Feloldottuk a téma fagyasztását, de ha továbbra is azt tapasztaljuk, hogy eluralkodik benne a káosz, akkor kénytelenek leszünk komolyabb eszközökhöz folyamodni.

Tiszteletem!
Nem újkeletű a kérdés, de most a Karesz HTB 1.0 füles erősítő körül kialakult vélemény különbségek miatt újra előtérbe került.
Melyik út helyesebb? Egyik, hogy a lehető legjobb vezetékek és kondenzátorok alkalmazása a jelútban, vagy semmilyen vezeték és semmilyen kondenzátor. Az, hogy mind a vezetékeknek, mind a kondenzátoroknak hallható hatása van a hangra az nem kétséges. Viszont szükség van erre a hangra? Vagy mindössze csak szükséges rossz. Nyilván ahol a DC leválasztás szükséges, vagy két pontot egy potenciálra kell hozni, ott nem nélkülözhetőek ezek az alkatrészek. Így ezek minősége értelemszerűen lényeges. Viszont ha nem kell egyenfeszültségű elválasztást alkalmazni, valamint az azonos potenciálon lévő pontok egymástól 2-3mm távolságban vannak, ott kérdéses ezen alkatrészek szükségessége.

Jelenleg ugyanis dilemma számomra, hogy a jó hang feltétele az hogy a kimeneten az jöjjön ki mint ami bemegy a bemeneten, vagy szükséges hogy hogy egy-két alkatrész megszínezze a hangot. Hangszeres viszonylatban tudom hogy egy cső, vagy transzformátor, vagy egy kondenzátor a jelútban mit produkál, sőt kábelek közötti különbségek hatása is hallható, de egy konzerv anyag visszajátszása alkalmával melyik út a helyes.

Üdv,
amelyik neked tetszik, és nincs másnak kára belőle az helyes. Stúdió eszközök feltétele, hogy színezze a hangot. Még a szoftveres plug-in -oknak is színeznie kell, mert különben egyből megy a fintorgás, hogy csak bemegy a hang, meg kijön, uncsi, ciki. A mikrofon előfokokban, kompresszorokban, eq-ban legalább két trafó van. Majd a keverés végén kap még egy kis eq-t és vagy egy limitert vagy egy szalagos magnót. Ez kb 10 trafó. Ez csak egy dolog, a másik a lehallgatás. Nem olyan hangrendszeren hallgatjuk, amilyenen a kedves keverő, master-elős úr, urak. Már nem azt halljuk, mint amilyen hangra azt mondták a zenészek a stúdióban, hogy EZ AZ, ÍGY MARADJON. Kár lamentálni rajta. Mondják sokan, hogy csak az UAD, csak a Neve, mert szeretem a hangját. Nem a hangját (a hangot) szereti az ember, hanem az érzést, hogy birtokol egy legendás (és baromi drága) vasat, ez az ami megnyugtat és "javítja" a hangot. Nyugtatólag hat, ha tudja az ember, hogy jól megtervezett, jól kivitelezett és még szép is.
Szeretünk a szemünkkel hallani, ez van (és lesz is).

A Moderátoroknak, köszönet a lehetőségért, és a takarításért, az adódott szemetelés miatt.
Végre nem szürkében kell írni a kapcsolódó témákban.

Kedves Béla, természetesen egyet értek veled. azonban, mint az előzőekben írtam, biztos el lehet valamit kerülni, azonban a fő szempont, hogy mi a hallható eredmény. És ebből a szempontból nem a mérések az elsődlegesek. Én a zeneszeretetem miatt építek. És az audiofilben a kinyert hangzás a főszereplő.
Elnézést kérek minden olvasótól aki kényes a küllemre, de a hallható hangzást nem lehet lefényképezni, és vav fájlba elküldeni. Amit viszont fel szoktam tenni az kipróbált dolog, és az bizony tényleg úgy szól, ahogy írtam. Csak ajánlásnak szánom azokat. azoknak akik szánnak rá pénzt, mert az azért kell hozzá.

