Hogy maradt ott az elektronika?

Lehet a "vasat" már kiszedték belőlük.
Az elszomorítóbb az, hogy ilyen épületet hagynak ilyen állapotba kerülni.

A hirdetési részlegre vonatkozó vitát - lévén az személyes érzelmekről szólt javarészt - töröltem. Kérem, hogy a továbbiakban az ilyesfajta nyilvános megmozdulűsoktól szíveskedjetek tartózkodni.
A hirdetési szabályok "újragondolása", különösen a nehezményezett ponté, jelenleg is folyamatban van. A végleges döntés megszületéséig kérem szíves türelmeteket!
Köszönöm.

Üdv. Párásodó ablakok, és ablak körüli falak vizesedésével van gondom.
A ház egy régebbi, viszont felújított (padlófűtés, új ablakok).
Mit ajánlotok ellene?
Egy ismerősömnél láttam olyan dolgot, (valamiféle páragyűjtő volt) hogy egy hordozható eszköz volt, aminek volt vagy kb 5l tartálya, és abba gyűjtötte a párát. Tetszik mondjuk, ha ez segítene, akkor vennék is szobánként egyet. De van valami jobb módszer rá?

Rendszeresen szellőztetni kell, illetve a hőhidak megszüntetése is sokat segíthet. De a szellőztetés kell, célszerűen beépítve, pl. Link. (Nem reklám, nem ismerem a céget, google első találat volt.)

Páramentesítőből két típust ismerek: van a "tablettás" (pl. a közismert Ceresit), ez ugye eszi a tablettát. A másik megoldás az elektromos, az viszont relatív drága, áramot eszik és hangja van. Aldiban időnként szoktam ilyet látni.

Max 2 hete volt festve a fal. Száradt eleget. De kb 1 hete nincs bekapcsolva a padlófűtés, mert csempézve volt. Most figyeltem meg az egyik sarokba, kezd sötétedni, nedvesedni a fal. Amíg nincs pénzem homlokzati szigetelésre, addig megtenné ez a páramentesítő is?

A Ceresit tabletta nem más mint kalcium klorid. Mostanában kapható útszóró só néven is. Sokkal olcsóbb, mint a Ceresit tabletta. Ráadásul ki lehet hevíteni és akkor ismét só lesz.

Sürgősen meg kell oldani a párátlanítást, mert a plafon és az álmennyezet közt már biztosan vastag a penész.

Bizony, bizony a nagyon jól szigetelő ablakok ezzel járnak! Az árukból beszigetelhetted volna kívülről a házat. Mielőtt beszólna valaki: a fiamnál többe kerültek az új ablakok (hiába tiltakoztam), mint a 8-10 cm-es szigetelés. Ő megúszta a penészt, mert egyszerre készült.
Ideiglenesen, legalább a sarkokra, ablakkeretekre (kívül) ragassz fel legalább 4-5 cm-es hungarocell lapokat, fél méter szélesen. A véglegesig megfelelnek a csomagolásból kieső darabok is (hűtőszekrény, mosógép, TV, etc.). A penészt utólag elég nehéz kiirtani (addig meg károsít, allergizál). Elsőre rögtön fújd, kend be penészgátlóval mindenhol.
Az útszórósó kiválóan megfelel. (Ahogy tanult kollégánk írta.)

Én vettem mindkettőt. A tablettással az a baj (amit eddig nem említett senki), hogy rettetően lassú. Nekem vagy két nap kellett hozzá hogy legyen valami a tartályban. Ugyanott az elektromos óránként legalább egy liter(!) vizet kitermelt.
Igaz hogy zajos és áramot kér, de a párát leszedi. Összességében az áruk arányos a tudásukkal. Ha akkora a baj párailag mint ahogy mondod, akkor szerintem jobban jársz azzal a 30-40 ezer forinttal amit egy ilyen gépbe teszel, mert később is elő fog jönni a pára gond, amit ez kezelni tud, a tablettás meg nem. Gyakorlatilag ez egy összehajtogatott klíma, tehát dobálni fejre borítani nem ajánlott.

Csakis páramentesítő gép. Tablettát felejtsd el, semit nem ér. Napi két-három órai működtetés elegendő, páramennyiségtől függően. Az első egy-két napon biztos, hogy érdemes 12 órát működtetni.

