Szia

A folytás is probléma a gebo csőnél illetve ott kialakolt egy magas pont, az is problémát tud okozni, tegyél be egy légtelenítőt.
Ami böki a szememet, nem látok visszacsapó szelepeket beépítve (egyik szivattyú meg tudja szívni a másikat, a horgany könyök mi a fenét keres ebben a rendszerben?
Valaki írta hogy egy fix folytásnak kellene benne lenni mondjuk egy golyóscsapnak, a golyóscsap elzáró szerelvény nem pedig szabályzó, ha szabályozni szeretnél akkor szabályzó szelepet kéne alkalmazni.

Szóval, visszacsapók beépítése és egy autómata légtelenítő illetve a szűkítés megszüntetése.
Sajnos ott a gebónál is van keresztmetszet szűkítés.
Most néztem, a visszatérőbe is betettél egy hurkot, oda is kell egy légtelenítő, ha már nem sikerült egyenesen visszavezetni.
Most látom, visszacsapó szelep van csak épp rossz helyen, át kell tenni a szivattyúk elé.

Szia!
Ez a baj. Én se tudom pontosan h mit akart vele a mester?
De ha fix folytás lenne akkor hogy működne a keverés?

Az a szelep egy hőmérsékletet figyel és ha lemegy a padókörben a hőmérséklet akkor lezár, míg ha eléri az előremenő hőmérsékletet akkor kinyit és nem vételez a kazán körből. Pusztán a hidraulikai alapokra támaszkodik, ott fordul meg a víz ahol könnyebb.

Köszönöm a javitásokat. A gebo ideiglenesen van benne, a hidrovalto miatt. A visszatérő azért van már kicserélve mert nem volt benne iszapleválasztó azt is most tettem bele.
De most akkor mit kellene csinálni vele, hogy egyszerre jól menjen a padlo es a radiator? Vagy ez ilyen téren nem beszabályozható? Az áramlás miatt nem lesz sose megfelelo a padlo es a radiator?

Úgy kellene működjön hogy a padló visszakeverő ágban van egy fix beállított fojtás.
A betáp ágban meg a thermoszelep. Kazánnál a hidrováltó.
Amikor megy a kazán, akkor a hirodrováltóba fent betolja a vizet, alul visszakapja ugyanazt a mennyiséget, de csak a mennyiség ugyan az, egy keverék lesz attől föggően, hogy mik az áramlási viszonyok. A lényeg, hogy a kazán (is) mindig ugyanakkora tömegárammal üzemel attól függetlenül, hogy a hidrováltó után milyen tömegáramok vannak (kisebb-e vagy nagyobb-e, mint a kazáné), meg a padlókör is nagyjából állandó tömegárammal üzemel.
A padlófűtés betápja a hidrováltó tetejéből jön, átmegy a thermoszelepen, T elágazásban összekeveri a fojtott visszatérővel, majd ezt benyomja a padló szivattyú az osztógyűjtőbe. A gyújtőből a T elágazásban indul felfelé a fojtott visszatérő, meg megy vissza a hidrováltó aljába.

A thermoszelep irányít mindent, nyitott és zárt állapot között bármilyen köztes fojtási értéket felvehet. (többféle karakterisztika szerint (lineáris, domború vagy homorú a szelepelmozdulás függvényében) most nem lényeg)
Képzeld el úgy, hogy amikor a kazán megy (4000l/h), a padlókör megy (4000l/h), a thermoszelep fél állapotban van, akkor a keverőkapcsolás a megfelelően beállított fojtású bypass ágon éppen a fele vízet keveri vissza, a felét meg a hidrováltóról keveri be (a fix bypass fojtás értéke meg a thermoszelep fojtás értéke egyező (eltekintve a csövezés hosszak, idomok, hirdováltó stb járulékos fojásaitól)).
(bypasson 2000l/h, thermoszelepen 2000l/h, a hidrováltóban szükség szerint ki kell alakuljon egy függőleges lefelé áramlásnak 2000l/h (a kazán előremenőjéből visszakever 2000l/h-t a visszatérőjébe) Ezzel van biztosítva az, hogy a két szivattyú ne buzergálja egymást).
Szóval, ha a thermoszelep érzékelője a padló előremenőjét méri és azt találja, hogy emelni kell a hőmérsékletén, akkor a thermoszelepet jobban kinyitja. Az előző hidrodinamikai elemek közül csak a thermoszelep fojtása csökken, ezért a fix fojtású ág, és a már kisebb fojtású betáp ág között modosul az osztás, a bypass tömegárama csökken (pl 1500l/h) a betáp tömegárama nől (2500l/h) összegben még mindig a padló szivattyú tömegáramával egyenlő(4000l/h).
A hidrováltó elitézi a többit, 4000 megy be a kazán felől fent, és 2500 jön ki fent a padló betápja felé. Alul 4000 megy ki, és 2500 megy be, a difit függőleges irányú keresztáramlással oldja meg (most már csak 1500L/h menyniséget kever vissza kazán előremenőjéből a visszatérőjébe, az előbb még 2000L/h-t kevert vissza).
Ugyan így működik, ha a thermoszelep érzékelő csökkenteni akarja a hőmérsékletet, a thermoszelep fojtását növeli, az így módosuló hidrodinamikai körben a bypass ág tömegárama nől, a thermoszelepé csökken (többet kever vissza, kevesebbet kever be), a hidrováltó elitézi a többit.
Szélső állapotban, ha a thermo tök zárt, akkor a padlószivattyú a fix fojtáson körbeerőlteti a tömegáramot, egyáltalán nincs fűtési teljesítmény, csak kergeti körbe a langyos vizet.
Ha a thermo tök nyitva, akkor max fűtési teljesítmény van, maximális előremenö + minimális visszatérő bekeverése valósul meg, a visszatérő minimális mennyisége ezzel a keveréssel sosem lesz, sosem lehet nulla. Viszont ehhez nem is kell háromjáratú szelepet venni!
Többnyire nem is kell szélső állapotok környékére menni az üzemmel megfelelően méretezett és beállított rendszerrel.

