Szerintem is rossz az értelmezés, nem az átütési szilárdság a lényeg ebben az esetben, mert milli- és mikrovoltokról van szó. Hanem az adott szigetelő veszteségeiről: a szigetelési ellenálláson túl, ami lehet jobb-rosszabb, a nagyfrekvenciás dielektromos veszteségről van szó (tangens delta, tan δ), amiben pl. a PVC elég rosszul teljesít, már középfrekvenciás sávban is. A papír meg nedvszívó, ezért nem jó szabadlevegőn használni impregnálás nélkül.

De mindegyik felsorolt szigetelőnek kisebb nagyobb, 1-nél nagyobb relatív dielektromos állandója van, ami nagyobb, mint a levegőé. Emiatt a nem levegő szigetelések nagyobb tekercskapacitást adnak, amit figyelembe kell venni a rezgőkör tervezésénél, mert a tekercs önálló rezgőkört alkothat olyan frekvencián, amit még használni szeretnénk hangolással.

Így van, ez a tapasztalatom. Papírcsőre zománchuzallal, menet-menet mellé (pláne több sorba) sokkal érzéketlenebb és főleg kevésbé szelektív detektoros vevőt sikerült építeni, mint pl. kosárfenék vagy egyéb más távtartókkal felépített tekercsekkel.

Budapoest mindent elnyom kivéve a keretantennást. Mega kosárfonatoson is. (hma kosárfonatos tekercsem fel bírnám hasnzálni a regeneratív rádiómba) ami segített nekem az a hullámcsapda volt.

Két rezgőkört csináltam, az egyiket az antennakörnek, a másikat a diódához (leágazással). Ez így sokkal szelektívebb, és a hangja is szebb, mert a csatolással be lehet állítani egy közel lapos átviteli görbét. Az antennatekerccsel sorba kapcsolt forgókondenzátorral lehet az antennát külön rezonanciára hangolni. Ez két hangológomb, sajnos macerásabb kezelni.

Hááát, ez így pont nem igaz.
Semmilyen lapos átviteli görbét nem állítasz be, mert akkor oda a szelektivitás. A jó szelektivitás nagyjóságú rezgőkörrel érhető el. Ez az eset akkor áll elő, ha sem az antenna, sem a demodulátor oldaláról nem (nagyon) terheljük a rezgőkört. Ezt az állapotot a demodulátor oldaláról a leágazással, az antenna oldaláról a csatolással állítjuk be úgy, hogy a rezgőkör rezonancia frekvenciáján (vételi frekvenciára hangolva) a legnagyobb feszültség álljon elő.
Az antennakörben alkalmazott (soros) rezgőkör egy "hullámcsapda" ami a nagy térerejű "zavaró adó kiszűrésére szolgál, növelve a készülék szelektivitását. Valóban elég macerás kezelni.
Hogy a hangja is szebb, az csak azért van, mert egy ilyen egyszerű szerkezetben igen kevés torzító hatás érvényesül, mivel a demodulátor dióda az egyetlen nemlineáris alkatrész. A nagyjóságú rezgőkör sávszélessége még mindíg jóval nagyobb, mint az adó által lesugárzott szabvány szerinti 10 kHz (2*4,5 kHz) sávszélesség, így az nemigen befolyásolja a hangminőséget.
Régebben ez másképp volt, (mikor a Kossuth rádió 539 kHz -en sugárzott) az adóban nem volt sávkorlátozás, így a detektoros rádióval A zenekábel sávszélességével korlátozott 12 kHz sávszálességű hangátvitel volt elérhető, ami abban az időben egyedüliként igen igen jó minőségű hangot eredményezett. A sávátrendezéssel ez az állapot megszűnt, a 10 kHz -es csatorna osztás miatt (540 kHz) az átvitt sévszélesség lecsökkent 4,5 kHz -re. Ma ez van.

Így ahogy mondod, minél jobb a rezgőkör, annál szelektívebb a vevő! Érdekes módon ha két azonos frekvenciára hangolt rezgőkört egymáshoz csatolsz (pl. az én esetemben mágneses úton), akkor az eredő sávszélesség egy bizonyos csatolási fok után nőni kezd de nem úgy mintha egy rosszabb rezgőkör volna, nem ellaposodik az átviteli görbe, hanem a púp teteje elkezd benyomódni, miközben a púp oldalai meredekebbé válnak mint egy rezgőkör esetében volna, és széjjelebb tolódik (Mintha Sebaj Tóbiás kalapját kicserélnénk Károly bácsi (Frakk) kalapjára). Elérhető egy olyan pont - és a régi csöves rádiók hatalmas nagy alumínium KF szűrőinél pont ez a helyzet - amikor a benyomódás a rezgőkör alapfrekvenciáján -3dB, attól jobbra-balra egy-egy kisebb púp található (0 dB), majd a púpok külső éleinek a sávszélessége pont gyök2-szöröse annak, mintha csak egy rezgőkört használnánk, azonban az oldalai sokkal meredekebbek. Ezt hívják sávszűrőnek, mert egy sávot egyenletesen áteenged, (alapfrekvencia x 1,41) / Q, míg az azokon kívül eső összetevőket meredeken vágja. Valójában én azért építettem detektorost mert kíváncsi voltam, milyen a hangja egy szál sávszűrőnek a középhullám alján anélkül, hogy bármi más rezgőkör az átvitelt befolyásolná. A rádiók KF trafóit így állították be, mert így szépen át lehet fogni a 9kHz-es sávszélességet (amit a 4,5 kHz-es maximális moduláló frekvencia meghatároz, ahogy említetted), ami követi a 9 kHz-es felosztást is (531, 540, 549 stb kHz), ugyanakkor a szomszédos csatornákat jól elválasztja egymástól.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/0d0cc85d-f7b5-41fb-aec0-d1b8362c7eb...51b5e2

Az antennakörben valójában csak látszólag van soros rezgőkör. Az antennával sorbakötött forgókondenzátorral lehet a tekerccsel párhuzamosan kapcsolódó kapacitást olyan értékre állítani, hogy az rezonanciában legyen a venni kívánt adóval. Ez a sávszűrő első párhuzamos rezgőköre, míg a másik tényleg egy sima tekercs + forgókondenzátor párhuzamosan.

Köszönöm a tájékoztatást a sávszűrőkről. Az elv, amit ismertettél jó, csak további tájékozódásra lenne szükséged, amit némi számolgatással szerezhetnél meg.

Nem csak látszólag, valóságban is soros a kör. Mivel a soros rezgőkor a rezonancia frekvenciáján igen kis értékű impedanciát képvisel, ezért hívják szívókörnek, a beállított frekvencián a vett adó jelét rövidrezárva csillapítja, míg a hasznos jelet nem (annyira). Hogy ebből mi transzformálódik át a szekunder oldalra, azt akár ki is számolhatod, de semmiesetre sem lehet vele a rezgőkörrel párhuzamos kondenzátort befolyásolni. Az két külön funkciójú rezgőkör.
A sávszűrő, az két párhuzamos rezgőkör, amelyeket csatolásba hozunk, akár kapacitásokkal, akár mágneses úton. A csatolási tényezővel lehet a két rezgőkör alkotta sávszűrő sávszélességét befolyásolni. Azonban az így elérhető sávszélesség legkisebb értéke is bőven több, mint ami az adó kisugárzott sávszélessége, még úgyis, hogy a szuper vevőkben használatos 2 - 3 fokozatban használják, és még az sem biztosít kellő szelektivitást a szomszéd csatornára. Egyébként ezt a problémát hálózattervezéssel oldják fel, a két szomszéd csatornán működő adót megfelelő földrajzi távolságokkal választják el, (ahogy az azonos csatornán működőket is) így biztosítva, hogy a vételi térerősség a szomszéd csatornán működő adótól sokkal kisebb legyen, és ne zavarjon.
A mai KH adók 10 kHz -es kisugárzott sávszélességéhez legalább 5 - 7 fokozatú kerámia, vagy kristályszűrő lenne megoldás. Detektorosba azért ez nem igen alkalmazható a viszonylag magas áteresztő sávi csillapítása miatt. De még így se szokott meglenni a kellő szomszéd csatornás védelem.
Ezt a problémát az idő megoldotta, elég kevés adó működik a KH sávban ahhoz, hogy itt ne legyen gond. Más sávokban (pl. RH) azért még fennáll.

Azt hiszem félreértettük egymást, én az alábbi kapcsolásról beszélek (csatoltam a képet). Két, csatolásban lévő párhuzamos rezgőkört látsz mindkét rajzon. Az elsőn a változtatható antennaköri tekerccsel lehet hangolni az antenna párhuzamosan kapcsolódó kapacitásához (az antennának mint kondenzátornak a másik kivezetése a föld), így kapunk egy párhuzamos rezgőkört a sávszűrőhöz. Mivel hangolható tekercset nehezebb készíteni mint egy meglevő forgókondenzátort beforrasztani, ezért pont ugyanazt, egy párhuzamos rezgőkört kapunk, melynek a kapacitását az antenna és a forgókondenzátor eredő kapacitása, és az antennatekercs induktivitása alkot. Ha az antenna hosszát, méretét (-> kapacitását) megváltoztatjuk, akkor a sorbakapcsolt forgókondenzátorral utána kell hangolni, hogy az eredő kapacitás az eredeti maradjon. Egyébként lehetne éppen párhuzamosan kapcsolt forgókondenzátorral is hangolni az antennát, csak az veszteségesebb.

Az így készített detektoros valamivel halkabb (mivel két rezgőkör veszteségét táplálja az antenna egy helyett), viszont fantasztikusan szelektív, zongorázni lehet a különbséget a "hagyományos" egykörös detektoroshoz képest, érdemes mindenkinek kipróbálni. Tapasztalatom szerint tökéletesen elválasztja egymástól az adókat, itt Debrecenben pl. az elég nagy térerejű 558 kHz-es, 400 kW-os román adót és az 540 kHz-es Kossuthot tökéletesen áthallásmentesen elválasztja még éjjel is. KH-on nagyon kevés helyen hallok vele több adót egyszerre. Pl. tökéletesen és jó minőségben, QRM mentesen lehet hallgatni 1008 kHz -en esténként - éjjelenként egy hollandiai adót, gospel zenéket sugároznak, mindössze 100 kW-tal. É-Afrikából, Algériából pedig 531 kHz-en szoktak jó zenéket adni, szintén tökéletesen zavarmentesen hallgatható. Ehhez nyilván nagyon jó minőségű rezgőkörrel kell készíteni, amit nem nagyon lehet kis méretekben megcsinálni otthon, illetve nem fejhallgatóval terhelem hanem erősítő bemenetével. Kerámia szűrőből, kis vasmagos tekercsekből sokkal több elfér egy akkora helyen, mint egy ilyen óriási méretű, nagy jóságú, meredek, szelektív sávszűrő.

Egyébként a felosztás KH-on 9 kHz: http://www.frekvencia.hu/kh.htm

Én nem tudom, hogy hol látsz két párhuzamos, csatolt rezgőkört a két rajzon.
Én az első rajzon egy kombinált transzformátort látok, egy hangolt körrel. Az antennaköri tekercs L1 a transzformátor primer tekercse. Ez csatolja be az antenna jelét a párhuzamos rezgőkörbe. A csatolási tényezőt úgy kell megválasztani, hogy az antennakör optimálisan terhelje a párhuzamos rezgőkört, mert akkor rontja legkevésbé a rezgőkör jóságát, egyben legkevésbé csökkenti a rajta megjelenő feszültséget. Egyébként hangolva nincs, csak az antenna, és egyéb szórt kapacitás befolyásolja, de ez akkor jó, ha ezek hatásai sávon kívülre esnek. Fix menetszámok esetén a csatolási tényezőt a tekercsek egymáshoz viszonyított helyzetével lehet állítani. (tologatással, vagy variométer)
A detektor oldaláról a terhelést az rezgőkör tekercsének megcsapolásával lehet beállítani, ahogy a rajzodon is van.
A második rajzon A kombinált transzformátoron ugyan két rezgőkör van csatolásban, sávszűrőnek is sávszűrő, de az egyik soros, a másik párhuzamos kapcsolású. (a többi rész ugyanaz, mint előbb)
A soros rezgőkör szerepe abban nyilvánul meg, hogy a rezgőkör egyik oldalát meredekebbé teszi, ezáltal lesz szelektívebb. A soros rezgőkör kis impedanciája leszívja, rövidre zárja az antennából a soros kör rezonancia frekvenciáján a jeleket. Praktikusan a helyi adó jelének jelentős csökkentésére való.
Az a magyarázatod nem helytálló, hogy két csatolásban lévő párhuzamos rezgőkört kapsz. Egy párhuzamos rezgőköröd van, és a másodikon vele csatolásban egy soros. A kettőnek nincs olyan hatása egymásra, mint ahogy leírtad.
A csatorna osztásban igazad van, de így a helyzet még rosszabb a szomszédcsatornás szelektivitás ügyében. Sokkal de sokkal nagyobb oldal meredekségű szűrőkre lenne szükség, mint amekkorát két egymással csatolásban levő párhuzamos rezgőkörrel el lehet érni.

Már elmagyaráztam, próbáld ki, kísérletezz és megérted te is. Sok sikert, 73!

Köszönöm jótanácsaidat, csak kissé elkéstél vele, úgy a szakmában eltöltött 40 év után. (nem többé kevésbé) A kísérletezéssel is felhagytam, úgy 60 éve, azóta beletanultam a vezetéknélküli hírközlésbe, és nem alap, de még nem is amatőrszinten műveltem.
Amatőr ugyan nem voltam, csak két évig a vizsgabizottság tagja voltam, bár az sem mostanában volt. (ha most kéne vizsgáztatni, biztos visszaküldenélek egy kis alaposabb képzésre)

Detektotrossal tegnap éjjel: Muravidéki magyar rádió (25 kW), navtex adás 518 kHz, BBC 198 kHz (500 kW) jó minőségben és Csepel 136 kHz (100 kW) nagy térerővel. Nagy impedanciájú, nagy körjóságú sávszűrővel.

Te akkor hosszuhullamon is lovagolsz en csak kozep es rovid, roviden bejon ankara neha

A klasszikus "detektoros" szerintem nem tartalmaz erősítőt.

Milyen a tekercsed amit hoszúhullámra használsz, na meg a forgókondid? Különben tényleg más amikor erősítöbe megy vagy fülesbe. Gyengébb jelet is felfogsz így nem ugyanaz. Ha már van aktív rész inkább két hangoltkörös vagy regeneratív vevő. Nekem szelektív de halk vevőm a keretantennás detektoros.

Igen, valóban csalok de az a helyzet hogy vagy türelmem nincs vagy időm leülni és fülessel rádiót hallgatni (pedig van egy 4000 ohmos, nikkelezett darab a 20-as évekből), és tényleg a sávszűrő hangja miatt csináltam a cuccot, kíváncsiságból. Úgyhogy marad a hangszóró, mentségemre szóljon hogy legalább a dióda előtt nincs más csak a sávszűrő és az antenna. A tekercs a dióda felől 2 db kosárfenéktekercs egymáshoz nagyon közel, antenna oldalon pedig különböző átmérőjű egymásba rakott "laza kosárfonatú" tekercsek. Ez utóbbi nagyon jól sikerült, az antennahangoló forgókondit nagyon passzosan lehet beállítani csak az adóra, sőt, a kézkapacitásra is érzékeny. A forgókondi "sima csöves" 2 x 500 pF lég, ezzel kb 150 kHz-től kb 580 kHz közt van átfogása. Igazából a Kossuth és a BBC érdekel. Gratulálok a keretantennádhoz! Én egyszer (innentől tényleg off vagyok) Angliában tekertem keretantennát a szekrényem köré - 12 menet x 0,5 mm, 2 mm térköz - hogy a Kossuthot hallhassam a kisrádión, és egymás mellé pakolt konzervesdobozokkal hangoltam be. Nagyon éles rezonanciája lett, a huzal remegését hallani lehetett a vevőben ha megmozdítottam. Műanyag lappal el kellett szigetelnem a fától a sarkokon a magas impedancia miatt.

Szia!
A szekrényes keretantenna jó --de még ötletesebb a konzerv trimmer.!
csatolt szűrőset--- esetleg ilyen variációban , megnézted már?
Persze nekem tetszik az előfeszités.

Szia !
s ez?

Ma megint detektoroztam, mert hallottam hogy szól valami.. nem volt rajta antenna, de valami zenélt a telefonfülesből.. Valami román adás. Így rátettem egy antennát és 22:20.-kor még hallottam a Kossuth Rádiót is, antenna nélkül meg érdekes módon szépen bejön valami Román adás. 22:20 után több adás is bejön antennával, de nulla szelektivitás, és eléggé kivehetetlenek. De ott vannak! Érdekes móka ez!

Van rajzod az áramkörről? Lehet tudnank segítenia szeletivitás növelésében. Merre laksz hogz nema Kossuth adó a legeróssebb?

Az nem úgy van, hogy estére lekapcsolják a nagyot? Mert akkor csoda hogy hall valamit, nem hogy erősen

Fél 11-től nincs adás így nem este kellene hogy szóljon pest hanem nappal és este a sok román. Nekem nappal sima detektoroson szinte csak pes szól mindenfelé, ezen csak a hullámcsapda segít. A keretantennás tökéletessen szétszedi az állmásokat. Ezért kérdem merre lakik hogy este jön be pest nappal románok.

Debrecen.. úgyhogy nem csoda a román adás. Épp neteztem.. és csak hallom hogy valami szól itt.. Mikor semmi nincs bekapcsolva. A telefon fülhallgató egy dobozon van, és kis idő múltán rájöttem hogy az zenél.. Csak a radiátorra van kapcsolva a föld. Semmi más nincs.. Mi a franc. Hallgatom, jó hangosan szól.. president Romania.. stb.. román beszéd.

Sok román adás van közép és rövidhullámon. Elég jó zeneműsoraik vannak. 2 helyen jön be a Bukuresti radio és halkan a Temesvári. Hát igen ha jól nézem légvonalba 94km vagyok Soltól és te meg 215km, bar a solti ado 2MW. Bővebben: Link Én Bajmoki vagyok (Szabadkától 25km). Itt megnezheted milyen adókat bírsz fogni Bővebben: Link lehet te is ép temesvárt fogod, o tis jó a zene es van magyar, és szerb nyelvű adás is. Bár érdekes tőled 200km van Temesvár az ő adójuk 400kw.

Szia!
Sajna nem találtam leirást a Solti 2 MW-ról --de gyanitom , hogy ritkán annyi.! Régen is kapcsolgatták , ma meg eszerint;
" A másfél éven át tartó solti rekonstrukciós munkák legjelentősebb eleme a negyven éve üzemelő szovjet gyártmányú csöves adó kiváltása volt egy modern, félvezetős kanadai Nautel gyártmányú adóberendezéssel, mely 5db egyenként 400kW-os adóblokkból épül fel. Az új adó a korábbival megegyezően, 2 MW vivő teljesítménnyel, ugyanakkor sokkal jobb, 90% körüli hatásfokkal üzemel, ezért jóval kedvezőbb az áramfogyasztása"
Milyen érdekes? Összement ?

Ezek szerint már itt sem kéne hallanom, holott kristálytisztán és mindent elnyomva szól.

Nem tudom melyik adó az, az éjszakai összemosottakról meg semmit nem tudok.. Ez ami nekem van csak egy játék, apámmal csináltuk gyermekkoromban.

Akkor arra mindeféle képp vigyazz, hisz ereklye De bírsy újat csinálni, max lecserélni a tekercset. IttBővebben: Link az én rádíóim bár azóta van másmilyena keretantennás is másmilyen lett

Csak véletlenül tévedtem erre az oldalra. Senkinek a hozzászólására nem akarok válaszolni, csak érdekességként mondom el. Egy kis kikapcsolódás a komoly hozzászólásokból.

Alsó tagozatos iskolás koromban egy a kezem ügyébe került kistálymikrofont játékból nyomkodtam mindenféle fémtárgyhoz, hogy melyikkel recseg legjobban. És amikor az esőcsatornához érintettem, megszólalt benne egy rádiadás, valószínűleg a Kossuth rádió. Elkezdtem utánanézni, hogy ez hogyan lehet. Ez indított el ezen a pályán!

Legjobb tudomásom szerint gazdasági okokból csökkentett teljesítménnyel üzemel. A 2MW csak opció jelenleg nincs kihasználva. A térképeket nem nevezném naprakésznek, lévén a Kossuth évek óta nem ad éjszaka így az éjszakai térkép enyhén értelmezhetetlen. Annak is gazdasági okai vannak, hogy csökkentették az üzemidőt. Drága egy ekkora adó üzemeltetése, valahogy spórolni kell. Lássuk be, ma már a Kossuthnak nincs túl nagy tömegtájékoztató feladata, de leállítani nem lehet ugyanis (többek között) katasztrófavédelmi feladatot is ellát. Ez Magyarország egyetlen adója ami önmagában külső állomások nélkül országos lefedettséget biztosít, sőt jelentősen túl is nyúlik a határokon. Ráadásul (mink tudjuk a legjobban ) hihetetlenül egyszerű eszközökkel fogni lehet a jeleit. Ha leállítanák a frekvenciát vissza kéne adni az ITU-nak akkor pedig az adót el is lehetne bontani, teljesen felesleges lenne.