Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Girátor
 
Témaindító: Spyke, idő: Dec 10, 2007
Lapozás: OK   1 / 2
(#) Spyke hozzászólása Dec 10, 2007 /
 
Sziasztok!

A girátor működéséről illetve méretezéséről szeretnék többet megtudni a neten nem nagyon találtam róla érthető jó leírást.

Annyit tudok, hogy RC tagokkal lehet ezzel az áramkörrel a tekercset "imitálni"

A telefonvonalra történő illesztést látná el...
(#) ferci válasza Spyke hozzászólására (») Dec 10, 2007 /
 
Van még diplomamunka is a neten... google, girátor, magyar oldalak.
(#) Sebi válasza Spyke hozzászólására (») Dec 10, 2007 /
 
Arra sztem nem lesz jó. A girátor kapcsolásban üzemelő műv.erősítőnek, a bemenetére kapcsolt kapacitás a kimenetén földelt induktivitásnak látszik.
Telefonvonalnál ennek táplálása ("lebegőtáp"), vmint a csngetőfesz (100V AC!) elleni védelme nem kis feladat. Maradj a vasnál.
(#) dpeti hozzászólása Dec 10, 2007 /
 
ha már itt tartunk, tudnátok írni alkalmazásokat, hogy hol használják még ezt a kapcsolást?
(#) Feri007 válasza dpeti hozzászólására (») Dec 10, 2007 /
 
Idézet:
„tudnátok írni alkalmazásokat, hogy hol használják még ezt a kapcsolás”
t
Ott, ahol -mondjuk- 4H induktivitást kellene realizálni. Ja,ez nem applikáció...
Legyen pl. sávszűrő 10Hz-re. OK, ezt manapság másképp is meg lehet csinálni, ill. nemcsak girátoros aktív szűrő létezik.
(#) proli007 válasza dpeti hozzászólására (») Dec 10, 2007 / 4
 
Többsávos hangszinszabályzó.
(#) jano36 hozzászólása Dec 2, 2019 /
 
Kíváncsiságból a Hobbielektronika oldalán kerestem a Gyrator szót és nem találtam.
Mostanában előkerült az egyik készülékem kapcsán a Gyrator s úgy gondoltam hiánypótlásként rövid ismertetőt írok róla.
A Gyrator 1947 magasságában ismertette a szakirodalom, részemről 30 évvel ezelőtt alkalmaztam a QUAD405 erősítőmben hangszín szabályozóként.
Az ismertetőmben az egyszerűség kedvéért Internetről töltöttem le az ismertetőt, ott szépen megrajzolva láthatók a különféle kapcsolások.
Ott egy rövid párbeszéd formájában kezdik el az ismertetést.
A párbeszéd röviden magyarra fordítva a következő:
„Segítség, szükségem van egy hatalmas induktorra, de nincs helyem vagy pénzem rá!”
Válasz:
Ha ilyen helyzetben van, akkor a Gyrator valószínűleg segít Önnek.
Ha ezt az induktort Kapcsolóüzemű tápegységben ideiglenes energiatárolásra szeretné alkalmazni arra nem alkalmas: Ennek oka az, hogy a Gyrator nem képes a mágneses mező felépülését emulálni.
Csak a feszültség / áram relációt emulálja (tehát impedancia).
A girátorok olyan speciális áramkörök, amelyek impedanciát átalakítást végeznek.
Leginkább audio szűrőkben, például ekvalizer, használnak gitárokat a sávszűrő LC elemek helyettesítésére.
A Gyrator többnyire nagy induktor szimulálására szolgál egy „normál” kondenzátor felhasználásával.
Vegyünk pédának egy 10Hz-es szűrőt ezen a rezonáns frekvencián közel 1 Henrys induktorra szükség.
A gGyrator ideális megoldás, mert az a kapacitív impedanciát induktívvá alakítja.
Tehát egy „normál” értékű kondenzátorral nagy induktivitást tudunk létrehozni.
Ez költséghatékony megoldás számos alkalmazásban, ahol szűrés történik.
viszonylag alacsony frekvencián szükséges. A Gyrator további előnye hogy a valódi induktorral szemben nem vesz fel mágneses energiát és nincs ebből eredő esetleges interferencia.
Részemről megjegyzem a nagyothalló készülékekben kizárólag csak Girátort alkalmaznak.
Utolsó megjegyzésem Nagy cégek a méreg drága audió rendszerüket Girátorosként reklámozzák.
Röviden ennyi.
Részletesen a mellékelt pdf fájlban.
(#) vargaf válasza jano36 hozzászólására (») Dec 2, 2019 / 1
 
