Fórum témák
» Több friss téma |
az erőt sztem (ugyanazon a képen) azzzal a hernyócsavarral lehet állítani, ami a rugó tengelyirányában a gehesztési pont felé kinyúlik
(azonos anyagvastagságnál kb egyforma elővel nyom, telán emiatt van így..) szerintem így működhet, de hogy lehet, akkor felemelni
jah lol,
de azért csak van valami trükkje, aztán az is lehet, hogy tök másképp műxik, mint amit én elképzeltem.... de majd a gépezet teremtője AtomCorporationINC. elmondja, hogy mi a trükk benne (remélem)
Sziasztok az a trükje hogy a felső elektródát egy rugós pánt nyomja le. A nyomás erősségét egy csavarral lehet álítani . Alap helyzetben (teljesen kitekert csavarnál)KB.: 500N azaz 50kg. Azért van pillanatszorítóval ráfogatva az OBI-s munkapadra, mert ha nem lenne akkor nem tudnám szétnyitni. Még a kihajtható tartója nincs kész de már doldozom rajta.Ez a falra lesz szerelve 4 DB 20as dübellel.Majd dobok fel képeket róla. Ja és a csavarral ÚgyKB.: 900 Nevton-ig lehet álítani. A rugós pántot a piacon vettem egy fickótól és mivel nem tudtam két kézzel összenyomni gondoltam megfelel a célra. Szerintem régi hűtőláda pánt lehetett vagy valami hasonló.
A szétnyitáshoz egy csigatengelyes mechanika készül két végállás szenzorral,ha kész majd feldobom azt is.
Hali kész a kihajtható tartóm. Nagyon prakitkus mert kicsi helyet foglal.el.
Sziasztok!
Ezzel a két menetes szekunderrel rendelkező mikrotrafóval + előszabályzóval, lehetséges-e 2 darab 3mm vastag (vas)drótot össze "pontoz"-ni? Köszi előre is! Szabi
Sziasztok! Készül az enyim is. Mikrosütő trafóból lessz, az enyimnél a szekunder tekercs 2 menetes (kb 1 volt) 15 mm-es hegesztőtrafó kábelből. Folyékonnyá olvassza az aluminium drótot Már csak a befogó részét kell megépíteni.
Gratulálok a ponthegesztőhöz, pöpec kis darab lett
-Egyébként pár napja voltam az ócskavastelepen és mit láttak szemeim? -Kibelezett mikrosütőket és mellette a trafókat. Volt, amelyikre rá vol az is írva, hogy rossz, de ez engem nem érdekelt, mivel ha a szekunder zárlatos...úgyis levágom. 4db-ot vettem kb.2000Ft-ért (16kg volt), ebből kb a réz ér ennyit, ami benne van, úgyhogy rendes volt az eladó. Sajnos az egyik trafó primerébe is véletlenül belevágtam (sarokcsiszolóval), viszont a maradék háromból kettő teljesen egyforma. -Arra gondoltam, hogy a 2db trafó primerét párhuzamosan kötve, a szekundereket meg sorosan egy bitang erős ponthegesztő lenne belőle Úgy is lehetne változtatni a kimeneti teljesítményt (két fokozatban), hogy pl. csak az egyiket kapcsolom be... -De az is megfordult a fejemben, hogy jóval több menet esetén egy hegesztőtrafónak is megtenné -Majd még alszom rá egyet. Ja és örülök neki, hogy másoknak is tetszett az elgondolás és a "tettek mezejére lépve" megépítették. További sok sikert mindenkinek. :yes:
Elég oda egy mikorsütő trafoója? Nekünk egy régi modell van de az is 2000A ad le 4.5 V on.
Szerintem a 4,5V csak az üresjárati feszültsége.
(A két értéket összeszorozva 2000A*4,5V=9000VA-t kapunk). Ha valóban tudja ezt a teljesítményt, akkor 230V esetén 39,13Amper folyna a primer oldalon - egyébként rövid ideig folyhatna ekkora áram a bekapcsoláskor. (Ezért gondolom háromfázisú kell, hogy legyen, - és akkor még nem számoltunk a CosFí meddő teljesítményével, amitől a primer oldal vezetéke megolvadhatna, de ilyen rövid idő alatt nem fog.) -Képet tudnál feltenni a berendezésről? -Vegyük észre, hogy rézlemezek hegesztésénél (mivel jó áramvezető) alig kell feszültség, de cserébe jó nagy áram folyik. Acéllemeznél viszont nagyobb feszültség kell, hogy megfelelő áram folyhasson. (Mivel nagyobb feszültség esik a vaslemezen, mint a munkakábelen és a tekercsen, ezért acéllemez ponthegesztésénél javul a hatásfok.)
Ezt miféle mikrosütőtrafóval érted el? Igaz, van orosz régi, ami 5x akkora, mint a maiakban használt normál méretű trafó, azzal 2kA talán kihozható, ha 2 menetnél többet nem tekersz rá. A normál trafókból 700-800 A nél többet nem lehet kiszedni, még akkor sem, ha a söntöt eltávolítjuk a trafó ablakokból.
Én egy közepes méretű trafóval 647 A-t mértem (Bővebben: Link), bár valószínű ez nem pontos érték. Ha másnak működik jól a trafós verzió, akkor megépítek egyet én is. Ponthegesztéshez eddig mondjuk csak kondisat láttam, kb. 1-10kJ energiával. Az viszont mindent hegeszt, nem is kell hozzá nagy nyomás, kisütési áram megvan 20kA is, ráadásul többszáz V mellett.
Sziasztok! Jó ez a topic! Egy pontheggesztő már nekem is régóta forog a fejemben, és én is arra jutottam hogy nem egy olyan nagy durranás eszkábálni egyet, én csak az elektródán akadtam meg. De amióta látom hogy megfejtettétek és vörösrezet lehet neki használni, minden akadály legördült az építés elől.
Én egyébként hegesztőtrafóra akartam tenni azt az egy-két menetet. De ez a mikro-trafó remek ötlet!!!, egy gonddal kevesebb! Én kettőt fogok majd be hozzá, és nagyon vastag keresztmetszettel. Persze ehhez nagy graft kell a primer oldalon is, de van 25A betápom. Ez 20A-al 4,4kW, ha ebből 2kW-ot az elektródok közé tudok vinni az már nagyon jó szerintem. Én ugy látom szekundernél nagyon kell vigyázni a vezeték vastagságára meg az áramvezetésre. Egy pár tízcenti nem megfelelő vastag drót és átmeneti ellenállás rengeteg energiát felemészt feleslegesen, ráadásul még be is izzik tőle rendesen a cucc, amit még hűthetek is feleslegesen, tiszta deficit. Itt a század OHM-ok is rengeteget számítanak. Szerintem csak rézszalagból érdemes csinálni mert sokkal nagyobb lesz a keresztmetszet és kevesebb a veszteség, persze a maximumot be kell paszírozni amit lehet. A végponton pedig (a trafóból kijövők) össze kell forrasztani a lemezeket hogy egy darabként működjenek. Forrasztáshoz kis gázégő elég. Én már forrasztottam többször önindító forgórészt is, még ifáét is, az nem kis réztömeg. Forrasztás előtt kérdezzetek, és segítek. A teljesítményszabályzás helyett pedig inkább az elektromos időzítés pontosságára szavazok egy timerrel ami a betápon relét kapcsol. Ha graftot kell csökkenteni, azt primer oldali ellenállással is lehet, persze vigyázni mert az komoly dolog, az a birkózógép oldal, és észnél kell lenni, mert agyon is vághatja az embert ha nem biztonságos az érintésvédelem. Az összenyomást meg valami kompresszoros cuccal kéne csinálni, 8bar négyzetcentiméterenként 8 kp erő. Ha egy 6cm belső átmérőjü autólengéscsillapító (mondjuk valami bazinagy dobozos kisáruszállítóé) 220kp-ot nyom 8 baron!!! És ha kettőt teszek rá? már nem is kell szétfeszegetni a pofákat és pontosan állíthatom a nyomóerőt a nyomással! Vagy is az időzítéssel együtt pontosan egyforma hegesztések lesznek, mert azonos a nyomóerő és a bevitt teljesítmény. Sajnos én csak a télen fogok ezügyben csinálni valamit, de addig is erősen drukkolok nektek. Remélem van egy két használható ötletem a fejlesztéshez addig is.
Néztem a videodat, vékony az a drót de nagyon! Az egész trafóablakot ki kéne tölteni, másfél menet pld. 0,8-as vastagságu szalagokból párhuzamosan. Szigetelésnek meg prespán. A végét meg összeforrasztani és ahhoz csatlakozni hegesztőkábellal, akár kettővel párhuzamosan. Kétszer akkora keresztmetszet fele akkora ellenálás, fele akkora veszteség, és nagyobb áram, nagyobb teljesítmény és jobb hatásfok (ha a trafó is bírja, ha nem, akkor kettő kell).
Nem olyan vékony azért az a kábel. A trafó nagy. A legnagyobb keresztmetszetű hegesztőkábel volt, amit kaptam boltban. Már vettem rézszalagot hozzá, de nem vörösréz volt, hanem sárgaréz, ez volt a baj, nem lehetett rendesen hajlítani, hagytam is a fenébe. Szerintem jobban jársz, ha hegesztőmagot tekersz át, sokkal nagyobb keresztmetszetű kábellel is megbírkózik.
Mint mások is írták, a sárgaréz NEM JÓ, mert jóval nagyobb az ellenállása, mint a tiszta vörösrézé.
Viszont ha hajlítani akarod, akkor csak tedd a gáztűzhely fölé és meglátod milyen hamar kilágyul :yes: . Az összenyomószerkezetnek már kitaláltam a módját: van egy rég nem használt fúrógép állványom (OBI-s kb. 3-4ezer forintos), ami már azért nem kell, mert azóta vettem egy állványos fúrógépet. Szóval ebbe raknám bele az elektródákat, így egy eléggé stabil összeszorítót lehetne összehozni. Majd ha kész leszek, akkor teszek fel képeket is Az ablakot meg tényleg érdemes maximálisan kitölteni, mert sokat számít a keresztmetszet! Egyébként nem tudja valaki, hogy hol lehetne Vörösréz szalagot venni Dunaújváros környékén?
Ilyen áramra és ilyen kis feszültségre legyen legalább olyan vastag a réz mint a nagyujjad (szigetelés nélkül és nem az ujjad végén), és az se leggyen a trafón kívül 50cm-nél hosszabb. De ha mégvastagabb (dupla) az mégjobb. Csak vörösrezet szabad használni. A lágyitást már írták. A két menet közé és a trafó és a drót (lemez) közé kell a prespán, az azonos pászmában lévő közé nem. Ha hegesztőkábel van bent az is több eres. Az összekökések pedig kritikusak, nem véletlenül írtam a forrasztást. Csak egy kötés ahol leesik a keresztmetszet az érintkezés miatt, és már melegszik is ott feleslegesen, de a lényeg hogy a hegesztés is romlik jelentősen. Itt század OHM-okról beszélünk.
Egyébként mérni lehet az összekötés hibáját. Müszer a kötéstől jobbra két centire és balra két centire 2V állásban és hegesztés alatt mérni. Ezután két tűt szúrni a drótba pontosan ugyan olyan távolságra a drótba ahogy az előző mérés mérőcsúcstávolsága volt. Majd ismét hegesztés, a két kapott feszültségértéknek nagyjából stimmelnie kell ha jó a kötés. Persze váltóban kell mérni. A különbségből számolni lehet a veszteséget: P=UxI ahol P Watt U-Volt I-Amper. Ugyan így mérhető a veszteség a kábelen is ami feleslegesen hővé alakul és csak a gond van vele és a hatásfokot rontja. Egy tű a trafónál a drótba és egy tű a végén, hegesztés alatt feszültségmérés, és máris megtudod mennyi a kábelveszteséged, természetesen a másik kábelnál ugyan annyi. Pld. 600A x 0,5V=300W, ez ugye kétszer annyi, azaz 600W csak a dróton, mindamellett hogy az áram és a feszültség is kevesebb a csúcsok között, ami ugye már nem mellékes.
Tennék egy kis javítást hogy érthetőbb legyen, mert nem volt teljesen tiszta a megfogalmazásom.
A kötés mérése: a kötéstől jobbra és balra 2-2cm-re helyezzük el a két mérőelektródát majd hegesztés alatt mérünk. Ha itt már szigetelés van a kábelen beleszúrhatunk egy tűt vagy vékony szeget és arra csatlakozunk, áram ezen nem folyik csak feszültség a műszerbe, tehát csak a stabil érintkezés a fontos, akár krokodil csipesz is lehet a tűre csíptetve. Utána ugyan ezzel a mérőcsúcstávolsággal most egy arrébb lévő olyan szakaszon mérünk ahol nincs kötés, ehhez tudunk hasonlítani, hogy a kötésnél van-e csatlakozási hiba. Amennyiben jelentősen magasabb értéket mérünk a kötésnél nem jó az átvezetése. Ilyen nagy áramoknál és vastag kábelnél OHM-os méréssel nem tudunk semmi használható dolgot mérni csak így.
Nem tudja valaki, hogy hol lehet kapni legalább 10x10mm-es rézrudat? (elsősorban Dunaújváros környékén), mert az épületgépészeti boltban 30x5mm-es a legkisebb, ráadásul úgy kell megrendelni.
