Bemeneti oldalon lehet. Csak a kimenete után nem. Amúgy igazad van.

Akár hiszed, akár nem, a szolgáltatónak nagyon kevés köze van a szabványok alakulásához. Eleve szinte mindegyik kívülről jön, ami meg nem, annál meg a polgárok miatti keserű tapasztalatok (lopjunk mind) után mennek a védőintézkedések, de a tolvaj jár mindig elöl.
A veszteséget miért is kéne elnyelnie? Az energia mindig is drágább volt, mint a keresztmetszet, mert a keresztmetszetet egyszer kell megfizetni, a veszteség meg évtizedeken át füstöl, ez a bolygónak jó.. De a vastag betápnak nem az az oka - az is HD betűjelű szabványból jön. A feszültségben is Európa után megyünk.

Lehet, hogy sokkolóan hat, de a szolgáltató nem egy aljas szándékú gonosz népmesei törpe.

Mondjuk, nem is jó!

Kondenzációs kombi kazánon ott lóg a csupasz végű kábel (cirko manapság már nem divat. ). Dobozában a használati útmutatóban a pontos leírás rajzokkal a bekötésről. Aki meg le akarja venni javításhoz, értsen is hozzá!

Csináltam egy skiccet. Elvileg így ok?

Szerintem

A kérdőjel a nullázás akart lenni, kicsit érthetetlenül rajzoltam.

Elméletileg te a fogyasztásmérő felől kapsz három fázist, nullát és védőföldet. A nullát és a földelést te már nem kötheted össze. Ha össze is van kötve, annak számodra hozzáférhetetlen helyen kellene lennie, plombált területen.

Az összes nullát ki kell cserélned a házban mert az ilyen szétválasztás után már a különböző fázisokhoz tartozó nullákat nem lehet összekeverni. Nagy baj nem lesz belőle, legfeljebb állandóan lekapcsolnak a Fi-relék.

Meg nem kell a mérő elé, mérő után, FI relé elé és után kismegszakító, különösen ha a FI relébe is van/lehet építve...

Hali!
Mérő körüli felújítást szeretnék csinálni. Egy ilyen elosztó szekrényt akarok bevésni a régi mérő doboz mellé/fölé. Hőtárolós kályhákkal van fűtve a ház. Gondoltam, - az elosztó dobozba az egyik sor lenne a rendes nappali, a másik sor a különmért (éjszakai) Hallotam olyat hogy ez szabálytalan.? Külön dobozba kell lenni, egyiknek/másiknak. Ki hogy tudja ezt?

Újra lett vezetékelve a ház. Kb 15 kör lett kialakítva az elosztó dobozba való kivezetésével.
Jelen esetben a nullázást sztem SZERINTEM nekem kell megcsinálni. Ez egy régi lekötési. Kb 40 éves. Amit az óra után kaptam az mindösszesen 4 db vezeték, amiből 3 a 3 fázis. Ha jól néztem a fogy mérő utáni porcelán biztik táblája alatt van össze csavarva a zöldsárga+kék+negyedik szál.

Az van a szabványban, hogy a különböző árszabások mért fővezetékét és a hálózatot "villamosan elkülönítetten", és ezt a legtöbb helyen úgy értelmezik, hogy külön táblán/dobozban.
A szabvány egységes értelmezése pont nem az erőssége a mérőhellyel foglalkozóknak. Legjobban akkor jársz, ha helyben utána. Mármint jársz.

Köszönöm a megerősítést. Az e.on regisztrált szerelőm próbált felvilágosítani. Ezek szerint igaza van.

A helybeli regisztrált szerelőnek mindig igaza van.

Meg annak, aki átveszi...

A mérőhely után az elosztódobozt sok helyen az "asszony" veszi át.
Pláne ha a fél előszobát ki kell vésni előtte.

Sziasztok! Túlfeszültségvédelmi szempontból "jó_e" a szerelvénydobozba a dugaljra direkt rákötött varisztor. (L és N közé) A típusa: 14D431K. Tudom, hogy van erre céleszköz, de a házba kikerülő cca. 50 konnektornál sajnos ezt anyagilag nem engedhetem meg magamnak minden konnektornál. (még a Tra*onos is 7000Ft feletti darabáron elérhető számomra a jobbfajta O*O meg 12000Ft felett tanyázik. Keresgéltem, de csak skiccszerű belső rajzot találtam pl. az OBO-hoz. Ott két varisztor szerepel sorba kötve a a fázis és nulla között, a "közös" pontjukkal a PE-re kötve.
B-C osztályú védelem természetesen lesz kiépítve az alelosztónál.

Szia!
A varisztorod max impulzus árama (8/20ms) 4,5kA, az O*O hasonló célú eszközé pedig 6kA. Ezenkívül a O*O termékeibe szerelt varisztorokat mind bevizsgálták, a készülék rendelkezik hibajelzéssel is, ha egy komolyabb villámáram esetén a barkácsolt varisztorod meghibásodik, nem is tudnál arról, hogy a védelmed hatástalanná vált.
Tehát a te döntésed, neked kell mérlegelni. A házi megoldás is működhet, fentebb felsoroltam a hátrányait. Meggondolnám, hogy valóban szükséges-e mind az 50 konnektorra T3 szintű védelmet kiépíteni. Csak azokba az aljzatokba szerelnék, amelyek nagy értékű elektronikus készülékeket működtetnek (pl: TV, PC aljzat) Ezeknek a készülékeknek a finomvédelme akár egy jobbfajta túlfeszültség védett elosztóval is megoldható. Egy ház összes konnektorába teljesen fölöslegesnek érzem a kiépítést.

8/20μs lesz az.

Milyen B+C van a tervben, szintén OBO?

Azaz, elírtam valóban..

Megtörtént az új mérőhely bekapcsolása. A tűzfalon Oszlop magasságában felszerelt dobozba jön a betáp, ahol az szétosztásra került a PEN és a fázis a régi "pókhálós" mérőhely és az új mérőhely felé. A dobozban csak a szétválasztáshoz szükséges csatlakozók vannak. Az új mérőhely felett közvetlenül ( tűzfalon kb. 1.5 m. magasságban) egy külün dobozban (már a mért rendszer) van elhelyezve egy C32A kismegszakitó, és ebbe a dobozban csatlakozik a földelőszonda vezetéke is. Innen kb 20-25 m. kábellel a padláson keresztül van összekötve a lakás főelosztója ( kismegszakítók, Fi relé).

Önmagában a varisztor megoldja a szükséges X mennyiségű MJoule-ban megadott villámáram levezetést, de.... önmagában az I. és II. fokozat nélkül (régi A,B,C kategóriák) gyakorlatilag csak kárt fog okozni, hiszen a legnagyobb villámáram és teljesítmény levezetésére képtelen lesz. Arra van a szívócsúcs, a levezető és a földelőnyárs. A többi, nagyobb teljesítményű komponens levezetése a köztes védelem dolga és "csak" a finomvédelem kerül a dugalj mögé, vagy kábeltévé kábelre, Telekom kábelre stb. Azaz a régi "D" fokozat. A finomvédelem sem csak a varisztorból áll, hanem vezetékből nem éghető dobozolásból stb. Ezek gondoskodnak a biztonságos beépítésről, de a lehető legmagasabb tűzbiztosságról is. Ha egy pőre varisztort építesz be, szerintem az önmagában inkább tűzveszély forrása lesz. Azaz ha annyi villámáramot vezet le más védelem helyett, amennyit csak tud és átmegy rövidzárba némi füst, hő, hang és fényjelenség kíséretében, az akár gyulladást is okozhat, hiszen a kismegszakító például a 6kA-es változatok nem képesek egy feszültséghatár fölött a leoldásra. Mert ugye ez is egy fontos jellemző, csak a kutya nem nézi vásárláskor, hogy azért occó, mert mondjuk 4kA-es, 6kA, vagy 10kA helyett. Nos ha nem szakít meg a kismegszakító, mert képtelen rá, a varisztor meg elmegy rövidzárba - nos én nem szeretnék ott lenni. Nem mellesleg van olcsóbb változat is, például a Finder termékei, vagy néha, akcióban a PhoenixContact eszközei (bár ritkán akcióznak).

Ellent kell mondjak, mert ha a varisztor elmegy - az rövidzárat fog alkotni. Azt bizony észre fogod venni.

Mondjuk ha a megszakító nem tud mit kezdeni az áramal, akkor ugyan úgy füstöl a kábelezés egy gyári túlfeszültség védővel is. ( tudom írtad hogy a csatornázás,doboz...) De jelen helyzetben csak az utólagos beépítésről van szó. Már csak az a kérdés, a beépítés inkább hasznos, vagy inkább káros.

Vagy darabokban távozik. Jobb szerkezetekben még zsugorfóliát is tesznek rá, gondolom hogy ne szóródjon szét.

Ezért írtuk páran, hogy teljeskörű, méretezett, modellezett védelemben érdemes gondolkodni. Ha van egyetlen gyenge láncszem - hidd el a villám meg fogja találni. Amikor a Műegyetemen kezdtük a villámvédelmet tanulni, akkor az első ismerkedés, fotókon keresztül történt. Hogyan alakul ki a villám, mekkora a teljesítménye, hogyan mérhető? Nos a kárszakértők által készített fotókon jól lehetett látni, mire képes a villám és a túlfeszültség. Ott nem füstölt a kábelezés, hanem diffundált.... Vagy rágőzölődött pár dologra, mert olyan sebességgel illant el. Ha a megszakítód nincs a helyzete magaslatán, akkor az a szűk keresztmetszet. Ha a varisztorod, akkor az ...stb. Nem véletlenül önálló szakma ez. Azaz, ha jól méretezett a rendszer és bevizsgált, tesztelt elemekből épül fel, nem csak varisztoros, hanem mondjuk varisztoros és szikraközös védelmeket is tartalmaz és minden fokozatot, akkor lesz egy elvárható védettségi biztonságod, megtettél mindent. Ha csinálsz "valamit" az inkább lesz káros, mint hasznos. Ennek ellenére, mivel a puding próbája az evés, úgyis akkor derül ki mindkét fajta rendszer jósága, ha megtörténik egy tényleges villámcsapás. És itt is van egy érdekesség. Ha például a szomszédod háza magasabb és el van látva kellően vasakkal, az is lehet, hogy neked nem is kell védelem. De olyan is előfordulhat, hogy éppen te fogod a saját - egyébként megfelelő rendszereddel jobban bevonzani a villámot. És akkor még a szolgáltatók felől érkező, lehetséges túlfeszültségekről nem is beszéltünk.

Én arra gondoltam, amit proba fórumtárs is leírt, ha esetleg az egész szétrobbanna. De igazad van, a ciklikus túláram levezetések során üzemi feszültségen egyre inkább vezetővé válik a varisztor, "beégés"-nek neveztük ezt azt hiszem villámvédelem órán.

Sejtettem, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet. Akkor nekiállok összeírni, hogy hova mi kell, és kalkulálni, hogy hogyan lenne a legjobb a dolog. "Kókányolni" nem szeretnék, inkább keresek más megoldást. A kazánhoz van OBO ÜSM-A beépíteni a többi meg kialakul.

Teaway: Igen, tervben OBO V10 Compact AS szerepel.