Megvettem 100-100m vékony falú 20mm csövet. A kettőt párhuzamosan kötve. Fel a tetőre, kb 3meter magasan. A bekötőcsövek 25mm. A homokszűrő szivattyúja nemigen bírta, meg se kottyant. Igaz, a csövek úgy voltak csak felhajintvaa tetőre, oszsekotozve, ahogy kaptam, nade csak kiprobalni akartam, át e forgatja.
Aztán letettem mindkét tekercset a földre, hogy ne kelljen neki fel nyomni. Hát ígyis csak keservesen, alig nyomással nyomta át.

Venni kellene egy keringeto szivattyút, de milyet?
Milyen adatot kell nézni, miből legyen elég. ,,nagy,, elég ,,erős,,?

Mondjuk konkrétan ebből a kettőből valamelyik jó lenne?
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Inkább gyengébb, vagy erősebbet?

Ársmlásveszteség számítás.
Én egy IBO 25-60 szivattyút használok, a feladatot maximális teljesítménnyel megoldja.
A homokszűrő 3,3m³/h szivattyújának elég sok a 100m LPE, még ha duplán kötöd is. A linkelt kalkulátor megmutatja, mit veszít a nyomásból. Persze, ismerni kellene a homokszűrő szivattyújának a jelleggörbéjét is.
A medenceszivattyúk nagy mennyiségű vizet képesek szállítani, de alacsony nyomással, így nagyobb emelési magasságnál csődöt mondanak. Ha belefér a keretbe egy 25-80 szivattyú (sajnos az ára már duplája mint a 25-60-asnak), akkor menni fog a dolog, legfeljebb visszaveszel a teljesítményből. Elsőre furcsának tűnik, de két párhuzamosan kötött ág jobb a szivattyúnak, mint egy ág. 100 méter LPE nagy ellenállás, sokat elvesz a teljesítményből.
Még egy apróság. Az eredeti tekercs aránylag kis görbülete nagyobb ellenállás, nyomásveszteség, mint egy nagyobb hajlítási sugarú spirálé.

Én olyasmiba gondolkodok, hogy inkább nyújtott lenne a feltekert cső, tehát nyújtott ellipszis alak.
Egy, a hely miatt a tetőn, másik, kevesebb kanyarulat, több részen egyenesen menne a víz.
Tehát akkor minél erősebb szivattyú kell..

*a szivattyút hova kell tenni? Minél magasabbra, vagy alacsonyabbra?
Vagy tökmindegy..

Napsütésben állandóan menjen a szivattyú, vagy mondjuk 10percenkent

A folyamatos fűtést javaslom. Minél hidegebb vizet ér a napsugárzás, annál jobb a hatásfok. A lényeg a medencébe juttatott hőmennyiség, nem a felmelegített víz hőmérséklete.
A lóversenypálya alak a legjobb.

És a szivattyú magasság?
Találtam egy ilyen képet. Miért ide a visszacsapó szelep? Ugye a mondás, melegíteni a vizet csak napsütésben, melegben kell, szűrni meg akkor is ha pl hideg van.
Ezen a képen, rajzon, megoldás lenne az, ha pl melegben állandóan menne a keringeto szivattyú, a szűrőé pedig állna. Ha pedig rosz idő lenne, a keringeto állna, és a szűrő nyomá a vizet a kisebb ellenállás irányába?

Ahova lehet/szabad.
Ezek tulajdonképpen nem szivattyúk, hanem nyomattyúk. Szívni nem tudnak, a légköri nyomás nyomja bele a folyadékot. Egészségesebb, ha minél alacsonyabbra kerül. Nem önfelszívók, így csak akkor indulhat meg a keringetés, ha a szivattyúban van víz, ezért kell a visszacsapó szelep. Minden kötőelem, csap stb. növeli az ellenállást. A szivattyúk az emelési magasságon nulla átfolyást produkálnak.

Van értelme ha a visszacsapót rögtön a szivattyú bemenetére tekerem? Vagy legyen inkább közte egy rövid csövecske legalább.
És ahoz a megoldáshoz mit szólsz amit írtam. Nagyon meg akarnám úszni hogy ugyanazon a csöven menjen a fűtés, mint amin a szűrő is.

Megosztom veletek az én futesem, hátha valakinek segít. Ahogy én kötöttem be :
A homokszűrő kifelé nyomó részére kötöttem egy visszacsapo szelepet, és egy csapot. Kirpobaltam az egészet úgy, hogy a visszacsapo felső részébe nem volt még kötve semmi. Ugye a visszacsapó szelepet egy rugó nyomja vissza zárt állásba. Ahogy hogy a viz át tudjon menni rajta, hogy felnyomja a rugót, kell egy kis nyomás. Namost a közé iktatott csap nyitott állásban van. (a csaptól jobbra lévő T elágazás tetejébe még nem volt bekotbe semmi, így azt kézzel befogtam, ne arra menjen a víz)
A homokszűrőt bekapcsoltam, nem volt elég nyomása, hogy a visszacsapó szelep rugojat felnyomja, így ment a víz a kisebb ellenállás irányába, a csap felé. Mivel a jobb oldalsó T elágazás teteje zárva, így a víz csak vissza a medencébe tudott menni. Miután bekotottem a 100m - 100m csövet párhuzamosan, és a szivattyút is, jöhetett a teszt. Újra csak a homokszűrőt kapcsoltam be, a víz a nyitott csapon a medencébe áramlott. (a fűtés szivattyú ekkor még nem volt bekapcsolva.)
Amint elzártam a csapot, a víz már a szivattyú felé áramlott de a homokszűrő már erölködött, lényegében nem is nyomta a vizet, nem bírta. Bekapcsoltam hozzá a fűtést keringető szivattyút, és a víz szépen ment a tetőn keresztül a medencébe.

Mostanáig úgy működik, hogy a csap állandóan nyitva van, és a homokszűrő egy időzítőre van kapcsolva. Ha éppen süt a nap, megyek és bekapcsolom hozzá a fűtést is. Nemtudom mi lehetne másabb, jobb, de nekem működik, a medence 30-32fokos, elégedett vagyok a rendszerrel.

Elengedtem egyenlőre a napkollektoros lehetőség mérlegelését, mert nem sikerült beszerezni ötöd áron Az LPE idmokkal és a tolattyú teljesítményével és vezérlésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni - előre is köszönöm.

A 20-as LPE csöveket, 100x120-as raklapokhoz van lehetőségem fogatni, a medence mellett lesznek (földön, D-i irányba fordítva, kb. ?45fokban döntve), ebből a méretkorlátból a 8x50m jöhet ki - ha jól értem (majdnem lóversenypálya alakzatban). Ezekhez 2x7 db Y - nem T, idommal tudok rá- és lecsatlakozni vagy érdemesebb mással?

A teljesítményszabályzós tolattyút a medencétől legtávolabb helyezem és elég a 25-60/180 keringető, 46 /63 /93 W teljesítménnyel? A visszacsapó szelepet hová a legérdemesebb beépíteni?

A fordítottan is működni képes alkonykapcsolót hol lenne érdemes beszerezni?

(A 450x90-es fémfalú medence, földbe lesz süllyesztve, alulra 4cm XPS szigetelés jut, körben meg 2x1cm polifoam közé 4cm EPS maradt.)

Teljesen kezdőként átolvastam a hozzászólásokat, nagyon hasznos infókkal van tele.
Egy 200m-es, háromkörös LPE csöves rendszert tervezek megépíteni az olvasottak alapján.
Nagyon alapvető kérdéseim vannak, bocs, ha túl evidensnek tűnőek. Ha esetleg időtök engedi, segítsetek:

- a két fő ágba csatlakozás két spirál körnél egyértelmű, T idomokkal történik. A harmadiknál egy 90 fokos sarok elem szükséges, vagy ott is lehet T elem, és a továbbfutó gerincre kerülhet dugó vagy csap?

- van esetleg tapasztalata valakinek, hogy a Nedudgi által javasolt medencefal áttörése a fűtéskör ki és bemenetelére megoldható-e házilagosan? Puhafalú medencém van.

- zártszelvény konzolt építek a csőrendszernek. Ha direktben a vashoz rögzítem az LPE csövet, gond lehet a kerületeknél a felmelegedő vas meglágyíthatja a csövet? Tegyek alá OSB lapot?

Egyenlőre ennyi

- Az első kérdésre a válasz az, hogy egy könyök elfér, de mi az értelme egy csapnak?
- Nem ugrik be, milyen javaslatomra gondolsz?
- A 200m LPE20 50 kiló vizet tartalmat. Nem túlzás a zártszelvény? Az LPE folyamatosan hűtve van, nem tud megemelkedni a hőmérséklete. A tartóból az a rész melegszik a napsütéstől, ami kilóg a csövek alól. Nudli.

- csap hülyeség, OK, a bővíthetőség miatt gondoltam a tovább futást és amíg nincs több kör, ledugózni esetleg.

- ajánlottál falátvezető elemeket Arra lettem volna kíváncsi, hogy puhafalú medencénél valaki meg merte-e már próbálni?

- viszonylag meredek tetőm van a melléképületen. Mekk elek módjára tudok hegeszteni, és zárt szelvényből készítek rá egy vízszintes konzolt, és megspóroltam volna az osb lapokat.

A keringető szivattyú elhelyezésével szeretnék tanácsot kérni.
Kivezettem a földbe sülyesztett, 90cm mély fémfalú medence kb. aljából a vizet, oda helyeztem a keringetőt (25-60-180), de szegénykém alíg bírja a vizet feltolni ez első elágazásig is ... pedig onnan 6x40+ métert kellene még ballagnia ... és vissza ...
(Első beüzemeléshez fel kellene tölteni a csöveket valahogy vízzel?)
Köszi

Igen, fel kell tölteni. Ez történhet hálózati nyomással, vagy a vízforgató segítségével. Visszacsapó szelep van a szivattyú előtt, vagy közvetlenül alulról szívja a vizet, peremátemelés nélkül? Hány csap, könyökidom van a rendszerben? Milyen magasra kell emelni a vizet? Jelleggörbe szerint tud legalább egy köbmétert ezen a magasságon? A szívóágon végeztél nyomáspróbát, ki van zárva, hogy fals levegőt szívjon?

Köszi - megpróbálom feltölteni először vízzel.
A fém hélyazaton, a medence aljától kb. 20cm-re, volt egy előre perforált kitörhető lyuk, azon hoztam ki. Visszacsapó szelep nincs, szükséges?
Ha a víz elmegy az első elágazásig ott 6 felé kellene mennie, sajnos csak T idomokat tudtam beszerezni - kép csatolva.
A földbe sülyesztett medence aljától kb 2méteren lesz az OSB lapra szerelt csőkígyó felső pontja.
A keringetőhöz jelgörbém nincs, a sime 14e Ft-os C kategóriás változat, típusszám nélkül
Nem tudom, hogyan kell nyomáspróbát végezni, a rendszer jelenleg főleg levegővel van tele...

Ha a szivattyúhoz vezető cső folyamatosan lejt, akkor, és csak akkor nem szükséges visszacsapó szelep. A keringető szivattyú általában nem önfelszívó. Csak akkor tud dolgozni, ha víz van benne. Ha a csőrendszer nem vízszintes, rengeteg levegőt kell kidolgoznia a rendszerből, ez túl nagy falat.
Az emelési magasságot a medence vízszintjének tetejétől mérjük.
Átláthatóbb lesz a dolog (később, évek múlva, ha a T idomok egyformán állnak. A fordított felfűzésről ne felejtkezz el!
A csőrendszer elejét küldd meg hálózati vízzel. Az valószínűleg kinyomja a levegőt mindenhonnan. Amikor kinyomta, a túlsó végét zárd le, ha valahol csöpög, akkor ott javítani kell a kötésen.

Fenkjú - valószínűleg vasárnap tovább kókányolom... így is 27C fok a vízhőfok...
Ha még kérdezhetek, akkor a fordított felhűzés mit is jelent?
(jelenleg az alsó és középső csatlakozáson érkezik be a víz és a többin kellene távozia)

Ez egy javított kép. Ez a jó bekötés. Hasonló sok kering az interneten, én is onnan szedtem össze, és javítottam. A legtöbbön rossz a bekötés, mert nem egyformán folyik a víz, levegősödés léphet fel - akkor lehet előlről kezdeni a feltöltést, légtelenítést.
Nem csoda, hogy nem tudtál Y elemeket szerezni, nem gyártanak ilyesmit, csak slaghoz. Úgy meg már drága lenne.

Sziasztok!
Egyszerű medencefűtés kiépítését tervezem.
A cső lpe 20mm 2x50m a képen látható módon terveztem el, a kérdés, hogy szerintetek jó e így. A vízmennyiség 3m3,a vízszinttől a legmagasabb pontja a spirálnak 3m. A szivattyú egy fűzés keringető szivattyú. 4db "T" idommal tervezem a spirálokat. Ha tudnátok linkelni visszacsapószelepet ami lpe csőbe építhető azt megköszönném, illetve az lpe cső szivattyú összekötő idomot is.
Az előremenő(hideg) a medence leeresztő szelepről indulna és a visszatérő(meleg) csak belógatva lenne a medencébe.
Köszönöm a segítséget előre is.

Pont hozzászólásod előtti hozzászólásomban szerepel a hivatkozás a jó bekötés vázlatára.
A legtöbb visszacsapó beköthető LPE rendszerbe, két menetes idom kell. hozzá. Ha a szivattyú a medence vízszintje alatt van, felesleges a visszacsapószelep, viszont a szivattyú védelmére egy előszűrő ajánlatos: gyöngyök, szalagok, hajkarikák, egyéb apróságok miatt.
Áganként 0,3 m³ vizet érdemes átküldeni, különben nem lesz értékelhető (pontosabban mérhető) a melegedés.

Ez azt jelenti, hogy a 2x 50méter lpe 20mm kevés lesz? Nem fogja fűteni? A szivattyú a földön lesz, így akkor a visszacsapó helyett egy szűrőt építsek be? A medence gyári szűrője megvan ettől a vízmelegítőtől az függetlenül menni fog.

Azt mondtam, hogy 50m hosszú LPE20 csövön 2-5 fokos hőmérsékletemelkedésre lehet számítani, ha 300 litert folyatunk át rajta óránként.
Előszűrőre gondolok, amiben fennakadnak a felsorolt, 10mm körüli tárgyak, nem kerülnek a fűtéskeringető szivattyúba.

Köszönöm válaszod.
A medence kilépő ágán van egy rácsos szűrő ami 2mm-nél nagyobb tárgyakat nem enged át.
Még egy olyan gondolatom támadt, hogy a visszacsapó szelep helyére beépíteném a medencéhez kapott szűrős vízforgatót, de a keringető szivattyú mozgatná a vizet(a vízforgatót nem helyezném áram alá) keresztül tudja vinni a szűrős vízforgatón ez esetben a keringető a vizet?

Amikor a csövek a fűtéskeringető szivattyú felé lejtenek, nem érdemes betenni a papírszűrős keringetőt. Ha van szűrő a leeresztőnél, felesleges tovább variálni.

Értem, köszönöm. De az érdekelne, hogy működne e így a keringető áttudja e jutatni a vizet a vízszűrős szivattyún ha az nincs áram alatt. Így az apró részecskéket is megtudnám szűrni, és 1 ágon menne a szűrés és a fűtés is.

Nem jó megoldás. Ha van homokszűrőd, akkor a papír tisztasági betét nem jelent érdemleges változást, csak a keringető szivattyú fogyasztását növeli. Annak meg úgyis lesz elég gondja a magassággal.

Nincs homokszűrőm, mint korábban írtam csak egy rácsos műanyak sapka van a csonkon ami a tárgyakat, falevelet nem engedi bekerülni a gégecsőbe. A szivattyú eddig 6-8méter magasra tolta a vizet mivel 2 szintes családiház pincéjében volt a vegyestüzelés keringető szivattyúja, most 3m lesz a víz szint és a spirál legmagasabb pontja között.

Sziasztok.
1,/ Lpe csöves kollektort csináltam, fűtés keringető szivattyúval. Láthatóan nem csepeg sehol, de reggelre mégis úgy be levegősödik, hogy 1es fokozaton nem is tudja kidolgozni. Napközben már megy szépen, mert ott csak rövid időkre áll. Hol levegősödhet?
2,/ Azért nem megy folyamatosan napközben, mert túl gyorsnak itélem meg 1es fokozaton is. Van beépítve egy lpe csap, ezen ha zárok, hogy lasabban áramoljon a víz azzal árthatok a szivattyúnak?

1,/ A mozgó víz visz magával légbuborékokat, amikor sokáig áll, a légzsákokban összegyűlik. Ez nem egy zárt rendszer a medencéből mindig szívhat buborékos vizet. Léteznek automata légtelenítők, ha pontosan meg lehet határozni hol gyűlik össze a levegő.
2,/ A szivattyúnak nem árthatsz, ha legalább annyi áramlás van, hogy a hőt elvezesse 100 fok alatt tartja.