Azért 30 A-re, 10 m-en, D=~1 mm kissé karcsúnak tűnik.

Bocs tényleg keresztmetszetés nem átmérő, hibásan írtam...

"A vezetékek melegedésre való ellenőrzése

A melegedésre történő ellenőrzésnél azonban mindig a teljes (látszólagos) áramot kell figyelembe venni. A gyakorlatban a vezetékek melegedésre való méretezése nem számítással, hanem terhelési táblázatokkal történik."


Na így már világos!

A kisördög csupán azért motoszkált fejemben, és azért hoztam a számítást is, mert 10 m vezeték ellenállása és 100m ellenállása között csupán 10x különbség van. Az én meglátásom szerint - bár lehet hibás - kis távolságon egy vékonyabb vezető is képes azt a teljesítményt hibátlanul szolgáltatni mint egy vastagabb nagy távolságon.

De akkor igazándiból, a szabály ilyen formában nem tesz különbséget, hanem így elfogadott és kész.

Azt kell kiszámolni, hogy az egységnyi hosszú vezetéken keletkezó hő mekkora. Az pedig teljesen mindegy, hogy 1m-en, vagy 100m-en nézed, ugyanúgy le tud olvadni a szigetelés róla végig, vagy ha jól méreteztél, akkor csak langyos lesz picit. Az más kérdés, hogy a kábel végén lesz-e 230V, vagy csak 200V.

Itt találsz online segítséget. Fővezetéken 1% feszültségesés a megengedett. Óra után 1,5%. A lépcsőket is megtalálod a linkelt helyen.

Lehet, hogy érthetetlenül fogalmaztam, de ez a feszültségesés számítás volt, arra meg ez elegendő lenne. Hogy a 30 A-ra nem, arról szól a hozzászólásom második mondata.

Nem volt azzal semmi baj; jól értettem. Nem Neked írtam, hanem akiknek ez nem tűnik fel.

...mert 10 m vezeték ellenállása és 100m ellenállása között csupán 10x különbség van...
Ezt 101%-ra nem értem, miért feltűnő, hiszen a 10 m és a 100 m között is csupán 10x különbség van... az ellenállás meg a hosszal egyenese arányos. Azonos anyag és vastagság mellett értve.

Bocs ötfelezős, de nem értem mire akartál utalni. Valami botorságot írtam a hosszal kapcsolatban? Nem a hossz növekedéssel arányos ellenállás növekedés miatt kell növelni a keresztmetszetet?

Sziasztok.
Ilyen kapcsolóm van csak itthon. Melléképületbe szeretnék vele egy db. villanykörtét kapcsolgatni. (tudom, h elvileg nem erre, nem így való)
Gond-e ha így kötöm be, hogy nullát és fázist is szakítson?
Köszönöm.

Nem gond, ha mindkettőt megszakítod. A probléma abból lehet, ha csak a nullát kapcsolod le és megpróbálsz izzót cserélni, jól megrázhat. Gondolom ennek a kapcsolónak két billetyűje van.

Nem gond, de világítani biztos nem fog.

N-et kösd át A1-ről A2-re.

Úgy már fog.

Szerintem jól írtam.

Igen jól, azt ami a zárójelben van.
De ezt, hogy hogyan kell jól bekötni miért nem fogadod el.
Tehát A1-C és L-B2, vagy C-B1 és A2-L .
Ilyen kapcsolót azért nem jó bekötni ide erre a célra, mert hiba esetén még magad sem látod át és csak jól megrázhat.

A fedlap rajz alapján nem jó, a feliratok, belső felépítés alapján jó, most légy okos, de leggyorsabb ha kiméri, hisz a szemének, vagy az egyik oldalt használja csak.

A fedlap az utóbbinak a tükörképe, de abban igazad van, hogy kimérni a biztosabb.

A B1-C az én variációmnál is az egyik. Illetve igen a másik billenőnél az A2-L lenne az mint az előzőnél a B1-C. Viszont akkor fordítva kellene, hogy álljon a két billentyű.
Viszont ha az L A1 B1-C variációt választom akkor egyformán állnak a billentyük.

Sziasztok!
Nem vagyok villanyszerelő, ezért inkább megkérdezem, tanulni sosem késő!
Megmérem a villanyórához közeli ( kb. 30 cm ) dugaljban a hurokellenállás mértékét, az megközelítően a szolgáltató hurokellenállása. Majd megmérem a rácsatlakoztatott 25 m-es hosszabbító végén is, melyből levonom a szolgáltatóét és akkor csak a hosszabbító értékét kapom meg. Ennek a hosszabbító fázis ágát un. kölcsön fázisként venném ígénybe a védővezető vizsgálatához, és az össz értékből levonnám a hosszabbító értékének felét, és így jutnák el csak a védővezető vizsgálatának eredményéhez. Erre azért lenne szükségem, mivel az egy fázisu rendszer ÁVK-val szerelt.
Tudom, egyszerübb lenne az ÁVK kiiktatása, de a rendszerhez nem szeretnék hozzányúlni.

Saccolni jó. Pontosabb vizsgálatnál az induktivitás bezavar, ami annál nagyobb, minél nagyobb a távolság a fázis- és a védővezető között.

Köszönöm a választ.

Üdv.Ha szerelős négyes hosszabbìtót állìtok össze.Akkor a védőföldelésen kìvül.A kék és a barna mennyire lényeges hogy bal vagy jobb oldalra esik?Lefelé tartom a kábel bemenetet a hosszabìtóban.Bal oldalon a kék, jobb oldalon a barna szìnü.És a védöföld zöldessárga.Igy ugye helyes?

Abszolút mindegy, mert semmi sem garantálja a nálunk használatos dugalj rendszer esetén a fázis vagy a nulla pozícióját. Fordítva is be lehet dugni az aljzatba a dugvillát.

Értem,köszönöm.

Üdv!
Kábel behúzására melyik a megfelelőbb behúzó? A műanyag damil, vagy a fém szalag? A cső egyenlőre üres. Műanyaggal próbálkozom, de egy kanyart nem hajlandó bevenni. Fém szalagom nincs, gondolkodtam vásárláson, de dísznek nem akarom megvenni.

Műanyag is tökéletes, de nem mindegy, hogy milyen csőbe, milyet.
Nagyobb átmérőjű csőbe legalább 4 mm-es . Például ilyet :Bővebben: Link

Gépselymet vagy hímzőfonalat átszívsz rajta porszívóval. Utána azzal a damilt át tudod húzni, azzal meg utána bármit.

Kisebb csőben tökéletes, pláne, ha egy filctoll kupak is rá van téve a fonal végére.

23-as cső. Hosszban a 10m a megszokott?
Szerintem nekem vékonyabb van és15 m-es.

Van 15 m és 20 m is. Bővebben: Link
Bővebben: Link
A 3 mm-es könnyebben akad, ha hosszú a szakasz és van benne kanyar.