Véleményem szerint jogos igény lehet a tervezés fázisában, a tényleges építés előtt úgy tanulmányozni a paneljeinket, mintha azok készen lennének. Ez a téma itt kifejezetten a megjelenítésről szólna, egyáltalán nem érinti az áramkör működési sajátosságait. Ez alól kivétel az, amikor a működésnek része valamilyen mechanikai részlet, mozgástér, hozzáférhetőség, szerelhetőség, és egyéb mechanikai konstrukciót érintő kérdés.
A paneltervező programok egy része kínál olyan lehetőségeket, amik a tervezett panel különböző megjelenítéseit ígéri nekünk. Ebbe az irányba is próbáltam egy minimális mértékben tájékozódni, de sok buktató (feltehetőleg a kellő ismeretek hiánya miatt) állta utamat.
Kellő kitartással valószínűleg meg lehet találni egy olyan automatikus utat, ami a panel képének és a rajta lévő alkatrészeknek a 3D-s megjelenítését ígéri nekünk. De azt feltételezem, ezek az automatizmusok itt nagyjából lezárulnak.
Így felmerül a kérdés, mit lehet tenni, amikor a kész panelen túl olyan láttatási igényeink is vannak, amik több lehetőséget kívánnának. Ilyenek például:
1. Bizonyos alkatrészek kiemelése a panelból, mondjuk az alatta/mögötte lévő egyéb részek láttatása okán.
2. A kész panel elvágása, és az így keletkezett paneldarabok elforgatása, sőt egymáshoz illesztése.
3. Csatlakozó elemek bemutatása, akár előlapok, rögzítő konzolok, vagy egyéb felfogást/tájolást biztosító végleges vagy ideiglenes részek hozzáadása a nézetekhez.
4. A kötőelemek, távtartók bemutatása, a felfogás módjának ajánlásához.
5. A kész konstrukció megbontása/széthúzása, a szerelési folyamat megértéséhez.
6. Alapvetően várom el (mint a dolog lényegét), hogy akármilyen irányból, tetszőleges nagyítás mellett, meg lehessen nézni a tervezett felépítést, akár folyamatosan forgatva azt a térben.
Ennek a témának az lenne a célja, hogy itt lehessen megvitatni a virtuális modellek létrehozási módjait, és az ehhez kapcsolódó kérdéseket és tapasztalatokat. Továbbá szintén itt lehetne bemutatni egy-egy jól sikerült modellezés eredményét, aminek kapcsán a nézők véleményeket és kérdéseket fűzhetnének hozzá.
Mellékeltem néhány gondolatébresztő képet.( Ezek az én ’gyalog-módszer”-emmel készült képek, amik vélhetően számos kritikával illethetőek, de mégis csak valamennyire képesek szemléltetni a dolgokat.)
1 - Ilyet még talán lehet generálni automatikusan.
2 - A kötőelemek már általában problémát okoznak, ritkán látok csavarokat az automatikus megjelenítéseken.
3 - A szerelt konstrukciót még nem láttam felkínálni egyetlen programnál sem.
4, 5 - Magyarázó ábrák a szerelés javasolt módjáról.

A panelok helyett inkább panelek lenne a jó szó.

Mondjuk elég OFF, de nekem valahogy a “panelok” kifejezés jobban szájra áll. Bár a témaindító, meg én is egy településen lakunk, lehet nálunk hívják így.

Mindkét toldalékolási forma helyes. Itt meg is lehet róla bizonyosodni.

Köszönöm az észrevételt. Sem én, sem a szövegszerkesztő helyesírás ellenőrzője nem érezte hibásnak, de valóban kicsit intelligensebben hangzik. Én nem tudom javítani, ehhez segítségre lesz szükség.

Jók ezek a képek, és valóban igény van rá. Sok esetben ha CAD modellt csinálsz a dobozoláshoz.

A "Magyarázó ábrát" robbantott ábrának, vagy Exploded view -nek hívják.

A robbantott ábrát én eltérően értelmezem. Ha párhuzamot keresnék a nyomtatott áramkörrel, akkor a pozíciófelirathoz hasonlítanám, hiszen megmutatja mit hová kell tenni.
Az ilyen ábrák rajzolása, még a számítástechnikai lehetőségek előtt egy külön művészeti ág volt a grafika világában, amit kevesen tudtak jól művelni.