Megnézheted a színesfém és hulladékudvarokat is. Ez az áru nem romlik, maximum egy kicsit oxidosodik, de az pucolható. Hogy hol? Hát megkérdezed a "beszállítókat". Tudod, akik töltik fel anyaggal a telepeket. Ők tudják hol vannak telepek. És a maszek fuvarosok is.
Egy kicsit méregettem a "tákolmányt".
Mivel mostanában vettem egy lakatfogót megmértem a primer oldalt: Alapállapotban 4A, Rövidrezárt kimenetnél 8A. Ez 1840VA teljesítményt jelent, és mindössze 1 menetes a szekunder. Lehet kéne tenni rá mégegyet, csak még mindig nincs megfelelő rézrudam Mondjuk szerintem a trafó induktív jellege miatt nem helyénvaló a 4A üresjárati áram. (900W körül kéne fűtenie, de alig melegszik, úgyhogy ez inkább 900VA erős fáziseltolással) nem árt rátenni egy szűrőkondit.
Üdv a pontheggesztőknek.
Én is ezzel bajlódok.Trafó már van ,380/220 1000va biztonsági trafóból lett tekerve,a 380-as primert meghagytam ,a szekunder 4szál 5*10-es vrézből lett tekerve.2,6v üresjáratban,zárlatban kb 1voltot esik,1100A tud,a 25mm*0,6-osacéllemezt úgy égeti el mint a biztosítékot.A mehanika is kész van,csak az elektródával nem boldogulok,csináltam srézből az nemjó ,ne is próbáljátok,csináltam avi elektródából ,wolram,úgy hozzáhegged hogy nemlehet szétszedni,csináltam bronzból eddig ez a legjobb,szerintetek a v.réz bírná a legjobban?Ja és cak áram alatt tudom szétszedni mert a bronz is hozzáragad.
Ne görcsölj vele 1m kb 4500 huf. Nagyobb hegesztéstechnikai üzletekben megveheted. Annak idején én az üllöi óton vettem a szarvascsárdától vecsés felé néhányszáz méter.
Hello
A ponthegesztő berendezések elektródái rézötvözetekből: krómbronzból, cirkóniumbronzból, kobaltbronzból, vagy kadmiumbronzból készülnek. Ezek jó villamos és hővezető képességű anyagok. Egyszerübb vásárolni egy párat, igy a tesztelésnél az elektroda hibát már kizártad. Nekem vőrősrézből esztergáltak, jól működött. Az 1Kw-os trafót kicsit kevesellem, a kis gyári hegesztők trafoi is 1.5Kw-tól indulnak. A szekunder feszültség nyitott elektródánál 1.6-1.8V. A lehető legnagyobb rézkeresztmetszettel ami a trafóba belefér. Bővebben: Link
Kössz a linket az elektródáról.Szerintem elég a trafó,0,6-os acéllemezt összeheggeszti,csak az elektróda volt a gond.De ha egy pillanatforrasztóból indulunk ki akkor az 75w,130A tud,0,3V ,az én trafóm 200 négyzet mm rézzel van megtekerve.négyzet mm-enként 4A -t bír a réz,de nekem a 1100A-tól sem melegszik.
Üdv mindenkinek! Egy kis adalék az érdeklődőknek:
Spot Welder 2 Spot Welder 3 Spot Welder 5 Spot Welder 6 Spot Welder 8
Sziasztok én ceruza akukat szeretnék őszehegeszteni
erre keresek valami megoldást
Helló!
Én is mikrótrafóból tervezem a ponthegesztőt, de szerintetek lehet-e vele hegeszteni 3mm-t összesen és rozsdamentes anyagot? Valamint hány amper kellhet így?
Szerintem lehet. Nagyon sok A kell. Az én tippem két mikrotrafó, mind a kettőn egy-egy menet (a két szekunder sorosan), amit csak az ablakba be lehet paszírozni, akkora keresztmetszet Ha netán kevés lenne az áram, egy fél-fél menettel emelni kell. És legalább ekkora keresztmetszettel, de ha lehet a duplája vagy háromszorosa az elekróda felé. Nagyon nagy keresztmetszetü illesztés az elektródához, és megfelelő erővel összenyomni. Gyakorlati értékeket sajnos nem tudok mondani még egyenkőre, csak a trafók vannak meg. Csak addig kell járatni a trafót, amíg a ponthegesztés lezajlik. Többszörös túlterheléssel megy, így aztán melegszik. De gyakorlatilag alacsony értéken lehet tartani az aktív/passzív (teljesítmény kitöltés) üzemidő arányt, és így hűtéssel szerintem egész használható lesz. Az egyik feladat nálam is a rozsdamentes lesz.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |