Na ez nem jutott eszembe, köszönöm!
@ szucsistvan123
Csakis az én véleményem szerint egyes BEAG 100V-os kimenők vasai jók lehetnek.
Többfélével is találkoztam, valahol itt részleteztem a több fajtát, amiket szétszedtem eddig, meglátásom szerint nem mindegyik igazán jó.

Köszi a választ!

Esetleg új EI vasat hol lehet venni? Mert én nem találtam semmit ez ügyben!
Magyarországon beszerezhető egyáltalán?

Ami kimondottan kimenőnek, inverternek használható, irányított szemcséjű, laminált vasat nem igazán. Behozatni lehet, de egy rendelés legalább 50-70ezer Ft lehet most.
ÁFA-VÁM-szállítás...
A BEAG vas még mindig a reálisabb, szerintem és az én tudomásom szerint.

Egy APT 100-as kimenő vasat egyébként mekkora teljesítményre lehet megtekerni? (csövesként is tudja a 100W-ot?)

Egyik készítőtől úgy tudom, 50W-ig ment el vele.
Ha 100W-osra kell összerakni, szerintem nagyon messze lesz az alakja az optimálistól és az ablak keresztmetszet nem lesz elég.

A 71mm-es pakettet csinálták meg 80W-ra, de az ki is jött belőle. Az APX100-ban is hasonló méret lehet.

Dehogy kell 100W!
Ha jól tudom GU50pp olyan 40w köröl van. A kimenőt is max 40w-ra méretezném.
A gyári pakettvastagságal, gondolom menne a 40w ugye? (még nem vettem, így a méreteket sajna nem tudom )

Az M102 3 féle pakettel elérhető, ill. készül(t).
A = 35 mm
B = 53 mm ez van az APX-ben
C = 71 mm ilyen is van valamelyik BEAG erősítőben, típusom is van, de had ne kajtassam.
Ránézésre lehet tudni, melyik melyik.

Hát ha nagyobb vasat használsz, nagyobb pakettet, akkor alacsonyabb gerjesztést tudsz megvalósítani, vagyis még kisebb lesz a torzítás. De szerintem az 53mm-es pakett elég lesz a 40W-hoz. Jut eszembe nézd meg Cirokl képeit, Ő csinált GU50PP-t, azt hiszem pont ilyen vasra. Ha emlékszel, akkor a kék, íves tetejű erősítőjéről beszélek.

Sziasztok!

Szeretném a segítségeteket kérni!
Szeretnék építeni egy csöves erősítőt, nevezetesen ezt, de teljesen kezdő vagyok, így a kimenő méretezéssel kicsit meggyűlt a bajom. Ha valaki lenne olyan kedves és átnézné a számításaimat és esetleg még azt is megmondaná, hol és mit hibáztam, a hálám a sírig üldözné! A tekercs elrendezés és a vezeték-keresztmetszetek még lehet, hogy alakulnak, mert kézzel fogom tekerni, de legalább a menetszámok legyenek jók!
A segítséget előre is köszönöm!

A csöves erősítős téma rajzi közt megtalálható a kimenőtrafó méretezése (~150 oldal táján). Azt tanulmányozd még egy kicsit. Számszakilag nem néztem (szerintem jó), de a 0.5 mm-es lemez nem igazán kimenőhöz való (de, ha ló nincs ..), valamint az 1 T gerjesztés csak nagyon vékony, nagyon jó minőségű vasaknál fordul elő, "mezei" viszonylatban 0.4-0.6 T max.!

