Sziasztok!

Néhány 12 voltos eszköz meghajtásához vettem egy, a képen látható kapcsoló üzemű tápot.
Viszont fáziskeresőm nincs, igy nem tudom a konnektorban melyik a fázis és melyik a nulla.
A tápon viszont fel van tüntetve, melyiket hova kell kötni.
A kérdésem az lenne, hogy ezek esetleg megcserélhetők, vagy mindenképp derítsem ki, melyik a fázis és a nulla és aszerint kössem be?

Szia! Nem fontos a fázis-nulla helyzete, viszont a védővezetőt (földelés) mindenképpen kösd be!

Köszi, be is kötöttem, működik rendesen
Persze, földet mindenképp bekötöttem!

Üdv. Lenne egy két kérdésem. Az első kapcsoló üzemű tápegységem tervezem már nem szabadon futó oszcillátorral hanem ic-vel.
A választott végfet párosom a kísérletek erejéig az IRFP450LC (mivel ez van kéznél,van benne védődióda és ez ilyen ágyúval verébre stílusú,de van sok IRF820-840 is). Egy 650W-os pc tápból kitermelt trafómagom van 1 tekercs primer,és a szokásos 5 és 12V szekunderekkel. Az volna a kérdésem hogy egy ilyen trafómaggal (ami pc tápból van) mekkora feszültségig lehet elmenni bontás nélkül? Gondolom 2x45V-ot már nem bírna ki igaz?
Van itthon egy 120V 1,2A-es labor tápegységem a kísérletekhez, már csak egy rajzot kell összeállítanom. A választott ic az IR2153 (szintén azon okból hogy rengeteg van belőle). Védelem elvileg úgy lehetséges ha a kondinál egy FET-el zárom az ic lábát a GND-hez így leáll az oszcilláció. Ez megfelelhet egy ilyen táphoz?
Ettől a táptól egyenlőre kb 200W-ot várok szekunder köri teljesítményként, viszont élesben 230V-ról ,az igazi felhasználása mellet már 450W körül várnék el , 2db 200W-os kapcsoló üzemű végfokot látna el tápfeszültséggel.
A 47K-330p páros állítja be a frekvenciát. A kísérlet erejéig 1nF lesz bent és 10K + 50K -s potméter a frekvencia szabályzására. A tápfeszültség 120V lesz,így a közepelésen 60V-nak kell lennie pontosan. Diódának jó ha azt használom amit a tápból kiszedtem igaz? ( kettős shottky diódák S60SC4M ,ebből van 4.) A válaszokat előre is köszönöm.

A kimeneten feszültség többszörözés nélkül kb DC +-24V feszültség érhető el primer oldali DC 320V esetén. Viszont a fenti kapcsolás esetén kell még egy induktivitás is a PC trafó primer oldalával sorosan a működéshez. Javaslom nézz át a Kapcsolóüzemű táp 230V-ról topikba. Illetve javaslom még cimopata rezonáns kapcsoló üzemű táp cikkét is elolvasni különben csak fet temetőd lesz...

A diódás kérdés mire vonatkozott a BA 159-re vagy a szekuder oldalra ?

Szekunder oldalon a gyorsdiódák.

Gondolom akkor át kéne tekerni valahogy ezt a magot, amit nem tudom hogy át lehet-e mert rendesen le van gyantázva/ragasztva.

A szekunder oldalon a kimeneti feszültség dupláját tudó gyors dióda szükséges. A S60SC4M csak 40V-s ide kevés lesz

A ferrit anyaga könnyen sérül, törik. A bontáshoz forrásban lévő vízbe szokták tenni a magot kb 10-20 percre vagy rezsón 100-150 celziuszra melegítik. A ragasztó gyanta ezen a hőmérésékleten kilágyul és óvatos mozgatással sikerülhet törés nélkül szétszedned a magot.
Érdemes egy két videót is megnézni a technikáról.

Javaslom, elsőnek építs inkább egy kis teljesítményű tápot 50-100w nagyságrendben tapasztalat szerzés okán.

A +-45V-ból csak 4 ohmon jön ki a 200w, komoly áramerősségre kell tervezni a tápegységedet.

