Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Csak kiegészítésképpen, ha nem gond. Az ilyen kapcsolást legtöbbször nagy erősítésű, kis zajú bemeneti fokozatnál használják (pentóda (pl. EF86) helyett). A pentódának is hatalmas a kimeneti impedanciája, ha mondjuk 80-szoros erősítést akarunk tőle. Triódával kisebb zajjal, nagyobb erősítés érhető el, kaszkód után persze nem feltétlenül ECC88-at kell erőltetni (de a 300 K anód ellenállású EF akármi után sem).
Idézet: „De akkor miért kötsz bele” Ja, hogy itt csak bólogatni lehet, mint egy pártszemináriumon... a tökéletesnek hitt (nyilvánvalóan nem saját, hiszen az elektronikában gyakorlatilag minden ki lett találva, legalább 30 éve) kapcsolás árnyoldalait feltárni, az "belekötés"?
Nem értem. Egyetlen fokozatnál is más az anódfesz időállandója, más a segédrácsé is. Meg egyebeké is. Mi lenne 2 fokozatnál?? 3-nál??? No, nem vagyok tervező, de reggel inkább felszedem a lehullott barackot.
Esetleg olyan zene, ami még ezt is elbírja.
Te "tuc" valamit..tuc..tuc...
Mert ez egy ilyen sport. Ritkán áll össze a "csoda", és amikor az ember azt hinné, rutinból meg tudja ismételni, jön a csalódás. A facebook meg az instragram hamis virtuális világában nem menő erről beszélni, de azt hittem, ez más... bocs.
A hozzászólás módosítva: Aug 27, 2018
Nem baj. De olyan szívesen látnánk itt (gondolom többen is) egy Általad alkotott tökéletes konstrukciójú remekműnek-legalább a kapcsolási rajzát
Remélem, így elsőre jó lesz "tuc-tuc"-nak..
https://www.youtube.com/watch?v=agb-oFZjuGM
8-9 éve terveztem egy GM70 DRD-t, kevés alkatrészből, talán még megvan a kézi rajza. (A HDD, amire egykor mentettem, elszállt.) Végletekig kifinomított terv, többféle első csőtípusra, egyszerű és nagyszerű brummoptimalizált anódtáppal; 2 fokozatból nehéz jobb paramétereket kihozni. Aztán kiderült, hogy a papíron illetve mérve megfelelőnek tűnő hajtás -hogy is mondjam- nem elég az üdvösséghez.
Minden pentódás erősítőben stabilizálják a segédrács feszültséget. Ellentétben BTA állításával, a stabilizálásból csak előny származik. Az ok az alábbi:
A segédrács áram a vezérlés növekedésével akár 6-8 szorosára nő. Ha az anódfeszből állítanák elő egy soros ellenállással, vagy ellenállás osztóval, akkor a nagy áramváltozás miatt a segédrács feszültség nagyon leesne (Ohm törvénye), s a cső "kilépne" a beállított munkapontból. Ez teljesítmény csökkenéshez vezet, mivel elkezd csökkenni az anódfeszültség is. Mindez pont akkor játszódik le, mikor az erősítőnek kellene a feszültség. Például egy 50 Wattra tervezett erősítő nem adna le csak 35Wattot. El tudjuk képzelni, hogy mit művel ez a dinamika csúcsokkal. Egyszóval nagyon nem jó. El34 esetében például 4mA-rről 25mA-ra növekszik a G2 árama, vagy egy 807-es cső esetében 1,5-ről 22 mA-ra nől az áramfelvétel. Ez több mint tízszeres változás, ami négy csövet feltételezve már meglehetősen komoly feszültségesést produkál. Ezért stabilizálnak. Ezt nem én találtam ki, hanem a régi RT évkönyvekben van lefektetve magyarnyelven. Külföldiül sok helyen megtalálható. Kioktatás helyett tessék tanulni. Én megkerestem, elolvastam, megjegyeztem.
Ne haragudj ezt miért nekem írtad???
Hátha papíron megtalálod! Nagyon érdekelne a kapcsolástechnika biztos sokat tudná(n)k belőle tanulni. Amúgy nekem is ment már el hdd teli adatokkal de a fontosnak gondolt vázlatokat mindig papírra szoktam vetni
A hozzászólás módosítva: Aug 28, 2018
Mert Te voltál az, aki ellent mondott, (nem nekem)s megakartalak támogatni ebben. Remélem nem baj.
A hozzászólás módosítva: Aug 28, 2018
Köszönöm!
Teljes a félreértés. Adunk egy csőnek (pentóda) XXX anódfeszt, és YYY G2 feszültséget. Ha ezek stabilak, terhelhetőek, akkor tök felesleges g2 áramról beszélni. G2 áram probléma a fent is említett, primitív, ellenállással beállított segédrács feszültség esetén jelentkezik.
Megoldás: Vagy külön tekercs a segédrácsnak, vagy stabilizálás. Nem értem. Tankönyvi példa. Pár 10 mA-es segédrácsáramról beszélünk. Amúgy a cső(is) mindig kilép a beállított munkapontból. A hozzászólás módosítva: Aug 28, 2018
Akkor ezek szerint a csalódásodat szeretnéd a fórumozókra vetíteni?
Úgy gondolom ez a topic a "Csöves erősítő készítése", az építésről, meg az azzal kapcsolatos dolgokról kéne hogy szóljon.
Erre átmegy Audiodiyers fórumtalálkozóba, a régi és új(ra)regelt tagokkal. Farokméregetés, egymás fikázása, majd diszkrét pedálozás a hasonszőrűek között. Biztos hogy ennek itt van a helye? Vagy csak kísérlet, hogy itt is káosz, meg trollkodás legyen?
Teljesen igazad van.
Csak arról írnak, hogy mit nem kéne, mi nem jó, mit ne csinálj. Olyat viszont, hogy Én így csinálnám, vagy csináltam és bevált nem írnak. Ebből arra következtetek, hogy Ő sem tudja.
Nekem is ilyen érzésem van. Úgy tűnik pár ember osztja az észt, de senki nem épít semmit, illetve ha igen, akkor azt idiótának tartják. Én már kérdezni sem merek.
Én, mint tanuló, szívesen látnám a munkáidat, nyilván nem vagy kezdő.
Köszönöm!
Az első építményem szólt csak épp ereje nem volt. Nyílván akkor még nem használtam semmit a rajzon kívül.
Az ultralineár elv bár nem zárja ki a G2 munkaponti szabályozását, gyakorlatilag egyik gyártó sem csinálja. Ha meg is találod a kivételt, a stab. segédrácsos UL pentódást, azzal még nem lesz igazad, merthát az alábbi butaságot írtad:
Idézet: „Minden pentódás erősítőben stabilizálják a segédrács feszültséget.” Legalább ekkora gáz, hogy a "sima" pentódás végfokozatokat illetően is tévedsz, merthát a feszültségstabilizált G2 ott is inkább a kivételek közé tartozik. A szűrés a jellemző. Fogalmam sincs, mit olvastál az RT-ben vagy "külföldiül", egy biztos, hogy a mondandódban össze-vissza van keverve a munkapontváltozás a segédrácsfeszültség általi nemlineáris dinamikus visszahatással (népies nevén negatív visszacsatolással). Mely visszahatás mindkét esetben mondvacsinált probléma. Sima pentódásnál az anódtápból leosztott G2 feszültség szűrésével szüntetik meg, UL-nál pedig értelemszerűen nincs mit szűrni.
Már azok sem járnak ide sajnos, akik jó tanácsokkal látták el a kérdezőt. Én azt javaslom, hogy aki építeni akar valamit, az ragaszkodjon az elképzeléséhez, ne olyat építsen, amit más akar, azt építse meg Ő. A saját elképzelésünket, valósítsuk meg, pénztárcánk és ügyességünk szerint. Jó építgetést és sok örömet hozzá!
A hozzászólás módosítva: Aug 29, 2018
Szegény Attila (TAttila77) sem akar már a fórumba írni pontosan emiatt, pedig nem mond hülyeségeket, és nagyon jó lett az erősítője amit épített. Én hallottam szólni, szuper lett. Jó lenne ha a fórum visszatérne a normális kerékvágásba, és segítenénk egymást ahogy régen is.
A hozzászólás módosítva: Aug 29, 2018
Idézet: „Csak arról írnak, hogy mit nem kéne, mi nem jó, mit ne csinálj. Olyat viszont, hogy Én így csinálnám, vagy csináltam és bevált nem írnak.” Szerintem nem vagyok egyedül, de csak a magam nevében nyilatkozhatok: legutóbb is megírtam, hogy mi a javaslatom a "hibrid" graetz helyett. Tessék visszaolvasni, és bocsánatot kérni az érintettektől ! /Kiemelkedően jó erősítőt egyébként nem úgy kell csinálni, hogy egyéni tetszési indexünk által vezérelve összekapirgáljuk a többiek bevált megoldásait./ Idézet: „Én azt javaslom, hogy aki építeni akar valamit, az ragaszkodjon az elképzeléséhez, ne olyat építsen, amit más akar” Ha szerinted az a lényeg, hogy ragaszkodjon a saját elképzeléséhez ergo soha ne kövesse senki tanácsát akkor tkp miért is vagy műfelháborodva?!
Nem "hülyeséget" mondott, hanem rosszabbat: a szabványos, bevált földelési szisztéma kikerülésére biztatta a szilárd tudásalappal nem rendelkező kezdőket. És ez akkor is éppen akkora felelőtlenség lenne, ha ő készítené Magyarországon a legjobb hangú csöves erősítőt.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |