Köszönöm. Ha jól értem a rajzot akkor itt a kikapcsolási időt gyorsítja? Mert amikor alacsony szintű jel érkezik a Gate-re akkor a dióda is kinyit és "két irányból kapja az áramot"? Magas szintű jelnél viszont csak R1-en folyik az áram így lassabb lesz a bekapcsolás? Nem tudom jól értelmezem-e.

Még valamit nem értek. Nézegettem az IRFZ34N adatlapját, és a kikapcsolási idő 49ns a kikapcsolási idő késleltetés 31ns ez 80ns összesen. Ennyi a kikapcsolási idő?
A bekapcsolási idő meg 40ns, a késleltetése 7ns ami összesen 47ns. Ez pedig a tényleges bekapcsolási idő?

Jól. Így a gate kisütési árama növekszik meg és ezzel a kikapcsolást lehet gyorsítani.

Így van, de csak akkor, ha a jobb oldali mezőben lévő értékek érvényesek.

Értem már, köszönöm .
Már csak az a kérdés, hogy hogy lehet kiszámolni R1 és R2 értékét?
Azt szeretném elérni, hogy a H-híd FET-jeit úgy vezéreljem hogy addig ne kapcsoljon be az egyik amíg ki nem kapcsol a másik, hogy soha ne fussanak együtt.

Elsőként talán azt kellene eldönteni, mekkora lesz a terhelés, a tápfesz, működési frekvencia és egyéb paraméterek. Ez alapján kell kiválasztani a Fet-eket.
A "Non-overlapping ful bridge Fet driving circuit" megoldására alapvetően három lehetőség van.
- Speciális meghajtó áramkör,
- erre alkalmas mikrokontroller, mely megoldja ezt a gondot,
- valamint diszkrét megoldás, amennyiben ez korrekt meglehetősen komplikált is lehet. Pld..
De nem értem, miért nem mész át a H-híd topikba, hiszen ebben settenkedsz?

A vezérlőben állíts be holtidőt (dead time), és így biztosan vezetnek össze a FET-ek.

Köszi a rajzot, tanulmányozom. A MOSFET driverek működését még nem értem, a mikrokontroller jó lesz majd de még csak most tanulom a PIC programozást, úgyhogy egyenlőre valami diszkrét megoldásban gondolkozom.
A tápfeszültség 12V, a terhelés kb: 4-6A (induktív), a frekvencia kb: 1-5ms.

Egy impulzus vezérelt villanymotort tervezek ahol a H-híd "forgatja" a tekercsek áramát. 120°-onként van 4 impulzus amit az optokapu állít elő, és ebből 2x kell megváltoztatni a tekercsek áramát. Ez 1 periódus, vagyis 360°-nál 6x kell a FET-eknek kapcsolni. Ez max. 10000-es fordulatnál 1ms kapcsolási időt jelent a FET-eknek.
Átmegyek a H-hidas topikba nemsokára, elnézést .

Tanultam már róla, de ez most így nem annyira egyszerű. Kicsit kihagy

A frekvenciánál 170Hz-re gondoltam max. ami kb: 1ms kapcsolási időnek felel meg. Boccs, rosszul írtam.

Kéremszépen. Meg kéne tanulni számolni, és érzékelni a nagyságrendeket.
A 170 Hz periódus ideje kb. 5,9 ms, az 1 ms az az 1 kHz periódus ideje. Ehhez képest a FET kapcsolási idejei ahogy írod. Ha minden összeszámolsz, akkor 47 ns. 47 vs 80 ns. Igaz, hogy a kikapcsolási idő a bekapcsolási idő duplája, de 170 Hz -es, 5,9 ms -os kapcsolási gyakorisággal.
Tudod, hogy az hány nagyságrend? (legalább egyszer számold ki a kis ujjacskáidon) Nehogy már számítson bármit is.
Hogy a FET kapcsolási időit mérni tudd, 100 MHz -es szkópra lenne szükséged.

Lehet nem jól fogalmaztam, de a motor fordulatszáma ha pl: 10000 ford/perc akkor durván 166Hz-es impulzusok jelennek meg az optokapun ha 360°-onként 1 impulzussal számolok. De nem 1 lesz, hanem 120°-onként 4 impulzus, ami 1 teljes fordulatnál 12-t jelent. Így az impulzusok frekvenciája 1992Hz lesz. Ennek a periódus ideje durván 0.5ms. Mivel a 120°-onkénti 4 impulzusból csak 2x kell kapcsolnia a FET-nek, ezért a kapcsolási ideje 0.5ms * 2 = 1ms.
Ezért írtam hogy nagyjából 1ms-al lehet számolni. Ha kisebb a fordulatszám, akkor ez persze nagyobb idő kb:1-5ms.
De szólj ha tényleg elszámoltam valamit.
Amit írtál azt értem hogy nagyságrendekkel nagyobb az 1ms a FET valós kapcsolási idejénél, de viszont nekem az a problémám hogy egy p és egy n FET Gate-jei össze vannak kötve és egyszerre egy időben kapják az impuzust. Vagyis itt hamarabb ki kell kapcsolnia az egyiknek mint ahogy a másik bekapcsol, mert ha nem akkor összenyitnak a FET-ek. Így már tényleg számít hogy gyorsabb legyen a kikapcsolási idő, mint a bekapcsolás.
Nem jól látom a dolgokat?

Ha pusztán a FET kapcsolási idejeire hagyatkozol az összenyitás tárgyában, akkor téves úton jársz.
Ennek az összenyitás problémának a megoldása rád vár, vagy eleve olyan FET meghajtót használsz, ami megoldja ezt a problémát.

Arduino nanoval szeretném mérni a pillanatnyi áramfogyasztásunkat 25A es kismegszakítónk van kaptam egy tr 3025-s áramtávadót sajnos nem értek hozzá de mellékeltem a rajzokat így működne a hardware? (2,5 V váltó maxra állítanám a potenciométert a feszvédelmet elírtam mert 2,5 V nál nem kéne több itt (szupresszor). A feszosztó nem tudom jó egy 1K ellenállásból?

Tehát a cél hogy a kimeneten egy 0-5V között legyen 0-25A esetén (30A)
Köszönöm.

Hali!
Szerintem ettől bonyolultabb cucc kell, itt váltó fesz lesz, azt hogyan akarod a procival mérni?
Valami műveleti erősítős előfokozat kellene ami egyenirányít, és erősít ha szükséges...

Ezt nézd meg: Bővebben: Link.

Tulajdonképpen adatlap szerint nem lehetetlen a dolog. Javaslom a 205.-ik oldaltól kezdődő rész alapos áttanulmányozását.

Valamint lehet hogy nincsen minden előre megirva. Ha nekem kellene, akkor erősen elgondolkoznék, tényleg ezt és igy akarom-e?

Sziasztok!

Alapvetően nem tartanám már kezdőnek magam, de amit ma tapasztaltam, kicsit idevaló kérdésnek tűnik..

Szóval, 12V-os, kb. 150 mA-t felvevő motort kellett egy 20 V-os tápról elindítanom. Mi másra gondoltam gyors megoldásnak, mint a jó öreg 7812-es stabilizátor. Be is kötöttem az előírás szerint, elsőre a több feszültségre beállítható tápomról lepróbáltam (16 V-ra beállítva), minden oké-e. Látszólag igen, forog a motor, normális az áramfelvétel.

Aztán a 20 V-os berendezésben már nem működik, kimeneten kb. 1 V. Valami testpont szakadásra gondoltam, de semmi. Végül észrevettem, hogy a bekapcsolástól kb. fél mp-ig megforgatja a motort, majd leáll. Mintha túl sok lenne neki az a 20 V bemenet és a táp feléledéséig még megy - de hát 36-ig szól a specifikáció..

Lényeg a lényeg, végül tettem a bemenettel párhuzamosan egy 470 nF-os kondit, ahogy a tesztkapcsolásban is szerepel. Erre kifogástalanul elkezd működni! Nem pontosan értem, mi a magyarázat, de valamiféle impulzusszerű zavarra tudok gondolni, ami az IC védelmét megzavarhatta. De javítson ki valaki, ha tévednék.

A gerjegés miatt minden 78xx és 79xx stabilizátor IC kíván két külső kondenzátort. 330 nF a bemenet, 100 nF a kimenet és a GND közé, a lehető legközelebb a lábakhoz.

Olcsón megúsztad, a stab IC-ket éppen az ilyen terheléssel lehet nagyon könnyen tönkretenni mint a villanymotor, ha hiányzik a ki és a bemenet közti védődióda.

Ez egy ún. magnómotor, vagyis nem közvetlenül a tekercsekre kapcsolódik a kivezetés, hanem van egy belső fordulatszabályzó is, csak persze a zárt, rezgéscsillapított dobozban a melegedés miatt sem bír el akármekkora tápfeszültséget. De ezen a nyákon szokott lenni dióda, és elkó is általában.

Sziasztok. Az acer laptopom folyamatosan tulmelegszig és lekapcsol. Arra gondoltam hogy cpu ventilátort fixre kötném be az egyik usb portra. Hogyan tudnám ezt megoldani?

Lehet, hogy csak a hővezető pasztát kellene kicserélni a CPU és a hűtőborda között. A ventilátor átkötés csak tüneti kezelés lenne.

Vagy még inkább a hűtőborda elől az odagyógyult 2-3 mm vastagságú porréteget eltávolítani, az is csodákra képes.

No igen... Hoztak hozzám olyan lapost ami 2 hete volt kitakarítva, hiba menet közben leáll. Persze mert "felforrt" és a vészfék lekapcsolta a gépet. Az összefilcesedett koszt (por, haj szösz..stb) a szervízben benne hagyták, mert az egy "szűrő". Persze, a kifúvó nyíláson kilépő meleg levegőt szűri meg hogy ne szennyezze a környezetet. Mint a porszívónál a nanoszűrő. Jah, és mindez márka szervízben.

Ha direktben fullon megy a ventillátor akkor érdemes venni pár db ot belőle mert sűrűn kell majd cserélni. Én is újra pasztázással kezdeném, kiváltképp a GPU ra való tekintettel mert az fog először behalni. BGA s lesz és nem lesz olcsó a javítása, a rámelegítés pedig csak tiszavirág életű megoldás.

Márkaszerviz:

Koszos, poros környezetben használt laptop garanciális idő előtt nagyon lelassult.
A márkaszerviz kicserélte az alaplapot. Néhány hétig jó is volt.
A megoldást a ventilátor és hűtőborda kitakarítása jelentette.
Figyelmetlenek voltak. A notebook azóta is jó.

Erről firkálok én is pont... A márkaszervízben első körben rögtön alaplapot cserélnek, az a gyors, az az egyszerű mert mindenre normaidő van! Nem lehet *** órákat egy javítással mert hó végén csak pislogás van hogy mennyi lett a pénzed. Dolgoztam régebben a F**X nél, a Gyáli üzemben csak cserélnek mert ehhez nem kell szaktudás. Betanított munka. Én a másik telephelyen lőrincen dolgoztam "hardveres debug" os ként, ott javítanak hibás alaplapot. Amit Gyálon kivesznek hibás(?) alaplapot az jött hozzánk a debugos javítókhoz, aztán új alaplapként visszamegy Gyálra majd teszik be vissza a garos gépekbe. Nagyvonalakban így műkszik MŰKÖDIK egy multi márkaszervíz. No more comments...

Ejnye!

A elvileg nem új, hanem refurbished, de mindegy is.
Mindenesetre jellemzően már az alaplap kivétele előtt hozzá lehet férni az összegyűlt porhoz, szóval nem értem a lapcserét.

Nem tudom, hogy emlékeztek-e még erre, de újra elővettem a "billentyűzet -> 16×2 LCD projektet. (Csupán a billentyűzettel kellene tudni írni a kijelzőre.)
Nem vagyok a fotózás mestere, de ahogy az első képen látszik, a cursort szépen kihelyezi, ellenben a billentyűzetre továbbra sem reagál! A második fotó az alkatrész oldal, amin a jobbszélen bejövő szürke kábel a bilentyűzet kábele. A harmadik fotó pedig a forrasztási oldal. (Lehet, hogy eléggé ronda, de legalább működik a kijelző...)
Mit kellene arrébb helyeznem vagy átnéznem, hogy végre észlelje a billentyűzet adat lábait is?

Leellenőrizni az alkatrészeket hogy még jók-e!
Logikai analizátorral megnézni a billentyűnél az adat és órajelet.
PIC programból ki íratni valami értelmes szöveget az LCD-re...
Debugban megnézni, hogy a PIC veszi-e az adatokat ...

De ha PIC programozással akarsz foglalkozni akkor először egy LED villogtatást kéne összehozni szerintem...