Üdv!

Lábkiosztás kellene!
Van egy laptopom, aminek a videokártyája valószínűleg megfeküdt, mert indulásnál lecsipogja hogy baj van vele.
Sajnos úgy néz ki, hogy a karesz egybe van integrálva az alaplappal, és nekem nem ér meg egy alaplapcserét a gép.
Ellenben a kijelzője!
Nos ez egy jelöletlen darab, én legalábbis nem láttam rajta típusjelzést. Gondolom hogy toshiba lehet, mert a felnyitható rész belsejébe ez van préselve.
Szeretném életre kelteni, mindegy mi módon (pl. fix kép megjelenítése, saját vezérlő, stb)!

Szóval az inverter mellett van neki 15 kivezetése, amit szeretnék tudni hogy mik.

Tudna valaki segíteni?

A gép típusa Siemens Nixdorf Scenic Mobile 700. Elég vaskos darab.

Ezen az LCD-n van valami vezérlő, vagy mindent a videókártya csinált? Szerintem kell hogy legyen rajta, és akkor annak a tipusszámából már ki lehetne indulni. valószinű hogy adat vezeték az a 15 db. Esetleg nézd meg hogy a videókártya mihez meg hogy van hozzákötve, hátha segít.

EZ nem feltétlenül igaz, pl amit én szedtem ki két kijelzőt laptopból (az egyik hasonló típus volt) azon nem volt vezérlő IC (mint például a HD44780, SED1335), csak sor és oszlopvezérlők.


a kiosztás az enyémen(nem sorrendben) : VDD,GND, VEE, DISP_OFF(nem mindegyiken van) , S, CP1, CP2, DU0-DU3, DL0-DL3

ez pont 15 láb szerintem a tieden is valmi hasonló lehet, csak a sorrend más, én nem találtma semmit, hogy hogy leehtne eccerűbben működésre bírni, illetve pár vezérlő IC ét találtam, de sehol sem leheett kapni (pl: HD64646), de ha megelégszel a kiejző felével, akkor vehecc SED1335-ös vezérlőt, azt lehet kapni.

nekem vna egy müködő 386-osom ilyen kejelzővel már szétszedtem, hogy megnézzem a videókártyát, de iszonyat sok csatlakozási pont van rajta meg SPEC IC ék (cirrus logic), ha kell megkeresem a képeket

Üdv!

Szétszedtem! Kicsit paráztam tőle, mert úgy össze volt szögelve hogy ihaj!
Végülis valamivel közelebb jutottam, mert találtam egy típusjelzést: ltm12c268 Gugli nem volt a barátom
Annyit elárult hogy valóban toshiba, 800x600-at tud, és 12.1"-os, 3.3V-os. Meg hogy hol tudok venni.
Állítólag VGA vezetékei vannak, de azt már nem tudom hogy ez mit jelent.

Valaki jártasabb a témában???

Krisz

Én találtam jópár infót róla...köztük volt ez is:

PDF doksi LÁBKIOSZTÁSSAL

(Google-val találtam...)

Alakul. Sajnos ezzel nem megyek túl messzire, mert nekem csak 15 láb van rajta, nem 41! (Vagyis 14, mert az egyik nincs bekötve)
Nem értem hogy van ez, mert a neve viszont stimmel!
Én is nézelődtem tovább közben:
toshiba gyártónál nézd
Elég jól le vannak írva, de ami nekem kell az persze nincs köztük.
Többnyire 30 lábuk van, tehát pont kétszer annyi mint nekem
Legközelebb talán a 289-es van kinézetre, de ez is 30 lábú.
Az LTM10c348u már 14 lábú, de nem tudom mennyire kompatibilis az enyémmel.


Norberto: Mivel etetted a guglit?

Annyit írtam be a Google-ba, hogy:

LTM12C268+pdf

És lőn világosság!

