A levezető tápvonalnak az egy szál vezeték is megfelel, ha nem szeretnél adni is vele. Egyébként, ha nincs fizikailag ott a tápvonal második vezetéke, elektromosan akkor is ott van. (a tápvonalak már csak ilyenek)

Azoknak a figyelmét hívom fel, akik szeretnének detektoros megoldásokat próbálgatni, de még nincsenek hozzá eszközeik. Az eddig használt, barkácsolt szerelőlapomat működő alkatrészekkel, valamint a régi szovjet katonai fejhallgatómat ma, illetve tegnap meghirdettem a fórum apróhirdetései között.

Két hónapja semmi élet! Csak én nézek be ide időnként - vagy mások is, akik aztán csalódottan távoznak? Ha járnak ide mások is, akkor a nyári pihenés közben próbáljunk megfejteni egy könnyed, de ugyanakkor nagyon-nagyon tudományos kérdést!

Mi a véleményed a következő állításról?
"Minél hegyesebb a kristálydetektor tűje, annál magasabb hangon szól a rádió." Természetesen adhatsz különleges, meglepő, tréfás választ is.
(A fotón szemléltetésül egy "basszusdetektor" látható. A drótot csúsztatva a tűn hangolni is lehet.)
A legötletesebb hozzászólók között dicséreteket fogok kisorsolni.

Az annó (de manapság is) elérhető félvezető kristályok keménysége különböző. Ezért a leszedő tűnek is igazodni kell a kristály keménységéhez. Aztán a különböző fémek (és azok oxidjai) különböző elektromos potenciált is hoznak létre a kristályokkal érintkezve. Ezzel a detektor érzékenységét (nyitó/küszöb feszültségét) is befolyásolják.
Nem egy korabeli (1920-30) detektoros rádió irodalomban külön táblázatok voltak a sokféle félvezetésre alkalmas kristályok és az alkalmazott fémek összeállításakor tapasztalható jel detektálási állapotokról, minőségről.

Ez egy hangszínszabályzós detektor, a gömb alakú ellensúly tologatásával változtatható a hangszín. A tű végére húzott csövecske színe sem közömbös, a képen látható vöröses lágy, bársonyos hangzást eredményez, a kék esetében, élesebb, karcosabb a hang.

Komolyra fordítva a szót. Élt egyszer egy Ben H. Tongue nevű mérnökember az USA-ban, aki egy híradástechnikai céget alapított 1950 környékén. Bővebben: Link Saját honlapján tudományos igényű cikkeket publikált a detektoros rádió témakörben. Sajnos már meghalt, a honlapja is megszűnt, csak a nekrológja van fönt az előbbi linken. Annak idején letöltögettem a cikkeit, most pedig EPUB formátumú E-book-ot kreáltam belőle, amit most megosztok Veletek. Total Commanderrel lehet összerakni a darabjait. A szépséghiba csak annyi, hogy Sekszpír Vilmos nyelvén íródott.

Nagyon komoly anyag. Ez lehetne a Budapesten létesítendő "Ben H. Tongue Detector University" tananyaga. Az oktatás nyelve természetesen az angol lenne.

Remek gyártmány! Azt láttam egy kb. katalógusban, hogy az olcsóbb típusok gömböcskéje műanyagból, az igényesebbeké féldrágakőből készült.

Sziasztok! Youtubeon találtam egy detektoros rádió kapcsolást, csak elakadtam egy helyen. A tekercsre nem tudom hogyan megy rá a dióda, másrészt az antennára egy másik kondit raktam (680p).

A dióda csíkos vége megy a fejhallgatóra (de elvileg mindegy hogyan kötöd) Viszont a nagyobb kondi meg fogja nehezíteni a hangolást .

Szia!
Az a tekercs egy elektroncsöves tévé soroszcillátor tekercse, ami nem igazán jó ehhez. Inkább egy kisrádió ferritantennáját használd ehelyett.

Hát bizony az a tekercs túl nagynak látszik Le kéne tekerni valamire az egészet, majd feltekerni összesen 90 menetet, a 30. és 60. menetnél leágazást csinálni az antenna illetve a dióda részére. Ha szerencséd (meg alkalmas antennád) van, a vasmag tekergetésével vehető lesz a Kossuth rádió.

Szia!

Mivel mind a két kondi (C1,C2) beleszól a rezonancia frekvenciába , igy vagy több féle kapacitásúval , vagy forgó kondikkal próbálkoznék.

c1 a 10---100 pf c2 az 50 -470-500 pf tartományban.....

Háát, a C1 nem nagyon szól bele a rezonancia frekvenciába, mert egyrészt a hangoló kapacitás kb 5× nagyobb, másrészt ha szigorúan vesszük a rajzot, akkor a tekercs 1/3 -nál csatol be, de jobb lenne 1/10 -énél. Ha csak egy adóra szeretné, akkor elég az állandó kapacitás is.

Ráx Aladár
Az induktivitás értéke is meg van adva. Miből gondolod, hogy előveszel a fiókból egy spulnit, és az jó lesz. Ki kell számolnod a megadott induktivitás értékből a tekercs menetszámát, és meg kell valósítanod (egyéb infó híján) az 1/3, 2/3 menetszámoknál a megcsapolásokat.
Azt meg végképp nem értem, hogy mit akarsz egy QRP adóvevővel, amikor egy detektorossal is problémáid akadnak. (kb. 10 éves szint)

Nem jó a tekercsed. Nem középhullámra van. Ferritre papíron tekerje 2x45 menetet. a középső megy a ki diódára. Milyen fejhallgatód van? Jó lenne minél nagyobb ellenállású. Én 2 telefonkagylóból kivett hangszórót kötöttem sorba így van 500ohm de már 250-el is megy, az ideális a 4Kohm. De bírsz egy kicsi hálózati trafót vagy csengőtrafót használni a 220V része megy a rádióra, a 3-12V a normál fejhallgatóra. Ha nincs forgókondid,a ferritrudat húzod ki be a tekercsből. Az antennának ha nincs is kondija akkor is jó, hangosabb de rosszabb szelektivitású lesz. Mekkora a ferritmag átmérője a képen? Ferrit nélkül is megoldható de akkor kell forgókondi.Régi rádióban van de lehet készíteni is.

Ne haragudj, hogy beleszólok, de.
A fórumtárs igencsak kezdő, (az írásai alapján) talált egy rajzot, azt szeretné megvalósítani. Ezzel semmi probléma nincs.
Azt nem tudom mennyire tudatos a választása, de megfelel a kapcsolási rajznak. A rajzon vasmagos tekercs van, amit vasmaggal tud hangolni, ezért megspórolhatja a forgót. A választása jó, csak láthatóan a menetszámmal van probléma. Sajnos a menetszámra nincs utalás sem a rajzon, (csak induktivitás érték) sem a leírásban. Ez valószínűleg gondot fog okozni. Segíteni úgy tudnánk, ha egy képet küldene a vasmagról (és persze a csévetestről is) méretekkel, akkor igaz saccra, de meg tudnánk állapítani a mag K tényezőjét. Ezekkel az adatokkal ki lehetne számolni a menetszámot.
Persze lehet még sok más megoldás is, de mindegyikben vannak buktatók, ahogy írod is, dehát ez a kísérletezés tárgya, és értelme.

A feltett kép alapján feltételeztem, hogy M6 v. M8 méretű, N200 anyagú a vasmag, ezért javasoltam az alább írott menetszámokat.

Jogos. Ne haragudj, nem néztem vissza a hozzászólásodat (elnézést) ha láttam volna hivatkoztam volna rád. Teljesen jó amit írtál.
Remélem Ráx Aladár is visszaolvas, és megérti miről van szó.

Ajaj! Lesz még itt hiba. Ha jól látom, a kép bal sarkában 220nF-os kondenzátor van, gondolom a 220 pF helyett, ami még látszik az is hasonló nagyságrendű lehet, bajosan lesz itt rezonancia.

Rezonancia lesz..., csak más frekin

Jó rajzot nézel? Én csak három kondit látok, de egyik se 220 nF.
Bővebben: Link

Két két képet tett föl a fiú, én erre gondolok:Bővebben: Link

Aha, remélhetően nem ezt építette be a 220 pF helyére.

Írtam is ha nincs forgókondi. Másik fontos dolog ne 8 ohmos fejhallgatóval próbálja. De egyenlőre semmit nem tudunk mert csend van.

C2-be a forgó kondiajánlatos. A ferrit rúd adná a papircsévetest méretét. A tekercsnek litze huzal ajánlatos a kis erősítés miatt. Az antenna komolyan veendő, keretantenna talpon, vidéki háznál drót a fára, de vihar esetén leakasztani. Panelban igen nehéz ügy még erősítővel is a környezeti zaj miatt.
Az említett alkatrészeket az utcára dobott régi rádiókban ingyen megtalálod, de a HAM-bazárban meg is veheted azokat.

Próbáltam PC tápból shootkey diódát, hát a keretantennáson nem megy egyáltalán, rendes detektoroson megy. Lehet több mA kell a nyitáshoz mint a germánium diódának.

Ne power schottkyt hasznaljal.
Bat4x-ötvenX kisjelű diodakkal mukodik.

Ilyenem volt, azért ilyennel próbálkoztam.

Ha kihúzom az összes PC-t van pár adó a rádión. De végig szól a Budapest. Régen hullámcsapdát alkalmaztam. ti hogy oldjátok meg ne nyomja el egy rádióadó a többit.

Detektoros rádiónál a hullámcsapdán kívül nem sok lehetőséged van. A rezgőkör sávszélességét kellene szűkítened, ezt lehet visszacsatolással, de ez akkor már nem detektoros, vagy lehet csatolt rezgőkörökkel. Ez utóbbinál a hangolás problémás.