Talán ha másképpen írod be a girátor kifejezést akkor találsz, nem is egyet:
Girátor
Ezért felesleges új témát nyitnod, hogy az "y" karaktert használod!
A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2019
(#) jano36 válasza jano36 hozzászólására (») Dec 2, 2019 /
 
Az induktivitáshoz hasonlóan földelt kapacitást is elő lehet állítani.
(#) jano36 válasza vargaf hozzászólására (») Dec 2, 2019 /
 
Részletes leírással nem találkoztam.
Ha úgy gondolod töröltesd
(#) pucuka válasza jano36 hozzászólására (») Dec 2, 2019 /
 
A gyrátor nem más, mint egy aktív fázistoló áramkör. Ilyenformán a mágneses körökhöz semmi köze.
Szűrők építésénél hasznos áramkör, nem kell hatalmas induktivitásokat készíteni. Különösön előnyös vele soksávos hangszínszabályzót készíteni.
(#) bbatka hozzászólása Dec 2, 2019 /
 
kb. 30 évvel ezelőtt építettem gitárhoz egy girátoros sávszabályzót. Sok időm ráment és kiábrándító volt a végeredmény. Borzalmasan zajos volt.
(#) jano36 válasza pucuka hozzászólására (») Dec 3, 2019 /
 
Szia nem mondtál semmi ujjat, hisz leírásomban benne van "a Gyrator nem képes a mágneses mező felépülését emulálni."
Egyébként egyetértek veled.
vargaf-nek igaza van a girátor több csoportban is szerepel, de ahhoz hogy a girátor felépítését és méretezését megismerjék százas nagyságú oldalakat kell végigböngészni, ha egyáltalán talál elegendő információt.
(#) pucuka válasza jano36 hozzászólására (») Dec 3, 2019 /
 
Nem egy nagy dolog, fázistoló áramkört többféleképp is lehet készíteni. A legismertebb passzív áramkör, a mindenátersztő szűrő, minden átereszt, csak a fázist tolja.
Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2019
(#) jano36 válasza bbatka hozzászólására (») Dec 14, 2019 /
 
Szia Attila!
Sajnálattal olvastam hozzászólásodat, amelyben lesújtó véleményt írtál a Girátorról.
Hosszú a történet saját hibámból sodródtam erre az óldalra, mivel a Girátor ismertetéséről akartam egy oldalt nyitni, de rossz címet adtam neki.
A gond az általad leírtakkal, hogy (noha nem tették közzé kapcsolást. Amit megépítettél az vélhetően beszélő viszonyban sincs a Girátorral. Az ezen az oldalon leírt Girátotoros hangszín szabályozóknak semmi köze a Girátorhoz. Amint a bevezetőmben leírtam a Girátor egy induktivitást emuláló négy pólusú aktív elem, mely áll kettő darab analóg IC-ből pár ellenállásból és kondenzátorból. Erősítése nincs tehát a zajtermelését csak az alkalmazott IC zaja határozza meg. Ez az áramkőr akár 100 H-s induktivitást is képes emulálni a fenti alkatrészekből összeállított felületen.
Az új oldalon egy napkitörést érzékelő Girátoros eszközt fogok bemutatni s ami biztosan érdekelni fog a működését szimulálni is fogom. Nagyon szereted a szimulátorokat ott majd meglátsz egy igazi jó szimulátort.
Üdv.
(#) jano36 válasza pucuka hozzászólására (») Dec 14, 2019 2 /
 
