Elektromos kéziszerszámok, kisgépek motorja többnyire univerzális motor, mint előbb írtam, a hasznos tulajdonságai miatt. A felsoroltakon kívül még megemlíthető a könnyű fordulatszám szabályozás is.

Ha az aksis fúrógépekre gondolsz, azokban DC motor van, általában állandó mágnesű. Kisméretű nagy fordulatú motorok, jó nagy áttétellel, hogy minél könnyebb legyen a szerszám. Az aksis gépekben szinte mindig van szabályzó elektronika.

Sziasztok!
Van két 230V-os fúrógépem, amik pár éve lakásfelújítás közben egymás után ugyan úgy elromlottak, erőtlenek, egyenletlen forgásúak lettek. Mostanában előszedtem őket, hogy vagy tudok rajtuk segíteni, vagy mennek a kukába. Rákerestem, a kommutátor és a szénkefe takarítását, polírozását javasolták. Az egyik gépnél ez fényesen bevált, a másiknak is jót tett, de annál azt tapasztaltam, hogy üresben a motort a kezemben tartva 80V (szűrt) egyen feszültségről járatva 1 Ampert vett fel (600W-os gép a címke szerint) és nagyon felforrósodott. (Már pakolászni kellett egyik kezemből a másikba és inkább a műanyag részeknél próbáltam végül fogni). Soros (vagy univerzális) motor, állórész - forgórész - állórész a bekötése. Arra csak a szerelés közben jöttem rá, hogy ez a motor valójában jobban szereti az egyen feszültséget, mint a váltakozót és a fordulatszám szabályzó is csak egyutasan egyenirányít (és nincs pufferkondi). Az a gyanúm, hogy az állórész és a forgórész valahol összeér, és emiatt ekkora a fogyasztása üresjáratban. Sajnos összeszerelve nem férek annyira hozzá, hogy ezt biztosan megvizsgáljam. Normális ez a 80W üresjárati teljesítmény felvétel és a kéznek már túl forró felmelegedés? Okozhatja az, hogy én "rendes" egyenfeszültségről hajtottam, és nem csak egy diódán keresztül? (Ez utóbbit a szerelés után már nem próbáltam ki, így most nem tudom megmondani, hogy ilyenkor hogyan viselkedne.)

Zárlatos tekercsnél is hasonlóak a jelenségek. Ha a forgórész zárlatos, akkor általában szikrázik is a kommutátornál. Ha az állórész zárlatos, akkor általában csak forrósodik nagyon és persze többet is fogyaszt a kelleténél. Mivel kézzel gyorsan érzed, hogy melegszik, szerintem az utóbbi eset a valószínűbb.

Sziasztok!
Köszi a válaszokat, még egyszer át fogom nézni ilyen szemmel is. A tekercsek ellenállását eddig csak multiméterrel mértem, lényegében egyformák voltak, és a forgórészt is körbemértem és a szomszédos érintkezők között is egyforma ellenállás értékeket mértem. Nem most volt, ezért nem írok értékeket. Ki fogom próbálni váltakozó feszültséggel is, hogy feszültség osztóként is egyformák az állórészek, vagy sem. Szikraeső a polírozás óta már nincs, ez a 80V-os pörgetés lett volna a kefék és a kommutátor tisztítás utáni összeszoktatása. A fordulatszám nem volt egyenletes, néha lelassult egy kicsit, aztán megint beindult, de a másik gép is így kezdte az új életét. Ott az volt a szerencsém, hogy a fúrógép háza volt a motor háza is, így hozzáfértem összeszerelve is, és egy papírlappal le tudtam ellenőrizni, hogy nem ér össze az álló és a forgó rész.
A problémás fúrógépnél, a kommutátorhoz közeli csapágyon van egy gumi sapka (alakra, méretre mint egy üdítős kupak), kb. 1mm vastag, és a kőrlap és a palást találkozásánál egy részen el van szakadva. Ragasztószalaggal rögzítettem, hogy amikor a forgórészt berakom a helyére, akkor a szűk hely miatt ne maradjon kint a szakadásnál a palást. Vennék rá újat is, de egy utamba kerülő csapágyboltban azt mondták, hogy nem nagyon fogok ilyet találni. Ragasztószalaggal, papírdarabokkal már megpróbáltam kicsit pozicionálgatni, de nem lett jobb. Majd megírom, mire jutottam.

valaki leírná mi történik egy univerzális motor belsejében, illetve mitől vesz fel több áramot tethelve, mitől ég le? Köszi.

Az univerzális motor, az igazából egy egyenáramú soros motor. Fő jellegzetessége, hogy ugyanaz az áram folyik át az állórészen, mint a forgórészen.
Miden villamos motorban keletkezik ún belső feszültség. Ez a belső feszültség a motor fordulatszámával (a forgórész kerületi sebességével) arányos, de ellenkező előjelű, mint a tápfeszültség. A motor áramát a táp-, és a belső feszültség különbsége határozza meg. Ha a motor áll, nincs belső feszültség, ez nem vonódik ki a táp (hálózati) feszültségből, és ez a motor kis belső ellenállásán nagy áramot hajt keresztül, ami miatt leég a motor. Ugyanez a helyzet indításkor is, csak ez az állapot rövid ideig áll fenn, így nincs idő a leégésre. (indítási áramfelvétel) A motornak kis belső ellenállásának kell lenni, mert a veszteségek a belső ellenállással együtt nőnek, és a hatásfok romlik.
Univerzális motornál ugyanez a helyzet, mivel ugyanaz az áram folyik át az álló, és forgórészen is, egymáshoz képesti relatív helyzetük nem változik, ezért a forgásirány sem. Az a tény, hogy nem egyenáram, hanem váltóáram folyik, csak az átfolyó áram átlagértékét csökkenti, ezzel a teljesítményt is.

Köszönöm.

Még az lenne a kérdésem, hogy ez a belső feszültség mitől keletkezik a motorban?

Attól, hogy tekercs forog mágneses térben
Egyébként a Pucuka által leírt működés azért is jó szerszámokhoz, mert "önszabályozó jellegű" és induláskor nagy nyomatékot biztosít.

Ismered a mondást:
"Értem én, hogy villanymotor, de mégis mi hajtja?"
Hát pont ez a belső feszültség, illetve a hálózati, és a belső feszültségek keltette áramok különbsége.

Indukció?

Bizony, ha egy mágnes térben egy vezető mozog, abban feszültség keletkezik. Minél gyorsabban, annál nagyobb. A nevük is indukciós motorok.

Halványan megvolt minden, de köszönöm, hogy részletezted. Már világos.

"Mert a szénkefék nincsenek hozzákötve semmihez, csak az egyes kommutator szegmenseket zárják rövidre..."
Ilyennel még nem találkoztam...

Pedig létezett, de nem volt a maga idejében sem gyakori. Ma már nincs igazi jelentősége. Ez tulajdonképpen egy egyfázisú rövidrezárt forgórészű asszinkron motor. A kefehíd elforgatásával lehet indító nyomatékot adni, ill. a fordulatszámot szabályozni. Ez a módszer az egymásra ható mágnesmezők torzításával operál.
Bővebben: Link

Sziasztok! SAzeretném megkérdezni ,hogy a kis kézi flex is ilyen motor,mert már a második flex égett el a kezemben egyszer csak elkezd melegedni lelassul és füstöl nagyon forró mit lehet kezdeni vele kuka?

Használd óvatosabban, használat közben ne fogd be a szellőzőrácsot.

Sziasztok!
Van nekem egy keverőszáras gépem és nagyon ingadozik a fordulata van a markolatba egy potméter
a képen látható ha annak össze kötöm a két vezetéket akkor lesz valami baja a gépnek mert ki akarnám zárni hogy az a hibás.
De van a gépbe egy vezérlő panel.

A potméter ha már ki van kötve áramköréből, multiméter ellenállásméréssel ellenőrizhető.

Szia!

Jobban jársz, ha megméred a kiszedett potit, mert létezhet olyan poti is, aminek a 0 állása nem 0 ohm ( szándékosan készítenek benne egy soros ellenállást, bár nem valószínű ! ) --> MÉRNI KELL !!

Szia!
A poti olyan hogy hol mérek rajta ellenálást hol nem. Szétszedni meg nem lehet hogy kitakaritsam.

Van a potin esetleg felirat ?
Ha igen, akkor tegyél be pl. 1/3 értékű ellenállást a helyére !

Enyi van a potira irva ROSH 500K

Akkor egy 150 kohmos ellenállással szerintem nyugodtan helyettesítheted(mert csak két vezeték van bekötve, így biztos nem osztóként használják!) !
Látatlanban én csak erre biztatnálak !

Sziasztok. A kérdésem az lenne ,hogy 220-230 voltos szerszámokat hogyan tudom 110 voltról használni.
Hogy érthető legyen. Angliában az épitőiparban 110 voltot lehet használni, de néhány gépem 220-as.

Elvben menni fog csak lassabban, esetleg gyengébben. Nem biztos, hogy müködni fog, ha van a gépben valamilyen elektronika is ( sebességszabályozo stb). Azoz érzékenyebbek a névleges feszültségre. ( ki kell probálni, mást amugy sem tudsz csinálni).

Köszi.
Tulajdonképpen mi a különbség egy 110voltos és egy 220as gép között pl: fúró.

Szia! Transzformátorra nem gondoltál még? Olyat kell beszerezni aminek a teljesítménye ki tudja szolgálni a kéziszerszámgépeket. Csak feltételezem, hogy egy 600-800VA-s vagy egy 1kVA-s 110V/230V-os trafó ki tudna szolgálni egy hasonló teljesítményű fúrógépet. Hazai viszonylatban ez kb. harmincezer pénz körül mozog de lehet, hogy keveset mondtam.

Autótrafóval olcsóbb, kisebb.