Ott van az, csak alul. A Legrand-nál alulra szokták tenni (az 1. csatlakozó pont ott van) a Schneidernél pedig felülre, mert azoknál meg ott van az 1. csatlakozási pont. A szerelő biztosan a másik elosztókhoz volt szokva.

Én is így látom, de akkor minek vannak a hurkák?

A hurkákkal, az iSD hibajelző érintkezőket sorolta össze.
Nem túl jó a kép felbontása, biztosan azért nem vetted észre.

Ah, ok, megnézem, köszi.

Jo estét mindenkinek. Tippeket kérnék a képen látható állapot lehetséges kialakulásairól. Annyit tudni lehet róla, hogy kb fél alatt alakulhatott ki. Az elmenő 0 vezeték izzott fel ennyire. Az 1.5mbcu. fél éve került a rendszerbe egy kis módosítás. 1 schneider mágneskapcsoló, amit egy nyomáskapcsoló vezérel, elindít egy 750 és egy 1200Wos szivattyút. Ötletek?

Első körben arra tippelek,hogy valamelyik kötés lazább lehetett és a terhelés hatására elkezdett melegedni.

Nem hinném. Elég jól össze volt rakva. Mivel minden rögzített, így rázkódás is kizárva. A szivattyúk "vezérlő" dobozában meg az elágazások Vago-sok a mágneskapcsoló meg villás sarus.

Láthatólag a fent levő csőből jövő vezeték volt a betáp. Ha összeadjuk a terhelhetőséget, amit a biztosítékok határolnak, kijön 32 Amper. És az a vezeték, a betáp égett meg a legjobban. Az nem volt megfelelő. Két és feles vezetékre nem adunk ekkora terhelést (lehetőséget se!), még ha csak mondjuk 20-valahány Amperről volt is szó, és nem érte el a 32 Ampert, de tudjuk, hogy a ráírt leoldási áramnál akár 20%-nál is többet átengednek a biztik simán. Ha csak 1900 W-nyi volt a terhelés (ami megint csak elméleti, mert terhelésre nőhet), akkor a rossz bekötés szépen szétégeti a sínt. Az a nulla nem jól érintkezett.

A bal első kötés volt rossz.

Jó oké. Itt nem látszik minden, és én is a keresztmetszetre gyanakodtam, mert a kötődobozban 2,5 van, 20A biztivel (persze már jó pár éve nem indokolt a biztosíték mérete, mert megérkezett a 3 fázis szépen leosztva). A továbbiakkal azért nem foglalkoztam, mert nem volt használva, csak az említett két fogyasztó volt rákötve. A többi lekapcsolt állapotban pihent már több mint 2 éve. De akkor még a hosszú hétvége alatt szétszedem a nagyobbik szivattyút, mert ahogy hallom begyűjtött valamit, hiába az előszűrők, sajnos az műanyag kerekes. A kisebbik már márkásabb és bronz kerekes. De azért az, hogy ennyit átengedjen a 10A bizti tartós kb 5 perces terhelés alatt, elgondolkodtató. Cseréljem B-sre?

Igen, az volt az elmenő nulla. De akkor hogy egy kókler villanyászt idézzek, a nullán nem folyhat áram, ott már nincs terhelés. Akkor mégis miért tudott melegedni?

"a nullán nem folyhat áram, ott már nincs terhelés"

Ez most vicc?

Holnapután már komoly lesz.

Csak egy olyan vizsgázott épületvillamossági szerelőt idéztem, akinek a válaszain néha az én szemeim is kikerekedtek. De a mai napig maszekol bátran. De erre az egészre már csak az a hab, amikor elkészült minden, jöttek bekötni a sütőt és a főzőlapot (össz 3*16A) behúzva 5*4 mbcu és még mellé rakattam föld és nulla 4 mt-t szervízes megkérdezte, az meg minek, teljesen felesleges. Az 5*4-nek el KELL bírnia. De akkor ha már tényleg mindenki így áll hozzá és nem gondol bele haraszt ésszel, akkor kezdhetünk számolni sok-sok.... lakástűzzel?

1 fázison a nullán miért ne folyna áram. Egyértelműen a rossz Nulla kötéssel volt a gond, vagy laza volt, vagy rosszul volt kivitelezve.

Nem mindegy, hogy 3 fázisra, vagy 1 fázisra van kivitelezve a vezeték.
3 fázisra 5x4 mm2, 1 fázisra 3x6 mm2.

Sajnos igaza volt, 3 fázisnál az 5*4 jó választás. A plusz nulla és föld, csak a hited miatt van, hogy a nullán majd a 3*16 A folyik, pedig nem...

A kétésfeles a régebbi szabvány szerint szakaszos terhelésnél 34 A-t is vihet.

Pedig akár de. Elektronikus készülék terhelés esetén pont összeadódnak a felharmonikus áramok.

Nem mindegy, hogy 3 fázisra, vagy 1 fázisra van kivitelezve a vezeték.
Valóban. Például 4 mm2-nél falban-csőben egy fázisnál a terhelhetőség 24 A, szimmetrikus 3 fázisú terhelésnél (vagy két fázisúnál) meg 23 A. Az tényleg más.

Lásd index fórum, max egy hete volt róla szó, te is olvastad. Szóval akármivel variálva sem jön össze a 3*. Még Mekknek sem!

Adott egy 16A-es kismegszakítóval védett 2.5-ös vezetékekkel kiépített hálózat, amelyről leágazna egy 2A-es kismegszakítóval védett 1.5-ös vezetékekkel kiépített hálózat (fix bekötésre tervezett) kapcsolóüzemű tápegységekkel és időnként áramtalanítva lenne. Szükséges vagy célszerű a nullát is megszakító kismegszakítót használni? Csak a fázist megszakító kismegszakítónál, használhatom a 2.5-ös "gerinchálózatot" nullaként az 1.5-ös kismegszakítóval védett fázisvezeték mellett vagy a kismegszakítótól a 2.5-ös nullavezetékkel párhuzamosan vigyek egy 1.5-ös nullavezetéket is? A vezetékhossz 5m lenne. Szól bármi az ellen, hogy ugyanazokban a védőcsövekben és közös kötődobozokban vigyem 2A-es kismegszakítóval védett vezetékeket?

Mi az az "iSD hibajelző érintkező", mi célt szolgál?

A kismegszakító hiba kioldására ad csak kontaktust. Sima lekapcsolásra nem.

Ahogy hegman is írta:
Be lehet tenni bármilyen védelmi készülék mellé, mint pl. kismegszakító, hibaáram kapcsoló (Fi relé) stb, és egy kis pöcök segítségével azokkal mechanikusan kapcsolatban van. Tehát pl., ha a kismegszakító leold, akkor a kontaktus segítségével jelzést lehet adni, hogy a rendszerben hiba van. Olyan nagy bonyolultságú rendszerekben amilyen a képen is volt, vagy olyan helyeken ahol nincs szem előtt az elosztó, de nagyon fontos hogy működőképes legyen az áramkör (pl. kórházban egy lélegeztető gép áram ellátása) ott nagyon hasznos tud lenni.

Köszi. Akkor ehhez nyilván olyan pl. kismegszakító kell, ami működtetni tudja, ugye?

Szerintem minden jobb gyártó kínálatában szerepel. Természetesen a kismeszakítónak és a hibaérintkezőnek azonos gyártótól kell származnia, mert akkor garantált a helyes működés. Aki egy ilyen elosztót tervez / gyárt, mint a hivatkozott képen van, az amúgy sem keverné a gyártmányokat.

Köszönöm.

Egynemű feszültséget vihetsz közös nyomvonalon - tudtommal - gond nélkül, hiszen a vezeték szigetelése, a csövek stb mind LVD-re van méretezve azaz 0,4kV-os hálózat kialakítására.

Köszönöm. Bizonytalan forrásból azt találtam, hogy 14mm-es védőcsőben maximum 5x1.5-ös vezeték vihető. Nem tudom, hogy csak a behúzhatóság vagy melegedés miatt. Fél-egy méter hosszú, egyenes szakaszokon vihető 5x1.5+3x2.5 vagy 7x1.5-ös tömör vezeték, ha belefér a csőbe vagy van erre limitáció? Ezekből több vezeték csak nyomókapcsoló által impulzust ad elhanyagolható árammal, tehát nulla melegedése van. Ha sok a vezetékmennyiség, oda is plusz csöveket kellene vésnem, ahol már egyébként vannak.