Amit szeretnél, az nem ördögtől való dolog, viszont azt kell látni, hogy komplett rendszert nehezen fogsz találni. Az autodesk fusion360 és eagle integráció próbál ebbe az irányba nyitni, de amit a licencelésről mostanában olvastam, az alapján továbbra se fogok vele foglalkozni. Régebbi (7-es) eagle esetében az eagleup plugin tud olyan átmeneti fájlokat generálni, amit betöltve a Trimble SketchUp (régebbi verziójú) programban egy ruby szkript (plugin) segítségével legenerálja a 3D modellt, persze csak akkor, ha minden alkatrészed modellje el van készítve és megfelelően elnevezve, amelyik nincs, azt kihagyja. Ekkor már van egy olyan modelled, amit fel tudsz használni az igényeid szerint, de ez egy általános 3D szerkesztő program, ami mellesleg jó erre is. A kötőelemek és hasonló dolgok (doboz) csak akkor kerülnek rá így "automatikusan", ha eleve beletervezed a nyák készítésekor.

A nyílt forráskódú világban ott a kicad, amelyiknek van saját 3D megjelenítője, elvileg azt össze lehet kötni a freecad programmal, ami ugye szintén nem erre van kitalálva...

Teljesen automatikus rendszert én még nem láttam. Amit csatoltam, néhány kattintás után lett ilyen, de itt is hiányzik pár alkatrész, amit nem készítettem el, s már nagy valószínűség szerint nem is fogom megtenni, mert a sketchup is átment webes szolgáltatásba, nincs jövője ennek a módszernek. (Meg ugye az eagle is autodesk termék lett, így arról is inkább áttérek másra.)
Mellékesen megjegyzem, hogy azok az alkatrészek, amiket én készítettem el, fent vannak a "sketchup warehouse"-ban, ingyen letölthetőek. S ehhez a módszerhez az alkatrész lemodellezéséről is csináltam videót, ami meg a youtube oldalán van fent.

Nekem egy ehhez csak kicsit is hasonló létrehozásához sokkal-sokkal több kattintás kell mint "néhány".
Én kimondottan örülök annak, hogy az Eagle-t az AutoDesk vette a gondozásába.
Szóba akartam hozni magamtól is, de most a mellékleted okot is adott rá.
Mennyire kell törekedni az alkatrész "pontos" modellezésére? A méreteknek nyilvánvalóan teljesen pontosnak kell lennie, de az alkatrész testének leképezési szintje már lehet véleményes.
Konkrét példa -a rajzodról jutott eszembe- a kötőelemeken lévő menet. Ezt teljes pontossággal képes lennék ábrázolni, de érdemes-e. Jelentős mértékben növeli az objektum méretét, és szintén jelentősen lassítja a későbbi megjelenéseket.

Én csak a licenckonstrukció miatt nem örülök neki (meg a felhősítésük, meg az árukapcsolásuk miatt - érdemes beleolvasni a fórumukba, micsoda köpködés megy rájuk a legutóbbi húzásuk miatt is). A gond, hogy az alternatívák közül egyelőre a KiCAD viszi a prímet, de annak a felülete nem jött be, s a saját komponens készítése se olyan triviális elsőre - tanulást igényel még részemről. A másik befutó a LibrePCB, de ez még nagyon korai stádiumban van. A KiCAD-ben van 3D megjelenítő, s össze is lehet hangolni FreeCAD-del, de ez utóbbi is kicsit pilótavizsgás program

A kérdéseidre válaszolva:
Nem "kell", lehet. A dimenzióknak érdemes pontosnak lenniük, így pl. láthatod majd a jól lemodellezett dobozodban hogyan fog elférni, esetleg mit kell változtatni. Hogy feliratozod-e, meg kicsicsázod-e, csak egyéni preferencia kérdése, meg persze minden elkészült dolog a felhasználási céltól is függ! Ha egy összerakási útmutatóhoz elég néhány vonalból álló ábra, akkor felesleges a legapróbb csavarig ábrázolni.
A kötőelemeken lévő meneteket se kell ábrázolni, de a lehetőség megvan rá Viszont mondjuk egy alkatrészjegyzék készítésénél nem baj, ha ábrázolva van mérethelyesen, nem csak odaírva a szabvány jelölés, hogy M3*2,5 - főleg, ha több féle csavar is szükséges hasonló méretekben (esetleg keskenyebb fejjel, vagy éppen valamilyen megfontolás miatt a PZ2 helyett T5 fejű csavar van az adott helyen).

