Sziasztok. Bevezetőül: a sóbontó a házi medencék egyik tisztító fertőtlenítő technikája. Az ötlet egyszerű. A medence vizébe 0.3% sót kell adagolni és a berendezés elektrolízissel biztosítja a megfelelő mennyiségű klórt a fertőtlenítéshez. Az én berendezésem ilyen. Szezon végi kiárusításon vettem igen olcsón és két évig remekül működött. Aztán elkezdődött a "91-es hiba". A kód annyit tesz, hogy a berendezés alacsony sótartalomra panaszkodik és leáll. Nyilván ellenőrizni ill pótolni kell a hiányzó sót illetve szükség esetén vízkőteleníteni kell az elektródákat. Ám egy idő múlva ez sem segít. A neten böngészve sok helyen megtaláltam egy népszerű hacket. A videó mutatja az elektronika panelt és hogy mit hova köt át a mester. Egy évet így jól működött a gép, de most újra kezdődött a 91-es hiba. Kérdéseim: jól gondolom-e, hogy az elektródok elhasználódása okozza a hibát és van-e ötletetek, hogyan hosszabbíthatnék még egy kicsit a gép életén? (Új elektródát annyiért kapni mint új gépet, az egyszerű csere tehát nem opció.)

A videonál davescz hozzászólásából kitűnik, hogy ő egyszerűen betett a azenzor helyére egy potmétert, így veri át a gépet.

Hú, ez nagyon jó! Köszönöm! Az utánolvasók kedvéért itt a teljes leírás. Még visszajelzek majd, hogy sikerült-e.

Hát mégsem olyan egyszerű. A leírásban 54606 tipusjelű panelt hackelnek, (képek a cikkben), míg az én panelem 26668 jelű. Lefotóztam elölről, és hátulról.. Az látszik, hogy a kimeneti csatlakozók szempontjából ugyan hasonló a két panel, de amúgy teljesen más. A szenzort helyettesítő potméter kapcsolódási pontjai közül csak egyet tudok azonosítani, a FLOW+ jelűt.
Gondoltam, hogy ha sikerülne egy kapcsolási rajzot találnom a panelhez, akkor elektronikában jártasak könnyen segíthetnének, hogy hogyan lehet a szenzort kiváltani. Azonban még ezt az egyszerű dolgot se tudtam meglépni. A googleval nem találtam rajzot. Van ötleted, hogy hogyan tovább?

A jp1-nél van a trükk, oda kell változtatható feszt adni. A flow+ valószínűleg a pozitív, a másik vég meg negatív, ezeket bárhonnan veheted, ami ugyanezen a potenciálon van. Van-e multimétered?
De hogy a cikkbeli jp1 hova megy, azt nem tudom, reménykedjünk, hogy ugyanoda.

Multiméterem van.
Szóval próbálkozzak azzal, hogy jp1-et elvágom, és találomra az egyik oldalára kisebb-nagyobb feszültséget adok az osztóval?
Megpróbálom összefoglalni a tervet: Találomra valahogy beállítom a feszültség osztót, az áramlás érzékelőt rögzítem úgy, mintha a víz megemelné, a klórbontó elektródát belógatom egy edénybe, bekapcsolom a gépet és megvárom, hogy milyen hibajelet ad, és aszerint kipróbálok néhány más feszültségosztást.
Ha nem OK, akkor jp1 másik oldalával, aztán jp2, jp3-al is próbálkozhatom.
Kockázatelemzés: Az osztón keresztül nem valószínű, hogy gyilkos áramot juttatok valahova. HA esetleg mégis valahogy kivégzem a panelt, akkor sem ér véget az ügy mert a neten kering az a drasztikus megoldás is, hogy a teljes elektronikát kikerülve az elektródákat közvetlenül az egyenirányítóra kötik, bár az már kevésbé kifinomult, mert utána gond van a hűtéssel, időzítéssel stb.
Így?

Szia

A paneled hátulján bal alsó sarokban nincs elrohadva annak a diódának az egyik lába?
A cikk végén van a leírás, hogy mit kell tenni, ha más a panel verziója.

Nem, ennyire ne egyszerűsítsük le. A képen a proci bal alsó reészén van egy nagyobb fekete háromlábú, az a stabIC, ami a procit is eteti, annak a kimenete lesz a + a feszosztónál. A negatívat meg kell keresni, a stabIC bekötése alapján egyértelmű.
Valószínűleg 5V-ot találsz vagy 3.3-at. A proci feletti 8 lábú lesz a 358-as erősítő IC, abból kell megnézni, mi megy ki és a prociba be (de ne a táp vagy föld legyen), ott elvágni és oda bekötni a föld és a táp közé rakott poti kimenetét. Dióhéjban.
Egyelőre mérd le a tápot, mennyi.
A sóinfót mi viszi az erősítőbe, mi van a kábel csatlakozásra írva?

Mennyire lehetnek speciálisak azok az elektródák? Nem lehet hogy egyszerű grafitrudak? Szerk.: Titánium elvileg, de meg lehet próbálkozni a tisztításával. Bővebben: Link

Bal alsó sarok: D7 ugye? (Fejjel lefelé van a felírás a dióda alatt.) Azt hiszem, ott nincs hiba. A fólia védelem a panelen kicsit meghólyagosodott ugyan, de a forrasztás rendben látszik. A biztonság kedvéért rámelegítettem.
A szöveget nem értem magabiztosan. A vastag, U alakú shunt a leírásban az R30? Akkor az megvan, az nálam az R18. Ezen a képen jobban látszik. Berajzoltam az átkötéseket a hátoldalra.
Tehát elvágandó lenne a JP4 és a képen jobb oldali végére kerülne az osztott feszültség?
A + és - honnan lenne jó elvezetni? (Tudom, alapvetően onnan, ahol megtalálom, de már olyan közel érzem a célt. Inkább kérdezek, mint bakizok valami butaságot.)
Végére még egy kicsit béna kérdés, de ez van. Feltúrtam minden lomot, de csak egy 1k-s potmétert tudtam kiszerelni egy katonai kézibeszélő roncsból. Azt használhatom feszültség osztónak?

Közben írtam egy hozzászólást válaszul Tomi20-ra, de látom, hogy félreértettem. Nézem amit írtál...

Köszi Moltam a tippet. A tisztítás azonban rendben van. Igazából heti rutin: ecetben egy óra. Az undok rész akkor kezdődik mindenkinél, amikor a tisztítás már nem elég.

A sóinfós csatlakozók a WAR+ ill WAR- . (Gondolom, az előjelek kamuk, mert az elektródokon pár óránként felcserélődik a feszültség a leírás szerint.)
A hátoldali fotóba berajzoltam a kérdezett feszültségeket, a JP átkötéseket és a WAR csatlakozást.
A gondom: nem találok JP átvezetést a 8 lábú és a soklábú között.

Lehet, hogy az elektródákat valami relék kapcsolják, de én nem látok semmiféle meghajtótranyókat (egy relét azért nem a mikroproci szokott direktben vezérelni).
Ha egyszerűen a War + és - közé kötsz ellenállásokat (jó nagyokat, 100k körül) akkor mit csinál?

A JQC-3FF a CL+/- és a JZC-32F a WAR+/- kivezetéseknél, vagyis akét nagyobb, meg két kisebb fekete kocka valóban relék és valahol láttam, hogy valóban a polaritás váltást oldják meg vele. Ez az egyik oka annak, hogy nem javasolják a trafót illetve az egyenirányítót direktbe a sóbontó elektródokra kötni. Többé nem lesz periodikus elektródcsere és nincs automatikus vízkőtelenítés.
Az általad írt kísérletet nem tudom megcsinálni. Gyakorlatilag semmi alkatrészem nincs. Azt azonban meg tudnám mérni, hogy mennyi áram folyik rajtuk, mert rövid ideig üzemel a bontó, mielőtt letilt a low salt hibajellel. Ha gondolod, megmérem majd, de előbb megosztom egy aggályomat, valami ugyanis nem kerek nekem. Az a meggyőződésem, hogy a WAR csatlakozókra kötött elektródák nem csupán "mérnek", valami elektrokémiai funkciójuk is lehet, különben indokolhatatlan lenne a pazarlás. Lényegében ugyanakkorák a lemezek, mint a , mint a gázfejlesztésben főszereplő főelektródáknak a CL kimeneteken.. Ráadásul az alapvető hack a 91-es "low salt" hibakódnál, hogy a WAR elektródákat átkötik a CL elektródákkal párhuzamosan, a WAR csatlakozók pedig üresen maradnak. Ez volt az eredeti film, amit a nyitó hozzászólásban van. SŐT, azt is megtaláltam, hogy ha ezután a hack után a gép 92-e "high salt" hibajelet is adna néha, akkor a WAR csatlakozókat rövidre érdemes zárni.
Szóval a WAR csatlakozók teljesen nyitott és teljesen zárt állapotában is működhet a gép, ha egyébként a CL csatlakozókon elég nagy áram folyik. Valahol meg is találtam, a működési tartomány 4-8 A között van. (Nem biztos, hogy az én gépemre ez az érték igaz.)

Ne jp átvezetést keress, hanem odavezető vezetősávot a panelen. Lehet, hogy a másik panelen pont nem tudták ezt megoldani, csak átkötéssel (jp) így pont egyszerű az átalakítás. Az egy műveleti erősítő, nagy valószínűséggel az egyes, vagy a hetes lába csatlakozik a vezérlő IC-hez, ezzel érzékeli a só mennyiségét.

Még ennyit tudok segíteni, a panel alapján így lehet a lábkiosztása, innentől multiméterrel kellene méregetni.

ÉS működik! Ez lett a megoldás.
Nagyjából úgy magyarázom, hogy az R18 sorba van kötve a főelektródával, így az azon eső kicsi feszültség arányos az elektrolízis áramerősségével. Alacsony sótartalom, (vagy ócska elektród) esetén az áramerősség kisebb, az R18-on kevesebb feszültség esik. Az én rossz készülékemben 7 mV-ot mértem. Az R18 -ról tovább vezető jp4-et elvágtam, végpontjára, vagyis az erősítő IC bemenetére egy feszültségosztóval 33 mV-ot vezettem. (A feszültséget találomra állítottam be, egy 1K és egy 150 K ellenállást tudtam kimenteni egy régi PC tápból. ) Azóta hiba nélkül működik.
Nagyon hálásan köszönöm bbalazs, Tomi20 és moltam a segítséget. Egyedül nem ment volna.

Örülök, grat. Azért én nem sokat segítettem, kb semmit.

Örülök, hogy segíthettem, remélem tudod, hogy ez az elektronika nem véletlen tiltott, nem tisztítja úgy a vizet, mint üzemszerűen kellene neki.

Persze. kevesebb klórt termel, de ha több órát megy, nem csak napi 2-t, akkor egyelőre perfect.