Igen felvezeto alapu, olyan lenne jo akinek volt ilyen a kezeben, vagy szerelte esetleg.

Ih-81 témával kapcsolatban kicsit bővítem a dolgot, mellékelek egy videót mi a jelenség:

Videó

Van egy régi világító számlapos órám, a műszert mR/h állásba rakva semmilyen életjelen nem mutat, viszont ha R/H és mR/h között váltok a kapcsolóval akkor egy pillanatra felugrik a mutató és szép lassan megy vissza amint a videón látni, és mérést produkál, viszont csak egy ideig, szép lassan nullára tér és ott marad.
Ha nincs előtte teszt anyag nem mér, gondoltam kipróbálom nehogy átvágjon, akkor csak szép lassan nullára ereszkedik a mutató. Vajon mi lehet a gond? Ha már itt vagyok, telep feszültség ellenőrzéshez van a piros vonal jobb oldalon? Sajnos fent van a neten a leírása de hiányolok dolgokat.

Digitális szkópod van? Meg kén mérni, hogy a detektorról jön-e le nukleáris impulzus. Egyáltalán a tápok rendben vannak.
Az az óraszámlap biztosan sugárzik?

Az biztosan, de a videón is látszik, hogy kicsit rángatja a mutatót, azt soha nem csinálja ha csak natúrban minta nélkül van. Több dolog hiányzik, a két félvezető érzékelőről valami adatlap hol mit kellene mérnem, és a gh-1 és a gh-2 lábkiosztása. Amúgy az érzékelő fej, árnyékolva van, ha leveszem a búrát elmegy kínába a mutató, de valami tény hogy kellene tudjak mérni.

Tegyél fel képeket, az alapján megpróbálom megmondani, hogy hol kéne mérni. Nem túl bonyolult ezeknek a működése.

Ezek vannak

Találtam két leírást róla:
IH-81 törzskönyv
IH-81 katalógus
Ez alapján az GH-1 egy előerősítő. A képek alapján két csatornás, mind a kettő detektor csatlakozik rá. Ezen kívül kell lennie egy tápfeszültség lábának és 1 vagy két kimenetének. Ezen a kimeneten kéne mérni digit. szkóppal. Itt elvileg meg kéne jelennie az ionizáló sugárzás által kiváltott impulzusoknak. A detektor diódák munkaellenállása úgy nézem bele van integrálva a GH-1-be, szóval csak annak kimenetén lehetne mérni.
Mondjuk én azzal kezdenék, hogy visszarajzolnám a kapcsolási rajzot, a hibridek lábait már ebből is ki lehetne találni.

Értem, most töltöm az akkukat, később lesz időm méricskélek, azt is jó lenne tudni mekkora feszültséggel mennek a félvezetők, meg van e az a feszültség, lehet fel sem jön elég a számlálóból.

Azt hiszem lőttem egy öngólt, a műszer mR/h állásban 5-től indul, persze előtte is van 5 osztás. Az a baj eddig nem volt félvezetős műszer a kezemben, kicsit lomhább mint a csöves. Fogtam az órát, megmértem egy másik számlálóval egy alu lapot raktam elé 25uSv/h, ami 2.5 osztás a műszeren.
Gondoltam türelmes leszek, és elé raktam az órát vártam, 15-20mp elteltével felkúszott 1 osztást, elment kettőig, ez között ugrált lomhán. Szóval a műszer jó, csak a minta gyenge...

Akkor jó!
Lehet, hogy a detektorok is gyengék. Sajnos ezek az első félvezetős detektorok nem a legjobbak. Ráadásul folyamatosan elhasználódnak. Az állásban is. Eredetileg felhasználásig ólomban tárolták őket. Ha a GH-1 kimenetén nem mértél volna jelet akkor a detektorhiba lett volna a következő amit ellenőrizni kellett volna.

Egyébként jelet az istenért nem tudtam mérni, de megy az a lényeg

Meg hivatalos adatlapja szerint is 5 mR től írják, 2000-ig, a következő fokozat 0.5 R/h 200 ig, ezt nem a háttér, meg ilyen lepkefing minták méricskélésére tervezték. Hozzáteszem rászerkesztettem egy kis hangszórót, hallom a pattogásokat szépen, még akkor is mikor a mutató még nem mozdult ki.

Sziasztok!

Az okosotthon rendszeremhez szeretnék illeszteni egy sugárzásmérőt, amivel normál esetben érdekesség képp a háttérésugárzást figyelem, a gyakorlati haszna az, ha esetleg valamilyen atomkatasztrófa történne nálunk vagy szomszédainknál, akkor értesüljek róla hamar.
Milyen csövet érdemes használni?
Először az SBM20-at néztem ki, de ha jól olvastam háttérsugárzás mérésére nemigen használható.

Teljesen jó háttérnek az a cső, rengeteg számlálóba van a mai napig.

Bővebben: Link

Itt linkeltem egy nagyon jó kis kapcsooást

Szia!

Biztos? Nem kötekedésből kérdezem. Egy helyen azt írták, hogy 0.1uSv/h-től mér és eléggé érzéketlen. A háttérsugárzás tegyük fel 100-200nSv/h, tehát ha igaz amit olvastam akkor nem olyan pontosan használható. Ha van jobb cső elérhető áron, megcsinálnám azzal.

Egyébként ezek a csövek ha jól tudom minél többet használjuk úgy használódnak el. A kinti egység más adatokat is fog 15 percenként küldeni. Érdemes úgy mérni, hogy naponta 2x, reggel és este, hogy a cső élettartama hosszab legyen?
Csak rákapcsolom a tápot és mérek ahogy a nagy könyvben meg van írva, vagy kell neki valamilyen bemelegedési idő?

Ha 0.1 től is mér nem elég? De akkor vegyél egy sbt-10a csövet, van egy ilyenem is. A légy elrepül azt is érzékeli, nem kell bemelegedési idő, a szakaszos mérés jó bár a háttérrel sokáig elmennek ezek a csövek de fölösleges egész nap járatni.

Amúgy párhuzamosan is lehet akar kotni oket, ket csovel nagyobb az erzekenyseg, tobb orosz szamlaloban is igy hasznaljak az sbm-20 at.

Ez jó megoldásnak hangzik.
Az én esetemben mit tanácsolsz hogy érdemes mérni?
Ha bírja akkor naponta 3x mérek majd.
Pl úgy, hogy bekapcsolom a csövet, várok 1 percet majd elkezdek mérni, ami mondjuk 1 percig tart és kikapcsolom a csövet? Annyira nem ismerem a GM csöveket, de így számomra korrektnek tűnik.
1 perc alatt pedig megkapom a CPM értéket elég pontosan és azt pedig már át tudom váltani uSv/h-ba, igaz?
Illetve az SBM20 béta és gamma sugárzást tud mérni, ugye?

Én több percig mérnék, es átlagolnék, pl 5 perc. Lehet rosszul emlékszem, sbm20 nal 175.4 cpm az átváltása, párhuzamos kötésnél ez elvileg feleződik mert két csöved van dupla az erzekenyseg. Tud betat is, de eros betat mert alu a cso fala.

Vagy duplazodik, ja, soha nem kotottem parhuzamosan csoveket

Izotópdiagnosztikàban a műszer 10 percig méri a hátteret, igaz az kristàly-pmt felépítésű.
Minnél hosszabban mérsz, annál pontosabb a mérés, főleg, hogy relatív kis értékeket kell mérni. Szerintem ne féltsd annyira a csövet.

Köszönöm a tanácsokat, ötleteket. Asszem mostmár minden infó megvan, hogy lassan elkezdhessem a kapcsolást tervezni.

Még az jutott eszembe, hogy mivel szoktátok tesztelni és honnan lehet beszerezni?

Ami legális, bár nem túl látványos az pl ez:

Bővebben: Link

Egy egész dobozzal azért ez kattogtatja

Vagy rendelhetsz innen is ,ez már határeset, de biztos, hogy gond nélkül meg fog jönni.

Ha elvinnéd egy hegesztő szaküzletbe akkor egy egész polcnyi tóriumos elektróda fog részecske sugárzást generálni

Köszönöm uraim!

Nem kell féltened a csöveket, háttérnél nagyon sokáig működnek. Mindenképp hosszú idejű méréseket kell indítanod, pl. 2-3s-ként csinálsz egy mérést fél órán keresztül és a kapott eredményt átlagolod. Ha nem így teszel akkor hibás eredményeket kaphatsz.
Amúgy a visszább említett SBT-10 csővel sokkal jobb eredményeket kaphatsz mint a SBM-20-al, de ha kettőt párhuzamosan üzemeltetsz akkor már alkalmas lehet háttér mérésére.
Az országos mérőhálózat csövei napi 24 órában az év minden napján működnek és nem döglenek be pár év alatt.
Tesztelésre két lehetőséged van legálisan:
a linkelt hegesztő elektróda
szerzel uránüvegből készült dísztárgyat

Vagy megkeresel egy olyan helyet ahol ilyenekkel foglalkoznak (KFKI, GAMMA m. zrt., BME tanreaktor...).

A tríciumos fényrudakat felejtsd el, az erre a célra alkalmatlan. Nem látják a műszerek, a trícium sugárzása 100%-ban elnyelődik a fényporban amit gerjeszt.

Ha kicsit lejjebb görgetsz nem csak fényrudaik vannak. Ami említésre méltó az uránüveg, (én azt vettem), meg az urándioxid mázas porcelándarabok.