A fejhallgató erősítő témában, tudtommal páratlan munka team alakult ki. Károly hozzáállása szerintem tiszteletre méltó. Ha vitatni is szokta számára furcsa ajánlásaimat, őszintén feltárta a projekt folyamatában, a készülő erősítőjének állapotában történt változásokat. Ezt nagyon pozitívnak tartom, mivel továbbjutni csak ilyen módon lehet. Jó magam is mások okosságát rendszerezem az általam kipróbált konstrukciókban, hallható sikerrel.

Csak is audiofil megközelítésben, nem én találtam ki, akár milyen is a kapcsolás, ha nem jól van megépítve.
Számomra a jó kapcsolás kevés alkatrész tartalmaz a jó teljesítéshez. Így könnyebb a szerkezet teljes viszonylatában a megfelelő csillagpontok kialakítása. A jó konstrukció lehetővé teszi a rövidebb kábelezést is, és ez egy drága (jó minőségű) kábelnél nem mindegy, ha a költséghatékonyság számít valakinél.

Én megértem, ha valakit irritál, hogy mennyit fordítok némelyik készülékemre. Azonban feltehetőleg az ilyenek, nem annyira zenebarátok, mint én. Ami persze nem számítana, ha nem fajulna e dolog kötekedéssé, teleszemetelve az oldal lehetőségét, az ilyenben gondolkodóknak.

Köszönet highand fórumtársunknak, mint témaindítónak, minden idelátogató olvasó, és e témában, ahhoz méltó módon hozzászólók nevében.

Véleményem szerint sok igazság van az észrevételedben. Azonban nálam e téma az periféria, még ha meghatározó is. Mivel választani lehet ezekből. És ha ebből indulnánk ki, akkor nem lenne érdekes zenét hallgatni. Megértem, hogy ez nálatok könnyen fajul szakmai ártalommá.

Szóval azért vannak jó minőségű felvételek, jó pár jó előadó hozzá, csak meg kell találni, és repülhetsz, ha nem kötöd gúzsba szellemed szárnyait ilyen filozófiával.

A fejünkben dől el, hogy mit akarunk látni, vagy hallani, és annak mi köze a valósághoz.

Azért nem lehet kijelenteni, hogy egy kondi a jelútban jó vagy rossz, mert van hogy jó és van hogy rossz. Elvben, meg műszaki szempontból is talán rossz, de nézz meg néhány méregdrága erősítőt, akár csöveset is, ami valóban nagyon jó hangú, és ott van benne a kondi a jelútban, némelyik csövesben akár 3 is. Akkor most jó vagy rossz?
Ezt a hang kérdést is ketté kel választani, és most tekintsünk el a kommersz dolgoktól, tehát az "audiofilre" törekvés útján is. Ugyanis a jó hang van aki számára azt jelenti, hogy a lánc legyen műszaki szempontból minél tökéletesebb, ne tegyen hozzá és ne is vegyen el a hanganyagból semmit. Van aki szerint meg azt, amit pl. egy 2-3W-os csöves SE produkál a hang színezésével és a % feletti "kellemes" torzításával, meg a lágy megszólalásával. És ez a két tábor is késélre menő vitákat folytat egymással, két teljesen más utat követve.
Elvileg ugye, azt gondolná az ember, hogy ha fog egy tökéletesen rögzített élő zeneanyagot, és azt visszajátssza egy erősítőláncon, akkor az akkor lesz minél élethűbb, ha minél tökéletesebb a lánc, azaz leginkább műszakilag nézve kifogástalan.
Hát nem. Azért nem, mert olyan hogy műszakilag kifogástalan eleve nem létezik, plusz, általában ezek a műszakilag minél jobb megoldások nem igazán úgy szólnak, ahogy szeretnénk hogy szóljon, szóval nem tetszik. Ezért tartom eleve zsákutcának az erre való törekvést. Megint csak a csöveseket tudom példának hozni, átmegy a jel 2-3 csövön meg a kimenőtrafón, és ennyi az erősítő. És el lehet kérni érte kétmilliót, gondolom nem ok nélkül, pedig abban hol vannak a jó műszaki paraméterek? Sehol.
Itt van egy link, ez is érdekes, műveleti erősítők vannak rajta összehasonlítva, köztük a Burson is, és kb. az rajzolódik ki, hogy annak a sokkal rosszabb paramétere ellenére is jobb hangja van, mint a hiper szuper paraméterűeknek. Ráadásul a Bursonnak a kép alapján mintha a páros harmonikusai is nagyobbak lennének, lehet hogy azért olyan a hangja amilyen.
Visszatérve a kondira, azt meg felfoghatjuk tulajdonképpen egy jó hosszú párhuzamos drótnak is, és kész is a kábeli zűrzavar.
Lehet hogy érdekes lesz egy két ember számára amit most írok, de ha valaki mindig ugyanazokból az alkatrészekből épít különféle erősítőket, akkor azt fogja tapasztalni, hogy ugyan mindegyiknek saját hangja van, azaz lesznek köztük apró eltérések, de olyan igazán nagyok nem. Azért nem, mert egy erősítő nem a kapcsolási rajztól lesz jó vagy rossz, hanem a konkrét felhasznált alkatrészektől, azok összességétől, mert az eredő hangképet leginkább azok határozzák meg, és nem az hogy a tranyók milyen kapcsolás szerint lettek benne összekötözgetve, meg hogy mekkora a THD. A kapott hangképet illetően a kapcsolás hatása az alkatrészekéhez képest elenyésző. Ha nem így lenne, sosem beszélne senki drótok, ellenállások meg kondik hangjáról.

Kedves Tibor!
Említetted, hogy most cseréltél kondenzátorokat az Apex-ben. Azt írtad hogy Wima helyett Jantzen silver gold került bele, de kapacitásról nem esett szó. Légy olyan szíves írd meg a két kondi kapacitás értékét, valamint ha nem titok, szívesen megnézném az Apex rajzát. Merő műszaki okokból érdekel.
Előre is köszönöm.

Mivel egyházi egér lettem, a FH6-300-ból veszem ki a 220nF-kat. Annak idején csak ezt kaptam 100 nano helyett, az APEX-be meg a rajz szerint, 220nF -os értékű dukál.
Hogy ne keljen keresni...

Le maradt, a Texasok nem jók bele!

Köszönöm a rajzot. Átrágom magam rajta.

Kedves Béla, hadd segítsek a tapasztalataimmal.
AKG, Osztrák K701, ha nem használtuk, kell neki vagy 6 óra, hogy visszajöjjön a hangja, mert alapból el tud szomorítani. De a Sennheiser sem kivétel, gondolom a többinek is meg van a bejáratási ideje. És nem beszéltem arról, hogy vételkor bejáratták-e, mert akkor rosszabb a helyzet. Most mondjam azt, hogy az APEX-be a kicsatolók 400 óránál járnak, és közben hogy szóltak. Minek, akkor is ez van.
A füledről, mindenkinek van hallásingadozása, többé kevésbé, mindenkinek a magáé. Nem ez a gond.
Hanem, ha valaki ezt nem tudja figyelembe venni, vagy a saját füléből, és annak használatából kiindulva mond vélemény máséra. De Te nem ilyen vagy. Személy szerint, köszönöm tanulságos információdat ennek figyelembevételéről!
Valóban nagy kérdés, ha már az embernek vannak lehetőségei, hogy mennyire kedvezzen a saját fülének úgy egy készülékkel, hogy más is jónak találja. Értem ezalatt a dinamikát. Az előzőekben írtam a V5 és V6 család közti, nálam adódott problémákról. Ezek szerintem általánosnak mondhatóak. Azonban ebben az esetben sem mindegy a felvétel, az előző fokozatok képességei, és ahogy felmerült, a fülünk pillanatnyi állapota. Ezért van szükség a teszteknél az ismétlésekre. És ez vonatkozik egy eszközre, épp úgy, mint az egész rendszer esetére.
Én jelenleg úgy gondolom, hogy mivel az élethű hangzás lenne a cél (a szent grál), ha azt hallod egy eszközzel, rendszerrel, ami közelíti a csak a füleddel hallottakkal, akkor neked az a megszokott, és másnak, remélhetőleg szintén megfelelő lesz, de ők ugyanazt lehet, hogy másképp hallják.
Na meg az eredeti hang is érdekes kérdés, mivel, ha felvétel alapvetőleg, de az élő koncerteken se egyforma a hangzás, mivel igen csúnyán befolyásolhatja az adott akusztika, akár adott hallgatói helyre vonatkozóan. Hallottam én már régebben a Zeneakadémi oldalkarzatán torz hegedűhangot. Állítólag már kikompenzálták.
Szóval nem olyan egyszerű megtudni, hogy mink van.