Szerk.:
A "néhány" esetemben és a legtöbb esetben csak azért lehetséges, mert előtte a primitíveket (alap alkatrészek) lemodellezte valaki (én). Utána ezeket természetesen újra fel lehet használni, s ezért van, hogy egy ilyen cucc legenerálása már tényleg csak pár kattintás.

Hallottam már az említett programokról, de én nem használom őket.
Nem tudom indokolt lehet-e minden feladathoz egy másik programot használni.
Az én összes elvárásomat ami a paneltervezést érinti messzemenőkig kielégíti az Eagle. A Fusion360-at viszont nem ismerem. De ez utóbbi kijelentésben magam sem vagyok biztos, mert ugyan a programot nem használom, de az AutoCAD-et igen, és van bennem egy kis gyanakvás, hogy a kettő nagyon hasonlatos parancshalmazt használ.
Valójában én abban látom a varázslatot, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel és tudással valósítsuk meg a térbeli ábrázolást.
Ha egyetlen gombnyomással is elérhető lesz ugyanez, akkor az eredmény már kevésbé lesz értékes számomra.
A menetábrázolásnak nem a technikája a kérdés, hanem a térbeli állományra gyakorolt negatív hatása. Illetve ha a tökéletesre gyúrunk, akkor felmerül az anya és a menet pontos illeszkedése. Arra gondolok, ha az anyát elmozdítom mondjuk a csavaron 2 mm-t, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az anya és a csavar menete éppen passzolni fog, sőt ennek valószínűsége egészen kicsi. Ha elvárjuk az illeszkedést, és ugye az adott pozícióból sem akarunk elmozdulni, akkor forgatni kell az anyát a menet passzolásához. Ez is megoldható, de azért elég tökölős feladat. Éppen ezért nálam a menetábrázolás határon mozgó kérdés. Nem látom indokoltnak a láttatás okán, de néha mégis megkívánja a szemem.

Én azért pártolok el tőlük, mert
1) ha nem elég a panelméret, akkor fizetős verzió kell
2) ha pénzt szeretnék vele keresni, akkor fizetős verzió kell
3) ha fizetős verzió kell, akkor azt csak a Fusion360-nal együtt kapom meg
4) az Autodesk licencek már havi bérletek, nincs örökös licenc (1 évre akciósan 297$ = ~100000Ft, ha behozná az árát, meg valóban nem csak a magam szórakoztatására foglalkoznék vele, akkor esetleg a munka idejére kifizetném - de mert nem ebből élek, így ez a veszély nem fenyeget)
Az AutoCAD árai inkább el vannak szállva - 1690$ egy évre, az fél millió forintnál több, amit szintén ki kell termelni. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy évente ennyit beáldozzon csak szoftverre.
Szóval én inkább elengedem ezt a termékcsoportot, nem a hobbistáknak van kitalálva, bármennyire is szeretik ezt hangoztatni (itt tenném hozzá, hogy ha már az ezzel készült paneledből egyet is tovább értékesítesz akár csak gyártási költségen, akkor már nem használhatod jogszerűen az ingyenes licencű programot).

Na de ennyit az offról Jó is, hogy említed az anyát, hiszen azt aztán tényleg el lehet szúrni, ha nem figyelsz oda. Elég csak kicsit túl közel helyezni a doboz falához, s máris nem tudod betekerni (vagy nem az anyát húzod meg, hanem a csavart). Viszont ahogy mondod, nem mindig indokolt! Elég sok terméklapot (szerelési útmutatót) nézegettem már, ahol vannak rajzok is, van, ahol rajta a menet, van ahol nincs. Laptopok szétszerelési kiskönyveiben többnyire ott volt, viszont ott meg pont az elektronikai alkatrészek vannak elnagyolva.
Szóval továbbra is azt mondom, hogy ez attól függ éppen mi a cél, s az egyéni szájíz, nem lehet egy kalap alá venni minden esetet.

A "varázslat" meg tényleg ebben rejlik. Összekapcsolni a modellező/tervező programokat. Az Autodesk ezt kínálja a programcsomagjában nem kevés pénzért (egy fél évre rá, hogy megvette az Eagle-t, már ment erről a roadshow). A többinél meg ki kell találni melyikkel és hogyan működik a kooperáció. Én most a LibrePCB felé hajlok kicsit, meg fogok mártózni benne, s a 3D felé is megpróbálom lökdösni majd, de ez még egyelőre nem tudja. Cserébe nyílt forráskódú és "üzleti" célra is használható. A KiCAD szintén használható üzleti célra, s mivel régebb óta van a piacon, így a 3D is megjelent már benne. Nehéz ügy ez a szoftvervilág, vagy kemény pénzeket szurkolsz le, és/vagy az idődet áldozod rá, hogy hasonló eredményt tudj elérni.

Tervezgetek egy gépet, amihez kellett tömszelence is. Rajzoltam magamnak.
Kifejezett fejtörést okozott, hogyan tudnám a rázóanya kúpos részébe "beírni" a méretét. Erre is találtam megoldást. Természetesen ez a gépkonstrukció szempontjából lényegtelen apróság, de én láttam benne kihívást.

Az egyik panelábrázoláshoz gyűrű alakú induktivitás láttatása is felmerült. Kellett rajta kicsit morfondírozni, de végül lerajzoltam. A tekercs ilyen formája, mint térbeli alakzat számomra érdekesség volt.
(A jobb oldali üres tekercsnél úgy látszik mintha deformált lenne a huzal, de ez csak valamilyen leképezési hiba, a bal oldali képen -amin ugyanaz a tekercs van- nyoma sincs a hibának.)

A dobozolási elképzelések ábrázolásához a hálózati csatlakozó általában szükséges. Van ebből többfajta konstrukció, amik nagyjából hasonlóak, de részleteikben eltérőek. Sajnos nem találtam méretezett rajzot, sőt úgy általában is csak nagyon kevés információt értem el, ezért egy kezemben lévő konkrét példányt igyekeztem megmérni és lerajzolni.
Biztosan eltérő lesz amit legközelebb vásárolok (vagy bontok valahonnan), de ennek ellenére is hasznos lesz amit most készítettem, mert a csatlakozó méretük jellemzően azonos.
Amikor nekifogtam azt gondoltam elég lesz kb. 0,5 óra a dologra, de 1,5 óra ment el vele.

Megjelent a HEStore-ban az a panelbe forrasztható csatlakozó, ami stabilabb kötés lehetőségét ígéri mint az egyéb sorkapcsok. A saját paneljeim terv szinten való láttatásának érdekében lerajzoltam ezt a csatlakozót.
A házában is megjelenik néhány alakzat, a kombinált csavarfej is érdekes feladat volt, de a 4 sarkán "lenyomott" alátét csak több percnyi töprengés után állt össze a fejemben (mármint az ábrázolhatóság módja).
Egy apróságra nem jöttem rá, hogyan lehet a műanyag házat és a benne lévő fémbetétet szétválasztani. Aki ezt már megfejtette, az mondja el nekünk is a megoldást.

Elektronikamentes eredmény, de kifinomult 3D-s megjelenítés.
Nem találtam olyan betűtípust, ami viszonylag hatékonyan faragható kézzel (hangsúlyos a kézi faragás, mert itt nincs semmilyen számjegyvezérlésű varázsmasina, ami a tökéletességével elrontaná az egész hangulatát).
Jobb lehetőségem nem volt, és piszkálta is kicsit a fantáziámat a dolog, ezért önerőből kitaláltam egy új betűtípust. Ebben egy következetes logika szerint épül fel minden betű, a betűk szélessége azonos, és első nekifutásra azt feltételezem, hogy meg tudom faragással valósítani.
Már a betűk is kihívást jelentettek, több verzió elvetése után kezdtem elfogadhatónak látni őket. Az elején túlságosan elbonyolítottam, de hamar ráébredtem mennyivel látványosabb ha az egyszerű de következetes irányt választom.
Végül látni akartam miként is mutatna ezekkel a betűkkel egy vésett felirat. Némi töprengés után ezt is megoldottam, de nem volt egyszerű. Alapesetben az én programon nem képes ilyen dolgokra, erősen biztatni kellett az eredményhez.

