Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Alapismeretek (tranzisztor)
Ha túl sok áram folyik a trazisztor áramán, akkor nem fog tönkre menni a bázis és a kollektor közt lévő dióda?
Hello! Nem így van a dolog. Az áramerősítés tulajdonképpen megadja hogy egy kollektoráram eléréséhez, mekkora minimális bázisáram szükséges. (De minden kollektoráram értékéhez ez lehet más-más, adatlap grafikonján megnézhető.) Kapcsolóüzem esetén, mint jelenleg is használni fogod, ennél nagyobb bázisáramot szokás adni. Abból a célból, hogy a tranyó kollektor-emitter maradék feszültsége (szaturáció) minél kisebb legyen. Természetesen a bázisáram nem haladhatja meg a katalógus maximális értékét.
Tehát kapcsolóüzem esetén 2..10-szer nagyobb bázisáramot szoktunk adni, a minimális bázisáram szükséglethez képest. De ettől a kollektor-bázis dióda nem fog tönkremenni. Mert a bázisáram a bázis-emitter felé folyik le, míg a kollektoráram is a kollektor-emitter felé folyik. Tehát egy adott kollektoráram értékhez tartozik az áramerősítési tényező (ez egy jellemző paraméter), és így ennek figyelembevételével határozzuk meg a bázisáram értékét. Ib=Ic/béta
És ilyenkor a minimum vagy a maximum áramerősítési tényezővel kell számolni? Egyáltalán melyik mire való?
Idézet: „minimum vagy a maximum áramerősítési tényezővel kell számolni?” Sajnos kapcsolása válogatja. Ahogyan Proli007 mester is írja: - Ne menjen tönkre semmi (meghajtás kimenete, tranzisztor bemenete), - Ugyanakkor legjobban (minimálisan szükségesnél sokkal inkább) legyen nyitva, - Amivel nem akarta bonyolítani az életet, hogy közben gyors legyen (szerencsére ezek ebben az esetben egy irányba mutatnak).
Ha egy adatlapon csak a minimum és maximum áramerősítés van feltüntetve, azt az alkatrészek szórása és a kollektoráram értéke indokolja. Normális esetben az nem így van feltüntetve, hanem grafikonban van megadja a kollektoráram értékek függvényében az áramerősítés értéke.
Ha számolunk valamit, akkor a pesszimista tervezési módon tesszük, tehát a legkedvezőtlenebb paramétert vesszük kiindulási adatnak. Vagy is ebben az esetben a minimális áramerősítési tényezőt. (De mint minden dolog a valós életben nem lehet egyetlen paraméterre-tulajdonságra alapozni. Tehát egy konkrét esetben, konkrét alkatrésznél, a működési igény szerint más paramétereket is figyelembe kell venni.) De ez itt viszonylag egyszerű eset, a maximális kollektoráramhoz tartozó áramerősítést kell meghatározni és ahhoz számolni a fent leírtak szerint..
Ebben a cikkben jól össze van foglalva, amit érdemes tudni a tranzisztorok kapcsolóüzeméről, gyakorlati példával szemléltetve azt: Bővebben: Link
Sziasztok!
Nézegettem a bc517 adatlapját, és az lenne a kérdésem, hogy a mellékelt két ábra között milyen esetben (pl. gyakorlatban előforduló példa) kell az egyiket, és milyen esetben a másikat nézni? Ugyan azt a két paramétert ábrázolja, csak az egyiknél a Betát veszi állandóra, a másikon a Vce-t. Ettől függően a Vbe feszültséget máshogy becézi a két ábra.
A bal oldali ábrával kicsit szívat a gyártó. Ha már egyszer béta=1000, a vízszintes tengelyre nyugodtan írhattak volna uA-t, és akkor rögtön nyilvánvaló lenne, hogy simán a B-E dióda karakterisztikájáról van szó.
A jobb oldali ábrát pedig úgy kell érteni, hogy Uce=5V mellett mekkora Ube kell, hogy adott (kívánt) Ic folyjon. Hogy ezt miért nevezik "ON" állapotnak, az megint megérne egy misét...
A bal ábra a telítéshez (saturation) (Uce = 0.2..0.3V) tartozó B-E feszültséget mutatja a jobb oldali az Uce = 5V -hoz tartozót..
A gyakorlatban nagyon ritkán van szükség arra, hogy odafigyeljünk egy Darlington tranzisztor nyitófeszültségére. A két ábra közötti eltérés, hogy az egyik csupán a kívánt áram eléréséhez szükséges nyitófeszültséget méri (jobb), míg a bal oldali a kapcsolt áram átfolyásánál a tranzisztort telítésbe hozó feszültséget méri. Ami miatt ennek nem sok értelme van.: Nem tudjuk, mindehhez mekkora áram kell a jobb oldali esetben. A bal oldali feltételezett 1000 bétánál érvényes, ami a tranzisztorok szórását ismerve szintén értelmetlen.
Emiatt aztán kapcsoló üzemben annyira túl szokták méretezni a nyitóáramot, hogy ne kelljen ilyesmire odafigyelni.
Teljesen igazad van, megint tanultam valamit. Mármint hogy ha egyszer sat-ról van szó, akkor nem feltétlenül kell keresni az Ucesat-ot, mint paramétert
Köszönöm a válaszokat! Ígérem nem lesz figyelembe véve, hanem meg lesz küldve rendesen. Azt sem értettem, hogy miért ezek a fix értékek vannak kiemelve, ha a gyakorlatban ettől valamelyik eltér (ami valószínű), akkor abban az esetben ezek az ábrák hogyan segítenek?
Sziasztok!
Mindössze annyi lenne a kérdésem hogy az unipoláris tranzisztorokon esik feszültség/mekkora ennek a mértéke? 4 db elemről (kb. 5V)-ról akarok egy kis villanymotort működtetni. Önmagában ez a 4 elem bőven elég, azonban kettő (bipoláris!!) tranzisztort kellett közbe iktatnom, amiken együtt kb. 1,2-1,4V esik, ez már nem igen elég a motornak. Elsődleges megoldásom egy unipoláris tranzisztor lenne, de ezekben még nem annyira vagyok benne. Alternatív megoldás lehet még a több elem=>nagyobb feszültség, vagy relé a tranzisztor helyett. De nem is ez a lényeg, hanem hogy pl. egy MOSFET tranzisztoron mekkora feszültség esik?
Szia!
A MOSFET tranzisztorok veszteségét ellenállásban adják meg. A teljesen kinyitott tranzisztor ellenállása az RDSon érték, amely minden adatlapon megtalálható. A hozzászólás módosítva: Júl 27, 2018
Ha a FET kis feszültségű, akkor általában mΩ nagyságrendbe esik a nyitott ellenállása.
És ha a fentiek mellett még "logikai" is, akkor már alacsonyabb gate feszültségen (VGS) is teljesen kinyit. Bővebben: Link
ÓÓ igen, már értem. Hát sajna így is túl nagy feszültség esik, tehát több elemet kell használnom. Egyébként ez a logikai tranzisztor kifejezetten tetszik!!
Köszönöm mindenkinek a segítséget
Milyen villanymotor? Kis belső ellenállású fetnél elenyésző lenne a feszültségesés.
https://www.google.hu/search?biw=1280&bih=613&tbm=isch&...NTWMoM:
Egy egyszerű kis villanymotor, semmi extra. Azonban sikerült visszaállnom 4 elemre, az ajánlott logikai tranzisztorral (tranzisztorokkal), így a kettőn együtt esik kb. 0,6V, ami elég jó, ennél jobb már nem hiszem hogy sokkal jobb lehetne! Így a kicsivel több mint 5V-ból (4 elem, pontosabban akkumlátor) 4,4V jut a motorra, ami már egész jól hajtja!
Szia! A linkelésed nem sikerült tökéletesen, nem látjuk milyen a motor. Mekkora áramot vesz fel? Miért kell két tranzisztor? Irányváltás miatt hídban van a motor? Milyen fet(eket) használsz? Kis DC-DC konverterrel előállíthatsz nagyobb feszültséget a Gate meghajtásához, és akkor még jobban kinyithatnak a fetek. Ehhez csak nagyon pici teljesítmény kell. Felraknád a kapcsolást amit most használsz?
Jajj,, bocsánat, tényleg, itt van egy másik lint: https://www.hestore.hu/prod_10035558.html
Mérések alapján 50mA körül vesz fel, viszont indításhoz nagyobb. Pontosan ahogy írtad, irányváltáshoz használok 2-2 tranzisztort: Motor irányváltó (Bocsánat, ez nem az én rajzom, de a lényeg tökéletesen rajta van, nyilván bipoláris tranzisztor helyett már unipoláris FET-ek vannak ott)
50mA mellett sokallom a 0.6V-ot a két feten. Szerintem jobbat is ki lehetne hozni. Persze, ha már elég a céljaidhoz ahogy most van, akkor részemről maradhat így is. Viszont ha még szeretnél rajta tuningolni, akkor jó lenne a te verziódat és az alkalmazott típusokat látni. Ha a fenti rajzban csak a tranyókat cserélted le, és minden más változatlan, akkor a felső fetek nem csoda, ha nem nyitnak ki rendesen, mert az ellenállások ottani értékei mellett kapott feszültséggel nem tudnak teljesen kinyitni. Az 560 Ohmosok helyére berakhatsz 100KOhm-ot vagy nagyobbat, illetve a ne az alsó motort vezérlő FET-ről kapja a vezérlést, hanem egy vele párhuzamosan vezérelt tranzisztorról (ez lehet bipoláris is, pl. bc182, vagy hasonló), hogy a motor árama miatt az alsó FET-en létrejövő feszültségesés se csökkentse a felső fet gate feszültségét. Ilyen kis tápfesznél minden kis tizedvolt számíthat.
Mivel logikai tranzisztort használok: Bővebben: Link ezért ezek kis feszültségre is nyitnak teljesen, pont ahogy javasoltátok, ezeken 0,25V esik, ami teljesen jó, ezzel nincs probléma. Most jön a de!! Az alábbi kapcsolás alapján nekem 2 N-csatornás és 2-P csatornás FET-re lenne szükségem, ebből a 2 N csatornás megvan (első link), viszont a HESTOR-nál ahonnan szoktam rendelni jelenleg nincs P csatornásból logikai, ezért P csatornásnak ezt használom: Bővebben: Link , ami hajlamos arra (pontosan ahogy írtad), hogy nem mindig - néha igen!- nyit ki teljesen, ekkor ezen 2,75V esik viszont a logikain továbbra is 0,25V!! Azonban ha azt egy pillanatra manuálisan kinyitom, a P csatornáson is 0,3V esik, ami ekkor teljesen jó!
A sajátomról sajnos nem fogok tudni kapcsolási rajzot küldeni, mert számítógépen még nem tudok ilyet szerkeszteni! A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2018
Ha a linkelt típusú N csatornás fetet használod és tényleg ki van nyitva rendesen, akkor az adatlap szerinti 0.06Ohm mellett több mint 4A-nek kell folynia a 0.25V eléréséhez. Vagy nincs nyitva teljesen, vagy nem az általad mért 50mA-t fogyasztja a motor. Nekem jó így, főleg ha neked is, csak mondom, hogy nem jön ki a matek sehogy. A P csatornás fet rendes kinyitásához egy kis negatív segédtápfeszültséget csinálhatsz, amivel már kellő nagyságú gate feszültséged lesz. Pl. ezen az oldalon van egy olcsó megoldás, bővebben: Link. Ha mikrokontrollered van, azzal is előállíthatod.
Még egy ötlet a P csatornás meghajtásához kis tápfeszről (akár N-hez is): MAX 232 N. Nem kifejezetten erre álmodták meg, de olcsó és amellett, hogy létrehozza a neked szükséges feszültségeket, a kapcsolásukat is megoldja logikai szintű vezérléssel. Adatlapban ott a kapcsolás, 5 kondi kell mellé össz-vissz.
Üdvözet!
Össze szeretnék diszkrét tranzisztorokból rakni egy nagyfeszültségű darlingtont. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben mindkét tranzisztornak nagyfeszültségű típusnak kell lennie? Köszönöm!
Igen. Az "első" tranzisztor emittere alig van magasabb potenciálon mint a fő tranzisztoré, a kollektor - emitter feszültség szinte egyező mindkét tranzisztornál.
Igen.
Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor a meghajtó tranzisztort kisebb feszültségről járatjuk, de akkor ez már inkább csak egy nagyobb áramú meghajtó a nagyfeszültségű tranzisztor számára.
Szia!
Igen, mindkettőnek olyannak kell lennie.
Köszönöm a válaszodat, és mindenkiét.
A hozzászólás módosítva: Máj 12, 2019
|
Bejelentkezés
Hirdetés |