Fontos!
Mint említettem már, többféle a BEAG vonali trafó és többféle trafóvassal készültek.
A 70mm-es "C" M102 vasa fényes, mostani véleményem szerint "bili" vas.
Van közkézen tekercselési adatok "M" vasakra is, a megboldogult 220V-os hálózati szabvány idejéből.
Nekem amúgy időtlen idők óta 220-225V jön ki a hálózatból.
A régi táblázat szerint 500 menet dukál primernek, 0.7mm-es huzalból 220V-ra.
Egy német eredetű, M102 hálótrafó mintájára 515 menetet tekertem és készítettem néhány ilyen trafót a napokban. Most raktam össze 2-őt, egyet még félig...
Most jön a mese tanulsága:
Tartok SE102A-B magokat gyors teszteléshez egy hálótrafót az "M" lemezekkel próbálni és szétszedni, etc. nagyon munkás.
A trafó hipersil magokkal üresjárásban 35mA-t kíván meg.
Ugyanez a tekercs a BEAG 100V-os "C" pakkból kinyert lemezekkel 125mA...
Kimenőnek ez a vas gyorsan felejtős!
(A hipesil is, de pssst, magánvélemény )

Új hordalék...
Olvastam egyebütt, hogy kimenő trafóknál meglepően jó hatással volt a primer cerimellel való tekercselése.
Az okok egyike, vagy az összes, ha van jó hozadéka:
A huzal szigetelés növekedése miatt a szórt kapacitás a menetek, sorok, primer/szek közt jelentősen lecsökken. Így viszont a szórt induktivitás...?
Valamelyik régi szakkönyvben azt olvastam, a telitekert ablakú kimenő rosszabb tulajdonságot mutat, mint a kimondottan vékonyra készített tekercselés.
AB1 osztályú erősítőknél is relatív nagy áramsűrűséget (3.5-4A/mm2) eredményez, amivel egy hifi erősítő vígan elvan, mivel nem teljes kivezérléssel rózsaszín zajt kell erősíteni...
A vékonyra készített kimenő tekercselés viszont magas szórt kapacitást produkál, olvastam 20-on nF-os szórásról, az erősítő ennek ellenére a Készítő által publikált négyszögjeles mérésnél kiváló értékeket mutat.
Visszatérve a cerimel huzalra (zománc-selyem), nemrégen kaptam egy 40W-ra, 6.6k-ra készült kimenő adatot -M102Bre - amit megvalósítok 0.25 mm-es zománc és ugyanilyen nettó vastagságú cerimellel is.
Csak azért is, mert kaptam egy gurigával grátisz.
Ez a huzal bruttó 0.4mm-es, így kicsit át kell formázni az eredeti ajánlást és kalkulálni, az eredeti tekercselési adatokkal, menetszámmal elfér-e egyáltalán.
Beszámolok, ha odaérek, STA25-höz is ez lesz, UL kiszerelésben.

Újabb (gondolat) kísérlet
A téma a transzformátorok méretezése topikban is helyt állhatna, de engem nagyobb részt a kimenő témában érdekel.
Az is igaz, konkrét tapasztalatom hálózati transzformátorok kapcsán keletkezett, így szerintem átvihetők a tapasztalatok a kimenő vasak minőség becslésére.
"Gyári" méret/menet sablont használva tekertem egy hálózati trafót az általam sokat emlegetett BEAG 100V-os vasak egyikére.
A hipersil magokkal jóra tesztelt transzformátor tekercselés - ca. 35mA üresjárási áram - az M lemezekkel 125mA feletti üresjárást produkált.
Újratekerés után a javított adatokkal már jó lett a trafó, az eredetileg becsült teljesítmény ca. 80%-t produkálva.

A lényegre térve, az általam istenített, kb. 4 féle vasat tesztelni lenne jó, mert kimenőként a jó minőséget a helyén, erősítőben vizsgálva már túl vagyunk egy csomó munkán, lemezelésen, még E I lemezelésnél is elég sok időbe kerül.
Feltételezve, hogy az említett 4 fajta vasból egy legalább megfelel a német GOS vasaknak, így teszteléssel nagyobb biztonsággal, kevesebb fáradsággal el kellene dönteni, melyik vas legyen kimenő, hálózati, vagy tőkesúly...

Vagyis a jó minőségű (Waasner GOS vas) egy próbatekercsbe pl. 10 db-ot téve egy bizonyos frekvencián (pl. 1kHz) megnézni az áramfelvételt, csatolást és egy ilyen gyors teszttel megbecsülni, mire jó a beszerzett BEAG lemezünk.
Meggyőződésem, hogy sokan alábecsülik a lemezek mágneses tulajdoságait, én biztos vagyok benne, hogy igencsak nagy jelentőségű a vas minősége, illetve, hogy mire készítették.
A hipersil vasaknál a "C" darabok tompa illesztése, összehúzási tulajdonságok miatt inkább gondolom ezeket SE erősítőkhöz valónak.
A magok tompa illesztésére hivatkozás:
Áts Illés: Kistranszformátorok

Itt vagyok megint...
Végre ismét volt időm, 2 db EL84 PP M102A-ra.
Az eredeti adat szerint 0.25 mm-es kellene primernek, de csak 1x-es szigetelésű huzallal férne csak el. Így 0.224 mm-essel készültek.
Olvastam olyat, hogy - állítólag - igen nagy durranás a két anódtekercs DCR-jének egyformasága.
Én kicsit gyakorlatlan vagyok még, így csak 0.2 Ohmon belül tudtam egyformára csinálni...
Ezzel azt akarom mondani, ca. 100 év volt és van a csöves erősítők, kimenők készítésében. Aki úgy gondolja, hogy felfedezte a bojlerben a melegvizet, az hiheti eddig nem csinált a galaxisban még közel egyforma DCR-ű anódtekercseket osztatlan csévére rajta kívül teremtett lélek.
Ettől persze nem várom, hogy a legkiválóbb lesz a kutyulmányom, de ez egyáltalán nem varázslat.
Több fórumtársnak is sikerült már, sőt.
A következőkben lesz néhány átméretezett hasonló kimenő, párhuzamos szállal tekert szekunderekkel a laposabb kivitel, még jobb csatolás reményében.

Jó lenne tudni a kimenőnek az illesztését kiloohmba de valami nem kerek. Először a módszerbe fogtok bele szólni de most nem jutott eszembe jobb. A telefonon a jelgenerátort szinuszra és 1kHz-re állítottam. A 8 ohmos tekercsen 0,155V került a max hangerő miatt. A másik oldalon 1,153V-ot mértem. Ha nem vétettem számítási hibát a másik oldal 443 Ohm. Utánam számolna valaki ellenőrzés gyanánt? Vagy javasolhattok jobb mérési módszert is.

Maga a számítás rendben volna, mert ugye a feszültség áttétel négyzetével transzformálódik az impedancia. Az eredmény viszont sántít.
Alternatívaként megpróbálhatod mondjuk pákatrafóval megtáplálni a primert, elvileg nem éghet le, és kevesebb hibát viszel bele a mérésbe.

Egy nyugaton élő tekercselő, kicsiben, de értékesítésre dolgozik. Nem is ez a lényeg, pontosabb címet nem is írok, ma kaptam képeket tőle.
A munkája, az nem semmi, íme a trifiláris metódus:

Ez milyen kimenő lesz? Miért vezet 3 szálat egyszerre? Melyik ez a három tekercs amelynek együtt kell futnia? A McIntosh-nál láttam ilyet, hogy ott egyszerre vezetnek 4 szálat, de a lényegét nem értem, hogy miért.

Szerintem McIntosh kimenő, még nem kaptam választ az illetőtől.
Remélem jól tudom, de talán majd kijavít, aki tudósabb. Az 50-es években szabadalmaztatták ezt a módit. Együtt tekerik a primert, szekundert, vcs-t, etc...
A kötése külön rejtvény, igazából részemről annyi - érdekes.
Nem fogok ilyet akarni tekerni, se megérteni. Van 2-3 biztos adatom, azokkal tekerek, a többire néhány pillanatnál többet nem szentelek, behatárolt a szabadidőm ezen része.
A trafó egyébként akkor is, most is a legkiválóbbak közé tartozik a hozzá illő alkatrészekkel, kapcsolással.

Igen, a McIntosh csinálta anno.

Köszi szépen az infót! Valahol én is sejtettem, hogy ez egy McIntosh kimenő lesz.
Azt áruljátok el nekem, hogy hogyan kell ezt méretezni? Melyik az a 3 tekercs, amit együtt vezetnek? A primer, a visszacsatolás, és a szekunder? Gondolom egy irányba kell mindig tekerni. Hogy alakulnak a tekercsosztások? Mekkora csatolás kell a katódba? Kálmánnal nagyon kíváncsiak vagyunk erre a trafóra, és jó volna minél többet megtudni róla, hogy miként kell egy ilyet megtervezni, és elkészíteni.

Közbevetőleg:
Olyant láttam eddig 2 helyen, ahol tekernek McIntosh trafót. Szerintem ezek meglévő erősítők, eredetit pótló trafók. Drukkolok nektek, hogy a világon elsőnek jól sikerült utánzatot tudjatok létrehozni a McIntosh módra PP végfokot. Amivel tudok, hozzájárulok, itt egy séma, fénykép, a többi gyerekjáték lehet.

Bakker, ha ezek ezt megint nálam fogják tekerni, akkor legalább fél évig főzhetem nekik hétvégenként az ebédet

Hááát, nem biztos, hogy ezt kellene megtekerni, ez valami vadállat ez az MC3500. Az elektrotanyán fent van a rajza, nem tudom ide feltölteni a 2MB-os feltöltési korlát miatt. 8 végcső kell bele. Ha jól sejtem akkor 350W-os a kimeneti teljesítménye. Ez lebontja a házat. Amúgy nem lenne vészes megtekerni, mert kétkamrás cséve kell hozzá, az 5 primer szálat egyszerre kell vezetni, és az 5 primer réteg közé jön a 4 szekunder réteg. Kamránként. Csak ez az egy McIntosh kimenő rajzod van?

Csak ez van, véletlenül találtam. Egy idősebb mamóka tekerte otthon.
Én már a sima 4 primeresbe is belekavarodtam legutóbb, mert egy tekercsvéget fordítva számoztam meg... Mivel ez eszembe se jutott, sokára vergődtem ki belőle.

Nem vagy egyedül, ez nálunk is előfordult. Igaz, ott 15 réteg volt, de Gergő hamar megtalálta hibát. Ez a trafó tetszik nekem, meg fogom csinálni. Persze kisebben, mert csak 2 db 4654-et kell kiszolgálnia. Viszont ugyanúgy trafós csatolású lesz. (Merthogy az olyan lehetetlen házilag.)

Hogy ilyenem is legyen... Tekertem egy E(P)CL86 kimenőt. Kíváncsi voltam az eddig általam favorizált felosztáshoz - 6/4 - szek/prim képest mennyi lesz a szórt kapacitás.
A kimenő rajz itt valahol fenn van, 4/2 pri/szek felosztású, M85a-ra csináltam.
Ahogy gondoltam a szórt kapacitás jóval kisebb lett az előző megoldáshoz képest, a DCR eltérés már 2-3 Ohm lett, de a kapacitás 2nF alatt maradt.
Még tekerek néhány fajtát, aztán a mérésekkel, építéssel majd a csöves e. szekcióban tüsténkedek...

Készítettem párhuzamos szálakkal is szekundert, nagyjából ugyanakkora keresztmetszettel és egy szállal is, tehát 2 félét.
Lehet, hogy jobb a párhuzamos huzallal a csatolás, de 2x akkora a szórt kapacitás!
Az előző hsz-emben jeleztem, tapasztaltam a sokféleséget és a kompromisszumot a kimenőknél.
A jó szimmetriával rendelkező 6/4 szekunder/primer felosztás mesés DCR-t hoz az anódtekercsek tekintetében, szórt kapacitásban rosszabbat, mint a 4/2 pri/szek, egyszerűbb tekercselés.
Az is igaz, nehéz összehasonlítani az M85A és az M102A-ra tekert kimenőt, de a több rétegezés nagyobb kapacitást ad.
Egy öreg szaki kérdésemre a pr/szek szigetelés vastagságára azt nyilatkozta, kisebb trafóknál 0.15mm, nagyobbaknál 0.2 mm a szigetelés az ő gyakorlatában.

Mire belejövök (?) kész lesz az összes tervemhez a kimenő. Még 4 db 40W-os M102B-re és kipipálva.
A képen az eddigiek egy része. A feliratok: csak semmi felelősség...