Szia pucuka!
Becsmérlő hozzászólásod sokat elárul Rólad. Többek között, hogy a Girátorról, működéséről fogalmad sincs, de mégis véleményt mondasz róla.
A hozzászólásod záró mondata „passzív eszköz” s közé teszel egy linket. S mivel kezdődik az ott megjelent leírás: LC NÉGYPÓLUSOK SZIMULÁLÁSA AKTÍV ÁRAMKÖRÖKKEL.
Most aktív vagy passzív?
A Girátoros hangsz szabályzó oldalakon nem találsz egyetlen négy pólusú hangszín szabályozót sem így azok nem Girátoros hangszín szabályozók.
A tudományos világban az Infrahangtól a mikrohullámig alkalmazzák a Girátorokat, így megbocsátható, hogy nem tudsz róla.
Részemről az infra tartomány érdekel, erről később írok.
Üdv.
A hozzászólás módosítva: Dec 14, 2019
(#) bbatka válasza jano36 hozzászólására (») Dec 14, 2019 /
 
Szia!

Jövő héten már több időm lesz. Megkeresem a kapcsolást.
Igazad lehet a zajt illetően. A zaj jellege sustorgás szerű volt. Valószínűleg a használt műveleti erősítő zaját sokszorozta fel a kapcsolás. A zajt nem minden sávszűrőnél lehetett hallani. Manapság már jóval kisebb zajú félvezetőkhöz is hozzá lehet jutni. Talán LM324 volt amit használtam. A gitár jelét egyébként is nehéz megfelelően kezelni. Még a kábel minőségére is érzékeny. Volt hogy gyári visszhang pedált vissza vittem a boltba és becseréltem egy másikra, mert még azt is zajosnak találtam.
(#) Gafly válasza jano36 hozzászólására (») Dec 14, 2019 /
 
Mikrohullámos végzettségemnél fogva, nekem (is) elsőként a passzív eszköz jut az eszembe. Van egy jobb link is, a 3.16 és 3.17 fejezetekre gondolok.
Mellesleg az yttrium vicces elem (hozzátartozik a témához).
(#) pucuka válasza jano36 hozzászólására (») Dec 14, 2019 / 1
 
Nem értem, mi volt a hozzászólásomban a becsmérlő. Szerintem, nem bántottam senkit, akarattal biztos nem.
Azt sem értem, miért kell akarattal félreérteni a mondanivalómat, de ha jobban tudod, miért nem fejted ki bővebben.
Annyit állítottam, hogy a girátor egy fázistoló áramkör ami egy AKTÍV áramkör, de fázis tolni lehet passzív áramkörrel is.
Az áramköri megvalósításban mindig négypólus lesz, a bemeneti, és kimeneti kapu között, akkor is, ha maga a girátor csak kétpólusnak látszik.
Csatolom a Sipos Gyula könyvéből származó hangszínszabályzó kapcsolását. (elnézést a szkennelés minőségéért, de a nyomtatóm mostanában vacakol, ha szükséges, készítek jobbat)
Annak idején én is próbáltam megépíteni, de csak 4 sávosra készítettem, mert arra volt szükség.
A hozzászólás módosítva: Dec 14, 2019
(#) bbatka válasza pucuka hozzászólására (») Dec 14, 2019 /
 
Köszönöm a rajz belinkelését. Szerintem ezt építettem meg.
(#) jano36 válasza bbatka hozzászólására (») Dec 14, 2019 /
 
Szia.
Ígéretemnek megfelelően mellékelten küldöm a Girátoros napkitörés jelző leírását. Valamint a szimulációját. A szimulátorok oldalán csak egyetlen bejegyzés található a Proteusról, noha véleményem szerint az a csúcs. Egyszerűen kezelhető, valósághű kijelző moduljai vannak különféle csatoló felületekkel. S ami a legkülönlegeseb tulajdonsága, hogy PIC ill. Arduino-val készült programokat tudod rajta szimulálni. Nezetesen PIC hasonlóan az Arduinonál az IC megfelelő lábaira rákötöd a beépített WIFI BLUETOOTH AUDIO stb. modulokat, betöltöd a megfelelő ASM v. INO fájlt azt befordítja máris futtathatod a szimulációt s élőben láthatod, hallhatod, billentyűvel vezérelheted, valamint potenciométerrel is szabályozhatod a folyamatot.
Gondolom a régi eMail címed már nem a régi. Légyszi küld el privátban.
Üdv.
A hozzászólás módosítva: Dec 14, 2019
(#) bbatka válasza jano36 hozzászólására (») Dec 14, 2019 /
 
Szia!
Köszönöm a Girátoros anyagot. Érdekességként végig futom. Szűrőket nem szoktam építeni, így nem tudom valaha is szükség lesz-e rá.
A Proteus-t ismerem. Sajnos nálam lefagy. 3-4 verziót is próbáltam. Persze egyik sem vásárolt verzió. PIC18F4520-ra írt "C" nyelvű programot próbáltam futtatni rajta. Ahogy nőt a program mérete annál lassabban futott a szimuláció. 4x4-es billentyűzet kezelés, i2C LCD kezelés. Menü rendszer.
Egy egyszerű NiMh AA töltő lesz a végeredmény.
Szimulációra az LTSpice használom. Ez a kedvencem. Sok szimulátort kipróbáltam már, de mégis ez az ingyenes a kedvenc.
(#) jano36 hozzászólása Jan 9, 2020 /
 
Az előző hozzászólásokban elhangzott, hogy a girátorral épített erősítője nagyon zajos volt a másik hozzászóló feltette a kérdést mire jó, hiszen fázistolást hagyományos induktivitással is meglehet valósítani. Hogy eligazodjanak a hozzászólók lássuk mit tud a Girátor.
A Műszaki Könyvkiadó 1974-ben kiadta a Német Dr. Tietze és Dr. Schenk által írt ANALÓG ÉS DIGITÁLIS ÁRAMKŐRŐK című könyv magyar nyelvű kiadását. A tulajdonomban lévő példányból kimásoltam és mellékelem a Girátorról szóló részt. Gyönyörűen, érthetően leírják a Girátor működését. Amint a leírásból kitűnik a TELLEGEN féle Girátorral egy ideális vesztességmentes (nincs vas, nincs rézvesztesség, nincs parazita kapacitás) induktor állítható elő.
Amint az első bejegyzésemben írtam a Girátort az infrahangoktól a GHz-ig használják fel egyre nagyobb ütemben. Már 1952-ben a BELL Laboratory évkönyvében foglalkoztak a Girátor mikrohullámú alkalmazásával. lásd melléklet.
A második mellékletemben VLF egy amerikai csillagász épített egy napkitörést jelző Girátoros készüléket, melyben a Girátor hasznosságát méltatva azt is megmutatja egyetlen elem cseréjével (potméterrel), hogyan lehet egyszerűen változtatni a Girátor frekvenciáját.
Napjainkban a nagy WIFI, GPS gyártók előszeretettel használják a Girátort. S kizárólag a vesztességmentes Girátort alkalmazzák. Lásd. melléklet.
Az elsőnél méretet is közölnek 470um négyzet. Ezt tessék elállítani, hagyományos induktivitásból!!!
A második példa egy másik szerző ismertet egy mikrohullámú megoldást.
Saját példámból: 1969 végén feladatúl kaptam, egy a vasút biztosító berendezések sináramkörénél használt 125 Hz-es kisvesztességű lyukszűrő megtervezését. Elkészült a mérete 10x20 cm-es hasáb. Ha Girátorral készítettem volna egy gyufásdoboznál kisebb helyen elférne s sokkal zavarmentesebb lenne.
Hát ennyit a vesztességmentes Girátorról.
1993-ban Tellegen halálának 3. évfordulóján két holland rádióamatőr a holland Rádióamatőr szaklapban bemutatta az 1 tranzisztoros girátort, majd ezt követően világszerte elkezdtek szaporodni a vesztességes girátorral készített különféle megoldások. Lásd SIPOS féle hangszín szabályozó. Ezeket a girátorokat jellemzően aktív girátornak nevezik, lásd első hozzászólásom mellékletei között.
Ezek az eszközök azonban hajlamosak működésük közben parazita jeleket is előállítani!!!
Időközben sikerült letöltenem a TITZE-SCHENK szerzőpáros 1996-ban írt könyvének lengyel nyelvű példányát (1008 oldal), amelyben már foglalkoznak a vesztességes girátorral is.
Ezekkel kapcsolatban a végső megállapításuk, csak alacsony frekvencián használhatók, magasabb frekvenciákon összeesnek, s hajlamosok önálló oszcillációs jeleket előállítani.
Remélem sikerült egyszerűen és érthetően ismertetni (klf szerzők művei alapján).
Sok sikert a saját alkalmazásokhoz!!!
(#) jano36 válasza jano36 hozzászólására (») Jan 9, 2020 /
 
