Sziasztok!

Arra lennék kíváncsi, hogy stabilizátor ic-k esetén ahol 10/22/47µF szerepel puffer kondinak itt a tantál kondenzátor megfelelő e?
Smd panelt készítenék és a tantál kondi kisebb, de nem tudom mennyire lehet cserélgetni az elektrolitot és tantált.
Miben jobb az egyik, miben a másik, melyiket hol használhatom. ESR értékük?

Köszönöm

Szia!
Nyugodtan beleteheted.

Kapcs üzemű táp pufferkondenzátor helyére is? Ahova low ESR kondi kell?
Vagy az ESR értéke hogy alakul?

Köszönöm

Párszáz kHz-es tápokban mind smd kondik voltak, ahol dolgoztam..
Teljesítménytől függőn 6-8 db paralel.
Nyilván ahová ezer µF nagyságrend kell már, ott a "hengeres" kivitel mehet csak, szintén smd kivitelben, szintén paralel több db.

Szia!
Tantál kondenzátorok nem bírják az impulzusüzemű terhelést, ezért használj inkább hagyományos elektrolitkondenzátort kapcsolóüzemnél. Bővebben: Link.

Köszönöm!

Hello! Nekem sincs jó tapasztalatom a kapcsolóüzemű táp kimenetére tett tantálokkal. Számtalan esetben (értsd "tömegesen") zárlatba ment át. Oldalán egy olvadt cseppel 2 OHM körüli átvezetéssel.

Nekem annyi tapasztalatom van ( volt ) több éves, napi 10-30 táp kontrollja után, hogy sacc 98 %-kal nem volt gond velük - ami meg újonnan selejtes volt, az fehéren izzott 0 perc üzem után.

Sziasztok!

Hozzájutottam kb 5-600 darab 7.5nF 1500V 2.5% fólia kondenzátorhoz. Eladni nem szeretném, tehát érdeklődnék, hogy mit lehetne építeni ennyi egyforma kondiból? Párhuzamosan kötve se lenne számottevő kapacitása sajnos..

Szia!
Pár maroknyiból például max 4-500 voltos váltófeszt sokszorozni megfelelő diódákkal.

Kapacitív csatolással szeretnék jelet venni és adni 12V-os táp vonalon. (A kontextus az, hogy modellvasút mozdony vezérlő lenne belőle, a szokásos DCC helyett gondolkodom ezen a megoldáson.) Lerajzoltam az elvi vázát, hogy hogyan működne:

Egyenirányítón és fojtótekercsen keresztül jön be a táplálás, ebből a szokásos regulátoros megoldással készül a mikrovezérlőnek 5V-os táp. A fojtótekercs a "gyors" jelekből szinte semmit nem enged át.

A jelet egy kis értékű kapacitáson keresztül vezetem a mikrovezérlő ki és bementi lábára. A kapacitás ahol a jelen gyors változás van, azt átengedi, de a DC részt kiszűri.

Vevőnek a mikrovezérlő lábat komparátor módban tervezem használni. (Vagy lehet, hogy beépítek egy Schmitt triggert, de a kérdés lényegi szempontjából ez mindegy, ezért nem rajzoltam ezt le.) A vevő kapacitást 2.5V-ra "előtölti" a feszültség osztó, ezért ekörül a feszültség körül lesznek észlelhetőek a jelek.

Adni pedig úgy tud az MCU, hogy az IO lábat kimenetre állítva a kapacitáson keresztül "rángatja" a 12V vonalat. Az áramot egy 125Ohm ellenállás korlátozza, hogy a 40mA-en belül maradjunk, ami a GPIO lábnak megengedett az adott MCU-n.

Az elvi működésből csináltam deszka modellt, szkóppal méregettem, szépen működik. Egyetlen kérdést nem tudok megoldani:

Amikor csatlakozik az áramkör a sínhez, akkor vevő kapacitás elvileg egy átmeneti időre 12V-ra emeli az MCU IO lábát. Gondolom az történik, hogy az IO pin beépített védődiódáin keresztül feltöltődik a vevő kondenzátor 12V-ra. Ilyenkor erre a rövid időre ez a láb az Absolute Maximum ratings-en kívül dolgozik, ugye a tápja még 0V (ez a jel érkezik először az áramkörbe mindent megelőzve), tehát 12V túlfeszültséget kap ez a láb.

A kérdésem az, hogy ezt a tranziens túlfeszültséget meg lehet-e oldani olyan módon, hogy a kapacitív csatolás egyékbént működőképes maradjon? Van-e erre bevett gyakorlati megoldás? Diódákkal a 0-+5V-ra kötni a bemenetet nem tűnik elegendőnek, mert valamit segíthet, de akármit is csinálok a feszültség biztosan fel fog emelkedni 12V-ra egy rövid ideig.

Nem irod, honnan kap az MCU delejt. Ha az is a leválasztott jelböl, akkor bonyolodik az ügy, ha nem, akkor egy shottky diodával ( anod a kondira a katod a +5V-ra ) lehuzhatod a 12 V-t a max. bementi szintre = Vcc.
A visszatáplálás már sokkal bonyolultabb lesz, mert a 12V-s táp általában igen kis belsö ellenállásu és ha még vonat is van a sinen az is söntöli ezt. Szoval a 12V ràngatása aligha fog menni egy MCU kimenetröl. Lehet, hogy a trafot egy megfelelö fojtotekerccsel kell majd leválasztani.

Tegyél egy 5.1V, vagy 5.6V-os zenert a 10-es láb, és a föld közé. Az nem fogja engedni a túlfeszültséget a kontroller lábon. Normál üzemben meg mint ha ott sem lenne.

Köszönöm a tippeket!

Massawa: Igen, a leválasztott jelből kap az MCU delejt. A Shottky-t szerintem így is oda lehet tenni védelemnek, ugye a regulátor kimeneti kondenzátorát fogja tölteni. Ha ez low-ESR, és a csatoló kondikhoz képest nagyobb értékű, akkor el tudja nyelni a túlfeszültség áramát elvileg.

Igen, a trafó oldal is ugyanígy le lesz választva két tekerccsel. Emiatt oda is kell tranziens védelem az áram megszakadásának esetére, ami Shottky illetve Shottky+Zener lesz a tekercsek két oldalán. A mozdony oldalon az egyenirányító egyben kikapcsolási tranziens védelemként is működik a terveim szerint.

Suba53: A problémám leginkább az, hogy akárhogy is nézem legalább elvileg akkor is a megengedett fölé fog menni a feszültség, ha bármilyen diódával is védem, legalább a dióda kapcsolási idejére, hiszen az sem tudja végtelen gyorsan elszállítani a töltést. Van-e olyan módszer, ami elvileg is tényleg elkerüli ezt a problémát teljesen? Vagy ez a megoldás _elég jó_ és a gyakorlatban nem lesz gond belőle?

Az áramkör egyébként breadboardon működőképesnek látszik, a lerajzoltnál annyival lesz bonyolultabb, hogy mivel a mozdonyt mindkét irányban a sínre lehet helyezni, ezért a kommunikációt úgy kell megoldani, hogy bármilyen irányban feltéve is működőképes legyen. Ezért mindkét sínnel lesz egy-egy kapacitás, amin keresztül kommunikálunk. Adó oldalon a kettőt ellentétesen rángatjuk, vételi oldalon pedig feszültség követő műveleti erősítő után egy Schmitt trigger állít elő négyszögjelet a két oldalról vett jel különbségéből. Ez a mozdonyt bármely irányban feltéve működik, csak a négyszögjel polaritása lesz fordított, amit a szoftver kezelni fog.

A táp bevezetésénél lévő adó-vevő lényegében ugyanilyen lesz, azzal a különbséggel, hogy ott ismerjük a polaritást, ezért ott nem lesz szükség egyenirányításra.

Nem tudom ismered-e a Halmai könyvet, jo 40 éves irodalom, azt hiszem elérhető digitalizált formában is. Ők meglehetősen sok energiát fektettek a megoldásba, ma mégsem hiszem, hogy ezt az elvet kellene ujra elővenned, sőt két irányu kommunikáciora, ami nem olyan egyszerű, ahogy elképzeled.
Ahhoz, hogy a jeleket ráerőltesd a sinekben levő DC-re és még azzal a mozdonyban munkát is végeztess - ellátni táppal az MCU-t plusz az általa vezérelt fogyasztokat (függetlenül a mozdonyban amugy is rendelkezésre álló DC nélkül) ahhoz komoly teljesitmény kell. Nagyon régen, még izzos világitásu kocsiknál kb 5 W kellett egy vonathoz ( mozdonymotor nélkül).
Amikor meg a mozdonyban levő MCUnak kellene valamit visszaküldeni a sineken, ezeket a terheléseket mind le kell küzdeni, ami ugye már lassan a perpetuum mobile esete. Azaz azt az energiát kellene leküzdened amiből maga az ado él.
Amondo vagyok, hogy gondold át még egyszer az egész ügyet. Nem kell azonnal DCC-re gondolni, de érdemes átrágni a DCC elveket, és a sinekbe nem DC-t nyomni, hanem PWM-met egy MCU-val akár rendszeresen nagyobb frekin (1-5 kHz) megszaggatni, és kialakitani egy időablakot a jármüveken levő MCU-k számára. Ilyenkor a sinben nincs más csak az a jel, ami a kommunikaciora kell, viszont a táp kérdés negoldott a PWM-ből
Mélyebben nem foglalkoztam az üggyel, de teljesen más profi területen igy oldottuk meg a kevertáramu kommunikaciot. ( az sem volt tul egyszerű).

Köszönöm a tippeket! Bár a méréseim szerint és elvben is működne ez az elképzelés, de valóban nagyon sok a felmerülő probléma, ezért inkább maradok DCC-nél. Legalábbis egyelőre ezt gondolom, félretettem a projektet. Pedig nagyon tetszett.

Az okok ami miatt lemondok erről az útról:

* Elsőre azt hittem, hogy egyszerűbb lesz ez a megoldás, mint a DCC, és elvben valóban egyszerű, de a védelem, jelerősítés és polaritásváltás miatt elszaporodtak az alkatrészek és túl bonyolult és nagy lett az áramkör.
* A szükséges tekercsek sem kicsik éppenséggel, nehéz lenne elhelyezni őket. Bár a DCC-hez szükséges kondenzátor sem kicsi...
* A sín kapacitásával és a mozdonyok fojtótekercseivel számoltam (ez a két lényegi paraméter, ami a sínt mint átviteli közeget jellemzi), és eddig rendben is volna minden. De ha csinálok később világítást a kocsikba, akkor ott is minden kocsiba fojtótekercs kell, és a teljes fojtást még úgy is minden hozzáadott kocsi rontja. Sokkal bonyolultabb lenne tehát az egész rendszer összességében ezen a módon.

A gondolkodásnak ezt az irányát tehát lezártam, de nem bánom hogy belevágtam, mert sokat tanultam belőle.

Ha csak a kocsik világitása a cél, akkor valoban sokkal egyszerübb a ma már fillérekért kaphato megfelelő erősitő >10W, ami legalább 12 V amplitudoju jelet ad. Ennek a bemenetésre csinálsz egy primitiv 1-10 kHz szinuszos oszcillátort. Ezt egy kondival meg egy tekerccsel rákombinalod a sinekben levő DC-re, a kocsikban csak a DC-t kell kiszűrni egy kondival 10-100 nF. Semmi más nem kell. ( ha kihagyod a kondit a kocsibol akkor DC-ben is világit meg akkor is ha van szinusz a sinen.

Sziasztok!