Túlbonyolítottam.
Én mindenáron datasheet-et akartam kihozni

Keresem tovább

Sajnos annak a marha sok infónak nagyjából a többsége csak mézesmadzag. A kínai, és orosz változatokkal meg nem tudok mit kezdeni
Nincs erre valami szabvány hogy melyik lábnak hol kellene lennie?

szines LCD? a 4. ik láb van kihagyva ugye?

Üdv!

Igen, az LCD színes!
Úgy tűnik, hogy megtaláltam a kavarás okát a lábak körül.
Van az LCD házán belül egy szalagkábel, amire felületszerelve fel van pakolva még pár cucc. Szóval a fentebb linkelt doksi mégis jó, ugyanis valóban 41 lába van az LCD-nek.
Ellenben ez a kis IC csinál nekem a 41 kivezetésből 14-et, ennyivel kapcsolódik a géphez. Amit kisilabizáltam a rajzolat alapján, hogy a 8,9,13,14 lábak testre vannak kötve, az első lehet a táp.
Közben megnéztem hogy mi ez az IC, és hát ő az: ds90cf562mtd
Úgy nézem valamelyest egyszerűsödik a feladat, mert most már "csak" ezt az ic-t kell programoznom, és menni fog.
Közben letöltöttem, és azt hiszem elkezdtem megőszülni

LVDS (Low Voltage Differential Signaling) : Ehhem.. tud erről valaki valamit? Ilyet kellene nekem beadnom neki. Valami 40 MHz-en. Lehet hogy rossz lóra tettem???
Vagy tán jobban járnék ha megpróbálnám a "sima" LCD csatlakozási pontot berhelni a 40 lábával? Első ránézésre egyszerűbbnek tűnik

Ötletek?

Üdv!

Tán nem is olyan nagyon vészes a helyzet!
Van ez a ds90cf562mtd chip, ennek meg a párja az 563 ami a transmittere.
Bemenetként hat biten várja az RGB-t, meg egy órajelet.
Tehát kellene egy háttértároló, amiben az aktuális megjelenítendő képet tartom, és innen kell kiolvasni 40MHz-en, majd áttölteni az 563-ba, ami tovaküldi az LCD-nek. Gyakorlatilag egy DMA-t kell megvalósítanom, hogy a képgenerátor lehessen akár lassú (olcsó) is.
Kérdés hogy lehet-e kapni ds90cf563mtd chipet, továbbá hogyan lenne érdemes megoldani a dma-zást, milyen memóriát használjak (800x600x3 = 1.44 MByte ha nem akarok spórolni azon a két biten)

Szerintetek merre érdemes szétnézni?
Érdekel mást is ha sikerül összehozni? Mert akkor csinálok pár képet is, meg talán egy cikk is összejöhet

Lehet hogy módosítani kellene a topic címét : " Építsünk videokártyát" -ra?

Ha 40Mhz kell akkor szükséged lesz minimum egy FPGA-ra a vezérléshez. De ehhez a 40Mhz-hez lehet hogy kevés. Vagy egy izmos ARM processzor sőt leginkább valami DSP kell bele.

Ha csak memóriatartalmat kell frissíteni, akkor nem feltétlenül. Úgy képzelem, hogy egy állandó RAM-ban (dram?) tárolom el a képet, és akkor a tempó csak ennek átmásolásához kell az lcd-be.
Magába a memóriába lehet lassan is írkálni, és akkor nem kell hozzá erőmű. Nem filmet akarok lejátszani vele, csak egyszerűbb tartalmakat, mint pl. vonal rajzolás, szöveg megjelenítés meg ilyesmi. Még agyalok a megoldáson.
Pillanatnyilag a lehetőségek feltárását végzem

Senki nem foglalkozott még ilyesmivel? Nem szeretek úttörő lenni!

Krisz

ez kiritizálás meg beszólás de sztem eccerűbb lenne a dolog, ha nem szines LCD-t használnál!

boccs egy NEM kimaradt

Valószínűleg egyszerűbb lenne, de ha egyszer ilyen került a kezeim közé..

Na kérem!