Látezik peltier elemes páramentesítő, azt nem szabad megvenni, csak a kompresszoros változatot. Mindegy, hogy melyik gépet mekkora területű lakásra javasolják, elég a legkisebb kompresszoros is kb. 100 m2-re, négy-öt fő mellé.

A problémát a hideg falfelületen lecsapódó vízpára jelenti. Ezt innen el kell szállítani, és akkor nem fog táptalajt adni a penészgombának, vagy pedig meg kell szüntetni a hőhidat, és akkor nem kerül a falsarok harmatpont hőmérséklet környékére. Érdekes gondolat, de ha beállítasz a sarok felé egy asztali ventilátort, mozgásba lendül a levegő, és a sarokban lecsapodó víz vagy nedvesség el fog tűnni (remélhetőleg), felveszi a környezet levegője a többlet nedvességet, és páraként elszállítja. A fűtés is segít, hiszen a melegebb levegő több párát tud felvenni.

... egy másik, hideg sarokba. Mi is, ismerőseim közül is páran túlvannak ezen a problémán. Alapvetően két lehetőség van: folyamatos szellőztetés (pl. az ablakba épített automata lamellákon keresztül) vagy páramentesítő gép. Ennyi, nincs tovább. Természetesen a szigetelést és a lakás elhagyását nem számítva.

A régi ablakok tökéletlen zárása miatt azokon járt a levegő, azaz szellőzött a lakás. A korszerű nyílászárókkal ezt a természetes szellőzést megszüntetted, a levegő sem tud cserélődni, és a pára sem jut ki a lakásból, azaz valahol le fog csapódni, nyilván a hideg helyeken.
Az ablakok cseréjénél a szakik zöme elköveti azt a súlyos hibát, hogy mivel egyszerűbb meg olcsóbb ezért nem vakolgatnak csak a szükséges mértékben, inkább kitöltik a nagyobb hézagokat nikecell-el. Mivel ez nagyon jó szigetelő a téglához képest, ezért a kettő találkozásánál nagy hőmérsékletkülönbség lesz a falban, és ezért a pára a kettő találkozásánál is ki fog csapódni, merthogy a fal ott jóval hidegebb.

Még az is lehet, ha folyamatos fűtés lesz, ez a probléma megszűnik, ha nincs komolyabb hőhíd a párásodó helyeken.

Mondom, hogy le volt festve a szoba, kb 3 nap után már nem volt látszólag vizes, nedves. Később ki lett kapcsolva a fűtés, és akkor jelenkezett a nedvesedés. Egyébként én is a páramentesítő mellett voksolok.
De abból is milyet?
100lampéter a ház. Elég egy páramentesítő, szobákba hordozva, vagy mindbe egy más, kisebbet?

Bőven elég egy is.

Addig viszont el kell onnan távolítani a felesleges vizet, hiszen ha tudna fűteni valószínűleg már megtette volna.

A miénkre 20m2 van írva ha jól emlékszem, és a problémás szobában szoktuk felállítani. Van egy kifújó nyílása, azt odafordítjuk a vizes helyre, és már szárít is. Szerintem vegyél csak egyet, aztán ha mégis kevés akkor veszel mégegyet. Annyira nem olcsó hogy feleslegesen bevásárolj.
Szerk.: Ja, olyat érdemes ami tud páramennyiséget mérni (jójó, mindegyik tudja, de olyat ami ki is jelzi valahogy). Vagy egy mérőt akasztani a falra.

Köszönöm mindenkinek a válaszokat, sikerült megértenem nagy nehezen. De a dolgozatot is megírtam tegnap sikeresen!

iIlyen feladatoknál azon gondolkodokm, az életben hol van erre szükség. Vagy pld.: a 2 méter hosszú egyenletek négyoldalnyi levezetése, amit az életben számítógép tervezőprogram old meg. Nem is engednék sehol tervezésnél az embert ilyen számításokba bonyolódni, hibákat vihet be.

Szerintem csak a gondolkodást fejlesztik.

Illetve annak a tervezőprogramnak is meg kell ám mondani, hogyan is csinálja az ilyesmit. Magyarul ha nem is mindenkinek van ilyesmire szüksége, de egy bizonyos szint felett és megfelelő szakterületen igenis szükség van rá, hogy le tudd vezetni, meg tudd érteni a kilométer hosszú képleteket.

