Hi! Leírom, de ez már biztosan nem ehhez a fórumhoz tartozik. Egyik munkahelyemen volt egy elktrosztatikus festőkabin, ahol egy pneumatikusan hajtott harangról került a lemezre a fényérzékeny anyag. Ilyet használnak a nyomdákban, offszetlemez. A turbina 40000-60000-zel forgott, percenként. Ez a fej volt kb.70kV-os egyenfeszültségen, amit egy mehanizmus mozgatott a lemez felett ide-oda. Az egész egy kabinban volt elhelyezve. Minden reggel meg kellett mérni a feszültséget. Amit úgy végeztünk, hogy az ajtót kinyitva, kitámasztottuk a biztonsági kapcsolót, kolléga ráadta a feszültséget, nyilván ilyenkor az alternáló mozgás és a forgás sem ment. A kézi műszer másik vége le volt földelve, kb. 1 méter hosszú volt a "bot", ebben voltak az ellenállások. Egyik alkalommal nem földeltem a mérőt, Én a kabinnak támaszkodtam és komolyan megcsípett. Hát így ért áramütés.

Az szép. Jó, hogy túlélted.
Engem 5kV -os rovarirtó javításkor ért meglepi. 1kV szigetelésű csavarhúzó + a szék alatt gumi szőnyeg nem volt neki akadály. Szerencsémre csak egy egész kis teljesítményű eszköz volt, de dobtam olyan hátast a székkel együtt, hogy öröm volt nézni.

Pár mikróamper volt! Ja, inkább 70.

Nem a feszültség a veszélyes hanem az áram értéke. Lehet akármilyen magas feszültségforrás üresjáratban, ha nem terhelhető 1-10mA nél magasabb árammal és nem tárol különösebb kapacitív töltést akkor nem fog "megrázni". Továbbá az sem mindegy hogy DC-AC feszültségról van e szó.
Nagyfeszültségű magasfrekvenciás generátor azért nem tud megrázni mert a magas frekvencia és a skin hatás miatt csak a bőrünk legkülsőbb rétege vezeti az áramot ami meglehetősen jól szigetel. Így akár 1MV sem tud kárt okozni ha elegendően magas a frekvencia.

Mindenesetre az ilyesfajta kísérletezést senkinek sem javaslom.

Ilyen esetben kizárólag egyenfeszültségről lehet szó.

Lehet, hogy nem csap agyon, de már mikroamperes "csipkedés" is elég kellemetlen. Nagy feszültségnél már kis áram is jelentős égési sérüléseket okozhat.

Idézet:
„Nagy feszültségnél már kis áram is jelentős égési sérüléseket okozhat.”

Teljesen mindegy mekkora a fesz, kérdés hogy mekkora áram tud kialakulni. Ha vizes talajon állnánk és egy felsértett seben keresztül szeretnénk áramkört zárni akkor már 12v is életveszélyes lehet. Sokkolókban 5-10kV feszültség van normál körülmények közt mégsem halálos. Pont amiatt mert flyback áramkörben a kimeneti áram korlátozva van.

Üdv.Szerintetek, ha a napelemet rövidre zárom, hogy megtudjam mérni a maximális áramát, ezzel ártok neki?Mert úgy vettem észre, hogy másodszor, harmadszor mérve ugyanezt, már nem adott le akkora teljesítményt mint előre.Nem tudom nem-e okoztam benne kárt?Egy ilyenről van szó:

Jobb lenne, ha a munkaponti feszültség közelében néznéd meg, mekkora áramot tudnak leadni. Miért kell a rövidzárási árammal játszanod? Keresed, feszegeted a határokat?

Nem árt neki, a legjobb munkapont áram a zárlati áram 80%-a körül szokott lenni.

Köszi szépen.Akkor mégsem rontottam el.

Kivonat néhányféle napelem adatlapjából:
A kép tanúsága szerint az optimális munkaponti áram 3-7%-kal kevesebb, mint a zárlati áram.

Igen, összekevertem az üresjárati meg a közel optimális munkaponti feszültséget.

üdv.