Ez sem elektronika, de van benne néhány betű. Kézzel mondjuk nem faragnám.
Catua V5 ben készültek, keyshot -al lettek renderelve.

Korábban is ízlelgettem már a lemezszerű alkatrészek "megnyomásának" lerajzolásában rejlő kihívást.
Most tettem egy lépést ebbe az irányba. Az alkatrész szempontjából egy sokkal kevésbé realista érintkező is megfelelt volna, de akartam, hogy minél hitelesebb legyen.
Az eredmény talán nem annyira látványos, mint amekkora feladat volt az én régi programverziómmal létrehozni egy ilyen testet.

Az előlapok látványterveihez szükségem volt néhány kapcsoló fajtára, és banánhüvelyekre. Ezért rajzoltam ilyeneket. Elsősorban a külső méretekre és látványra koncentráltam.

Belekeveredtem a PLCC28 tokozásba, és mivel ez alapvetően foglalatba van kitalálva, a hozzá való foglalatba is.
Külön színt ad a témának, hogy nincs a kezemben sem ilyen IC, sem ilyen tokozás, valamint az erősen hiányos dokumentáltság. A tokozást azt könnyedén létrehoztam, de a foglalat már huncutabb történet. Csak fotót találtam, és a nem látszó részleteket szó szerint kitaláltam milyen lenne ha én terveznék egy ilyen foglalatot. Ez azért fontos, mert a belső felépítés a valóságban akár egészen másmilyen is lehet.
De a lényeg megvalósult, ha majd szeretnék szimulálni egy ilyen áramköri elemet is tartalmazó áramkört, akkor már lesz mit feltennem a panelre.

Építs rá egy gépet. Megnézném milyen is lenne, ismerve igényességed. Nekem most kell majd egy bizonyos fonttal gravírozni. Az sem igaz hogy "csak" hátradől az ember, de nem baj. Ez ilyen

A PLCC foglalat lábkiosztása ugyanaz, mint magáé az IC-é, feltehető a helyére az IC. Elég sok kontaktihbás masinát javítottam a foglalat leszedésével és az IC felforrasztásával.

Jó lenne ha a foglalat és a tokozás azonos PAD felületre tudna illeszkedni de nem így van. Ezt a tokozást kimondottan foglalatba találták ki, és valóban már más is említette, hogy közvetlenül a panelre forrasztva használták. De a foglalat PAD-jei teljesen másképpen néznek ki mint a tokozásé.
Sőt, ha akarnék olyan foglalatot tervezni, ami azonos lenyomattal rendelkezne mint a tokozás, akkor ezt nagyon nehéz lenne megoldani. Egy viszonylag magas, és vállas valamire lenne szükség, hogy alá tudjon férni a páka, de felülről bele lehessen tenni a tokozást.

Nincs a tervek között ilyen jellegű építés.

A félreértést az okozza, hogy te lábas foglalatról beszélsz, deebo meg smd-ről. Ugyanis mindkettő létezik. Az SMD foglalat helyére felforrasztható az IC, de a lábasnál ez nem lehetséges.

Az ilyesmit nem pákával szokás forrasztani. Amúgy sosem láttam még furatszerelt foglalatot ilyenből.

Majkimester, Deboo!
Köszönöm a kiegészítést. Ezek szerint létezik ilyen is, meg olyan is.
Nekem csak pákám van, azzal kell gazdálkodnom, de olyan leleményes a foglalat, hogy pákával is beforrasztható a foglalat alján lévő nyíláson keresztül.

Egészen véletlenül van itthon 44 lábú foglalatom. Levettem az alsó lapot, és így néz ki a a lábak kivezetése.

Köszönöm, informatív kép. Gondosan tanulmányozni fogom, és javítom a modellemet.