Nem lenne baj ha olvasnátok, és használnátok a keresőket, hiszen azért vannak, és akkor nem kellene sorozatosan leírni ugyanazokat a dolgokat. A PC táp trafójának bekötéséről már többször csatoltam rajzot, hogy a mostanában gyártottak is így néznek-e ki belülről azt meg nem mondom, mert újabb gyártású trafót még nem szedtem szét, de a szekunder feszültségek miatt nagy különbség nem lehet. Ha úgy számolunk hogy a trafó primerjén 150-155V körüli feszültség van, akkor az ismert menetszámok áttételének függvényében nem nehéz kiszámolni hogy hogyan fognak alakulni a szekunder feszültségek szabályozás nélkül.
A tekercsvégek szétbontása nélkül tudsz csinálni 2x12V-ot, 2x27V-ot, vagy ezek dupláját, 2x45V-ot azt sehogy sem. Szoktak olyat csinálni hogy a trafó lábainál szétbontják a párhuzamosan kötött 3 menetes tekercsek végeit, és sorba kötik őket, de azzal a megoldással is vagy 2x39V-od lesz, vagy 2x51V-od.

A bontáshoz hideg vízbe kell tenni, mert egyből megreped a forró víztől! Lassan kell felforralni. Vastagabb munkavédelmi kesztyűvel fogva, finoman mozgatni, széthúzni. Rezsó ellenjavallt, nem egyenletes az átmelegedés (ferrit rossz hővezető).

A jelenlegi maggal is építhetek kis teljesítményű tápegységet igaz? Igaz a feszültség szint nem lesz meg, de egyenlőre méregetni ,tesztre elég lesz.

Granpa:
Akkor lassan felmelegítem vízben,majd forralom egy 5-10 percig és utána kesztyűvel széthúzom? Aztán visszateszem a darabokat a forró vízbe (hogy ne legyen nagy hőkülönbség) és hagyom kihűlni a vizet a maggal együtt.

Ennyire nem kell félni, csak ne tedd hideg felületre.

Rendben,köszönöm s választ. Azt lehet tudni hogy hány menetet kell majd rátenni és hogy hogyan,ahhoz hogy elérjem azt a feszültséget ami nekem kell?

Ge Lee hozzászólásainak tanulmányozását javaslom. Épp néhánnyal előbb. pl.

Amíg nem szereztél be megfelelő szigetelőanyagot (ragasztós poliészter vagy poliimid fólia) a tekercseléshez, addig ne is állj neki szétszedni a magot.

Köszönöm a választ. Ilyen szalagot lehet valamelyik üzletben kapni vagy a beszerzése ettől bonyolultabb?

A zotek-et találtam hirtelen ahol egyszerű a keresés, és az árak is elfogadhatóak: poliészter és poliimid. Az adataikat (szigetelőképesség, hőállóság stb.) a leírásaikban megtalálod.

A szalagok között csak a hőállóság a különbség és az átütési feszültség?

Nem. Teljesen más a hordozó (szigetelő) anyaga, mások a tulajdonságaik. A poliimid valamivel jobb szigetelő mint a poliészter, a meleget is jobban bírja, viszont mechanikailag nem vehető annyira igénybe, könnyebben szakad, vagy könnyebben lyukad ki mint a poliészter. Ahol van róluk részletesebb adatlap, ott össze lehet vetni az összes egyéb tulajdonságaikat, mint nyúlás, stb. Illetve ami ott a poliimid esetében negatívum, hogy jelenleg a 24mm-es a legszélesebb, az meg egy 3 centi széles csévéhez már nem jó. A poliészterből meg van 5 centi széles is, azt kell megvenni, és a szélesből lehet keskenyebbet is csinálni ha éppen olyan kell. Le szoktam alkohollal tisztítani egy sima felületet (pl. üveglap), ráragasztom a szükséges hosszt (2-3 menet a csévén) némi ráhagyással, filccel megjelölöm a két végét a cséve pontos szélességében, és egy vonalzó mellett pengével vagy tapétavágóval végigvágom.

Értem, köszönöm a hasznos tanácsokat és a válaszokat. Nemsokára jelentkezek hogy haladok.

PC táp trafóból félhíd esetén 2x25-27V-os tápot lehet faragni. De! Ha a PC traffancsokból kettőt kötnénk be, mégpedig a primert párhuzamosan, a szekundereket pedig sorosan, vagy két független teljes hidas egyenirányítással, akkor már 2X50-54V állna rendelkezésre. Ezzel már lehet kezdeni valamit.

Egyenlőre maradnék egy megfelelő méretű trafó tekerésénél ( mármint a kapcsoló üzemhez egy ferrit áttekerésénél) ha már itt egy ekkora ferritmag ki is használom.

Ahogy gondolod. Viszont nem csak a kisgyereket kellene eltiltani a konnektortól, hanem a megfelelő műszerezettség nélküli amatőrt is. Olyan ez, mint az autóvezetés. Annak idején azt mondta az oktatóm, hogy a suliban a kettes is jó, de vezetésben aki nem ötös, az bukik. Ma már van 4 kV-os trafóm az átütési teszt érdekében. Korábban tekertem olyan trafót, ami bár üzemelt, a 4 kV átszaladt rajta. Azonnal likvidáltam. Engem megüthet nem baj, de az asszonyt meg a gyereket ha már én nem ütöm, ne ez csapja agyon. Ők is piszkálják az erősítőt, a zenecuccokat stb.

Ebből kiindulva úgy gondolom, hogy inkább a gyáriból kettő, mint egy saját tekerés. Műhely körülmények esetén az ember kezéről só, mocsok, fémszilánk kerülhet a szigetelőanyagra.

Feltehetnénk a kérdést, mire ez a nagy elővigyázat. Egy rosszul vezetékezett próbateremben cimborám kezében gitár, szája előtt mikrofon, közte pedig szikra. Természetesen rock and roll, izzadás, hogy legalább az áramot vezesse a bőr rendesen. Egy hét kórházi megfigyelést kapott, szerencsére nem lett maradandó sérülés. A gitárerősítő földelt volt, viszont a mikrofonkeverő a végfokkal egy kilazult földelésű konnektorba volt dugva. A keverőre ment még egy külső hangkártyán keresztül egy laptop, aminek kicsi volt a kijelzője, ezért rá volt dugva egy külső tápos monitor. Ennek az eredeti tápja Angol dugaszos volt, ezért a cimbi egy (nem akarok negatív reklámot, ezért inkább legyen Gizike és társa) univerzális tápról üzemeltette. Ez volt a hunyó. Ez akkor derült ki, amikor már át lett vezetékelve az egész próbahely, és rendesen földelt volt minden. a laptop monitorkimenete, a hangkártya USB csatlakozója korom és fémolvadék, meg indián füstjelekkel mutatta hogy valami nem OK.

Igazán rendes vagy az ipari hulladékot gyártókkal szemben , még véletlenül sem adod meg a gyártó nevét pedig a haverodat is majdnem kinyírta, ez a magyar médiára is igaz , ha valami mérgező vagy silány , még utalás szinten sem hajlandók a bamba halandónak segíteni a hasonló kvázi gyilkosság elkerülésében.
De ígérj meg valamit : ha netalán téged kinyír a cég terméke , legalább a fejfádra feliratod a nevüket .
Elnézést a kirohanásért , a véleményem ellentétes a tiéddel .
Szerintem kellene egy mit ne vegyél meg honlapot csinálni , amin utána tudna mindenki nézni a megvenni kívánt cuccnak , mint nálunk fejlettebb fogyasztói társadalomban simán meg lehet tenni .
A gyári vagy saját készítés között választásnál meg az a véleményem , hogy a gyárit is emberek készítik , több kevesebb sikerrel , ha tudod hogy mit csinálsz , a gyáritól jobbat is simán lehet csinálni , persze drágábban ,
nem a filléreket hanem a minőséget szem előtt tartva .
Gyárban dolgozom én is , a minőség tudom mit jelent ...

Üsse kavics! Dicső nemes és nemzetes, az andalok közül az első ezen a néven, aki a sárkányok és a vízbe fúlt isten előtt az első: Vitéz Somogyi király. A forgalmazó pedig a mentavill csupa kis betűvel, mint nemecsek.

Ja, és hogy a táplált készülék se legyen biztonságban, alig látható domborminta a dugasz végi adaptereken, hogy félhomályben 50% esély legyen a fordított táp csatlakozására is.

Azért házi tekercselésnél is lehet hozni. -kellő odafigyeléssel-, (némely) "gyári"(nál jobb) minőséget. Persze a szigeteléspróba alapszabály otthon is.

Rosszul fogalmaztam, köszönöm a pontosítást

Egyetértek. Sőt az amatőrök többsége túlzásba is esik (Isten tartsa meg a jó szokásukat). Mondjuk abból még nem volt baj hogy nem csak a minimum követelményt teljesítette, legfeljebb többe került egy kicsit.

Egyébként bontás nélkül is lehet növelni a kimeneti feszültséget. Egy klasszikus ATX trafó szekundere úgy néz ki, hogy a két 5 V-os kimenet (ami általában 3 menet) 3 összefogott tekercsből áll. Ehhez csatlakozik sorosan egy érrel a 7 V-os tekercs (4 menet), hogy meglegyen a 12V. Ha le tudod szedni a lábról a trifiláris tekercs kivezetéseit, meg lehet próbálni sorosan kötni őket. Tehát ezzel a táppal rendelkezésre áll kétszer 12; 24; 36; 52V.