Az SPI-nek két külön adatvezetéke (bemenet és kimenet) és egy órajel vezetéke van, az I2C-nek kétirányú adatvezetéke és külön órajel vezetéke van. Az I2C-nél kell Start, Stop, ACK, címzés, különben nem válaszol az IC. Ezeket a különbségeket hogyan hidaltad át? Tényleg kíváncsi vagyok.

Nem lehet, hogy DS3234-es IC-vel kevered a DS3231-est?

Nem lehet , DS3231 et használok viszont abban igazad van hogy van még egy kimenet (csak figyelmetlenségből azt is kitörölgettem (RC0) Ő volt a start-stop kimenet .

Már csak az kell, hogy milyen RTC IC-t használsz, mert a DS3231-es önmagában nem tudja az SPI-t. Modul, kiegészítő IC-vel az RTC és a PIC között?

Leírom még egyszer : DS3231 soha nem volt a kezemben más RTC és közvetlenül a pic lábaira van kötve .

4 éve tettem fel a youtbe-ra de régebben készült a program A videón látszik az "öcsipanel" nincs rajta más csak a DS 3231

Ez egyre jobban érdekel. A mutatott példádban a CS láb (RC0) az RTC melyik lábára csatlakozik?

Ezt olvastam, de az IC-nek nincs ilyen bemenete, a konkrét lábszám érdekelt volna, hogy a DS3231-es IC melyik lábára csatlakozik az RC0 kimenet.

Ennek már van vagy 6 éve hogy elkészült , nem sok lehetőség van próbáld ki , és ha jól emlékszem (6 év távlatából) csak két lábat használtam , RC4-5 . Az RC0 csak valakinek a tanácsára került a programba de a végén nem kellett használni ...

Ok, megvan, nem voltam elég figyelmes. DS3234-et használtál DS3231 helyett, a regiszterek címei, amit a program tartalmaz, azzal kompatibilisek. A PIC RC0 kimenete az RTC 1-es lábára kell, hogy csatlakozzon.

Vagy két láb használata DS3231-gyel (I2C) vagy négy láb használata DS3234-gyel (SPI). Ebben volt keveredés.

Nem ! 3231 et használtam hetekig bújtam az adatlapját ,ki nyomtattam az összes kb70 oldalt és mint már írtam sosem használtam más rtc-t , csak az ic-t vettem meg én csináltam az öcsipanelt is .és két lábat használtam .És ezt szoktam szeretni amikor más látatlanban jobban tudja hogy mit hogyan csináltam mint én magam .....

Viszont azt nem tudom hogy a 0x80 as parancsot honnan vettem a beállításnál ,lehet hogy ott van az eb elhantolva ? És nézem az adatlapot ( azóta is rakosgatom) tényleg i2c van a lap tetején (evvel akkor tuti nem foglalkoztam!) Már engem is kezd érdekelni hogyan működhetett így ..

A képen a szinkron SPI működése látható talán ezt oldotta meg a programom, valamiképp ezt érzékelhette a DS i2c ként ?

Nem tudom hogyan működhet. Lehet, hogy a forráskód, amit feltöltöttél DS3234-hez szól, te időközben 3231-et tudtál szerezni, ahhoz át lett írva de az átírt elveszett és csak a régi, első generációs változat maradt meg.

Ugye még mindig nem hiszed . Így kár is folytatni .Majd egyedül kiderítem . Nem volt másik változat a programból , az első működő alap program volt folyamatosan fejlesztve csak az LCD makró fejlődött azután hogy beindult az RTC kezelése , amit a programban látsz .

Egy I2C csatolófelületű eszközt nem lehet szóra bírni SPI kommunikációval, már csak a fizikai korlátok miatt sem. A megosztott kódod az SPI variációjú RTC-hez tökéletes de nem használható az általánosabban elterjedt DS3231-hez.

Gondolom nem véletlen van külön SPI és I2C csatolófelületű RTC a Maxim kínálatában.

Ha most azt veszed zokon, hogy valaki kétségeket támaszt az általad használt kétvezetékes SPI kommunikációval megszólított i2C protokollal szemben, akkor azért az nem meglepő.
Főleg ha a két kommunikáció működését legalább alapszinten ismeri.

Csak egy lényegi különbséget hadd említsek azon felül, hogy az egyik 2 vezetéken a másik 3 vezetéken beszélget oda-vissza.

Az I2C biztosítja, hogy az elküldött adatokat a slave eszköz fogadja, míg az SPI nem ellenőrzi, hogy az adatok megfelelően vannak-e fogadva

Vagy az van, hogy sikerült flowban írnod egy SPI-i2C kommunikációs csillagkaput, amit még mi halandók nem fogunk fel ép ésszel

Ezért vagyok rá kíváncsi hogy mégis hogyan sikerült ...

A program előttetek van (a csillagkapu nyílik) csak át kell lépni rajta .... Ha lesz érkezésem újra beégetem és kipróbálom a programot .

Szia Kaqkk
Le tudnád rajzolni, hogy pontosan hogy kell a pic-re csatlakoztatni a DS3221-et, mert tesztpanelon fejlesztgetném, persze ha nem gond!

Kínai panelon van ? Akkor a táp egyértelmű , az sda-scl meg bármelyik egymás mellett lévő két lábra , ahogy a legegyszerűbb a bekötés . A kimeneteket majd rákonfigurálod a programban a DS re .

Ha van a kontrollerben I2C modul, akkor célszerű oda csatlakoztatni, lásd melléklet.

Nagyon szépen köszönöm

Sziasztok tudna valaki útmutatást adni ehhez a progihoz ( Lehetőleg szájbarágósan ) . Egyszerűen nem értem. Köszi előre is.

osccon:01110000;

Első C blokkal beállítja a belső órajelet 8 MHz-re. Az "osccon:01110000;" formátum helyett javaslom inkább az "osccon=0b01110000;" variációt. Lehet, hogy kettősponttal is működik, én még nem láttam ezt a variációt. A szám sincs meghatározva, miszerint az binárisan értendő és lehet, hogy decimálisként értelmezi a fordító (most nem tudom kipróbálni).

Inits makró: bekapcsolja az I2C modult és elindítja a kijelzőt. Igaz, utóbbit egyszer már megtette a fő függvényben. RTC_W változó 208 lesz (0b11010000), RTC_R változó pedig 209 (0b11010001). Az egyikkel írni, a másikkal olvasni lehet az RTC-ből.

Read_Time() makró: kiolvassa az időt az RTC-ből, pontosabban a másodperc, perc, óra és nap adatokat. A dátum, hónap és év adatokkal nem foglalkozik a program, nem is kötelező.

Disp_Time makró: a kiolvasott adatokat kiírja a kijelzőre, mindig két számjeggyel, pl. 03:12:37, a napot már szöveggel.

Egyelőre ennyi. Melyik része nem érthető?

74595 shiftregiszterhez tudna valaki egy példát feltenni (mondjuk flow8 ban ?)

Ha 5-ös verzió is megfelel, lásd melléklet.

Nem olyan bonyolult az 595-ös lelke, mint elsőre látszik. Az IC-nek van egy bemeneti lába. A beérkező adat (L vagy H szint) az órajel hatására balról jobbra vándorol a rajz szerint. Egy órajel impulzus hatására a léptetőregiszterekben lévő adatok jobbra lépnek egy pozíciót. A bal oldali regiszterbe bekerül az az adat ami a bemeneten volt a léptetés pillanatában, a jobb oldaliból átkerül a következő bemenetére, már ha van következő.

Meg lehet azt csinálni, hogy a bemenetre beküldesz egy csomó adatot tárolás nélkül. Ilyenkor az adat egyszerűen végigfut a léptetőregisztereken, a kimenetek nem fognak változni. Amikor a 12-es láb kap egy impulzust, akkor a léptetőregiszterek aktuális állapota átmásolódik a tárolóregiszterekbe. Itt fontos azt megjegyezni, hogy ez egy másolás, a művelet hatására a léptetőregiszterek állapota nem változik.

A rajzon két 595-ös van. Ahhoz, hogy a jobb oldaliba tudj írni ilyen láncolás esetén, két bájtot kell kiküldeni. Az első bájt a bal oldali IC-be kerül, a második "átnyomja" az első bájtot a jobb oldaliba és beül az első helyére. Ha csak egy bájtot küldesz ki mert a bal oldalit akarod írni, a bal oldalon lévő adat akkor is átkerül a jobb oldaliba.
Magyarán arra kell figyelni, hogy láncolás esetén mindig annyi bájtot kell küldeni, ahány 595-ös IC van felfűzve. Az elsőként kiküldött bájt az utolsóba kerül, az utolsó bájt a lánc első IC-jébe.

Az órajel polaritása inaktív állapotban alacsony, az adatnak az órajel felfutása előtt már a bemeneten kell lennie. A legyegszerűbb az SPI modul bekapcsolása. Igaz, a modul átveszi a hatalmat az SDI láb felett is de egyszerű bemenetként még használható, a PORT regiszter továbbra is a láb aktuális állapotát mutatja.

Köszönöm már nézem is ..

Szia . Köszönöm az eddigi segítséget .Nem értem pl. hogy miért kell a feltételes elágazás a Disp_Time makróba , pl. SEC <10. Mi a szerepe a var1 és a var2 változóknak? Nem értem azt sem ,hogy a számitásnál milyen művelet a reg_a>>4 és a reg_a<<4 .

Amikor kiolvasod az IC-ből az időt van hogy egy és van, hogy két számjegyet kapsz, pl:
10:13:55
vagy
03:07:05

Ha a kapott érték kisebb, mint tíz, akkor a konkrét érték kiírása előtt egy nullát kell megjeleníteni, különben kiíráskor keveredések lehetnek. Vagy vándorol jobbra-balra a kettőspont vagy a tizes helyiértéken a korábbi, már nem érvényes szám marad. Digitális időkijelzésnél általánosan megszokott/elfogadott, hogy a tizes helyiértéken nullát jelenítünk meg. Ez az óra esetén változó de perc és másodperc esetén fixnek mondható.

A duplázott kisebb, nagyobb jelek léptetést jelentenek, bit szinten. Vegyünk egy byte változót, értéke legyen pl. 01101100. Egyszeri jobbra léptetés (>>) esetén minden bit eggyel jobbra lép. A bal oldali helyiérték nulla lesz, a jobb oldali pedig elveszik. Egyszeres léptetés esetén 00110110 értéket kapunk. Balra léptetés esetén is ez a szituáció, de ott a bal oldali bit veszik el, a jobb oldali pedig nulla lesz. A << és >> jel utáni szám azt mondja meg, hány lépést kell elvégezni jobbra vagy balra.
01101100 >> 4 = 00000110
01101100 << 4 = 11000000