Bocsi az egyik melléklet lemaradt

VLF.PDF
    
(#) Moderátor hozzászólása Jan 10, 2020
 
Kérjük az OFF-ot és a személyeskedést befejezni. Köszönjük!
(#) bbatka válasza jano36 hozzászólására (») Jan 10, 2020 /
 
Köszönöm a feltöltéseket. Még jól jöhet valamikor, bár gépészként a villamos ismereteim elég hiányosak.
(#) jano36 hozzászólása Jan 11, 2020 /
 
Üdv mindenkinek!
Ezt az oldalt tulajdonképen Spyke hozta létre, melyben azzal a kéréssel fordult a tisztelt publikumhoz, hogy a telefoniában szeretné használni a Girátort, de nem ismeri a girátort szeretné, ha valaki ismertetőt tenne közzé.
Hát nem tolongtak a hozzászólók. Sőt
Sebi-től, hangzott el egyedül értékelhető hozzászólás az is rosszra értékelhető, mivel elutasította a Girátor használatát.
Spyke nem írta le, de vélhetően a vonali visszhang áramkört szerette volna Girátorral megvalósítani.
Sebi hozzászólására a mellékelt magyarra fordított cikkel válaszolnék (vasmag nélküli girátoros csatlakozás a vonali hálózathoz).
A 60-as évek második felében Tábor Mihály nevéhez fűződik az első Metrónál alkalmazott szelektív hívású diszpécsertelefon rendszer. Miután kilépet a cégtől rám maradt. Az egész. A diszpécser szobában lévő kihangosított telefon túlzottan visszhangos volt. S nehéz volt eldönteni, hogy a helyiség visszhangja vagy a vonali visszhang dominál. Ezt csak azért írtam le, igazoljam már találkoztam a vonali visszhang problémájával.
Az első mellékelt hozzászólásban a cikk írója megemlíti a vonal lezárást, de nem foglalkozik vele.
Viszont megemlíti, hogy a modern készülékekben már chippel oldják meg.
Az előző hozzászólásommal kapcsolatban az egyik lelevelező társunk nagy baromságnak tartotta a vonali visszhangot s erre a magam nem úri módján válaszoltam s így törölve lett a hozzászólás.
De térjünk vissza a lényegre.
Mellékletkét feltettem egy vonal bemérési utasítást, mely leírva „a vonal minőségét nagyban befolyásolja a vonali visszhang áramkőr működése.
A vonali visszhang megszüntetésére első lépésként a vonalat kettőről négyvonalasra alakítják egy hibrid transzformátorral, mellyel egy Wien hidat képeznek. A híd egyik ágára a vonal csatlakozik a másik ágára egy művonalat helyeznek, mellyel jól rosszúl megfelelő szintre csökkentik a vonali visszhangot. Itt rögtön adódik, ezt a hibrid áramkőrt kettő darab szabályozható Girátorral kiváltva tökéletes visszhangmentes vonalat lehet előállítani.
janó36
(#) Gafly válasza jano36 hozzászólására (») Jan 11, 2020 /
 
Idézet:
„Az előző hozzászólásommal kapcsolatban az egyik lelevelező társunk nagy baromságnak tartotta”

Ha már így meg lettem szólítva.
Amikor azt írtam, hogy "Ez fájt", akkor négy okom volt rá:
- Sebi azon 5 ember között van a fórumon, akiről biztosan tudom hogy ért (de majd Ő bizonygatja, ha szeretné, bár attól tartok most neki nem ez van a fókuszban) a vezetékes telefonhoz.
- A belinkelt cikk nem girátor.
- A belinkelt cikkben lévő rajz hibás.
- A fordítás meg csapnivaló.
(#) pucuka válasza Gafly hozzászólására (») Jan 11, 2020 /
 
Így van. Aki távközléssel szeretne foglalkozni, annak nem kellene idegen nyelvű, risz rosz fordítású cikkekkel foglalkoznia, mert van szakirodalom magyar nyelven: Dr Izsák Miklós szerkesztette Távközléstechnikai kézikönyv (1966).
Egyébként a neten fellelhető hiteles magyar nayelvű autentikus forrás is:
Bővebben: Link
A vonali visszhang az pedig két összetevőből áll, a közelvégi, és távolvégi áthallásból (ütközési csillapításból). A kihangosításnál nem is annyira ez, hanem az akusztikus visszacsatolás okoz gondot, amit akusztikus megoldásokkal lehet minimalizálni. (lásd mobil telefon)
Az ábrán egy elektronikus hurokzáró áramkör látható, ami nem girátor, hanem egy áramnyelő (áramgenerátor)
A Hibrid meg nem Wien híd, (az egy RC szelektív áramkör), hanem egy szimmetrikusan kiegyenlített transzformátor.
Amúgy minden rendben.
A hozzászólás módosítva: Jan 11, 2020
(#) jano36 hozzászólása Jan 21, 2020 /
 
T. Klubtársak!
Kénytelen vagyok önmagamat ismételni. A hobbielektronika oldalain szörfözve felfigyeltem arra, hogy a girátornál mindenki leragad annál, hogy a girátorral csak földelt induktivitást lehet előállítani, s rendre összehasonlítják az induktorral.
Tekintettel arra, hogy rendelkezésemre áll Dr. Tietze és Dr. Schenk német szerzőpáros magyar nyelvű könyve, amelyben kiemelkedő alapossággal ismertetik a Girátor működését, a könyv ezen részét szerettem volna közkincsé tenni. Nyitottam egy Gyrátor nevet viselő oldalt, legyen csak egy oldal, de mindenki számára elérhető és tisztán világosan leírva megtalálható minden, ami a valóságos vesztességmentes Girátort ismerteti.
S mi történt máris megjelent régi jó barátom az első kotyogó. Mondván ne urizáljak a Gyrator szóval hisz már van ilyen oldal Girátorként. Hát így kerültem erre az oldalra.
Itt rögtön megjelent a második kotyogó, aki rögtön azzal kezdte ez az egész Girátor egy nagy baromság hiszen fázistolást bármelyik induktorral el lehet végezni.
S ezzel elkezdődött a parttalan viták sorozata.
Hogy végett vessek ennek több alkalommal kértem a moderátorokat, hogy töröljék az összes hozzászólásomat, szeretnék tisztességesen kiszállni erről az oldalról, ez nem történt meg.
Egyidőben kutakodtam honnan van az, hogy egyetemet végzett emberek nincsenek tisztában a Girátorral. Mellékelten csatolom az egyik magyar egyetem tanszékvezetője által készített tankönyvéből a Girátor fejezetet. Ott többek között ismerteti a SIPOS féle Girátort s elmondja
„Ne feledjük azonban, hogy a fenti áramkörök csak addig a frekvencia tartományig képesek induktivitást szimulálni, ameddig a műveleti erősítők paraméterei ezt lehetővé teszik, azaz gyakorlatilag csak a hangfrekvenciás tartományban.” Ezt írja 2014-ben, amikor már GHz-es tartományban készülnek girátorok. Összekeverik a veszteséges girátort az ideális Girátorral.
Ugyanakkor mellékelem Dr. Tietze Dr. Schenk páros 1600 oldalas német kiadásából a Girátor fejezetet. Ők világosan leírják a vesztességes Girátor működését, miért csak alacsonyfrekvenciás tartományban használható s végső következtetésük ez a fajta Girátor egy bizonyos frekvencia tartomány fölött instabil lesz.
Ugyanakkor ismertetik a földfüggetlen Girátor kialakítását is.
Tisztelt Moderátorok!
Az lenne a kérésem, hogy az elkövetkezendő 2-3 hozzászólásomat (nem anyázok) tartalmától függetlenül engedélyezni s mindegyiket a harmadik napon automatikusan törölni.
Előre is köszönöm!!!
Következő: »»   1 / 2
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem