Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Hűtőborda
Sziasztok!
Mennyire életszerű az hogy egy TO220 tokra így rögzítsük a hűtőbordát? Sajnos máshogy nem fér el de így meg nem teljes felületén hanem csak a csavarozható "zászló" részén tudja átadni a hőt a bordának...
Fúrhatsz másik lyukat, akkor nagyobb lesz az érintkező felület. Leköszörülhetsz egy-egy millimétert, akkor már oda kell férnie. Esetleg más méretű borda.
De. Ha ennyire szűk a hely, akkor baj van az alkatrészek elhelyezésével - melegíti a környezetét, nehezen szellőzik, ami káros lehet.
Sokkal jobb lesz a hőleadás, mint a zászló nélkül. Kb. megdupláztad/tripláztad a hőleadó felületet. Az, hogy nem a teljes hátlappal érintkezik, nem a legjobb, de a hő meg fogja találni az útját a zászló csúszáig. Próbáld ki és ellenőrizd a stab hőmérsékletét.
Eredetileg abban a zászlóban fordítva volt a hűtendő eszköz.
Ha ezzel az elrendezéssel nagyobb felfekvő felületet szeretnél és alul útban lenne a zászló, csípjél le két fület az aljáról! No meg fúrd odébb a lyukat! A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
Sziasztok.
Ma végre megérkezett a borda, tudtam tesztelni. A jobb oldali borda-venti páros 100W-nyi hőt tud a környezetének leadni (a FET tokja ilyenkor 80°C-os), a bal oldali kombináció pedig 120W-ot, a FET tokja úgyszintén 80°C-os (két FET-et használok, mivel két borda van egymás felett). Kíváncsi vagyok, bordánként 2 FET-tel, tehát összesen 4 FET-tel mennyire emelkedik a bal oldali kombináció maximálisan leadható teljesítménye. Én +20%-ot tippelek maximum, de lehet alig lesz különbség. Plusz tapasztalat, ha elemelem a ventit a bordától 5mm-re, rosszabb lesz a hűtés, mert nem a lamellák között mozog a levegő. Számomra nagyon érdekes ez a méretbeli különbség, mégis azonos hűtési teljesítmény mellett. A hozzászólás módosítva: Ápr 15, 2020
Gondolom az neked is feltűnt, hogy a vékonyabb borda sokkal több és finomabb bordázattal rendelkezik, valamint a ventillátora is izmosabb. Már régóta hangsúlyozom, hogy egy finoman lamellált, kis procihűtő ventillátorral felér egy sulyzónak valóval. Ha valakit zavar a ventillátor hangja az elmélkedésben, toldja meg egy hőfokfigyelő-ventifordulatszámszabályzó áramkörrel. [ proli007 előadásában a cikkek közt megtalálható, Alkotó mestertől még profi nyákot is lehet venni - ha még van neki. ]
100 - 120W az 2 forrasztópáka teljesítménye. Mire használod ? Lakásfűtésre ?
Műterhelés. Persze, feltűnt, de ha megnézem a képet, mindig leesik az állam... A kisebb jobb? Nagyon vicces és meghökkentő. A nagyobb venti annyira nem is lényeges, odarakhattam volna a jobb oldali ventijét, akkor kb. 100W-ot tud mindkettő kombináció. Szegény levegő alig tud a lamellák között átpréselődni (1mm a légrés).
Sőt, a ventilátor lapátkialakítása sem mindegy, a 25mm szélesnek egyenes vonalú, a 10mm szélesnek pedig szépen ívelt, szóval lehet, hogy nagyobb levegő nyomást tud létrehozni. Kipróbálok mindent, össze van már állítva a tesztpad. Ja, a jobb oldali venti nélkül kb. 30W-ot tud disszipálni, a bal oldali meg kb. 5W-ot. A hozzászólás módosítva: Ápr 15, 2020
Azért próbáld meg ugyanazzal a ventilátorral.
Abba is gondolj bele mi lesz mondjuk 1 év üzemelés után amikor a bordák tele lesznek porral. A bal bordában ugyanannyi por érzésre jobban rontja a hűtést. A jobb oldaliban nehezebben tapad bele a por.
Letesztelem, kíváncsi vagyok. 80x80x25 vs. 70x70x10.
Mivel ez nem 0-24h-ban menne, ezért a por nem lesz akkora gond, de jogos a felvetés, köszi. Plusz a venti csak akkor pörög, ha szükséges, és csak annyit, amennyi szükséges (tehát ha kis teljesítményt kell eldisszipálni, akkor nem pörög 100-on, tehát nem is visz be annyi port). A félvezető hőmérsékletét úgyis mérem, tehát ha a hő nem tud a környezetbe eljutni, arról tudni fogok. Plusz infó. Először a FET közvetlenül közelében, de a bordán mértem a hőmérsékletet, 80°C-ig engedtem felmenni a hőmérsékletet, emeltem az eldisszipált teljesítményt, és 140W-ig jutottam. Aztán átraktam a DS18b20-at a FET zászlójára, ismét 80°C-ig engedtem, itt viszont "csak" 120W-ot értem el. Tehát az első esetben, mikor távolabb mértem 4mm-rel, a FET zászlója 90-100°C körül lehetett, és nem ment tönkre. Mondjuk IRF3710 még sosem ment tönkre, pedig most is az adatlapi határokon jártam (talán át is léptem). A hozzászólás módosítva: Ápr 15, 2020
A ventillátort nem a hűtőborda hátfalával párhuzamosan, hanem némileg döntve kellene elhelyezni, - így a levegő örvények nélkül, folyamatosan tudja eltávolítani a keletkezett hőt. Szerintem leginkább oldalról kellene fújni a friss levegőt.
Próbáltam. Sajnos ha nem "erőszakolom" be a levegőt a lamellák közé, akkor a hűtés hatásfoka sokat csökken!
Fix teljesítmény eldisszipálása mellett megemeltem a bordát 5mm-re, a levegő sokkal jobban áramlott, de nem a lamellák között, hanem a borda felszínén, a félvezető hőmérséklete pedig az addigi stabil hőmérsékletről megindult felfelé. Lehet, jobb lenne, ha a lamellák közti távolság nem 1mm lenne, hanem mondjuk 2mm. Így is elég rendes akadályt jelent a ventinek.
Ha már hűtőborda és ventillator ...
Arról kinek mi a véleménye, hogy a ventillátor " fújja vagy szívja " a levegőt ? Mindkettő mellett vannak érvek és ellenérvek ...
Rá kell fújatni.
Be a dobozba ?
Nem. Bent a dobozban.
Feltételezem, aki szívásra állítja, nála sem a dobozon kívül van a ventilátor.
Kovidi fórumtárs most az asztalon "játszadozik", ott mindegy merre van a ki és be. A számítógép tápok - legalább is ami a kezembe került - mind kintről szívja a levegőt és úgy fújja a hűtőbordákra. Kvázi: egy idő után minden kellemesen átmelegszik. Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás
...
Hello.
Leírok pár tapasztalatot, remélem, nem gond. Elhamarkodott volt az a kijelentésem, miszerint a 70x70x10-es venti is olyan jó lenne, mint a 80x80x25-ös Amennyivel kisebb, annyival kevesebb levegőt szállít, és annyival kevesebb hőt szállít. Fórumtársunk kérdezte, ha megfordítom a ventit (tehát szívja a levegőt), jobb lesz-e a hőelvonás: nem, rosszabb lesz. Valószínűleg a venti lapátjának kialakítása se mindegy, de az biztos, hogy a nálam levő venti fújva nagyobb levegő nyomást tud előállítani, mint szívva "vákuumot". Eddig egy FET volt a borda közepén. Gondolkodtam is, hogy ott a legforróbb a borda, a FET-nek nem biztos, hogy jó helye van ott. Átraktam a FET-et a borda szélére, több teljesítményt tudott eldisszipálni. 60W/borda helyett 80W/borda, vagyis 120W/egység helyett 160W/egység. Az egység alatt a 80x80x25 ventit és a két vékony, egymásra rakott bordát értem. Lenyűgöző eredmények, kb. ennyit számoltam ki arányosítással. Ha jut egy kis levegő a borda FET felőli oldalára is, akkor ismét kapunk bordánként egy kis pluszt, 5-10W-ról van szó. Összességében, 4FET-tel, a feljebb leírt kombinációval maximálisan 180W-ot lehet eldisszipáltatni úgy, hogy a félvezetők zászlója 85°C alatt marad. Szerintem szuper eredmény. Ezek alapján megfelelő biztonsági tartalékot hagyva, 150W-tal szeretném használni. Majd a tesztek megmutatják, hogy menni fog-e. Üdv.
Ami még nagyon fontos, hogy közvetlenül a FET D és S lábán mértem a feszültséget, az áramot két helyen is le tudtam olvasni, de együtt futottak, szóval a teljesítmény számítások korrektek, a hőmérsékletet DS18b20 mérte a FET zászlóján.
Ha csak helyileg egy hűtőbordát akarsz hűteni, akkor rá kell fújni a levegőt közvetlenül a hatékony hűtés miatt.
Ha a dobozból akarod eltávolítani a hőt 1 ventilátorral, akkor szerintem a dobozból kifújni kell a levegőt. Ekkor a bordáról jővő meleget nem a többi alkatrészre, pl. a kiszáradásra hajlamos elektrolit kondenzátorra fújod rá, hanem kifújod, és helyette friss levegő áramlik a megfelelően kialakított szellőzőkön be ami a többi alkatrészt is hűti. De ez csak akkor működik, ha nem bárhol mehet be levegő, hanem meg van tervezve az áramlás iránya, hogy a levegő nagy része a bordákon is átmenjen. A borda hűtése így rosszabb lehet, mert melegebb levegő megy rá, de az áramkör élettartama szempontjából nem mindegy mennyire melegíted a kondikat. Ha a levegő áramlása nem irányítható, mert pl. nem ott vannak a szellőző lyukak, ahol ideális lenne, vagy túl sok van, akkor nem marad más mint a bordára fújás.
Sziasztok.
Tudtok esetleg valami kínai forrást vagy hogy honnan lehet ilyen klippet beszerezni? Egyáltalán mi ennek a pontos neve? Pontosan ilyen acéldarabra lenne szükségem 3-4cm hosszú erős 2-3mm acélből.
Hadd ne keresgessek-számolgassak ... TO-220-as 7815-höz 2,4W leadásához mekkora hűtőelületre (mezei alu lemez) van szükség?
Veheted kiindulási alapnak, hogy a stabilizátor 1W-ot tud elfűteni mindenféle segítség nélkül (a tokozás 100°C felett lesz!).
Oké, kiindulási alap megvan ... de mekkora alu lemezt rakjak rá?
A hozzászólás módosítva: Máj 1, 2020
Ha a TO-220 tok felülete kb. egy "körömnyi", akkor 2.4W elfütéséhez 3 "körömnyi" elegendő …
Nem is szoktak nagyobbat használni. Ez kb. 2*4 cm. Ha a széle kissé "cakkos" az még jobb. Ha megtalálom, teszek fel képet ...
Kösz, értem. Mint ez, a lap tetején.
A hozzászólás módosítva: Máj 1, 2020
Igen. De ha nincs meghajtva, úgy is jó.
A linken lévő fotón fordítva van a borda.
Kösz, nem írtam, de Erbe válaszából lejött, hogy hűtőnek hátra arc. Bocs.
Üdv,
2db 2N3055 tranzisztorhoz keresek L- alakú hűtőbordát amit később persze rászerelnék egy nagyobbra. Valaki nem tudná megmondani hol tudok ilyet beszerezni olcsón? Minél nagyobb a felület annál jobb lenne a jobb hűtés érdekében (gondolom) mivel a tranzisztorok kb 60 fokon működnének ideálisan. Ilyet találtam, de szerintem kicsi lenne: https://www.conrad.hu/hu/hutoborda-14-kw-90-x-40-x-30-mm-to-3-to-22...anchor Bővebben: Link Idézet: „a tranzisztorok kb 60 fokon működnének ideálisan” Akkor a belinkelt L idomra szerelve kb. 3 wattal terhelheted. (14K/W) A hozzászólás módosítva: Júl 17, 2021
|
Bejelentkezés
Hirdetés |