Ha csak azt veszed, hogy egy 8 m hosszú "magasba meredő" antennát már elég nehéz stabilan kivitelezni, mindenképp jobban jársz egy vízszintesen kifeszített antennával.
Az antenna hossza, és a vételi frekvencia hullámhossza között szoros összefüggés van, az antennád akkor adja le a legnagyobb feszültséget, ha rezonanciára van hangolva, azaz az elektromos hossza megegyezik a vételi hullámhosszal, vagy felével, vagy negyedével.
20 MHz alatt (15 m) már elég nehéz függőleges antennát állítani, ezért nagyjából ezen frekvencia alatt vízszintesen kifeszített antennát használnak. 3 MHz alatt a földfelszíni hullámterjedés a jellemző, ezét ennél alacsonyabb frekvenciákon nincs is értelme a függőleges vevőantennáknak, és érvényesül a minél hosszabb, annál jobb elv.

Van más is de nagyon gyengén. Inkább éjszaka.

Ami azt illeti a Kossuth nekem meg van egy másfél méteres deróttal is. De akkor kitaláljuk valami hosszabban.

Attól függ hol laksz? A szelektivítást hogyan oldotadd meg? Nelkem van hullámcsapdam de a keretantennás rádióm jól működik.

Budapesten. annyit csináltam hogy nem a detektorosra kötöm az antennát meg a földet hanem a rezgőköri tekercsre induktívan csatolok rá. két rezgőköröm van. Egy soros az antenna és a föld között azon van egy 500pf forgó. Egész jól el tudom nyomni vele a Kossuth vivőjét. Utána viszont tegnap egyszerre hallottam vagy két adót. Szóval a szelektivitáson finomítani kell valahogy. Viszont nagyon valószínű hogy az angol nyelvű adó az nagyon távoli lehetett, mert folyamatosan élveztem a fadding jelenséget De legalább így hogy induktívan csatoltam a jelet, annyira nem is tudta elhangolni a vevő rezgőkörét az antenna kapacitása.Próbálkoztam még valamikor csatoló kondenzátorral az antennán, de baromira lecsökkent a jelszintem. Ezért lett inkább trafós a csatolás. Mintha variométerem lenne, csak nincs tengelyre építve. A soros rezgőköröm tekercse 110 mikró-henry

Vagy is ha a középhullámú sáv kb közepére akarom belőni az antenna hosszát akkor durván számolva nyolcad hullámhossznál kb 60 méteres antenna kéne. Jól számoltam?

Az antenna működőképessége szempontjából nincs nagy jelentősége az antenna hosszának: Pl. az 50-es évek elején gyártott R-20-as hordozható adó-vevő antennája 1,8m hosszú pálca, kb. fél wattos az adója, és 200 méteres hullámhossztól működik. Vagyis a hullámhossznak kb századrésze az antenna hossza. Ezzel 10-20 km távolság hidalható át. Nagyon fontos az antennával sorbakötött jó minőségű tekercs amivel az antennát rezonanciára hangoljuk, mert az energia zöme azon melegszik el (vételkor is). A tekercs ohmos veszteségi ellenállásának és az antenna sugárzási ellenállásának arányában oszlik el a hasznos jel. Vagyis minél nagyobb a sugárzási ellenállás (= minél magasabb az antenna) és minél kisebb a tekercs veszteségi ellenállása (=minél jobb a tekercs), annál több jel hasznosul. Az antenna hasznos sugárzási ellenállását (=mennyit tud "markolni" az éterből ) csak a magasság határozza meg (mikor a hullámhossznál lényegesen rövidebb az antenna, azaz a mi esetünkben, középhullámon simán), Viszont az antenna vízszintes kiterjedése, az L vagy T teteje növeli a kapacitást -> csökkenti a szükséges tekercs menetszámát -> csökkenti a tekercshez szükséges rézhuzal hosszát -> csökkenti a tekercs ohmos ellenállását -> csökkenti a tekercs veszteségét. Hogy az arányokkal tisztában legyünk, 500 méteres hullámhossznál egy 8 méter magas antenna sugárzási ellenállása 0,1 Ohm, egy 200pf-dal 500m-es hullámhossznál rezonáló tekercs (352 mikrohenry) ohmos veszteségi ellenállása 6,6 ohm, ha 200-as a tekercs jósági tényezője (jó ha sikerül). Ez azt jelenti, hogy ugyanaz az antennaáram halad át a sorba kapcsolt 0,1 ohmos ellenálláson és a 6,6 ohmoson, és számunkra csak a 0,1 ohmoson megjelenő teljesítmény hasznosul, szóval az 1/66-od része

Köszönöm! Én is gratulálok az SDR vevődhöz, sok sikert!

Detektorosnál, de midnehol ha jól tudoma hullámhossz fele a jó antenna. Az én antennámal így rövidhullámon is bejött pár adó 5 es 10MHz között. A skála közepe kb. 800KHz az 375m elméletileg az ideális antenna ennek a fele lenne az túl hosszú így marad a hoszab az jobb.

Pontosabban fél hullámhosszúságú antenna van rezonanciában a kisugározni/venni kívánt hullámhosszal. Ekkor nem kell hozzá semmilyen hangolótekercset vagy kondenzátort kapcsolni (illetve negyedhullámúnál, ha a föld adja a másik pólust). Viszont ezt nem lehet megvalósítani általában, főleg középhullámon nem. Pl. a csepeli torony háromszázvalahány méteres magasságú, de 136 kHz-en sugározza a hőtárolós melegítők kapcsolójelét, ami 2205m-es hullámhossz. Az aljában levő tekerccsel van rezonanciába hozva, mert így túl rövid lenne hozzá. Mivel detektorosnál középhullámon rádiózunk, gyakorlatilag nem lehet elég méretű antennát (és a földelési veszteségekről még nem beszéltünk...) készíteni, szóval marad a "minél magasabb/hosszabb annál jobb" elv + soros rezgőkör az antennakörbe.

Sziasztok!
Olvasgatom az antennás kisérleteket ---EGY Megoldást még nem csinált senki?
Ha ezen a képen a vizszintes huzal Damilból van , mert csak tartószerepe lessz -Ami itt levezető , az a régi szimmetrikus kábelből "kiteritett rezgőkörként " egyúttal antenna is?
S ehhez a csatolt rezgökörös előfokozat első rezgőkörét adná?
Igy a földelésre sem annyira érzékeny,

Szia!
Én házgyári épület 7 emeletén lakom , irányérzékeny de nagyon zajos a keret antennám.
Ráadásul rossz irányba "nézhetek".

Szia !
Nekem eddig a legérzekenyebb az előfeszitett tipus volt,

Ez az a tipikus L antenna, ami a rajzon van. Mondjuk nem túl szerencsés a kivitelezés, mert a fa nagy szélben hajlongani fog, ami az antenna huzal elszakadását eredményezheti. Ennél jobb az LW (long wire, hosszú drót) antenna, egyszerűbb is, ha hajlong a tartója az se túl nagy baj.
Az antenna maga egy hosszú sodrott, szigetelt hajlékony drót, a végén egy nehezékkel. Ezt átdobod a fa egy viszonylag magas ágán, és készen is vagy. Ezt megteheted a hetedikről is, ha van a ház előtt egy viszonylag magas fa.
Ha a régi, TV -khez használt szimmetrikus antennakábelre gondolsz, azzal lehet ugyan rezgőkört készíteni, de annak alsó határa kb 50 MHz körül van. Az a szimmetrikus 240 ohmos antennakábel egy tápvonal, amiből lehet rezonáns elemet készíteni λ/2 -es másik végén nyitott, vagy λ/4 -es másik végén rövidrezárt elemmel. Ha összehasonlítod a Kossuth rádió hullámhosszával, mindjárt rájössz, hogy a dolog kivitelezhetetlen. Egyrészt azért, mert a hullámvezető mechanikai méretei is számítanak, nevezetesen a vezető átmérője, egymástól való távolsága, úgyhogy kb. 1 m átmérőjű hullámvezetőt kéne készítened.
A másik dolog, amire felhívnám a figyelmedet, a külső antenna, és a ferrit rúd kombinációja. A drót antenna az elektromágneses sugárzás elektromos összetevőjére érzékeny, a ferrit pedig ugyanannak a sugárzásnak a mágneses összetevőjére. A vevő bemenetén transzformátorok vannak, amik összegzik a két úton odakerült jelek, ügyelni kell a fázishelyes összegzésre.

Szia!
látom nem fogalmaztam érthetően .
Ezért ime a rajza;

Nekem azért sikerült a középhullámra kihangolni. az 500kHz --700kHz között de akár az 1050-1620kHz között is működik.

Értem én, amit mondasz. Pont úgy gondoltam, ahogy rajzoltad. Az a két szál drót ugyan nem tudom hány méter, de 500 kHz -en inkább egy rövidzár, mint egy induktivitás. Egyébként ki is lehet számolni. Ahhoz, hogy 1 - 2 mH nagyságrendű induktivitást készíts, igen hosszú vezetékre lenne szükséged (azért szokták feltekerni). Így ez csak egy amolyan tupírozott hosszú drót antenna. Egyszerűbb is lehetne, ha a damil helyett egy szál drót lenne.

Szia!
A hossza kb 12m X2 mert oda vissza .....a hangoló kapacitás 370pF +500pF forgókondi.

Na igen. Oda vissza. Ezzel csak annyi a gond, hogy ennek a drótnak így nincs is induktivitása, mert gyakorlatilag egy bifiláris tekercset készítettél. Antennának sem az igazi, mert mindkét drüt ugyanabban a térben van, tehát mindkét szálban ugyanakkora feszültség indukálódik, amelyek pont az oda vissza viszony miatt egymás ellen hatnak. Hogy mégis van valami, az szándékodtól független külső hatások eredménye. Ha a drótod két végét összekötnéd, és a detektoros bemenetére kötnéd, jobb eredményeket érhetnél el.
A detektoros vevőt elég régen feltalálták, nem tudom miért nem jó hagyományos, kipróbált utat járni, mint így összevissza, minden alapot nélkülöző módon "kísérletezgetni".
Nézz utána a rombusz antennáknak, lásd, hogy azok mekkora méretűek, még rövid hullámokon is. Esetedben a hosszhoz képest olyan közel futnak az erek, hogy azok a hullámhosszhoz képest gyakorlatilag egy vezetéknek tekinthetők.

Ez már visszacsatolt audion. vagy nem? Báris a második kép.

Ez már nem ép detektoros. Akkor itt van ez. A vonal a fejhalagtó es az ellenálás közt valamilyen grafikai hiba. Én ezzel kisérletezem, nálám már egy kicsit még másmilyen, mert van erősítő csak éppen gondok vannak beleszól az oszcilátorba de ez már mas téma. 10 huzallal mindenn jól bejön földelés nélkül.

Mielőtt még jobban belelendülsz. Az antenna magassága (hatásos magassága, h_eff) nem is magasság, hanem az antenna sugárzási felülete, ami a sugárzási ellenállással arányos.
Ez az ellenállás számításod is kissé megtévesztő, mert a nagyfrekvenciás energia a vezeték mellett "terjed" többek között pont a skin hatás miatt, ezért a vezeték ohmos (egyenáramú) ellenállása szinte közömbös. Nagyfrekvenciákon hullámvezetők vannak, ahol a vezetők körüli tér is részt vesz az energia továbbításában. Többek között ezért is fontos a hullámvezetők (így az antennák is) körüli tér állapota.
Az antennán a tetőkapacitás rövidíti az antennát, a sugárzási felületet viszont "hasasabbá" teszi, ezzel növeli a sugárzási felületet. A hosszabbító tekercs csak a sugárzási ellenállást egészíti ki, hogy az antenna az adóhoz illeszthető legyen, viszont nem sugároz de még mindíg jobb, mintha az adó nem lenne illesztve.
Vételnél azonban annyira nem kritikus a helyzet, mert nagy áramok nem folynak, ezért a veszteségek is nagyságrendekkel kisebbek. Amennyi energiát az antenna felszed, az gyakorlatilag a vevő bemenetére is jut.

A fele jut a bemenetre, a másik felét visszasugározza.

Ha illesztve van. A kb. 20 MHz alatti vevő antennáknál illesztésről szó sincs.
De ez nem antennás topik, és detektorossal KH vételről van szó.

Vettem

Szia!
Ha a sávszűrő melletti képett kérdezed? igen

nem tudtam a képről leszedni ..

Szia!
a tablón lévő kapcsolásokon végig mentem , ---sajna nem a legjobb eredménnyel.
S ha találok vmi érdekeset ,azt is kipróbálom.
Eddig a diódák előfeszitése tűnt a legjobbnak . bár a +6db változattal nem tudtam összekombinálni.
általában 1-2 adót tudok megfogni, este esetleg még +2 -t.

Ezt nézd meg, Azóta át van alakítva picit de maradt a 14 menet. Íme

Ha érted hogy működik, tudod hogy csinálj hatékony antennát:

Az antenna rövidebb mint a hullámhossz negyedrésze, és összes vezetőjével, tekercsével, a menetek közötti saját járulékos kapacitásaival, földeléssel, alatta fekvő talajjal stb. együtt önmagában egy rezgőkör, és veszteségek/hatásfok szempontjából mindegy hogy külső elektromágneses tér gerjeszti (vevőantenna), vagy belevezetett energia (adó).

Az antennahuzal és a földfelszín közti rész elektromosan úgy viselkedik, mint egy kondenzátor (antenna eredő kapacitása) és egy valódi ohmos "sugárzási ellenállás" sorbakötve. Ez terhelés (adónál) vagy generátor belső ellenállás (vevőnél). Ez a sugárzási ellenállás - ha tiszta a terep - az antenna magasságának négyzetével arányos. Az antenna kapacitása a huzal hosszától, magasságától, átmérőjétől függ. Ezen alakul át a villamos energia a térben elektromágneses sugárzássá ill. vevőnél fordítva.

Az antenna és a föld közé kötött tekercs induktív ellenállása az adott frekvencián azonos az antenna kapacitásával. Az összes veszteségi ellenállás legnagyobb hányadát a tekercs veszteségi ellenállása adja. A legjobban elkészített tekercs induktív reaktanciájának is legalább 200-300-ad része értékű a soros veszteségi ellenállása. A tekercs szükséges értékét az antennahuzal kapacitása határozza meg, azzal kell egyenértékűnek lennie, ekkor van rezonanciában. Ez 540 kHz-en (Kossuth) kb 100 pF-os antennakapacitásnál kb 3000 Ohm reaktancia (869 uH), ami tehát 10 - 15 ohm soros veszteségi ellenállás a tekercsen. Ez melegíti a tekercset.

Az antenna alatti talajban folyik tovább a nagyfrekvenciás áram a földelőig, onnan a tekercs másik végére. Ez kb. 10 ohm nagyságrendű sorbakötött ellenállás a talajtól függően.

A szigetelési ellenállásból fakadó veszteség legjobban a tekercsnél jelentkezik, ezért a jó tekercseket egyrészt vastagabb huzalból (0,5 mm felett) és nem papírcsőre, menet menet mellé, hanem úgy kell tekerni, hogy a menetek között amennyire lehet levegő legyen (pl. kosárfenék tekercs, stb). A papír, PVC, fa, huzalszigetelő lakk sokkal rosszabb szigetelő a levegőnél, és növeli az önkapacitást a menetek közt, ami növeli a tekercsen átfolyó áramot -> veszteséget, ami azonban nem folyik keresztül az antennán, tehát nem táplálja azt.

Az antennahuzal mentén felfelé haladva csökken az áram erőssége, a legfelső ponton nulla (hiszen nem tudna hová folyni). Ha az antennát vízszintes szakasszal itt kiegészítjük, akkor a legfelső ponton is folyik majd áram ami a vízszintes huzal kapacitását táplálja, így az egész függőleges szakasz mentén az átlagos áramerősség megnő, vagyis az adott magassághoz tartozó áramerősség nagyobb lesz. A vízszintes huzal megnöveli az antenna kapacitását, kisebb értékű tekercset kíván, ennek kisebb ohmos veszteségei vannak, és jobb lesz a hatásfok.

Az antenna kapacitását úgy is lehet növelni, hogy több huzalt feszítenek ki párhuzamosan. Az antennahuzal alatti térbe eső vezető tárgyak lerövidítik az elektromos erővonalakat a föld irányába, így a sugárzási ellenállást is lerontják. A sugárzási ellenállás értéke egyébként ebben a tartományban magasság négyzete / 312. A magasságot szögfokban adjuk meg, tehát a teljes hullámhosszra veszünk 360 fokot. (Kossuth:555 méter - 360 fok, 8 méter magas antenna - (8 * 360) / 555m = 5,18 fok. Rs = 0,086 Ohm.

"A papír, PVC, fa, huzalszigetelő lakk sokkal rosszabb szigetelő a levegőnél"
Lehet rosszul értelmezem, de:

Átütési szilárdság (kV/cm):
Levegő 21
Száraz papír 25-40
Titánoxid 20-100
Alumíniumoxid 100-150
Transzformátor olaj 80-200
PVC 100-300
Polietilén 200
Polisztirol 220-500

Szerintem nem átütési szilárdságra gondolt, hanem veszteségre.