Egy egyszerű példa mondjuk a 3D megjelenítés. Persze már meg vannak írva a rutinok, így minek értsük meg, hogyan is kellene egy mátrix-szorzást alkalmazva elvégezni ugyan azt. Igen, csakhogy ha te olyan környezetre akarod ezt megírni, ahol még nincsenek meg a rutinok, esetleg még a mátrix műveletekre sincsenek, akkor tudnod kell, hogyan kell ezeket megoldani. Emiatt pl. az én "robotkar szimulátorom" - ami kötelező feladat volt a szakirányon főiskolán -, delphi7 alatt megírva gyorsabban futott, mint a többieké, akik nem oldották meg előre a matekpéldát és nem egyszerűsítettek előre ott, ahol lehet, így több műveletet végeztettek a géppel, mint én. Ez az egyszerű példa a mai gépeknél észre se vehető, de akkoriban igen jelentős volt a különbség a p2 300-as gépemen
Ha pedig mikrovezérlőkre akarsz programozni, akkor szintén tudnod kell matekul, hogy tudj optimalizálni. Lehet, hogy nekünk "papíron" elvégezni a számításokat és egyszerűsíteni a képleteket órákba telik, de amikor a mikrovezérlőben esetleg egy időzítés múlik ezen (hogy két esemény között ki tudja-e értékelni, amit neki kell, vagy sem), akkor megéri. Persze lehet gyorsabb, jobb mikrovezérlőt is használni, de annak meg ott lehet az árvonzata és az ágyúval verébre érzete.

De mondhatnék még pár ilyen vicces dolgot, ahol a matekra szükség van. NP problémákról nem tudom hallottatok-e már? Ezek programozható feladatok, azonban a bemeneti input növekedésével a lehetséges kimenetek száma nem polinomiálisan növekszik, hanem hatványosan. Van jópár ilyen (napi életből vett!) "probléma", s ezek közül egy példa az útvonaltervezés. Ha ezeknél nincs elvégezve a mögöttes matematika és gondolkozás, akkor bizony a végtelenségig várhatnánk, mire Moha bá kiböki nekünk az első következő kereszteződésnél fordulj jobbra mondatát.

Tudom szükség van rá, én nem is mondtam ,hogy nincs.
Túl vagyok a főiskolán tudom, milyen az analízis, statisztika és valószínűségszámítás, stb... Persze a programozásban is nagyon fontos szerepe van a matematikának.

Valóban, igazad van. Más szakokon viszont tényleg csak kínzás a 2 méteres egyenletek, pld. aki orvos, nyelvész lesz.

A matematika professzoroknak is kell a munkahely.

Nekem meg a jogi és államigazgatási ismeretek tantárgy volt a kínzás

A dokiknak meg igenis kell tudniuk számolni! Elég egy tizedesvesszőt elnéznie és kész a baj A cukorbetegeknek szóló "algoritmus" meg még nekem is bonyolult volt (mondjuk ez inkább azért, mert egyes szavakon én a szakmából adódóan mást értettem, mint ők, így folyamatosan át kellett állítanom a gondolkodásom).

Nem tudom jól értelek benneteket, de azt furcsálljátok, hogy mért kell a színészeknek oly sok szöveget tanulni, a sportolóknak oly sokat edzeni, az ügyvédeknek annyi paragrafust megtanulni...
De Uraim, mért tanulna egy szakember kevesebbet a szakmájáról, annak perifériájáról, ha igényes, és ezért kevés neki az iskolában odalökött anyag. Meg hát életünk végéig tanuljuk magunkat, meg egymást. Mért nyafogtok, hát nem jó élni?
Hát először is jobb kedvet Nektek!
Meg erőt, egészséget! És ez nem szlogen.
Legyetek jól bőrötökben,
Elek

Nem az a bajom, hogy matekot tanulni kell, hanem humánosoknak pld.: orvosnak ne 2 méteres egyenlet legyen, hanem csak 0.2 méter, ami egyszerűbb.

Én nagyrészt csak akkor tudtam valamit megtanulni, ha valamelyest értettem is. Azt, hogy minek mi lesz az értelme, azt jövő bizonyítja majd. Az, hogy miből mivé leszünk az a sorsunk lesz. A papír nem jelenti a tudást, csak az iskolába járási igazolás. Ha a papír kell, az iskola határozza meg a feltételeit. Ott voltam a fiam születésénél, nagyon szép érzések nehezedtek rám akkor, az édesanyja kezét fogva. A fájdalommal Ő fizetett, de utána a csoda mindenért kárpótolt. Nem tudom sikerült-e biztatnom?