szempont nem igazán valósítható meg egyszerre.) A hangszórókat Aliexpressről gondoltam beszerezni az áruk miatt. Az erősítőt szintén. Szeretném hogy a hangsugárzó bluetooth-szal kapcsolódjon a lejátszóeszközhöz. Minden ötletet, ajánlatot, építő hozzászólást szívesen fogadok
Sziasztok!
A szettem jelenleg egy pár Schneider 8020 LS álló hangfalból, és egy Onkyo A-8420 sztereó erősítőből áll. A segítségeteket szeretném kérni, ugyanis valami, valahol rendetlenkedik, de sajnos nem tudtam még kinyomozni, hogy hol is lehet a probléma. A tünetek a következők: Néha, legjellemzőbben bekapcsoláskor tapasztalható, hogy talán nem szól valamelyik hangszóró (a mély?) az egyik oldalban. Ebben azért vagyok bizonytalan, mert olyankor annak az egész oldalnak beteges hangja van, szóval lehet, hogy mindegyik szól, csak nagyon torzít és jóval halkabb is, mint kellene, hogy legyen. Ilyenkor több alkalommal is próbáltam megcserélni a két oldalt, de mire kikapcsolom, kihúzom, megcserélem, visszadugom, visszakapcsolom, addigra "el is múlik" a probléma, és van, hogy 1-2 hétig elő se jön. Így még annyit se sikerült megállapítanom, hogy az erősítőnek, vagy a hangfalnak van-e baja. Hogyan tudnám kinyomozni, hogy egyáltalán hol lehet a baj? A másik probléma pedig bizonyosan a hangfallal van, ugyanis elég hülye a konstrukció, még hozzá nem értőként is lenne néhány kérdésem a tisztelt tervezőhöz Töltöttem fel róla néhány képet(+ a hangváltóról is), remélem elég jól látszik rajtuk, hogy miről is van szó. A doboz hátulját nem lehet leszedni, ragasztva van. Az előlap rögzítését pedig úgy sikerült megoldaniuk, hogy az aljára és a tetejére oda volt szögelve egy-egy műanyagdarab, majd a két műanyagdarabot ragasztották oda istenesen a doboz többi részéhez. Hozzám már úgy kerültek, hogy a műanyagokról (és a szögekről) le volt feszegetve az előlap, amit már nyilván nem lehetett kulturáltan visszatenni. Annyit tudtam javítani a helyzeten, hogy lefejtettem a műanyagot a dobozról, és kiszedtem belőle a szögeket, majd visszatettem, így legalább az előlap is vissza tud szorulni valamennyire a helyére, de hát nyilván nem az igazi. Szeretném valahogyan megcsinálni, de nincs ötletem a rögzítésre, amivel nem gányolom teljesen szét az egészet, hogy még csúnya is legyen Előre is köszönöm, ha valaki egyáltalán elolvassa ezt a kisregényt A hozzászólás módosítva: Aug 2, 2017
Ha megeri neked, csinálhatsz új előlapot. Pótolhatod a hiányzó részt, visszaragaszthatod a muanyagot, lényeg, hogy légmentesen zarjon. De túl sokat nem ér a hangsugarzo, eredetileg sem annyira nagy igényességgel készült.
A hibát ennyiből nem nagyon lehet behatarolni, talán az erősítő, ha van a kimeneten hangszóróvedelem, a hozzá tartozó relé lehet kicsit beteg. a hangszóróknak ritkán van kikapcsolás után helyreálló hibája. Ellenőrizd le. A hozzászólás módosítva: Aug 2, 2017
Eszembe jutott még néhány plusz infó az ügyről, ami még hasznos lehet:
1.) Az erősítőre 2 pár hangsugárzót lehet rákötni, próbáltam átdugni a másik kimenetbe őket, de ebben az esetben is jelentkezett a probléma. 2.) Nem mindig ugyanaz az oldal rendetlenkedik. 3.) Volt, hogy a hangerő tekergetése "megoldotta" a problémát, bár nem vagyok benne biztos, hogy tényleg az volt az oka, simán lehet, hogy csak egybeesés. Az erősítőt még nem szedtem szét, hogyan tudom megállapítani, hogy tényleg ez a relé-e a hibás? Multiméterem van, de nem igazán értek hozzá :/
Ugyanazt gondolom mint eddig. Kicsit megerősítetted a kiegészítő infókkal. Esetleg más átvezetési hiba is lehet, ha kapcsolható a négy kimenet.
Igen, egy kapcsolóval állítható, hogy A, B, vagy A+B csatornákra menjen ki a jel.
Akár a kapcsolók is lehetnek, de valószínűbb a relé.
Azt hogyan tudnám kinyomozni, hogy tényleg azzal van-e a baj?
És ha tényleg az romlott el, akkor megoldható-e házilag a javítása/cseréje?
Egyértelmű szokott lenni, hallva a hibajelenséget is. De ha például ideiglenesen összezárod a relé záró érintkezőit, és a probléma megszűnik, akkor megtaláltad a baj forrását.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |