Lesz parancssoros programja is?

Ne tőlem kérdezd.. Én semmit nem tudok róla.

Pontosan ennyit tudok róla amennyit idéztem.

Lenne két proci független tápról (~5V), SPI-vel összekötve. Az egyiknek tönkremegy a tápja, elpukkasztja a procit. Rosszabb esetben 0-14.4V között bármi rákerülhet a másik procira az SPI lábakon keresztül. Ha beteszek ellenállásokat az SPI lábak közé, azzal az SPI kapcsolat minőségét rontom? Optocsatoló jobb lenne és ha igen milyen erre a célra?

Ha biztosra szeretnél menni,akkor izolátort tegyél be
Ellenállás 100R környéki amúgy sem árt,segít a tranzik ellen.Be tehetsz ellenállást,de az is függ majd a sebességtől,távolságtól.De az a biztos,ha beteszel alacsony kapacitású szupresszorokat+ellenállásokat,és még van pár megoldás.

Minimum 580 Ohm-os ellenállásokat kellene használni 14.4V mellett, hogy a 25mA lábanként megengedett abszolút maximumot ne lépje túl. Sokallom ezt az ellenállásértéket. Ha a vezetősávoknak van egy kis kapacitása, RC tagként viselkedhet és átviteli hibákat okozhat (egy Arduinos fórumon kísérletezett valaki 220 Ohm körüliekkel, neki okozott is). Ekkora feszültséghez kell szupresszor?
Inkább optocsatoló kellene, csak még nem tudom milyen.

Milyen sebességre? TLP113, HCPL0630. Utóbbi duál. Mindkét típus elmegy 10 MBaud.

Sziasztok !

Tudom hogy nem ideillő téma, de nagyon szükségem lenne egy Nippur 16 ESR mérő PIC16F628A PIC tartalmára. Nekem sajnos meghalt a PIC benne...

Ha valaki át tudná küldeni nekem a PIC16F628A -ből kiolvasott .hex -et, megköszönném !
pcmiskolc@gmail.com

Tényleg off, és nem kerülne sokba google-től megkérdezni, merre találsz segítséget: Bővebben: Link

Ha a témában még többet írsz, a modik egyben fogják innét kinyisszantani.

Ha egy táp elpukkan, a normálisabb stabilizátorok olyankor nullát adnak a kimeneten, nem a full nyers tápot. Annyira azért vannak igényesek az ismertebb márkák gyártói. Nyers tápot csak akkor kapsz, ha kajak valami villám vagy hasonló olyan szinten égette szét az elektronikát, hogy cseppfolyóssá vált még a rézfólia is a nyákon. De apropó, még az se nagyon jön össze, mert olyan vékony, hogy olyankor elfüstöl, és megint csak nem vezet át semmi

Ha valami oknál fogva mégis olyan feszültség kerülne rá egy pic lábra, a soros ellenállás nem véd semmit. A pic függvényében vagy egy tranzisztor emitter, vagy egy fet gate van ott. Mindkettőt kapacitás módjára fogja látni a túlfeszültség, és ki fogja sütni.

Én bread boardon 1.5k ellenállással kötöttem már össze pic-eket. 3.3v környezet, annyi parazita kapacitás, amennyi a bread boardokon a szigetek között parazita jelenségként van + 5-6 centi vezeték induktivitása. Az spi sebességem 7.5 megán már nem működött stabilan, 5-re kellett leszednem. Nyákon sokkal kisebbek a parazita jelenségek, szerintem ott a 10 még simán menne.

Szigetelésből az olcsó opto lassú is. Az optocsatolóknak van utánvilágítási idejük. Amivel sebességet tudsz elérni, azokban az izolátor ic-kben nem opto van, hanem komplett adó-vevő páros, és kondenzátorokkal küldenek át modulált jelet. Még mindig olcsóbb, mint olyan sebességre optokat gyártani. Ami kommersz optokat találsz, nézd meg az adatlapjukat, valami 7-8 usec be- és kikapcsolási idejük van egy gyakorlati esetben (vagy irgalmatlan mennyiségben eszik az áramot). Példa hirtelen (Vishay 4n25), 134-es oldalon írja 2 usec, de azt 100 ohmos terhelő ellenállásra 10 voltos tápon, ami kicsit elborult dolog. Egy ethernet phy jóllakik kevesebb teljesítményből. Ha életszerűbb példa kell, nézd meg a 136-os lapon a karakterisztikát propagation delay-hez. 5 voltos tápnál épelméjű terhelő ellenálláshoz azonnal 10 usec körüli időt találsz. Számolgatsz bekapcsolás + stabil üzem + kikapcsolási időt, elég közel leszel 100 usec-hez. És akkor 9600 baud környékére ment le a sebességed, ami nem spi-kategória, hanem inkább csak uart.

Nem olcsót kell választani, bár egy 6N137 sem drága. SPI-hez esetleg olyat, amiben egyből mindkét irány benne van. Pl.: SI8642

Nem gondolnám, hogy ha rövidre zárod a LED-et (egy FET-tel vagy tranzisztorral), akkor azon tovább folyna az áram. Nagyobb sebességek esetén így szokás az optókat meghajtani. Az általam javasolt típusok mind 10 Mbaud-ig használhatók. A 4N25 nem erre való.

Ez már megvolt.. de nincs érdemleges.

A SI8642 elég jó 150Mbps-el (bár nem írja az SPI-t, de elvileg jó arra is). Ez egy izolátor, nem optokapu. Többen izolátort ajánlottatok, csak elsőre nem vettem a lapot, aztán függetlenül ugyanerre jutottam.

Én a MAX14850-t találtam, az adatlap szerint SPI-re is való. Sajnos az 50Mbps megkötéssel érhető el: "The four unidirectional channels are each capable of DC to 50Mbps, with two of the four channels passing data across the isolation barrier in each direction." Annyira nem vagyok jártas az SPI specifikációban, hogy ez így fog-e menni vagy felejtős. A SI8642 olcsóbb, nem látok ilyen megkötést, de nincs benne az extra két kétirányú csatorna, ami jó lett volna.

Hali!
Pedig az oldalán azt írja javítható, van alakatrészutánpótlás,
nyilván nem ingyen, a pic tartalmát nem fogja pénzért sem odaadni, csak besütött picet.
Szerintem...

A táp egy Buck lenne, integrált vezérlővel (benne vannak a FET-ek). Túlparázom a Buck kinyiffanást, hogy kikerülhet a bemenő feszültség (14.4V) az 5V-ra állított kimenetére? Ha tegyük fel mégis kikerül a 14.4V az SPI buszon keresztül a másik PIC SPI-re kötött lábaira, ennyivel megússza (a többi része hibátlanul működik tovább) vagy jó eséllyel tönkremegy az egész PIC?

Ha már a bezárlatosodásnál tartunk, mégegy. Egy analóg jelet kell generálnom. A lehetséges redundáns megoldások közül egy, hogy több PIC közül bármelyik legenerálhatja, a DAC kimenetek össze vannak kapcsolva azon a ponton, ahol a "vevőegység ADC"-je van (DAC egyidőben csak egy PIC-ben működik, a többiben bemenetre van konfigurálva a láb). Ha relével (szilárdtest) lekapcsolom egy meghibásodott PIC tápját még a Buck előtt, akkor az előzőleg használt DAC kimeneten már nincs feszültség és nem fogyaszt áramot? Túlparázom azt a szituációt, ha a PIC elpukkan, akkor 0V felé zárlatosodhat DAC-re használt lába? (Tehát, ha egy másik PIC-ben bekapcsol a DAC, a zárlatos láb lehúzza 0V-ra és kinyírja azt is.) Ez ellen gondoltam a DAC-k után diódát használni (a nyitófeszültség kompenzációjával), de az alacsony áramú (piko, nanoamper) nyitófeszültség karakterisztika és emiatt műterhelés szükségessége még kellemetlenebb hátránnyokkal járhat, mintha nem lenne védelem. Visszajutottam ugyanoda, hogy valóban be tud zárlatosodni a DAC láb 0V felé egy rákerülő 14.4V-os tápfesztől? Ha megtörténik és kinyírja egy másik PIC DAC lábát is, az egész PIC odalesz vagy a többi láb valószínűleg működni fog?

Tudom, furcsa kérdések, de redundanciánál szerintem ilyeneken áll vagy bukik az egész.

Nem ártana egy összeállítási rajz, mert a szükséges részleteket nem sikerült leírni

Például mi az a "Buck"?

A pic adatlapja az absolute ratings résznél írja, mit bírhat a pic olyankor, amikor 0V a tápfeszültsége. Jellemzően az 5V toleráns lábak kaphatnak vissza-feszültséget, a többi nem - tönkremegy a pic. Hogy csak az a lába, vagy az egész pic, az határozatlan. Worst case: kampec egész pic.

A redundanciánál általában nem szokás olyan hulladék tápot használni, ami tönkremehet Például egy kapcsolóüzemű táp ott van előtte, annak a vezérlője tönkremegy, tuti nulla voltra kerül a kimenete. Egy stabkocka pedig nem szokott megsülni. Válassz jellemzően nagyobb teljesítményt, mint amire szükséged van, számold ki a hőterhelést is legrosszabb esethez, és akkor nem lesz baja. A vis major esetekkel meg nem tudsz mit tenni, törődj bele. Jön egy földrengés, belefolyik a kóla a kapocstápba, át fog húzni a 230, és hirtelen fog meghalni mindenki

Ez butaság! Ha nem ismered, mi van ott, miért tanácsolgatsz bármit is ?!!
Minden láb a tápok felé védődiódával kezdődik! Kivételt képezhetnek azok a lábak, melyek pl open drain kimenetet biztosítanak. Emitter ott sosincs!
Ha sorba kötsz egy megfelelő értékű ellenállást, akkor az bármekkora túlfeszültségtől megvédi a lábat, polaritástól függetlenül! Ez olyannyira így van, hogy pl a hőlégfúvó pákámban a hálózati 230V/50Hz fesz közvetlenül egy(mármint néhány darab) ellenálláson keresztül megy a PIC lábára, és így adja a megszakításokat a fázishasításhoz!



Nem, nincs! Amire te gondolsz, az a fotoérzékelő parazita kapacitásából származó kiürítési idő! Ehhez semmi köze a LED-résznek, mert az jellemzően igen gyors. Tehát utánvilágításról helytelen beszélni.

Az egy tápegység topológia. Ez ilyen alapdolog, tudod? Mert ha nem tudod, akkor miért osztogatod a tanácsokat?

Az érthetőség kedvéért mellékeltem egy nagyon leegyszerűsített rajzot (diagram szerkesztővel készült).

Nincs berajzolva:
A procik össze lennének kötve 3-3 lábon a szinkronjel miatt (egyik lábcsoport szinkronjelet fogadó bemenet, a másik lábcsoport a szinkronjelet adó kimenet).
Minden procinak van kapcsolata a másik kettő redundáns reléjének vezérlő körére, ahol le tudja kapcsolni a tápjukat.
(Ezek a közösített kimenetek (lábak) diódával védhetők a csillagpont előtt a visszafelé folyó áram elkerülése végett, ha két kimenet aktív.)

Ha egy proci meghibásodik, a másik kettő intézkedik a tápjának lekapcsolásáról. Ha a "Master" hibásodik meg, új Master-t választanak, ami átveszi a DAC szerepét (egyszerre csak egy DAC lehet aktív). Ha már tönkrement egy proci, a tápja le van kapcsolva, a DAC láb 0V-ra lehet zárlatos vagy ennek nem sok esélye és felesleges védeni ilyen szituációtól a többi procit?

A Buck konverter kimenetére milyen eséllyel kerülhet 14.4V, a közvetlenül rákapcsolt procin keresztül milyen kárt tehet a többi prociban (SPI és egyéb közös pontokon keresztül)? Ha ennek az esélye minimális, akkor talán felesleges az izolátor és a sok bonyolítás.

Ha egy buck, vagy akár egy sima áteresztős tápban a visszacsatolás megszakad, akkor a kimenet felmegy, amennyire csak tud. Ezert aztán sokkal jobb, ha egy 5.1..5.6V zenert teszel az 5V tápra, és a tápegység elé meg egy biztit. Ez egy nagyon régi módszer, és azon alapszik, hogy valamiért a zener-ek túlterhelés esetén zárlatba mennek, nem szakadásba. Persze 100A elégeti azt is.

Anno ttl időkben találkoztál ilyen ábrával?

pic32mx5/6/7, DS61156G-page 183:
Persze pic-je válogatja.

Az a bizonyos 230V/50Hz néhány ellenállás egy kb 1/100-hoz feszültségosztó diódával együtt? Esetleg egy kapcsolási példát tudsz adni róla?

Linkeltem egy adatlapot. Nyugodtan megnézheted a nyitási és zárási idő közötti különbséget.

Biztos nehéz dolog leírni, hogy a step-down converterek zsargon neve a buck. Nem ismertem azt a zsargont és kész, ez van. Úgy látszik, ma mindenkinek ballábas napja van. Kérek engedélyt meghunyászkodni. Gsus Krist..

Szerintem ez nem zsargon, de nem vitázom. Járj utána, ha nekem nem hiszel! Leléphet, katona!

Sejtettem. Mondhatjuk, ha a táp le van védve túlfeszültség ellen, akkor áramkör további részét felesleges tovább bonyolítani? Autóakku 600-800A-t le tud adni (a felhasználni kívánt kört az autó biztosítéktáblájában külön tudom védeni 5A-es biztosítékkal, talán kisebbel is). Biztosra vehető, hogy a zener kibírja, amíg a bizti kiég? Esetleg legyen két különböző feszültségű zener párhuzamosan? Vagy egy ilyesmi megoldás?

Ha már biztit rakok, nem gány megoldás megszakító relé helyett berakni két párhuzamos tranzisztort + egy kis értékű, nagy teljesítményű ellenállást (ne az autó biztosítéka égjen ki), amivel kiégetem a biztit? Ha egy procit ki akarok kapcsolni, nem szeretném ha visszakapcsolható lenne amúgy sem.

Akkor vehető biztosra, ha úgy van méretezve az áramkör. Csak ez nagyon sok tényezőtől függ, ugye. Be lehet tenni a 12V oldalon egy soros ellenállást, ami normál üzem közben nem sok vizet zavar, de zárlat esetén korlátozza az áramot annyira, hogy a zener vagy egyéb túlfeszvédelem (crowbar) rövid ideig kibírja, a bizti viszont nem. De ez sem egyszerű, mert, ha a bizti nem megy ki, akkor felforr a zener. Ezért talán jobb a tirisztoros védelem, mert azon kisebb feszültsség esik, nagyobb lesz a túláram.
Nem tudom, hogy miért kellene két párhuzamos tranzisztor, de szokás tirisztorral ilyen védelmeket csinálni. Crowbar a neve, olvass utána. Ha úgy is ki akarod kapcsolni, akkor jó lehet a bizti kiégetős módszer, bár jól végig kell gondolni, hogy ne vigye magával a főbiztit..
De őszintén szólva a három DAC közösítését sokkal nagyobb gondnak látom, mint a redundáns tápot, meg a uC-k közötti optos vagy akármilyen leválasztást.
Nem tipikusan hobbi feladatra keresed itt a megoldást napok óta, az biztos.

Szerk: most látom, hogy már te is megtaláltad a crowbar-t. Nem néztem először a linket.

Mi köze van egy őskövület TTL ki/bemenetnek egy kicsit is modernnek számító CMOS architektúrához ?!! Nem is értem, hogy jut ez eszedbe...

Az általad beidézett adatokban mit nem értesz ? Az 5V toleráns lábak a tápfelé vannak védve egy (dioda+zener=2,3V) rendszerrel. A nem 5V toleráns lábak pedig egy sima diódával. Mindegyik mindkét irányban védve van. Negatív feszültség esetén -0,3V alatt nyitnak ezek a diódák. Erről szólnak a számok...már ha valaki tudja értelmezni is őket!

Nem! Semmiféle osztóról nem regéltem. Soros ellenállás és csókolom.

Az újszülöttnek minden új! *** De, jó pap is holtig tanul....

A személyeskedést hagyjuk ki!

Szerintem ha egy PIC-nek elveszed a tápját, a bemeneteken lévő védődiódák miatt elkezd működni a lábakon kapott feszültségről, ergó fogyasztani fog. ( de azért próbáld ki.) A másik ami eszembe jutott, mekkora távolságra akarod ezeket a jeleket vezetni? Mi értelme van többszörösen túlbiztosítani, ha egy pontról kap tápot, és egy vezetéken adja ki az eredményt. Azért a processzorok/tápok nem ennyire rosszak, hogy csak az ő hibájukkal kelljen számolni. Ha a biztonságra törekszel, jobb lenne egy biztonságot célzó még elfogadható állapotot minden körülmények között garantáló kapcsolást készíteni, és a felhasználóval átkapcsoltatni a tartalékra, hogy biztosan tudomásul vegye, hogy tönkrement benne valami.

A crowbar-nak jobban utánanézek, ez a rész feltétlenül szükséges, akárhogyan is oldanám meg. Soros ellenállásra én is gondoltam (fel lehetne használni túláram védelem trigger-elésre is). A crowbar-al csak akkor tudok biztosítékot égetni (szándékosan a PIC-el), ha a Buck-ot nem nyírja ki. A két párhuzamos tranzisztort a Buck előtt biztosíték kiégetésre gondoltam (ez is redundáns, kizárva a tranzisztorhibát). Biztosítékból az autóban van egy 40-80A közötti + 1-5A-es, az áramkörben a Buck-ok előtt 0.5A-es. Szimulátorban elég letesztelni egy ilyen áramkört vagy jobb lenne valódi alkatrészekkel?

A DAC-k közösítése kapcsán a rajzon apró betűvel feltüntettem, hogy bemenet/kimenet. Ahhoz, hogy itt zárlat legyen nagyon sok mindennek kell történnie. Szoftverhibát kizárva meg kell hibásodjon a master proci (megszavazzák a procik, ha még annyira működőképes, akkor minden kimenetét bemenetre állítja a kikapcsolás előtt), a másik két proci az SPI portokat a régi master-el lekapcsolja és bemenetre konfigurálja (itt már nem folyhat áram), lekapcsolják a régi master tápját, új master-t szavaznak, az új master leellenőrzi a táp kikapcsolását, ekkor kapcsolja be a saját DAC-jét. A kikapcsolt procin akkor folyhat áram, ha a volt DAC kimenet 0V felé vezetni kezd hiba vagy a természete miatt. Emiatt lehet gond.

A DAC-k után tehetnék egy diódát és korrigálhatnám a nyitófeszültséget, de ez nagyon sok gondot okozhat. Vagy tehetnék egy analóg multiplexer-t, ami egyedi hibapont lesz. Vagy tehetnék egy külön DAC-t, szintén egyedi hibapont lesz.

Ha nem fontos a mindenáron működés, akkor két procival nem lenne közösített DAC, csak a tápoldalt kellene bebiztosítani.

Egyszerű a megoldás, használj olyan stabilizátort, ami ha tönkremegy, nem ad ki a kimenetén 14V-ot. A buck ha tönkremegy, zárlatos félvezetőnél bizony a bemenőt fogja a kimenetre küldeni. A step up converter viszont a bemenetet zárlatolja be, kimenetre nem kerül semmi. A sepic üzemmódú converter olyan, mint egy step uo converter, csak mindkét irányba tud konvertálni. Tehát zárlat esetén ki fogja ütni a biztosítékot, mégis elő tud kisebb feszültséget is állítani, mint 14V. Persze ha a visszacsatoló ág száll el, akkor probléma van. Erre beraknék egy zenert, a kimenetről a fb lábra, így a zener vész esetben korlátozza a maximális kimenő feszültséget. Mondjuk 6-7V-nál, az annyira még nem lehet káros... Vagy jobb, mint a 14V. Plusz, ha a sepic convertert úgy méretezed, hogy kis teljesítményt tudjon csak leadni, akkor sem lesz 14V-od 100A-rel a kimeneten, csak az a pici teljesítmény, amit előre meghatároztál. Erre már további védelmeket beépíteni (relés/FET-es leválasztás, ha a kimeneti feszültség nagyobb, mint pl. 5V, esetleg rövidre zárás, ami a biztosítékot kiüti,stb).