Szerintetek 3,6kW visszatápláló inverter 1 fázison az óra és az inverter közt 25m távolság van milyen vezetéket tartanátok indokoltnak ha már ezen a vonalon ott van egy használható 2,5-es rézkábel?

Indoklolt?
Elvielken a 2.5 nek elegnek kellene lennie .
4 es 6 os. Lehet indokloltabb lenne .

Számolj feszesésre, 1,5% nál ne legyen több.
(illetve jelen esetben fesz emelkedésre az inverternél)
Esetleg az inverter, ha nyilatkozik róla, hogy mi neki az output over voltage, akkor aszerint lehetsz engedékenyebb a 1,5%-al (max 3%).

Skori jóvoltából nem kell számolgatni Bővebben: Link
2,5q - 2,6% Uesés
4q - 1,6% Uesés

Ha ezt tovább gondolod a feszültségesés a dróton teljesítményt hoz létre, ami nem kerül visszatáplálásra, végeredményben a feszültségesés % értékével romlik az eredő hatásfok % értéke is!

A 2,5mm2-es rézvezető csőben (nem betonban) 30,28m-ig 3%-os feszültségeséssel használható 3,6kW (16A) ig.

Maradt a 2,5mm.

Beszélgettem az e-onos ürgével és ő azt mondja hogy azért nem telepít mert szerinte nem éri meg.
Kérdésemre, hogy mégis miért azt felelte hogy a 20 éves teljesítmény garancia csak kamu és 10 évet bírnak a táblák. Hát mondom ugyan már mi ez a baromság? Mi erről a véleményetek?

Emiatt is több gyártó a nem túl drága kínai paneljaira 12/30 éves teljesítménygaranciát vállal. Igaz, mire letelik, se a gyártó, se a forgalmazód nem lesz (talán) sehol, de neves gyártók is egyre jobb paraméterekkel vállalják a teljesítménygaranciát.
Az enyém 5 éve van fönt. Ez is nevenincs kínai, de még nem észlelhető rajta degradáció.

E-onos ürge nem is annyit fizet az áramért mint Te vagy én. Legalábbis régen így volt, de gondolom most is van kedvezményük.

A párom az E-on-nál dolgozik. Ellenőrökkel, szerelőkkel kapcsolatban. Tartottak nekik előadást, stb... Egyiküknek sincs otthon ilyen. Nem véletlenül. Nem éri meg. Úgy mondják, drága hobbi. Akkor éri meg, ha valami támogatással mondjuk 10% költségedbe kerül a kiépítése, de ha teljes összegen megveszed és kiépítteted sosem térül meg.

Szerintem ez a kamu része. Havi 10.000Ft kifizetek villanyra. Évente 120.000Ft amit elköltök. És csak feljebb fog menni ez az összeg. Ha havi 22.000Ft fogyasztásra számolom ki a napelem teljesítményét akkor bőségesen ki fog szolgálni még 20 év múlva is. Csak ésszerűen kell gondolkodni.

Igaz, saját magam tettem föl, tehát munkadíjra nem költöttem, de akkor még lényegesen többe került, mint most. Így 8 év alatt megtérül. Eddig még csak én támogattam az államot.

Na de mennyibe kerül a cucc? Másfélmillió? Kb. Elosztod 120000-rel. Az 12,5 év. Ekkor még nullás. Utána hozna hasznot. Ha nem megy tönkre semmi. Mennyi egy inverter ha mondjuk egy viharban a villámlás hazavágja, vagy csak úgy tönkremegy pl 5 évente?...Csökken a napelemek teljesítménye, azokat tisztítani, tisztíttatni kel időnként....

Tomi111! Nem csak a pénzt/megtérülést kell előtérben helyezni. Vannak más szempontok amik vannak olyan fontosak mint a lóvé. Pld. a függetlenség érzése. Menj egy kicsit nyugatra. Alig fogsz látni olyan háztetőt amelyiken ne lenne napelem. Ők is rosszul számolnak. Mellesleg akik az eonnál dolgoznak van kedvezményük.

Miért lenne kamu? Menj el a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre,közel 20 éve megy 3 különböző rendszer logolása, termelési adatok stb. Monokristályos, polikristályos, és még az anno magyarországi gyártású egyik napelemtáblák - sajnos a típusára már nem emlékszem. Mi mehet tönkre eleve? Nem a cellák vagy a csatlakozók, vezetékek. Jellemzően a lamináló, ragasztó és tömítő anyagok adják meg magukat. A gyártók (inkább összeszerelők) jellemzően Kínától a Német táblákig ugyanazokat a 3M anyagokat használják. Így olyan nagy különbség sincs az időtartamban. A prognosztizálható 25 év múlva is termelni fognak, csak kisebb hatásfokkal. De addig kitermelik mindenképpen a saját költségüket és rá is dolgoznak.

1. Ha előírás szerint mindenhova felteszik (feltettem) a túlfeszültségvédőket, feszültséglökések nehezebben okozhatnak kárt. Közvetlen villám ellen csak a biztosítás használ.
2. Mindenki ezt a mantrát hajtogatja. Néhány hónapja kibontottam az inverteremet. No nem azért, mert éppen lejárt a garancia, kondit akartam cserélni, vagy mert csak kíváncsi voltam rá. Vitába keveredtem valakivel, aki hülyeségeket állított és bizonyítékokkal akartam eléállni. Olyan a felépítése és olyan alkatrészekkel dolgoztak, hogy talán 20 év múlva se jár úgy, mint egyes PC tápok vagy alaplapok a garancia lejárta után 1 nappal (jobb eset, ha nem várja ki ). 5 V-on 25 V-os kondik vannak, 12 V-on 35 V-osok. Nem dolgoznak akkora frekivel, mint a túlhajtott, agyonminiatürizált tápok. Nem tették a kondikat a forró hűtőborda mellé. Az enyém legkényesebb pontja a külső hűtőbordát fújó ventilátor. Egyedül arra kell odafigyelnem.
Szereltem föl több passzív hűtésű invertert. Többnél az egész ház egyetlen öntött alumínium hűtőborda.
3. Soha nem tisztítottam még a napelemeimet az 5 év alatt. Nem is lenne túl kellemes, hiszen a talajtól ~7 méterre kezdődik.
4. Ennek ellenére még nem lehet észrevenni teljesítmény - termeléscsökkenést.

ezermester1:
A németeket nem lehet példának felhozni. Náluk a napelemes rendszerek felfuttatásához olyan mértékű áramátvételi ártámogatás volt, hogy még az északi fekvésű tetőkre is napelemet raktak.
Fiatal házaspár új házra hitelből keletre-nyugatra telerakta a tetőt. Számolgatták, hogy 3 év alatt visszafizetik a hitelt, amiből felrakták. Onnantól már a ház hitelét termeli. Mindezt olvastam ~15-16 éve.

Nem értem ezt a folytonos rentábilitási megközelítést. Eleve nem 12 év, ha figyelembe veszed a "rezsiharcos" energiaáremeléseket is. Egy ház 10-20 millióért rentábilis? Nem - szükséges az életedhez. Energiára szükséged van? Igen. Az autó rentábilis? Soha nem hozza vissza az árát és még amortizálódik is, ráadásul jelentős javítási igénye van és még üzemanyagra is szükség van hozzá. Ez egyszerűen döntés kérdése. Akarom, szükségem van rá, vagy nem. Ilyen módon akarom biztosítani, az energiaszükségletem vagy egyszerűen megveszem a szolgáltatótól? Ha tanyád lenne és nincs más - eleve semmit nem érne a rentábilitási számításod. Hozna a szolgáltató is trafót 5 millióért, meg vezetéket is... Megéri? Rentábilis? Ha valaki megengedheti magának, vagy részletekből rakja össze, vagy netán még pályázathoz is hozzájuthat - akkor nem a rentábilitás az egyetlen szempont szerintem.

A takarítás nem annyiból áll hogy évente 2-3 alkalommal amikor nagyon porosak már és nem várható eső egy kora reggelen szépen le kell locsolni hogy lemossa a port?