Módosult egy kicsit az elképzelésem!
Találtam a fiókban pár SIMM ramot! Ezekből összeszedek egy megányit (800x600x3 = 1,44Mb ha pazarló vagyok, erre még kitalálok valamit).
Mivel DRAM-okról van szó, gondoskodni kell a megfelelő frissítésről. Ez a katalógus szerint 4ms.
Fogok egy időzítőt, amit kevesebb mint 4 ms-ra kalibrálok. Minden ütemben léptetek egyet egy számlálón, aminek az értékét multiplexelve vezetem a címbemenetekre (meg persze a RAS-CAS páros, ez még nem tiszta igazán). Ezáltal minden negyedik millisecundumban frissítek egy cellasort. Frissítés alatt egy kivezetésen jelzem hogy nyugi van, most épp frissítünk. Erre az időre minden mást tiltok. A multiplexer másik oldalán lenne a fizikai bemenet, ahová a ketyerét lehet kötni. Továbbfejlesztési lehetőség, hogy egy vezérlőt kötök ide, ami parancsokat lenne képes végrehajtani (pl. vonal húzás, blokk másolás). Egyenlőre azonban maradjunk az egyszerűbb verziónál!
Eszerint az elgondolás szerint van egy DRAM-om, hozzá egy időzítő, egy számláló és egy multiplexer. Kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy nincs különválasztott bemenet és kimenet, egyazon D kivezetéseket használja mindkét célra, tehát majd nekem kell szétválogatnom.
Egyszer tehát a memória frissítés.
Másfelől kell egy másik számláló is, ami cirka 40MHz-el ketyeg (az LCD adatlapja szerint, talán lejjebb lehet vinni büntetlenül). A második számláló folyamatosan kiolvassa a RAM tartalmát, ami rögtön megy is az LCD-be.
Ha "kívülről" jön írási vagy olvasási kérés, akkor átmenetileg leáll az LCD frissítése, amíg a kérés véget nem ér (-R/-W vezérlő lábakon). A kéréseknél még magasabb prioritást kap a memória frissítés, mert ellenkező esetben adatvesztés léphetne fel.
Itt az asztalon nekem már kezd összeállni a kép, csak utána kell még néznem a határértékeknek. Pl. bírja-e a SIMM a 40MHz-es hajtást (25ns), muszáj-e 40MHz-en frissíteni az LCD-t, és egyáltalán, még elég sok a megválaszolatlan kérdés

Örömmel venném ha valaki hozzárértő is beszállna a projektbe, szerintem nem csak nekem lenne tanulságos!

Jóccakát!

Helló!

Csak felszinesen értek a CPLD-khez, de a számláló, a multiplexer és a 40Mhz szerintem meg lenne oldva vele. Gondolom időzítőt is lehet csinálni belőle. Valami Xilinx gyártmányú volt a kezem között, azt hiszem Coolrunner2, az mintha 50Mhz-et bírna, és minden logikát belegyömöszölhetsz.

Üdv!

Előkerült a téma megint, és kitaláltam egy könnyebb megoldást. Ezek az LCD-k mint kiderült sorfolytonosan várják az adatokat, tehát ha megkapta a "képszinkront", akkor pixelenként kell neki tolni a hat bites adatokat a három színcsatornán.
Tehát egyszerűen fogok egy régi ISA-s vga-kártyát. Így nem kell a memóriafrissítéssel szórakozni, mert alapból megcsinálja, csupán a csatlakozóját kell kézben tartani, ami egyszerű memóriacímzés. A VGA-kimenetre rádobok három A/D átalakítót, ami tudjon minimum 6MHz-et. A digitális kimeneteket meg rákötöm a ds90 adó moduljára. Már csak egy órajel kell (25MHz ha jól emlékszem), amit leosztva lehet adni az LCD-nek a szinkront.
Nagyjából ennyi a ketyere, már csak azt kell kideríteni hogy az AD-k mennyibe lesznek.

u.i.: Az eredeti ötlet nem az enyém, ez egy VGA->LCD konverter. Csak kipótoltam hogy nekem is jó legyen

u.u.i.: Hogy mikor lesz ebből valami azt viszont nem tudom
Tényleg, tud valaki ajánlani ehhez AD-t? Nyilván legyen olcsó, és gyors ))


Üdv!

Üdv!

Van egy pár szép nagy lcd-m, amit másológépekből bányásztam ki. Úgy hívják, hogy HOSIDEN HLM8218. Ez egy 320x240-es monokróm grafikus kijelző.
Másfél napos kutakodás után már megvan a lábkiosztás,

1: V0 - kontraszt
2: Vee -22V
3: D3
4: D2
5: D1
6: D0
7: M LCD drive signal
8: Vss
9: Vdd +5V
10: Cp2 Display data shift clock
11: Cp1 Display data latch clock
12: S frame signal

Namost! Értelmezési gondom van. Mi lehet a 7., 10., 11., 12. kivezetés szerepe??? Egyáltalán hogyan kellene adni neki az adatokat, hogy szépen lássam a képet? Tudna valaki ebben segíteni???

Krisz

Annyit már kinyomoztam, hogy ezek az érdekes elnevezések a "szokásos" kivezetéseket jelenthetik. Tehát frissítem a lábkiosztást:
1: V0 - kontraszt
2: Vee -22V
3: D3
4: D2
5: D1
6: D0
7: M LCD drive signal (ez valszeg a feszültség fázisokat választja ki az LCD-nek)
8: Vss
9: Vdd +5V
10: Cp2 Display data shift clock (SP, vagy SCP)
11: Cp1 Display data latch clock (LP)
12: S frame signal (FR)

Így sem ismerős senkinek? Utóbbi három vezérlő bemenet használata érdekelne általában. Nem hiszem el, hogy senki nem csinált még ilyet!

A kijelző fel van osztva kétszer 120 sorra és a cp1 ezeket vezérli.
vagyis a cp1 az első 120 a cp2 a második 120 sor
engedélyezése.
Olyasmi minta az sg12232 kijelző vezérlésénél ( SED 1520)
Az S -re nincs tippem, talán a globális engedélyező általános ENABLE

Kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. A cp2-re azt mondja, hogy data shift clock. A cp1-re meg azt, hogy data latch clock. Ahogy nézegettem hasonló vezérlőket, azt láttam, hogy a shift jellel léptetem be az adatot (pixeleket), majd ha mind bent van, akkor nyomok egy latch jelet, mire áttolja a képernyőre. A S jelentheti a kezdő pozícióra ugrást, tehát mint a TV-nél a képszinkron. Az M jel választja ki, hogy a négy feszültségszint közül melyik kettővel hajtsa meg az LCD-t. Más forrás szerint meg ez választja ki a normál/inverz üzemmódot. Majd kipróbálom. Most tápot fogok kreálni hozzá, aztán beszámolok ha van valami.
Csak szeretnék egy megerősítést, vagy cáfolatot kapni erről..

Köszönöm a választ!

Krisz

OKI chip-ek vannak rajta, mégpedig M6598, és M5299. Előbbiből három, utóbbiból pedig négy. Tehát valszeg négy részletben jön ki az a 320x240 (80*4 x 80*3), és kaszkádolva vannak a chip-ek. Ebből gondolom, hogy nem kiválasztással megy, hanem sorfolytonosan.

Tuladonkeppen a vsync/hsync rol van szo. A shiftclock meg egyertelmu.
Ezek meg nem DSTN-esek csak sima stn, tehat itt nincs ketteosztva a kepernyo, de annal sincs ket kulon vezerlojel, hanem parhuzamosan jeleniti meg a ket felen az adatokat.

Sima monokrom kijelzo, negativ segedfesz, 4 bites adatbusz. Ugy tudom, 4 pontot rak ki egyszerre, tehat 4 oszloponkent megy a kijelzes.

