Nagyfrekvenciás fojtó. Hogy is van ez?

A nagyfrekis fojtót ott használjuk, ahol egyenáram szempontjából kis ellenállás, váltóáram/nagyfrekvencia szempontjából pedig nagy ellenállás kell. Eddig OK.
Valaki azt mondta nekem, hogy az ilyen fojtót hangfrekis vasra kell tekerni.
1. Azt hiszem, hogy azért, mert a tekercs a parazita kapacitásaival valahol soros rezgőkört alkot (hol?), ahol minimális lesz az ellenállása. Ha hangfrekis a vas, és ez a rezonancia elég magas, akkor nagy lesz a tekercs vesztesége, rossz a jósága tehát nem lesz kritikus pont a rezonancia. Jól gondolom?
2. Hogy kell -ezek alapján - nagyfrekis fojtót méretezni, kialakítani?

Nagyfrekis fojtót nagyfrekis vasmagra szoktunk tekerni,a hangfrekis vasmag-különösen nagyobb áramoknál-leolvasztja a környezetét. Ha műanyag kötőanyaga van,akkor önmagát is.
Az igaz,hogy fojtónál egy kicsit gyengébb minőségű-nagyobb veszteségű-vasmag is megteszi.
Nem igaz,hogy hangfrekis kell!

1. A tekercs a parazita kapacitásával PÁRHUZAMOS rezgőkört alkot,hogy hol,az inkább csak mérhető.
Sajnos ez a rezonancia sokszor az erősíteni kívánt sávba esik és ott komoly gondokat okoz.(hat)
2. Általában ezért szokás osztott fojtótekercseket készíteni.
Hirtelen a 2008-as Rádiótechnika évkönyvet tudnám ajánlani,ahol is a GDO nevű műszernél részletezik alaposan ezt a fojtótekercs témát.
A nevezett lap régebbi évfolyamában ment egy sorozat,rövidhullámú teljesítményerősítők építése címmel;nos itt is kivesézték a témát.
És rádiótechnikai kézikönyveket tudok még javasolni.

Szia, köszi a választ, de akadékoskodnék.
A párhuzamos rezonancia miért lenne baj? Ott maximális az impedancia, az jó nekünk, nem? Továbbra is állítom, hogy kis jóságú tekercs kell fojtónak - ezért mindig vasmagos.
Az osztott tekecs hogy segítene a párhuzamos rezonancián? Épp az a gyanús nekem, hogy mindenféle tippek léteznek, de hogy mire törekszünk, az nem derül ki.
Sajna, RT évkönyvet nem veszek egy ideje. Esetleg valaki be tudná "idézni" ezt a részt?

Ugyan ott sincs részletezve úgy, ahogy gondolod, de csatolom.

Köszi!
Megerősít abban, hogy a (szélessávú) fojtó méretezése fekete mágia!

Egy rezonanciával bíró fojtó azért szokott problémát okozni,mert rezonancián megnövekszik a "rezgőkör" ellenállása,tehát azon a frekin az erősítőeszköz erősítése,ami egy kis (nemkívánt,de létező) pozitív visszacsatolással együtt gerjedést okoz.
Márpedig általában egy erősítőfokozatot nem azért tartunk.
Te itt "állítod" a dolgokat,nem olvasol utána-jólvan.
Az én napjaim ettől ugyanúgy telnek.
Nem tudom kitől idézek: "Az alma sötétben is lefelé esik."

A párhuzamos rezonancia ügyében meggyőztél.
Olvasnék én utána, de semmi tudományos nem található, csak "csináld ilyenre, akkor jó lesz" jellegű okoskodás.
Az idézett RTÉK is valami ilyesmit ír, nem méretezési elveket. Abban talán egyetérthetünk, hogy a fojtó olyan jószág, aminek egyenletes, rezonanciáktól mentes az impedanciamenete. Mivel a tekercs és a környezete mindenféle kapacitásokkal, ezáltal rezonanciákkal terhelt, nehéz méretezni, mindenki kísérletezik (?)

Sajnálom,hogy nincsen szkennerem,ellátnálak anyaggal.
Így csak azt tudom javasolni,ha könyvtárban járnál,a következőket nézzed meg:
Meinke-Gundlach: Rádiótechnikai kézikönyv (azt hiszem a többit el is felejthetjük,nem is jut eszembe a pontos cím,sem a szerző valamilyen cseh eredetű és Rádió adástechnika a címe)
Nos ebben a Rádiótechnikai kézikönyvben biztosan mindenre választ kapsz.

Figyelemmel olvastam a kérdés boncolgatását.
Azonban hiába néztem a könyvtárban a javasolt Meinke könyvet nem találom.
Ha valaha lenne egy szkennered megköszönném, ha betennéd a "mindenre választ adó" oldalakat.

Azért nyitottam egy ilyen témát, mert számtalan tekercs létezik. Például: bifiláris-, fonott kosár-, méhsejt-, bipoláris tekercs... .Ezekről a tekercsekről, elkészítésükről, felhasználásukról, előnyeiről, hátrányairól, kombinációiról nem mindig találunk az interneten anyagot. Már régóta kísérletezek ilyen tekercsekkel, szinte mindenhol (pl. rádiózás, Tesla trafó, transzformátor) Sajnos nincsenek megfelelő eszközeim, ezért ebben a témában rengeteg kérdésem van, és szerintem nemcsak nekem.

Legelőször a bifiláris tekercsről egy pár dolgot. Hol használják? Mik az előnyei, hátrányai?

u.i. lesz még kérdésem

c. téma ide áthelyezve.

A bifiláris tekercs semmi egyéb, mint 2 szál -együtt tekerve- azonos tekercs készítéséhez.Tipikus(de nem egyetlen) alkalmazás HF kimenőtrafó sec. tekercse. A tekercseknek könyvtárnyi irodalma van -pl. RT cikkek sokasága, Magyari Béla könyvei, stb., nagyon sok anyagot megtalálsz (javasolom átnézni a 30,40-es évek anyagát is!):Itt
Üdv:gkari

Szia!

Szerintem rosszul tudod.
Bővebben: Link

Az igaz, hogy más példát idéztem(a két tekercs párhuzamos), tehát indukciója tkp. azonos azzal,mintha egy szálból lenne, de pl.kimenőtrafönál egyéb jónehány szempont is van("csöves erősítő"topicban sokszor említve!).A "litze"vezeték is ugyanaz,csak 2-nél sokkal több szál párhuzamosan("bőrhatás-skin effect").
Szia:gkari

Szia!

Valóban tévesen a párhuzamos tekercselést is szokták bifiláris tekercselésnek nevezni. Valójában a bifiláris tekercselésnek pont az a lényege. hogy egy huzalt kettéhajtva tekernek fel, mert így az induktivitása nagyon kicsi lesz.
Nem is induktivitás készítésére használják, hanem olyan esetekben, amikor el akarják kerülni, hogy valaminek induktivitása legyen. Jó példa erre a huzalellenállás, mely feltekerve induktivitás is egyben, ami káros pl. műszerekben, nagyfrekvenciás áramkörökben.

Üdv.
Egy bifláris tekercselésű kis mini toroid ferrit magnál mit jelent az,hogy 10mH közös módusú és 50-100µH differenciális induktivitása van, vagy legyen.Induktivitásmérővel mérve simán csak a kivezetéseknél mérve melyik értéket adja így nekem....?

Sziasztok!

Teljesen kezdő vagyok tekercselés terén még sosem csináltam,de most HE találkozó és ugye verseny...
Találtam egy nekem jó kapcsolást de hogy kell és milyen tekercset készíteni.
Ebben kérnék segítséget.

Előre is köszönöm!

Az ilyen egyszerű tekercset célszerűbb készen megvenni.