Kezdő vagyok az elektronika világában, ezért hozzáértők segítségét szeretném kérni.
Van egy egyfázisú, 1800 Wattos, azonos fordulatszámú kompresszor motorom (festőgép), mely beállitott nyomással dolgozik, ha elérte akkor kikapcsol, ha a nyomás leesik, akkor beindul. Ez lenne a normális műkodése, azonban vadonat új korától kezdve minden 2-3 vagy 4-ik újraindításnál kivágja a kismegszakítót. Több ingatlan, még több konnektorában is ugyanez volt a jelenség. Ekkor egy másik kolléga mindig visszakapcsolta az automatát és újra működött párszor és így tovább.
A motor nem szorul, nem forrósodik, nincs szaga. Szinte az összes elektromos összetevőjét kicseréltem már, kivéve a kondenzátort, mely Kínából van úton ide. A csúszó saruk lazák voltak, így minden csatlakozást összeforrasztottam, de a jelenség megmaradt. Viszont utánaolvasva a kondenzátoroknak, egy érdekes kérdést tennék fel a hozzáértőknek.
Ebben a gépben nincs indítókondenzátor, csak a motor elé, párhuzamosan bekötött üzemi kondenzátor található, mely a meglévő ökölszabállyal (üzemi kondinál 5 mF/100 Watt) ellentétben 8-szor akkora!
Ha jól értelmeztem, akkor az ökölszabály jó érték, ha a motor azonos fordulatszámú, ahogy nálam is, tehát 15x5, azaz kb 75 mF-os üzemi kondenzátor kellene ehhez a motorhoz, azonban ebben 560 mF-os van (kép mellékelve).
A kérdésem az, hogy ez a 8-szoros érték okozhatja e a zárlatot?
Hálás lennék minden ötletért, mert valami gyári hibáról van szó és a garancia macerás, mivel külföldi gép volt.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Szia!
Ezt a kondenzátort nehogy rátedd..
1., elektrolit kkondenzátort még véletlenül se tegyél rá.
2., több darab kisebb kapacitású üzemi kondit rakjál össze paralel "1 darabnak".
Az utolsó mondataid nem értelmezhetőek:
"...csak a motor elé, párhuzamosan bekötött üzemi kondenzátor található"
Ezt inkább rajzold le - üzemi kondi bekötés pl. a fázis oldalról a segédfázis tekercsre, sorosan megy.

Nagyon szépen köszönöm a válaszod.
Ez a gép egy gyári cucc, mai napig megvehető így német területen. A gép falfestéket porlasztva szór a festeni kívánt területre, s mindezt teszi légtartály és puffer tartály nélkül,
vagyis folyamatos üzemben a motor percenként kb. 10-20-szor kapcsol ki-be, persze ha nem lenne ilyen gondja.
Ez egy gyári, elvileg még garanciális készülék, de mivel a pumpa egység 30 kiló és érzékeny jószág ezt nem postázgatnám országokon át garanciába, mert telefonon sem túl kedvesek. Nem lehet nagy a baj, mivel ha valaki ott áll az automata mellett és azonnal visszakapcsolja levágás után, akkor kb. 30 perc alatt egy komplett lakást át lehet vele festeni és ezt idáig így is használtuk, csak éppen a kovid miatt egyedül maradtam...
Szóval a lényeg, hogy a kondenzátort közben kiszereltem, kimértem több módszerrel, az kiváló. A bekötése nagyon egyszerűen van megoldva, mert a motor előtt a fekete és piros vezeték 1-1 centin a szigetelést lefejtették és párhuzamosan a kondi minusza feketére, a pozitívja pedig a pirosra van forrasztva. Elvileg adtak hozzá bekötési rajzot is, de azon szerintem egy másik drágább típus szerepel több komponenssel, mert az a nagy "Central Guard" hiányzik, illetve bele sem férne a dobozba, de csinálok arról is fotót. Viszont a kondenzátor a rajzon is így szerepel.

Nagy kérdés:"...adtak hozzá bekötési rajzot is, de azon szerintem egy másik drágább típus szerepel ...."
Ítt már teljesen más a téma.. a fekete kocka 4 kivezetéssel egy graetz, annak a dc kimenetére megy rá a kondi, ami itt nem "üzemi kondi", hanem szűrő, simító szerepet tölt be és onnan kapja a motor az egyenfeszültséget. Mérjél rá menet közben és rögtön kiderül.
300 volt DC van-e rajta vagy sem.

A RAJZOD szerint csak ezt az egy motort látom a bal alsó sarokban.
Tehát nyugodtan rátehetsz egy jobb minőségű elektrolit kondit és nincs az az "ökölszabály".
A 105°-os, vagy LL fajta megfelel.
Ha sok indításnál levágja az automatát, vagy kicsi az automata ( máshol is ), vagy egyszerűen ez van. Nagy a terhelés ilyenkor.

Ha pedig ez a rajz nem a te géped, akkor más az ábra.

Ha sűrített levegő nélkül ("airless") működő nagynyomású festékszóróról van szó, akkor kompresszorról ne beszéljünk (mert azok levegőt, vagy más légnemű anyagot sűrítenek!)

Köszi Ferci a válaszokat.
A motor egyfázisú, az automaták mindenhol 16-25 amper között voltak és rézkábelezett. Megmértem a motor teljesitményét és az indulás pillanatában 600watt körül, míg a maximális nyomás elérésnél is csak 1500 Watt. Szóval egy hajszárító teljesítményt sem ér el. Azt gondolom, hogy ez mégiscsak tervezési hiba lehet. Ez a kondi és az általad felismert graetz nem volt még cserélve, minden más komponens szám alapján kicserélve. A graetz mit csinál? Honnan lehet tudni, ha hibás?

A motor nem egyfázisú, hanem DC motor. A diódahíd bekapcsoláskor feltölti a kondenzátort, ami itt puffer szerepet tölt be. Nincs előtte semmi védelem, így bekapcsoláskor hatalmas áramlökést "vesz le" a hálózatról. Nem csoda, hogy nem bírják a kismegszakítók. Kellene elé egy lágyindító, csak kérdés, hogy tűrné a vezérlő elektronika. Hiszen azt se tudjuk, mi lehet benne. Valószínűleg tirisztoros szabályzó, mert előtte is van egy Graetz. Az se lehetetlen, hogy az "Electronic control" feliratú modulban van lágyindító, de a tirisztor megadta magát.
Ha ahogy írod, a rajz szerint ebből kimaradt valami (olcsóbb kivitel) lehet, hogy éppen ez a lágyindító maradt ki.

Ha megnézel egy graetz kockát az interneten, láthatod, mi a funkciója: egyenirányítja a váltófeszültséget - jelen esetben az 50 Hz-ből 100 Hz-es pulzáló egyenfesz lesz, amit a pufferkondi simít ki valamennyire.
Ne vizsgálgasd, mert a "hibaleírásod" szerint semmi baja nem lehet. Nem zárlatos, nem szakadt.
Mindenesetre a feszültségmérést csináld meg a motor kapcsain kis terhelésnél - az 1500 wattot nem írtad le, hogyan jött ki.
Cserélj automatát nagyobbra és ha megszűnik a "lecsapás", akkor ez van: nagy a bekapcsolási áramlökés.
A mostanival vagy kínlódsz továbbra is, vagy előbb-utóbb valami felmondja a szolgálatot.

Hello! Azért "szenved vele", mert cipeli házról házra és a helyi hálózat nem bírja a strapát..

Lehet, hogy arrafelé már minden energiatakarékos és az automaták is vigyáznak, nehogy nagy legyen a fogyasztás?

Fogj egy méretes hosszabbítót (akár kölcsönkérve is, 25 - 30 m) és arról járasd a gépet. Ez ad egy kis csillapítást és könnyen lehet, hogy ennyi elég is lesz a boldogsághoz.

Nagy valószínűséggel semmi baja a gépnek, "mindössze" tervezési hiba van benne, ahogy erbe is írta.

Sziasztok, hát köszi neked is Erbe a válaszod.
A dugaljba dugható fogyasztás mérővel történt a teljesítmény mérés.
Éppen ma jött meg az új kondenzátor, melyet be is építettem, holnap ki is probálom egy általatok javasolt hosszabbítóval.
Csináltam pár új képet az összes összetevőről és a kábelbekötésről, mely megegyezik a géphez kapott kapcsolási rajzzal, kivéve hogy a közép egység nincs benne.
Azonban amit nem értek, hogy nem minden bekapcsolásnál vágja ki a biztit, néha 5-6 bekapcsolás után csak. Kb. percenként a pumpa 15-20- szor indulna be automatikusan ahogy a festékszóró nyomás leesik, de csak percenként 3-4 manuális visszakapcsolás kell.
Szóval létezik, hogy egy összetevő hol működik, hol nem?
Mondjuk ha holnap is fennál az állapot, akkor már csak a greatz kocka lehet a hunyó, de azon nincs semmilyen adat, hogy újra cserélhessem. De ha az okozza a zárlatot, akkol az csinálhat ilyen jelenséget (hol jó, hol nem)?
Köszönöm szépen a szakértelmeteket és a tippeket!

Nem mindegy, hogy melyik időpillanatban kapcsol be a motor (szinusz hullám pillanatnyi értéke). Ez ebben az esetben szerencse kérdése.