Szia!
A kiváltás/beszerzés előtt tájékozódni kellene. Melyik az eredeti típus, és ki gyártotta? A d-re végződő típusokba egyrészt szabadon fotó dióda van beépítve, ezért a sima típusok csak úgy jöhetnek szóba, ha a diódát külsőleg pótolod. Másrészt a d-re végződő típusok egy részébe antiszaturációs áramkör is van építve (Bővebben: Link), így a kikapcsolási idő "storage" tagja lényegesen kisebb lesz. Ez még inkább számít, ha a tranzisztor névleges áramánál lényegesen kisebb áramra használják ki (ez egy 4A-es tranzisztor, 0,5A-es áramnál nagy lesz a kikapcsolási idő különbség), és a kapcsolás technika olyan, hogy valami önrezgő konvertert építettek fel.

Köszönöm a válaszokat .Ezeket én is megtaláltam ,de ezek nem tartalmaznak beépített diódát.Közben megoldódott a SINI -nél találtam igaz jó drágán,de legalább van.köszi mindenkinek.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy IC foglalatból melyik fajta bírja jobban a foglalatba történő IC-k ki-be rakosgatását, a lemezes, vagy a precíziós foglalat? Vagy másként feltéve a kérdést, ha sokszor kell cserélgetni a foglalatban az IC-ket, akkor melyiket érdemes használni?

Ha sűrűn kell az IC -t váltogatni (mérés, programozás), akkor ilyesmit kell használni.

A precidip jó választás, főleg ha aranyozott.

Prec. DIP

Ha nagyon sok ki/behelyezésről van szó, pl: uC programozás,
akkor inkább textool foglalat a nyerő.

Textool

Én a foglalat nélküli áramköröket szeretem.
Aztán jön a "fekete kereklyukú" precziós.
Utolsó a sorban a "lemezes, piros gatyás".
Ha meg sokat kell mozgatni (mondjuk EPROM programozó), akkor természetesen TEXTOOL.

Köszönöm a választ mindenkinek!
Egy AVR Fusebit Doctort építettem, amihez a foglalatok még hiányoznak, ezzel lett volna kapcsolatos a kérdésem. Textool foglalatot nem szeretnék hozzá venni, egyrészről, mert több foglalat található az panelen, másrészt meg remélem, olyan sokszor nem lesz szükségem az eszköz használatára, arra a néhány alkalomra meg úgy gondolom, hogy megfelelő lesz a hagyományos IC foglalat is. Általában precíziós foglalatot szoktam használni, de a használat kimerül annyiban, hogy belehelyezem az IC-t és annyi, maximum, ha tönkremegy az adott IC, akkor kicserélem azt, de azzal kapcsolatban nincs tapasztalatom, hogy a sűrűbb ki-be rakosgatást hogy viseli a foglalat.

Sziasztok!

A CDIL által gyártott tranzisztorok milyenek Hi-Fi audio célra?

Köszi

Napot!

Adott egy hatszög keresztmetszetű tengely ami forog. Fordulatszám max. 100 RPM, de inkább sokkal kevesebb. Mivel/hogyan rögzítenétek rá egy vasdarabot?

Az induktív szenzor felfogatása és védelme megoldott, csak most egyszerűen nincs ötletem, hogyan lehetne egyszerűen de jól megoldani a jeladó rögzítését. A tengely egy vetőgépen van, kap hideget, meleget, esőt, sarat, tehát kb. mindent, ami a természetben előfordulhat. A tengelybe belefúrni, arra hegeszteni tilos.

Szia,
nálunk szivattyú fordulatszám jeladó egy műanyag gyűrűből áll csavarokkal, itt esetleg lehetne átlósan két, mondjuk 8mm-es imbusz hernyócsavar a rögzítője. Megfelelő hosszra vágva akár lehet a szenzor jeladója is. (kereshetek fotót is, de szerintem Neked arra nincs szükséged....)

Jóó ötlet, köszi!

Üdv!