A témaindítónak!

Nem régen este a tv-ben, zenei műsor.
Egy magyar fiatal csellista házaspárral volt riport. Mindkettőjüknek minőségi hangszere volt. Mindamellett, hogy nekem is tetszett a hozzáállásuk a zenéléshez, a féfiember Jacqueline de Pre Stradivari csellóján játszott. Hát úgy éjszaka, halkan is hallható volt, a hangszer egyedi csodálatos hangaromája a hangfalaimon.
Egyet értek veled a mintában, hegedűk, rezek, és hozzátenném a dobokat, a zongorát, és az emberi hangot is. Ezek megmutatják a táp lelkét, a dinamikus pufferek adta többletet. Ha réz, hát a fúvósok rezesei, a cintányérok, de még a fafúvósok nádhangja is talán.

Valamikor hallgattam valami zenét. Jó volt. Majd hallottam igazán jó zenét, és már a korábbi kommersz nem felelt meg. Később hallottam jól szólni jó zenét, és egyre fentébb tolódott a referencia. Viszont nem egyszerű találni még jobbat, így gyakran kompromisszumos a zene hallgatás.
Jött a basszus mánia, és jött a mélyláda. Majd jött a hangszín szabályzó kikerülése. Aztán jött a Karesz féle DC csatolási mánia, az alacsony torzítással, meg a MHz-es sávszélességgel. Lehet hogy korábban nevettem volna rajta, de ha megkóstolja az ember, utána nem akarja nélkülözni.

Egy vicc talán belefér.

Étteremben medve talpat rendel a vendég. Megkérdi hogy van-e.
A pincér visszakérdez.
-Evett már olyat?
-Még nem.
-Akkor van.

Ge Lee-vel csak egyetérteni tudok. Azonban amikor már eljut az ember egy szintre, a picik hatása szinte egyformán számít, egy picit.
A tapasztalatok egyfajta bázist jelentenek, de a meglepetések mindig leselkednek. És a változások helyes értékelése meghatározó a továbbiakra.
Szerintem mindenkivel előfordul, hogy bedobná az egészet a kukába, és másnap megvan a továbblépés módja. Ez már ilyen, és nem mondanám viccesnek.
Én amit hasznosítottam, olyan "éttermekből" halásztam, ahol már ettek "medvetalpat". Azért persze elmondanám, aki ismer, tudja, hogy szeretek jó kedvet csinálni a búslakodóknak. Lehet, hogy az egészségi állapotom, vagy a téma egyébkénti komolysága, tesz most ilyen szárazzá ez ügyben.
Sajnos feltett lábbal nem lehet dolgozni, így egy kis türelmet az APEX folytatását illetően.

Szerintem a legelső amit el kell dönteni az, hogy a tökéletest, vagy az ideálist keressük.

Szia!
Csak a magam nevében, nekem az az ideális, ha minél jobban közelít az általam vélt, lehetőségeim szerinti, élethű, kellemes hangzáshoz.

Rávettem magam egy két dologra minden lábfájdalmam ellenére.

Átraktam a már kész új próbaalaplapra az APEX-et. Ennek lényege az 1mm-es tömör ezüstözött prímér kábelezés, hálózati szűrővel.
A hallott változások miatt, eszembe jutott Károly HTB1.0 készüléke. Sajnos nem hagyta, hogy annak is megadjam e kényeztetést. Így már nem tudom meg, hogy annál mit jelentett volna ez a prímér oldalon.

A másik változtatás az Elna Silmic II 100µF-k cseréje Nichicon ESR audio 47µF-okra. Kisebb kapacitás ebben a kategóriában nem volt a HQ-nál. Így hát maradt a kétfelé osztott 100 µF a gyorsulás reményében, meg a Nichicon hangjára is kíváncsi voltam.
Hát elsőre, amúgy nyersen, bejáratás nélkül, ami a kondenzátorokra, és a beavatkozásra is vonatkozik, jól hallható változást tapasztaltam.
Kicsit olyan volt, mintha egy virtuális magas hangszint feljebb tekertem volna. Azonban mégsem egészen, mert a cintányérhangban, a fúvósok hangjában szelektált hangrezgések lettek hallhatóvá, javítva a térábrázolást a jobb részletezés miatt.
Hát alig várom a teljes elkészítés végső hangképét.

Nincs azon mit eldönteni mert már el van döntve. Hiába csak 0,0001% valaminek a THD-ja ha az nem szól jól, és fordítva, ha jól szól, ugyanúgy senkit nem érdekel ha csak 0,1%.
Ott van a csöves MC225, én ugyan sosem hallottam, de amiket írnak róla az alapján világviszonylatban az első 5-ben biztosan benne van, mint a legszebb hangú erősítő. És a gyári adata 0,5% THD... Ha a THD lenne a jó hang mérőszáma, akkor nem az, hanem a Karesz játékizéje lenne benne az első 5-ben. Hozzáteszem én még arról sem mondtam le teljesen, mert egészen más elgondolás alapján megépítve, darlington tranyós véggel, minőségi alkatrészekkel még lehet hogy adok neki egy esélyt. Félvezetőt meg kondit még csak csak tudok beszerezni hozzá, de hogy ellenállásokat hol veszek bele arról elgondolásom sincs...

https://audioworld.blog.hu/2019/06/08/ezoteria_ezoteria_ezoteria

Merem hinni, hogy a kettes kategóriába tartozunk.
Mivel mostanában nem nagyon hallgatok hangfalon, az akusztikai kellékekre magam is rácsodálkoztam. A spéci virtuális föld az kipróbálásra várhat nálam is. A végéről így nem is gondolkodom (egyenlőre), mert elvileg, sem titkon sem szeretnék a harmadik csoportba tartozni.

Vegulis jedi vallasuak is vannak.

Nos bevettem az antibiotikum adagomat, így ismételten transzba esik kosságom.

Elgondolkodtató a közölt anyagod. Ha ez oldal szempontjai szerint próbálja az ember értékelni az olvasottakat, könnyen merül fel benne, hogy mért kellene ezotériáról beszélni, ez olyan kényelmes, és lusta. Ha megmagyarázhatatlan, akkor nincs vele gond.
A problémát, megmagyarázhatatlanságot, én a hozzáállásban látom. Ezen a szinten, mit beigazolódott, a hagyományos mérések, még ha olyan odaadóak, mint Károlyé, nem elégségesek.
Hol kellene a problémát keresni? Hát (szerintem) a mérések megfelelő kibővítésében. A probléma csak az, hogy mit kellene mérni, hogy a méréseknek lényegesen több hatása legyen a hallható hangképre.
Ezt két fő irányban gondolnám. Az első, az alkatrészek tulajdonságainak a jobb leképezése lenne, a másik a környezeti szmog kiszűrésének lehetősége. Mert nem csak hálózati zavarokkal állunka szembe, hanem a rádióhullámok formájában érkezőkkel is. Elsődlegesen nem a kézi készülékre gondoltam, hanem minden Wi-fis eszközre.

És ha figyelembe vesszük, hogy hogy áll össze a hallható hangspektrum, akkor talán érthető, amikor arra gondol az ember, hogy egy nem megfelelő konstrukciójú építés, hogy radarozza össze az éterből a különböző jeleket, és változtatja meg ezzel az adott erősítő hangját. És még az alkatrészek hangjárol nem is beszéltünk. Mondaná az egyszeri építő, hogy le van földelve. Kérdésem az ilyen álláspont esetén, hogy milyen frekvenciára? Nem beszélve a zavaró jelek al és felharmonikusairól, és az esetleg ezek modulációiról.
És elérkezünk az építési mód fontosságához. Minél kisebb felületek, minél rövidebb, egyenesebb huzalozás, a helyes csillagpontok kialakítása, a különcsatornás testelés, a kereszthatások elkerülése miatt. Mert ezek hallhatóak. Persze aki akarja megpróbálhatja leméri is, csak nem tudom minek fogja nevezni a mérési eredményét, és milyen mértékegységben fog gondolkodni.
Szóval ez nem is annyira ezoterikus, mit inkább melós dolog.

Nem én írtam azt a cikket, csak elolvastam.

Igen tudom, nem is neked valaszoltam csak reagaltam

Szeretném megkérdezni, hogy mivel és hogyan méred ezeket a rádiófrekvenciás zavarokat? Már ha nem titok és a magam egyszerű gondolkodásmódjával is meg tudnám érteni.

Ez a cikk már az elején leminősíti azokat, akik esetleg kétségbe mernék vonni a cikk állításait. Konkrétan a lapos Föld hívőkhöz hasonlítja őket. A lapos Föld hívőkkel, az "oktondiakkal" szemben pedig ott vannak az "észlelők" a "szabadon gondolkodók", a Galielei-k és Kopernikuszok és az ő "magasabb értelmi ill. ismereti szintjük". Az egész cikk szóhasználata olyan leereszkedő és bicskanyitogató. A nagy helyzet viszont az, hogy amíg Galileiből és Kopernikuszból csak kevés van, addig magát Galileinek vagy Kopernikusznak gondoló emberből annál több.
Amik a cikkben fel vannak sorolva azok viszont tudományos igényességgel kivitelezett vakteszteken kivétel nélkül elvéreznének. Az "áthívom a barátomat majd ő megerősít", meg "odahívom az asszonyt" az nem teszt.

Szerintem az a cikk NEM MINŐSÍT LE senkit, hanem egy nézőpont (a téma szerinti) szerint, besorolásokról beszél. És ha ellenszenv nélkül olvastad az ott írtakat, akkor belátod, hogy a harmadik csoportba soroltad magadat. Már az is valaminek számít, ha valaki helyére tudja magát tenni a témában, mert jó esetben beláthatja, hogy e témát nem az viszi előre, ha vitatják létét, hanem, ha valaki érdemben tapasztalatokkal segíteni tudja azt. Én például nem vagyok gyeplabda rajongó, de nem is megyek annak fórumára vitatni, hogy minek az.

Kedves Karesz, már megint a számonkérés...
Mint mondtad, Te nem lakótelepen laksz. Költözz egy ilyenre, aztán méricskéljél.
Bár szerintem abból nem lesz magában audiofil.

Csak a számlálót (a megtekintések számát) szerettem volna pörgetni egy kicsit, mert már megint nincs semmi élet a fórumon

Jól van na... csak hát olyan szakszerűen írtál ezekről a szintén nehezen kimérhető és kicsit megfoghatatlan dolgokról, hogy azt gondoltam van mögötte valami tudás is... esetleg mérés

Nézd Karesz, már megint átmentél személyeskedésbe. Lehet, hogy ennek többen örülnek, de tulajdonképp ettől nem lesz jobb a HTB1.0
Amit írtam nem a kisujjamból való. És már megint a mérések. Az hogy van egy mérési adata valaminek, az magában kevés, és nem mindenre ad megfelelő következtetési lehetőséget.
Hát ennyit erről, mert ez innen nem igazán témabarát már.