Ha szurkeanyalatos, akkor viszont trukkosebb, de mindenkeppen a 4 ponton belul marad a dolog, csak azt kell kideritened, hogy az egymasutani 4 bit ugyanazon keppont szinei vagy pedig ketszer-haromszor cimzi ugyanazon kepernyopontnak a szinet az egymasutani data ugyanazon bitje, fuggolegesen.

Az M mar bonyolultabb, ez sokfelekeppen nevezett valami - van, amikor csak sima enable, tehat vegig magasnak kell lennie es van, amikor tenyleges vezerlo funkcioja van, azt jelzi, hogy meddig menjen ki a szele a kijelzonek (a hsync ekozben rendesen mukodik!).
A regebbi Toshiba TFT-k meg ezzel szinkronizaltak az egesz kijelzot, ott nem is volt vsync/hsync.

Szerintem itt nalad siman magasra kell huzni. Ha az adatlapban van perjel elotte vagy vonas folotte, akkor pedig foldre kell huzni.

Köszönöm a választ!
Ezzel már szerintem el tudok indulni. Most kreálok neki valami kettős tápot, aztán nekifogok a próbának. Tehát akkor adok neki egy S-jelet, utána a D0-D3 biteken a beshiftelem az adatokat (szerintem négy pixel kikapcs/bekapcs), és a sor végén kap egy latch jelet. Következő sor. Jól gondolom?

Krisz

Nem tudom, mit ertesz S jel alatt?

Feszultsegek be, kontraszt beallitas (ez is erdekes, mert egyes kijelzok mindjart a -22V koruli ertekbol dolgoznak (en ugyan kicsit negativabbra emlexem, inkabb -24 es -28 kozott, de biztosan gyartofuggo), masoknak meg kell egy pozitiv segedfesz, olyan 2-3V koruli, potmeterrel tekergetheto ertek.
Ami lenyeges meg, hogy ezek a segedtapok sokszor meghaladjak a 20mA felvetelt, szoval igy tervezz.

Enable be.
Adat0, clk, adat1, clk, adat2, clk... adat 79, clk, hsync
adat 80.....clk, hsync
adat sokadik, hsync
ha megvan mind a 240 sor, akkor vsync
...es megint elolrol...


A masik, hogy amennyire emlexem, a shiftclock (es igy ertelemszeruen a tobbi szinkronjel is) csak bizonyos hatarok kozott eletkepes. Tehat mondjuk nem hajthatod 4MHz-el, ha pl. 19-re terveztek.
De ezt csak hallottam, mivel PIC-el sohasem hajtottam ilyen kijelzoket es ELVILEG nem lenne akadalya ennek.

Aztan nezz utana, hogy pozitiv vagy negativ lefutasra indulnak-e az ertekek es hogy a szinkronjeleknek legalabb mennyi ideig kell tartaniuk.

Az időzítéseket jó hogy mondod! Konkrétan ezeket az IC-ket nem találtam meg, csak hasonlókat, de szerintem túl nagy eltérés eszerint nem lehet. Szerintem.
Az S jel alatt a FrameSignal (FR)-t értettem.
Gyártom a tápot, egy csapolt trafóval lesz (AC 26V@3A, 10V@1A) meg gondoltam rá egy 7805-öt, és egy TS2576-ot a -20V-nak (de lehet hogy 7912 lesz elemelt talpponttal). Gondolom nem olyan nagy eltérés a -22V -tól ha csak -20-at kap, max halványabb lesz kicsit. Tyű, a háttérvilágítást muszáj bekapcsolni, vagy látom anélkül is hogy jól csináltam-e????

Jo hogy mondod! Errol teljesen elfeledkeztem! (ugye a regebbi kijelzok reflexiosak voltak)
Mindenkeppen kapcsold be, kulonben SEMMIT sem fogsz latni. A kontrasztra pedig NAGYON erzekenyek!
Akar egy volton belul lehet a teljes vilagos/tok sotet!

Ezert az elejen inkabb irj futo krikszkraxot a kijelzore, es foglalkozz a kontraszttal.