Meg tudná azt nekem mondani valaki
- egy 4558D feliratú IC simán és problémamentesen helyettesíthető TL072 IC-vel?
A lábkiosztása ugyanaz, a belseje (elvileg persze) és tápfeszültsége szintén ugyanaz.
A rossz IC 4558D felirattal egy Genius SW-G-2.1 SUB ládában van, és én a helyére (helyette) tolnám be a TL072-t.

Szia!
A belseje nem ugyanaz, mert a TL egy JFET bemenetű műveleti erősítő, a másik pedig bipoláris tranzisztoros. Ettől még persze még jó lehet helyette.

Alkalmazási területét tekintve gyakorlatilag mind a kettő műveleti erősítő.
Egy mélyet vágó hangfrekvenciás kapcsolásban (SUB) nem mindegy?

Az, hogy mi van benne - bipoláris tranzisztorok, avagy egy JFET-ek (melyek szerintem szintén tranzisztorok, csupán valamivel speciálisabb kivitel) - lehet, hogy nem igazán oszt vagy szoroz működésében és funkciójában. A fő lényeg - hogy erősítsen.
Legfeljebb az lesz, hogy beteszem a helyére, mert hogy ugyebár - "a puding próbája az evés". Aztán - vagy működik - vagy nem. (Vagy elfüstöl, vagy nem)

Mindenesetre köszi, hogy szóltál róla, mert ez nem igazán derült ki a szakirodalomból, avagy - csupán csak én - némi figyelmetlenség okán - nem igazán vettem figyelembe.

Szia!

A későbbi esetleges csere megkönnyítése érdekében én ilyenkor beforrasztok egy IC foglalatot.

Nem füstöl el, ha körülötte is jó minden. Valamitől mégis tönkrement az eredeti...

Ebbe belefutottam már párszor, nem szólt jól (nem kifejezés), vagy abszolút nem is működött, de kapcsolás függő. Meg kellett vennem az eredeti opampot, mert akármit raktam a helyére, nem volt az igazi annak ellenére, hogy a panel automata tervezéső volt 25 centis vezetősávokkal, amik 10-16 vian át mentek mindenfele a hangszín résztől is.
2 tápfeszt ellenőrizd előtte, sokszor az nem szimmetrikus vagy nincs is meg.

Pontosan ezt tettem meg én is! Még ma reggel.

Már ellenőriztem, az elkókat kicseréltem.
Mind a két fél pontosan 13,5V. Az egyik +13,5V; a másik -13,5V.

Eredetit (4558) viszont egyenlőre sehol se láttam, ráadásul most minden zárva van!

Ma az említett és beforrasztott IC foglalatba beletettem egy TL072-est. ű
Gyakorlatilag nem füstölt el, s szerintem ugyanúgy működik, mint a régi (4558) - legalábbis úgy első hallásra.

Az, hogy egy 2 db. erősítőt tartalmazó IC-ben mi van - bipoláris tranzisztor vagy JFET, a műveleti erősítő működésében - persze még ha a lábkiosztás is egy az egyben megegyezik - szerintem nem igazán oszt vagy szoroz.
Az áramkörben egyáltalán nem valami speciális feladata van, hanem csak simán a jel erősítése.
Annak meg aztán - szerintem - nem tök mindegy?
A fülhallgatós része már megy ...

Vasárnap estére már ment az egész cucc.

Egy szakmai-elektronika kérdésem lenne:

Van egy elektronikus kettős tápegységem (±13,5V kimenettel).
Melyik részén lehetne/kellene módosítani, hogy ne ±13,5V-ot adjon ki, hanem pl. ±16,5V-ot.

Ezek általában valami impulzus-üzemű tápok, ahol alapból van egy méretezett elektronika, van benne egy elég kicsiny trafó (gondolom ha 30-40kHz-cel járatjuk /és nem 50Hz-cel/, akkor szokás /és lehet/ a méretét így lecsökkenteni),
és van hozzá a kimeneten egy ellenállásos osztó, amely a kimenet feszültségének pontosságára lenne hívatott - valami visszacsatolás révén.
A számítógépes tápoknál úgy van megoldva, hogy egy trimmerpotencióméterrel állítható be a +12V. (a beállítást néha két fix ellenállással váltják ki, mivel a poti egy idő után KH-s lehet)

Sziasztok!

