Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Alapismeretek (tranzisztor)
Wikipédia oké elolvastam ugyanaz van benne, mint a könyvbe amit olvastam.
Az elvét egyszerűen nem tudom megérteni  Vagyis azt hogy mire jó? Mire tudom felhasználni, de nem csak címszavakban: erősítésre stb....
Ok közelítsük meg más oldalról:
Ellenállásnál tudom, hogy arra jó, hogy pl ne menjen tönkre egy LED. Az már mellékes, hogy hogyan kell kiszámolni, hogy milyen led-hez mekkora ellenállás kell, de az elv rendben.
Jelek erősítésére tudod használni, illetve kapcsolóként is használatos. Ezen mit nem értesz? Pl van egy 10mV amplitúdójú jeled, mondjuk 1khz szinuszhullám. A tranzisztor feszültségerősítése (ami a saját adatlapján megtalálható) meg mondjuk legyen 100. Akkor a tranzisztor kimenetéről le tudunk venni 1V-os jelet.
De ezt gyakorlatban is nézegetned kéne, veszel egy 5 forintos tranzisztort, és megpróbálod először pl. kapcsolóként üzemeltetni. Elsőre nehéz lesz, de majd sikerül  Amire szükséged lesz, az egy feszültségforrás, néhány ellenállás és 1 tranzisztor, no meg egy multiméter.
Közeledünk.
A kapcsoló dolog érdekes lehet , de erre gondoltam, hogy pl egy egyszerű kapcsolást talán össze tudnék rakni és az megvilágosítaná a dolgot.
Anno volt egy nagyon jó kis játékom ami kb úgy nézett ki, hogy gyufáskatuj(ly)a nagyságú dobozokba raktak alkatrészeket (ellenállás, dióda, tranzisztor, led, elem) és ezeknek az oldala mágnessel kapcsolódott.
Lehetett érdekes kapcsolásokat csinálni. A másik baj, hogy itt Baranya megyében nehéz beszerezni ilyesmit
Szep dolog is az OOP
 Tranzisztor: alapvetoen aramerositesre hasznalt felvezeto eszkoz amit a mukodesebol kifolyolag lehet kapcsolokent is hasznalni. Harom felvezetoretegbol all, a felvezetok szennyezesetol fuggoen PNP v. NPN elrendezesben. Lathato, hogy a belso reteg mintegy szendvicsszeruen helyezkedik el a ket azonos kulso reteg kozott (fizikailag ez nem feltetlen igy van, de ez most mindegy). A ket azonos kulso reteg az emitter es a kollektor, a kozepso a bazis. A lenyege a mukodesenek az, hogy a bazisba vezetett kis erteku arammal elerheto az, hogy az alapbol zárva tarto emitter-kollektor atmeneten a bazisaramhoz kepest sokkal nagyobb aram follyon. A bazisba vezetett aram es a kollektor-emitter atmeneten folyo aram kozotti viszonyt nevezzuk a tranzisztor aramerositesi tenyezojenek. A ket aram es mas tranzisztor parameterek kozott termeszetesen van valamilyen kapcsolat amit a kulonbozo karakterisztiakak irnak le. Ezeket a katalogusokbol lehet kiolvasni. Tehat a lenyeg az aramerosites, azaz kis erteku bazisaram nagy erteku kollektor-emitter aramot eredmenyez. Meg annyi kiegeszitest irnek ehhez, hogy a fenti magyarazat nem pontos abbol a szempontbol, hogy merre es hogyan folynak az aramok a tranzisztoron belul. De a lenyeg ott van ugy, hogy egy kezdo is megetrse
A legeslegjobb lenne, ha beszereznél egy elektro könyvet. Túl nagy ez a témakör. De a gyakorláshoz az a pár forint szerintem megéri. Ha füstöl, akkor azért tanulsz, ha meg nem akkor meg azért
Ahhoz, hogy megértsd, valójában mi is történik és felfogd az egészet, egy szkóp is kellene, ahol élőben látod, hogy mi és miért történik. Már kezdem érteni a helyzetet, a baj ott van, hogy tisztán elméleti síkról nem igazán lehet arra a szintre eljutni, hogy mindent felfogj. Ezt látni, érzékelni kellene... (pl. a szkóp erre teljesen jó, ott láthatod, hogy épp milyen bemeneti jelet adsz a tranzisztornak, és ő erre hogyan "válaszol", azaz milyen és mekkora kimeneti jel lesz mérhető...) És így tovább...
Collector! A tranzisztornak nincs feszultseg erositese!!! Ez felremagyarazas. A tranzisztorbol felepitett erositonek van feszultsegerositese, de a tranzisztornak csak aramerositesi tenyezoje van!
Szia!
Nézd csak:Led előtét ellenállás számolása.
Én 10 éve többek közt ezzel kezdtem. + olvass régi Ezermestereket, ha nem férsz hozzá eredetiekhez, akkor látogasd meg Békát. Meg van egy rakás ilyesféle könyv.
Pl.: Schneemann József: Tranzisztoros táskarádiók (1966) A képek pedig az 1000 kérdés a tudomány világából ISBN 9633673517 (1998)-ból valók.
Ja a képek olyanok amilyenek, siettem.
Ja, az elején szerintem pont fordítva kell csinálni mint a programozást: nem előbb elmélet és utánna kódolás, hanem előbb építesz, aztán majd megérted.
Na és közte kimaradt pár
Hi
én ezt nem így tudtam,... mármint általánosságba nem mondtam volna, hogy csak áram erősítése van. Pl a Bc337, ezt szoktam használni, ha pár Voltal akarok 24 Voltot kapcsolni. üdv
Ebben az 1000 kérdéses könyvben találtam valamit.
Nekünk úgy tanították eddig minden suliban, hogy az áramot úgy kell jelölni, hogy az energiaforrás pozitív pólusa felől a negatív pólusa felé mutat a nyíl. Szakközépben és fősulin is így nyomatják... erre ittvan ez a könyv, ahol a kis krumplifejek pont ezzel ellentétes irányban "futnak", tehát a negatív felől a pozitívba. Kérdés: hol az igazság, hogy is van ez? A túl komoly emberek véleményét kivételesen nem várom 
Remélem, nem leszek túl komoly
Még autószerelőként, a villanytan elején nekünk úgy magyarázta a tanár, hogy vezetőkben az áram ugye az elektronok áramlása, legalábbis túlnyomórészt. Az elméleti áramirány ezért negatívtól a pozitív pólus felé halad, és régen ez elfogadott szemléltetés volt. Aztán a sok buta villamosmérnöknek ez nem tetszett, mert milyen dolog az, hogy a földből jön az áram, és kitalálták a technikai áramirányt: ez az, amerre a pozitív töltések áramlanak, illetve áramolnának, ha lennének. És mindjárt szebben mutatott az összes magyarázat Ha tudtad, akkor bocs, nem okoskodni akartam.
Akkor a krumplifejek végülis jó irányba futnak
Ez a könyv nekem is megvan! nagyon jó dolgok vannak benne! Imádtam régen, állandóan ezt bújtam
Én is ezzel kezdtem
Sziasztok!
A nyilak tudtommal mérőirányokat jelentenek, ami azt jelenti, hogy az áram nem biztos, hogy abban az irányban folyik ( ez érvényes a feszültségnyilakra is, csak ott potenciállal kapcsolatban!). Szerintem úgy a legkönnyebb megérteni, hogy a nyíl hegye felé rakom a műszer negatív sarkát, a nyíl szára felé pedig a műszer pozitív sarkát és amit ekkor mér a műszer, azt kellene az áram- vagy feszültségnyíl mellé értékként írni. A megállapodás szerint áramirányon a pozitív töltéshordozók áramlási irányát értjük! Steve
Annak a 2 tipusnak a labkiosztasa amit emlitettel megegyezik. De en mindenkinek azt tanacsolom, hogy inkabb katalogusbol nezze meg a tranzisztorok labkiosztasat. Az a biztos.
Nos alakul, ez a könyv nagyon érdekes sőt, ezt kerestem... (csak nem tudtam róla
)Gondolom megszerezhetetlen stb.... Most már kezdem érteni, hogy mire jó. Mindig a három lába zavart ahogy pl a brushless motort sem sikerült még megértenem, de igyexem. Olvastam, hogy vezessünk áramot a bázishoz, nade hogyan lehetne EGY lábhoz áramot vezetni? A lednek is két lába van az egyik meg a + a másik a - hoz. Most már értem nagyjából. Kérdés, hogy honnan lehet szerezni kísérletezéshez ilyen cuccokat ami a könyvben van?
igen, tényleg ugyanaz
 ugyanis építettem egy kétszínű LED-es villogót, ja és működik
Igen tényleg fura, hogy "csak" a bázishoz vezetek áramot, de a valóságban a bázis és az emitter között folyik az áram.
Beszerzés bármilyen elektronikával (nem villamos/műszaki) foglalkozó boltban. (keress egy TV szerelőt a városban és kérdezd meg, ő hova jár) Amúgy tényleg megkülönböztetünk technikai és elmélei áramirányt. De a gyakorlatban a pozitívtól a negatív felé a használatos. A lábkiosztást pedig föltétlenül adatlapon kell megnézni, mert én is elfüstöltem pár tranyót, azért mert azt hittem, ha az "egyiknél így" a másiknál is "úgy van". Egyébként ez a könyv is keveri néha pl.: 150 o.: a kis végződésnél az emitter 151 o.: a kis végződésnél a kollektor. Álatalában azonos sorozatban ugyanaz a kiosztás (pl.: BC, BD)
Olyat mondok amire mindenki felháborodik
.Létezik még TV szerelő? Emléxem régen a faluban 1 TV szerelő volt és elég gyakran kihívtuk. Most már nem is tudom vannak-e még. Ha elromlik a TV visszaviszem és kicseréltetem vagy veszek egy újat mert a TV szerelő annyit kér a javításért, mint egy új TV szóval nem éri meg őket foglalkoztatni. Azért ránézek hátha van valahol itt a világ végén is ilyen bolt
Szerintem kutass utána:
1000 kérdés a tudományok világából című sorozat, tartalmaz biológiai, kémiai, fizikai, és elektronikai ismereteket. Kiadja: Pécsi Direkt Kft. ALEXANDRA Kiadó. Könyv vaterán!
Még a márkaszervízek foglalkoztatnak ilyen végzettségű embereket. Egyébként a fénykorban is meghaladta a képzés a szükségeset, jó, ha a végzettek 3-5%-a a szakmában helyezkedett el. Mára már kb 1%-uk dolgozik aktívan, a többi más szakmában tevékenykedik.
Valóban, a mai készülék árak halálra ítélték e szakmát. Ne felejtsük el azonban, hogy a '70-es években egy Orion 70 Pl. 7800 Ft volt, ami akkor többhavi átlagkeresetet jelentett. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