Ha villamos analógiával jobban megy, akkor a padló szivattyú egy áramgenerátor, a padlókörök párhuzamosan kapcsolt ellenállások (az osztóval vannak kikompenzálva azonos értékre), a T idomok csomópontok, a fix fojtás fix ellenállás, a thermoszelep egy potméter (Telőremenő nől akkor a poti ellenállása nől) a hirdováltó meg egy 0V feszgenerátor (vagy rövidzár, ha úgy jobban tetszik).

Na most a te esetedben ebbe belerondít a radiátoros kör, és szerintem képes vizet átszívni a mágnesszelep felől a padlókörből (a padló betápján visszafelé folyik a víz), ezzel hazavágva az egészet.
Szerintem egy visszacsapót tegyél a padlókör betápjába (ezzel elejét véve a visszaáramlásnak) a hidrováltót tedd vissza és a padlókerverőt tedd helyre.

Uhh.
Ez tartalmas és részletes válasz volt. Köszönöm szépen. Akkor még egy kérdésem lenne hogy ha a hidrováltót a radiátoros körök után építem be akkor az nagyon felborítja a rendszert?
Ahogy már említettem a hideováltóval korábban az volt a probléma, hogy a radiátoros kör fűtése sem melegedett fel 40-45 C fok felé. Vagy ezt a rosszul elhelyezet termoszelep okozta?

A hidrováltón is van egy minimális veszteség (5-10% de inkább csak 5), a padlófűtés egy energiavámpír amíg fel nem fűt (tehetetlenségéből illetve a beton vastagságából adódóan elég sok és addig nagy mennyiségü hőt vételez.
Ami még eszembe jutott, a kazán nem biztos hogy a megfelelő teljesítményre van beállítva. Esetleg érdemes lenne egy szerelővel konzultálni (kihívni csak abban az esetben ha visszarakod a hidrováltót mert a készülék szivattyúja ilyen hidraulikai kapcsolásban nem lehet garvesztés nélkül).

Két oka lehe szerintem.
Egyik a padlókörböl visszakeveredő hülyeség.
A másik a kevés kazánteljesítmény, vagyis a hidrováltóban éppen az ellenkezője alakul ki, mint amit az előbb leírtam, több a tömegáram a fűtési körök oldalán, mint a kazán oldalán, azaz a fűtési körök odalán a fűtési visszatérőből kénytelen hozzákeverni a fűtési előremenőbe (bal alulról bal felülre van áramlás).

Köszönöm ismételten a segítségeteket.
Nagy sokat segített.
Amikor bent volt a váltó és kizártam az egyik vagy másik szobát a fűtésből az osztógyűjtőn (nem ment a padló csak a radiátor fűtés) akkor csak a hidrováltóban fordult meg a víz és a kazán túlfőzte magát. A hidrováltó bal oldala langyos szinte hideg volt csak az áramlást lehetet érezni viszont a jobb oldal túlmelegedet alul és felül. Tehát csak nem volt meg neki a megfelelő áramlás. Igaz hogy ebbe még mindig bele zavarhat a padló (ráadásként a mágnesszelepet már én raktam bele akkor mikor kiszedtem a hidrováltót)

Akkor még nem volt bent a mágnesszelep, ha a thermosztatikus szelep a padló keverőben nyitva volt (márpedig nyitva volt), akkor tulajdonképpen az is rövidzárként tekinthető, párhuzamosan a hidrováltóval, tehát a radiátorkör megfordulhatott a padló kerverő kapcsolásán is, így kihagyva a hidrováltót. A hidrováltó szekunder tömegáram nélkül arra kényszerült, hogy visszakeverje a kazánnak a kazán előremenő jelentős részét, ettől "túlfőzte magát" ahogy te mondanád, a teljesítmény pedig nem tudott átmenni a kazántól a fűtési körbe (nem jutott keresztül a melegvíz a hidrováltón, a radiátorkör lényegében csak körbe körbe keringett a keverőkapcsoláson).
Mondhatnánk, hogy a radiátoros kör (hasonlatosan a padlófűtés osztókapcsolásához), fix visszakeverésű kapcsolásban működött (A két kört keverte össze fix aránnyal: a hidrováltó felőli betáp irányt, és a padlófűtés bypasága felőli visszatérő irányt, a keverési arányt a körök járulékos fojtásai határozták meg)

Köszönöm szépen a segítségedet!

Minden esetre én a padlófűtés felé menő ágba a golyóscsap elé-után tennék még egy visszacsapószelepet, és (mint előttem már írták) visszatenném a hidraulikus váltót. Ahogy nézem a rendszeredet mindenképpen illene bele az a hidrováltó!

A középső szivattyú az akkor hány radiátort lát el? Ezek volnának azok a "kis" radiátorokkal kiegészített padlófűtési körök? Csak nem 50%-osan vannak felfűzve? A padlóköri szivattyúnak a legkisebb fokozaton kell üzemelnie. A thermo fejes szabályzót nem bypassnak kellene bekötni, hanem a padlóköri visszatérőbe, mint szabályzó fojtást, ami elé egy visszacsapó szelepes bypass átkötést a szivattyú bemenetéhez, megfelelő átmérővel. Persze az a thermo fej nem tudom, hogy mit tud egy szabályzó szelephez képest de biztos, hogy más eredményeket. A hidrováltó az jobb ha visszakerül a helyére, mert jó volt az elgondolás, csak a padlófűtési kör nincs jól odaillesztve a végére. Így a mágnes szelep sem kellene, aminek szintén jelentős lehet az ellenállása ott az előremenő ágban.

Értem.
Köszönöm szépen a hozzászólásodat.
Hétvégén nekilátok és átnézem a rendszert teljesen.

Köszi

Talán a rajz szerinti elrendezés volna a célravezető. A thermoszelep a rajta beállított értéken zárja a visszatérőt, amihez a szivattyú a visszacsapó szelepen keresztül "hozzákever" vagy átmenetileg, mint bypasszként működik.

Fal s mennyezetfütéshez a nagyosztókig milyen vastag csöveket használjak? 26 mm vagy erösebbeket? A felsö szinten 9 körös osztó lesz (mindegyik körön 3-as kisosztóval max. 30 m-nyi 10-es fütéscsö), alul 6 vagy 7-es, s a fürdöszobákat külön egy 2-es osztóról fütöm meg. Tehát 3 kör. Emellett késöbb kerül kialakításra padlófütés ill. marad néhány helység radiátoros fütésen ( 3 körre bontva).

Létezik valamilyen szabály, amivel meg lehet határozni a csövezet méreteit, amin keresztül a szükséges tömegáram biztosítható?

Köszönet!

Mi úgy szoktuk csinálni, hogy helyiségenként az összes kört közösítjük és azt vezetjük szintenként egy (néha kettő) osztóra. Három körig elég a 16-os cső. Efelett 20-as csövet használunk. Ennél nagyobbat, csak az osztók megtáplálására használunk.De ez csak bevett szokás, méretezést csak szóban, tervezőtől hallottam, de abba ez nagyjából bele is fér. Ja igen, még annyit, hogy sima, vagy szigetelt ötrétegű csőről beszéltem!

Köszönöm. Ez száraz építésü rendszer lesz. A nagy osztóktól a kis osztókig 18-as csö megy. A 10-es csövekböl mindenhol 30 m-nél rövidebb szakaszokat terveztem. Ezek futnak bele a nagy osztókba. Innét, amennyiben jól értelmeztem a kazánig pl. 22-est használjak (a nagy osztók betáplálására)?

"Három körig elég a 16-os cső. Efelett 20-as csövet használunk." - Itt a kisosztókból a nagyosztókig tartó csövekre gondolt?

A kazánházban használnék még egy osztósort, hogy az egyes körök leválaszthatóak legyenek. 1´-os osztó jó lenne ide? Erre gondoltam:

https://netkazan.hu/termek/1630/brh-oszto-szelepes-1-3-4-4-koros

Ha csak a leválaszthatóság a cél, akkor jó lesz a belinkelt osztó.
Általában a fűtési rendszer a kazántól indul ki, ide teszünk egy osztót a radiátor, melegvíz készítés (ha nem kombi a kazán), a padlófűtés és ha van akkor a falfűtés felé. Ezután az alacsony hőmérsékletű padló- és falfűtésnek megcsináljuk a keverést, ezt szintén egy (nagy)osztóra vezetjük. De ha nagy a ház akkor ennyi nem elég, hanem kialakítunk kisebb osztókat is, ahol tovább osztjuk a fűtővizet, mert drága lenne minden körrel az egész házon átmenni. Sajnos ennek a kiépítésnek a teljes leírása meghaladná e fórum kereteit, így ha kérdésed van inkább keress meg privátban, azért is, mert ez már nem elektronika, így nem tartozik a fórum témájához.

Hali.
Bekarikáztam a visszacsapókat.

Szia! Régen volt már március 5-e és "Tiluka" is Te volnál? Végül is mindegy, hogy kinek válaszol aki válaszol csak értse, hogy hol tartunk. Ha még mindig a képen látható felállás van használatban akkor nem sok minden változott, sőt ez így csak rontott a helyzeten.

Ez így minden alap elvet, méretezést nélkülöző kapcsolás. Sose fog rendesen működni..

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni. Vásároltunk egy régebbi házat, 2 szinten CSAK padlófűtés.
Szeretném 2 zónára bontani a rendszert a lehető legegyszerűbb módon.

Adott:
Q8RF multizónás termosztát
Honeywell VC szelep és VC 4613 mozgató motor.
Westen/Baxi kondi kazán

Elgondolás:
Végállás kapcsolós motoros szelepek beépítése a kettő szeparált ágba.
Termosztátról Z1-Z2 zóna "vezérlése", L-N segítségével.
Zónaszelepek végállás kapcsolójának, NO-COM jeleinek segítségével kazán indítása.

A kérdés igazából annyi, hogy ha két zónaszelep egyszerre/egymás után adna jelet a kazán kapocslécére akkor az működhet bezavarás nélkül vagy relésíteni kell?

Magyarul a zónaszelepek megfelelő vezetékeit "összesodorva" és a kazánra kapcsolva lesz baj vagy nem.

Mellékelek pár képet és előre is köszönöm a konstruktív válaszokat.

Rena

Szia! Az elgondolás bizonyára jó ötlet csak az a kérdés, hogy a meglévő gépészeti elemekhez hogyan tudod majd applikálni a két zónaszelepet és az majd a működés során megfelel e az elvárásaidnak. Talán az osztó-gyűjtőről mutathatnál képet, hogy aki igazán ért hozzá az lássa is, hogy mit akarsz kivitelezni és azt hogyan tudod a legegyszerűbben megoldani ha meg lehet.

Szia! El van rontva az egész rendszer, így nem kell illeszteni semmihez mert a kazán és az alsó/felső osztó között minden kuka . 20/2 műanyag cső az egész, ami nem is lenne baj, csak kb benne van 40 könyök ami annyira lefolytja a rendszert hogy szinte nincs keringés (kb 8 mm a könyökök belső átmérője, megvágtam egyet).
26/3as műanyag lesz minden, presselve és ha már csinálom akkor zonasitani akarom, hajlitva, idomok minimalizálásával.
Pro szerelő csinált ajánlatot az én tervem alapján, csak 2es szorzóval ( kiszamoltam kiskereskedelmi áron az ajánlat műszaki elemeit és így jött ki hogy kb 2szeres áron van az anyag is).
Egyedül a szelepek bekötésében nem vagyok teljesen biztos.
Lehet egy villanyszerelő tudna segíteni ezért írtam ide.
Köszi

Üdvözletem!
Kérem szaktanácsotokat, padlófűtés-radiátoros fűtés kivitelezéséhez. Előzetesen annyit, hogy a padlófűtés még 1983-ban készült. Ez idáig jól működött. Viszont nem tudni meddig tart ez? Ezért a fűtési rendszert radiátorokkal szeretném kiegészíteni. Sokat olvastam vissza a fórumban, és a mellékelt rajz alapján jónak tűnik a megoldás - kazán - hidraulikus váltó - 2 fűtőkör külön szivattyúval. A cél, minél egyszerűbb megoldás/lehető legjobb működés. Nem kellenek motoros szerelvények, időjárás követés stb. Nyugdíjas vagyok, van időm követni és állítgatni. A szerelő javasolt egy nagyon egyszerű megoldást. Egy szivattyús rendszer - persze a kázán szivattyút nem számolva. Több helyen szerelt így, mindenütt működik. Ez ügyben kérnék szakvéleményt, mielőtt a kivitelezés elkezdődne. Pár kérdés: Padló visszatérőből megy a hideg víz a háromjáratúba. Közé nem kell visszacsapó, vagy jó úgy, ahogy a rajzon van bejelölve? Vagy egyáltalán oda kell? A kazán Westen Pulsar 24kW kombi. 3/4" cső megy a hidraulikus váltóba. Innen tovább 1" vezetékkel ( Willo RS25/4 szivattyú, amely szintén 1") az osztó- gyűjtőbe - rajzon nincs feltüntetve. Kérdés: Innen tovább azonnal le lehet szűkíteni 20mm-re, vagy ez már sok? Illetve konkrét javaslatokat kérek az egy szivattyús rendszer tervezéséhez. A két rajz alapján várok pro/kontra érveket.
Köszönettel: joetata

Az első rajzból lett a második átrajzolva. Aki a másodikat rajzolta látszik, hogy lövése sincs a hidrulikáról, áramlástechikáról. Teljes hidraulikai csőd.

Köszönöm zoszka! Igazad van, lövésem sincs az egészhez. A másodikat én rajzoltam, a "mester" skicce alapján. Ezért is kérdeztem " A szerelő javasolt egy nagyon egyszerű megoldást. Egy szivattyús rendszer - persze a kázán szivattyút nem számolva. Több helyen szerelt így, mindenütt működik. Ez ügyben kérnék szakvéleményt, mielőtt a kivitelezés elkezdődne. " Ezek szerint jó, hogy feltettem ezt a kérdést, mert ha elhiszem a "mesternek", hogy az ő egyszivattyús fűtése egyszerűbb és a célnak megfelelő, akkor szívtam volna rendesen.- kidobott sok-sok pénz, nem működő rendszer, idegbaj stb. De akkor ha így szerelt másoknál, akkor senki nem reklamált? Vagy ilyennel senki nem dicsekszik. Akkor maradok az első sémánál.
Köszönettel:joetata

Szia!
Én is átestem ezen vagy két éve. Szóval van a drágább opció, a hydrováltós 2db szívatyus megoldás mint az első képen. Igen oda a keverő szelephez kell a visszacsapó a hideg ágba.
A másik ami az olcsóbb
A radiátorok vissza térőjét simán rákötöd a padló előremenőébe s a kazán szivattyúja elegendő.
Mondjuk nekem kondenzációs kazán van, s annak az előre menője max 55 van belőve. A radiátorok vissza térője 40 fokosok . Igaz nekem elosztóról mennek a radiátorok 9db s a padló fűtés is csak 3 kör, amik 50m, 90m,90m-esek a körök. Tökéletesen működik 2 éve. A 1" cső szerintem meg fölös, mert ha benézel a kazánba ott sincs nagyobb 16 max 18 csövektől egy 22Kw kazánban.
Csináltam képet, annyi hogy raktam bele egy megkerülő ágat ha nem kellene a padló fűtés. Meg van egy 21 l kiegyenlítő még a rendszerbe, mert a kazánba épített már kevés volt.

Szia! Nekem is probléma volt a vadonatúj fűtési rendszeremmel annak idején és magamnak kellett kijavítani a hibákat. Senki nem vállalta el a javítást, jobbnál jobb ötletekkel álltak elő a megkérdezettek, köztük épületgépész technikus is. Ő is bevallotta, hogy, hát nála sem sikerült igazán jól megépíteni a padlófűtést. Kénytelen voltam beleásni magam ebbe a szakmába és a fórum segítségével az itt kapott instrukciókat figyelembe véve, kijavítva a hiányosságokat, 2011 óta kifogástalanul működik. A kész rendszer csőméretekkel együtt. A meglévő rendszer átépítés előtt.
Nekem hőcserélős leválasztás van a padlófűtési körhöz amit egy segédenergia nélküli szabályzó szabályoz a rajta beállított értékre a padlókör számára. A keresztmetszetek nagyon fontosak! Ne a fitting hollander csatlakozójának a mérete legyen a szempont, hanem a csatlakozó keresztmetszetek legyenek azonosak és ahhoz kell választani a fittinget. Adott keresztmetszeten a szűkítés nem megengedett!