De arra nem is gondoltam hogy így szoroz.

Transzformátora és hallgatója válogatja. A hallgatók között jelentős eltérés van érzékenység tekintetében, a transzformátorok is eltérő hatásfokúak és áttételűek.
Általánosságban elmondható, hogy ez a kombó a nagyohmos régi hallgatókkal nagyjából hasonló eredményt mutat.
Attól nem kell félni, hogy "túl nagy" a hallgató impedanciája, mivel gyenge jelek esetén a detektor, mint generátor belső ellenállása nagy, így kívánatos, hogy a terhelés is minél nagyobb impedanciájú legyen. Erős jelnél meg nem zavar, hogy nem annyira erős a vétel, mint amilyen megfelelő illesztés esetén lenne. Nekem egy 3 V-os HAMA akkutöltő trafója, illetve egy BEAG mikrofon illesztőtranszformátora (a pótlólag rátekert mintegy 100 menetes szekunderrel) adt a legjobb eredményt.

Például ilyenre is, meg a "kortársaira" is.

A transzformátor kis egyenáramú ellenállását szokták kompenzálni úgy, hogy sorba kötnek vele egy kb. 100nF kondenzátorral áthidalt ellenállást. Az én rádiómban 100 azaz száz kohm ellenállás szolgál erre. Korábban egy 500 kohm-os potenciométert használtam. Ez az érték, mármint a 100 kohm. még nem okoz észrevehető hangerő csökkenést az én rádiómban.
Meg kell jegyezni, hogy a hallgatóm egy 7000 ohmra áttekercselt telefonhallgató.

Nyilvánvaló kondenzátorral lehet elválasztani a primer impedanciáját ha szükséges DC és AC irányába. Én csak a figyelmet hívtam fel rá, hogy nem mindenhová köthető a trafós változat egy az egyben...
Mondjuk, ez a mód szerintem csak a hagyományos elektromágneses, de alacsony impedanciás fülesekhez jó, a dinamikus hangszórójú fejhallgatókhoz már kevésbé! Ugyanis ez utóbbiak induktivitása kicsi, legalábbis az előzőékhez képest, így AC-ban sem lesz számottevően nagy az impedancia.

Kinek volt türelme áttekercselni ?
7000 ohm az vékony drótból sok menet

Részben igazad van, a legtöbb katonai fejhallgató amit a gengszterváltás előtt használtak 50Ω-os. Viszont például az R4 Labe tartozéka gyárilag (TESLA) 4kΩ-os. Sőt múltkor a Puskás börzén két teljesen egyforma kinézetű katonai fejhallgatót megnézve az egyik nagy a másik kis impedanciás volt.

Ezt olvastam anno is, mikor írtad.. 7000 ohmra áttekercselni. Az komoly lehetett.

A lényeget nem mondtuk.. Mégpedig azt hogy Magyarországon, sőt Európában az egyik legerősebb adótorony a solti Kossuth (540kHz).. A maga 2 millió wattjával eléggé egyeduralkodó az éterben. Nem csoda hogy meghallottad. De 22 óra 10.. 20 perckor.. mikor hogy lekapcsol. S ekkor kezdődnek az érdekes dolgok.. Sok más adó is hallható, ha nem jó a szelektivitás akkor kivehetetlen beszédet katyvaszt fogsz hallani, mint én.. de próbálgasd ki.

Azért ez nem teljesen így van. A Solti adó bár tud 2MW-ot nem dolgozik ekkora teljesítményen. Az utóbbi időben jelentősen csökkentették a kisugárzott teljesítményt.

Vajon mennyire? Én itt Debrecenben nagy hangerőn hallgatom.

2017-ben 5 db 400 kW-os egységgel cserélték le a korábbi adóberendezést, gondolom 400 kW többszöröseivel sugározhat a solti adó (már ha teljesen kihasználják az egységeket).
Bővebben: Link

Ezek a forgók 2x500 pF körüliek. Ha jól látom Te a két állórészt kötötted be, így sorba kötötted a két 500pF-t. Helyesen az egyiket ill. a forgó fém házát kell bekötni. Ha rosszul látom, akkor bocsi.

És tényleg.
Ismét tanultam valamit. Köszönöm szépen

A minap kezembe került régi Süss detektorosom, gondoltam kipróbálom. Antennának a padláson lévő FM Yagi levezető koax árnyékolását használtam, kb. 25m hosszú. Földelésnek a műhelyben lévő földelő szondát, ami a hálózati földeléssel van összekötve.A detektor házilag készült galenit /kipróbáltam OA 1160-al is, azért az hangosabb/, 2x2000 ohmos fejhallgatóval. Nem voltam megelégedve a hangerővel, a kristállyal alig hallottam valamit. Eszembe jutott, talán az elmúlt évtizedek megviselték a füles mágneseit, biztosan legyengültek. Elő a mágnesezővel, rádurrantottam egy kis delejt és csodák csodája sokat javult a hangerő.
Azért írtam ezt a kis szösszenetet, hogy aki ilyen 60-80 éves fejhallgatót használ annak mindenképpen érdemes újramágnesezni.

Holnap meglesem a bekötést, mert valószínűleg igazad van.

A tapasztalt rádiózók véleményét kérem. Általában 2000 vagy 4000 ohmos fejhallgatókról esik szó. (Amivel gyerekkoromban kísérletezhettem, az 2000-es volt.) Most látok egy hirdetést: 2x4000 ohmos régi Saba hallgató. Előnyösebb, jobb lehet ez?

Szerintem igen, na meg ah nem drága megéri már csak azért is mert ritkaság.

Ha minél gyengébb állomásokat szeretnél hallgatni, akkor mindenképpen jobb. A detektor, mint áramforrás belső ellenállása gyenge jelek esetén nagy, akár Mohm nagyságrendű lehet, következésképpen a nagyobb ellenállású hallgató jobban hasznosítja a jelet. A maximális teljesítményt akkor tudjuk kivenni egy áramforrásból, ha a fogyasztó ellenállása megegyezik az áramforrás belső ellenállásával.
Hallgatók esetében az ellenállás csak tájékoztató jellemző, itt az impedancia lenne a mérvadó csak hát az függ a frekvenciától, a hallgató kialakításától.
Az én 2x2000 ohmos hallgatóm 1kHz-en mért impedanciája 16kohm, a magamtekerte 2x7000 ohmosé pedig 160 kohm. (Ez utóbbi jobban szól.)

Köszönöm Gyantáscin és bigrobi segítségét.

Jelentheti ez azt is, hogy az erős helyi adó esetében esetleg előnyösebb a kisebb impedanciájú hallgató? (Vagy ennyire nem oda-vissza?) Végigolvastam a fórumot, de erre nem látok tanácsot (vagy csak én vagyok figyelmetlen).
A 2x4000-es hallgatót eléggé drágán akarják adni (5 ezer).

Elvileg igen, de ez füllel nem nagyon érzékelhető.
Mellékelek egy diagramot, ami a terhelésre jutó teljesítményhányadot a generátor belső ellenállás és a terhelő ellenállás arányának függvényében. A görbe szimmetrikusnak látszik, de nagyon nem az! (A logaritmikus skála miatt látszik annak.) Ebből látható, hogy ha pl. a terhelőellenállás fele a generátor belső ellenállásának, akkor a kivehető teljesítmény alig kisebb, mint pontos illesztés esetén, viszont ha duplája belső ellenállásnak, akkor nagyjából felére csökken a kivehető teljesítmény.
Következésképpen, ha olcsóbban tudsz 2x2000 ohmos hallgatót venni, a 2x4000 ohmosat hagyd meg a gyűjtőknek.

De a kristályfülhalagtó értéke végtelen mégsem 4kiloohmos ellenálást kötnek párhuzamossan vele hanem 50 vagy 100kilóssat. Így elméletileg job kene hogy elgyena 8kilós a 4-estől.

Egyenfeszültségen igen , de hangfrekvencián és pláne rádiófrekvencián már nem! A növekvő frekvenciával rohamosan csökken az impedanciája - bár ohm-ban mérik, mégsem ugyanaz, mint az egyenáramú ellenállás. Itt tévedtél meg.
Az, hogy a mágneses hallgató csak pár kiloohmos, az csupán a felépítéséből (tekercs) adódik. Bizonyos keresztmetszetnél nem tudtak vékonyabb huzalt készíteni hozzá, mert mechanikailag nem bírná, pláne megfizethető gyártás mellett.

Köszönöm tájékoztatást. A diagramot már láttam itt egy korábbi lapon (2013. máj.), most a magyarázattal kezdem érteni

A 2- 4 kiloohm az egyenáramú ellenállás, a hangfrekvencián a hallgató impedanciája 10-20 kohm nagyságrendű. Ez döntően a a tekercs induktív reaktanciájából jön össze. Ezen kívül növeli az impedanciát működés közben a membrán rezgése miatt a tekercsben indukálódó feszültség, ami "szembe megy" a jelforrásból érkező feszültséggel. Minél jobb a hallgató hatásfoka, annál nagyobb ennek az összetevőnek a hatása.

Én másként közelíteném meg a dolgot.
Egyenáramúlag a kristályhallgató egy kondenzátor.
Jel hatására feltöltődik a csúcsfeszültségre, utána pedig már nem fog csinálni semmit (kinyitni) a dióda...
Nos ezért kell ellenállással kisütni azt a fránya kondenzátort. De amit erre áldozunk, az nem "hangként" jelenik meg a végén, hanem "melegként". Tehát nem teljesítményre kell illeszteni, pontosabban nem úgy

Persze lehet ezt tovább cifrázni. A jó sorsom a múlt században megajándékozott egy marék OA261 NDK gyártmányú germánium diódával.A találomra felcsippentett 5 db záróirányú ellenállása 22-75 kohm között változik. (Ez persze nagyon nem precíz mérés, mivel a dióda görbe karakterisztikája miatt a tényleges ellenállása pontról pontra változik). Ebből az következik, hogy a piezo hallgatóval párhuzamosan kötött ellenállás e diódák esetében fölösleges, a dióda ellátja ezt a funkciót( ne terheljük fölöslegesen a rezgőkört, van ott veszteség bőven ). Nagy jelek esetén esetleg szükség lehet az ellenállásra, de erre a torzítás fel fogja hívni a figyelmet.
Ennek analógiájára szokták csinálni mágneses hallgatóknál, különösen viszonylag kis ohmos ellenállású illesztőtranszformátor használata esetén, hogy a hallgatóval/transzformátorral sorba kötnek egy párhuzamos RC tagot annak érdekében, hogy a kis egyenáramú ellenállás ne terhelje fölöslegesen a rezgőkört.
Az ellenállás helyére érdemes egy 500 kohm-os potmétert használni, lehetőleg minél nagyobb ellenállást beállítva rajta.

Sziasztok!

Ennyire jó lett az adás --sok" új adó jelent meg a skálán " ?
már senki nem jár erre?

Dehogy nem. Én szinte minden nap benézek ide. hátha van valami újdonság.
De most hogy mondod holnap majd ránézek a kis detektorosra. Talán holnap el tudom kezdeni a nagyfeszültségű labortápomat (anód) is csinálni. Ha meg van akkor majd talán jön egy két csöves fokozat. De nem akarom elveszíteni a detektoros mivoltját. Lehet érdemes lenne a keretantennát is megépíteni.