Fix madzagos mini hifi hangfalat szeretnék csíptetős saruval felszerelni.
Szeretném megkérdezni, a Hestore mennyire ajánlható beszerzésileg alkatrészek, hangfal vezetékek stb. terén?
Erre gondolok: Bővebben: Link
Hasonló kinézetű, de ultra gagyi kínait már láttam 1-2 helyen és nem tudom, normálisabb minőséget, de nem briliánsokkal vetekedő árban hol érdemes manapság beszerezni. (?)
Köszi!

Az az igazság, és én minderre már évekkel ezelőtt rájöttem
- valójában nem igazán érdemes /még hobbyból sem/ bármit megépíteni, miután az üzletekben vagy a neten szinte minden megvásárolható. azoknak a minősége pedig általában garantált.
A házi barkácscuccal meg mindig csak a baj van.
Kezdve mindjárt a NYÁK-kal.

Bocs, de ez mire válasz???
Én nem elektronikát akarok megépíteni, főleg nem nyákot tervezni, csak egy csatlakozó sarut felszerelni. De innen kiindulva akkor ez az egész fórum is felesleges szerinted nem de?


Na pont erre irányult a kérdés hogy hol érdemes vásárolni és egy tökéletesen kitérő választ kaptam rá.

A +5 V amit be kell (lehet) állítani. Természetesen a többi kimeneti feszültség tűrésen belüli értéke is lényeges (és a jobbaknál a védelem általában figyeli is), de azok "csak" együtt futnak ezzel.

Bocsi ha félreértettem, aztán meg te is félreértetted.
A hangfalra az alatt, hogy "csatlakozó saru" - mit értesz?
RCA harangérintkezőket, vagy valami kábel-becsíptetős megoldást?
Vagy voltak régen a DIN tuchelhez hasonlatos, kimondottan DIN hangszóró csatlakozók.

Nézd meg ezeket! https://www.hqelektronika.hu/hu/kereses/RCA%20csatlakoz%C3%B3/csatl...286610

Szerintem kár segíteni próbálnod, ha a hozzászólásom sem olvasod el, mert ott leírtam...
Íme:
De inkább feladom, mert nem hiszem el, hogy az egész fórumon egyetlen ember ajánl vmit és az is totál tévút.

A csatlakozóban nem lehet nagy trükk, a vezetékekben annál inkább. Léteznek CCA (rézzel futtatot alumínium) vezetékek, ezt mindenhol kerülni kell, de ez nem a boltok hibája. Javaslom a tiszta réz vezetékek/kábelek vásárlását még akkor is, ha a CCA az árával csábító lehet. Utóbbi akkor lehet életképes, ha a kelleténél egy számmal vastagabbat veszel és a vezetékek nincsenek mozgatva, ugyanis nagyobb ellenállásúak és törékenyebbek. Forrasztani nem lehet, ha ilyen szerelés is szóba jöhet, felejtős.

HEStore magyar bolt, nyugodtan rendelhetsz tőlük.

Valójában ugyanerre gondoltam, azért is írtam rá azt, hogy rugós! Beledugod a drótot és rápattintod.
A hivatalos szakmai nevét sajna nem tudom. Általában hangdobozok hátulján van, még tán nekem is akad valami hasonlóm itthon. De az valami erősítőé lehetett, mert eleve 4 kimenetes (gondolom a sztereósága miatt).

Itt van róla egy fotó.
Ezt többnyire sztereó erősítőkre (vagy rádiókra) szokás tenni, ez a két hangszóró kimenete.

Ebben rugók szorítják a hangfalak drótjait, melyeket a gombokkal (piros vagy fekete) lehet oldani.