Azért egy kicsivel több infót is adhatnál.
Milyen és mekkora feszültségről járattad ezt az USB modult?
Ugyanarról akarod az LM IC-t is járatni?
Mekkora a forrás terhelhetősége?
Sok méretezni valód nincs. ( Feltéve ha a forrás tudja amit kell )
Az IC tud 5A áramot. Jó combos hűtőbordára kell raknod.
Aztán a tablet, a teló majd a beépített töltőáramkörével kicumizza az igényelt teljesítményt.

Adatlapot megnézed? A 7-8-9 oldalon ott a képlet, minta
https://www.hestore.hu/prod_getfile.php?id=4576 mivel analóg, így jelentősen fűteni fog, nagy borda kell rá és a betápnak 2-3V-al nagyobbnak kell lenni a kimenő fesztől... 12V-ról kész a tojásfőző

De én inkább kapcsoló üzemű kész modulban maradnék, a tapasztalat alapján, ha esetleg melegszik, akkor kis hűtőborda rá...

Ha megveszed ugyanezt az áramkört, akkor ha a hűtést feljavítod, menni fog évekig. Vagy hűtőbordát ragasztass a tokra, vagy a tok füléhez forrasztasz mondjuk 1-2 másik TO-220-as tokot, rövid lábakkal, és akkor az IC-n keletkező hő a TO-220-as tokokra át tud jutni, onnan meg egy hűtőbordára. Nem tudom, hogyan használtad eddig, de hűtés nélkül persze, hogy tönkremennek ezek a modulok. Esetleg veszel olyat, ami nagyobb áramot bír és van hűtése.

LM2590 nem analóg szabályzó, de erre az induktivitás is utal.

Köszönöm szépen a válaszokat!
Kicsit részletezem a történetem:
Láttam több ehhez ( https://www.youtube.com/watch?v=4EDEAsGH5PA ) hasonló kézzel hajtott áramfejlesztőt. A link alatti tetszett meg igazán, ezért szeretnék egy hasonlót, a cél az volna, hogy minél tartósabb legyen. Eddig a képen látható részt sikerült beszerezni, úgy harmadik-negyedik próbálkozásra (a korábbiakat mind tönkretettem, mivel túl kicsik voltak). A képen látható motor ismert paraméterei: 24VDC, 0,75A, 18W, 3,4Nm, 57RPM. Ezt hajtottam kézzel egy 20cm hosszú hajtókarral. Összekötöttem a korábbi képen látott modullal, aminek az ismert paraméterei: step down konverter (van neki szép magyar elnevezése?) LM2596 modullal; bemenő feszültség 6-40V, kimenő feszültség 5V, kimenő áram max. 3A.
Próbálgattam a szerkezetet. Összekötöttem a motort az USB modullal és egy USB-s feszültség és áram mérőn keresztül töltöttem vele egy régi Microsoft-Nokia okostelefont. A műszer valamivel kevesebb, mint 5V-ot mért, 4,7-4,9 között ingadozott és az áram sem volt stabil, kezdetben 0,5-0,8A között ingadozott. Mivel nem volt állandó a szögsebesség és a nyomaték, így nem is csoda. Arra gondoltam, hogy ha egy kondenzátort párhuzamosan kötök a rendszerre, akkor nem fog annyira ingadozni a kimenet. Ez teljesült is. Először egy 1000mikroF-os 25V-os kondenzátorral próbálkoztam. Ezzel stabilizálódott a kimenet 0,9-1A között, vagyis kicsit magasabb is lett, ráadásul indításkor ugyan nehéz volt tekerni, de pár másodperc után sokkal egyenletesebb és könnyebb volt tekerni, nem akadozott. Megpróbáltam két 2200mikroF-os 25V-os kondenzátorral is, de azzal rosszabb volt (kapott kondenzátorok voltak, de letesztelték mielőtt elkaptam és jónak mondták). Végül egy 1000mikroF-os 40V-os kondenzátort közöttem be. Ezzel 1,22A volt az utolsó mért érték, utána semmi nem ment át a modulon. Mértünk feszültséget miután tönkrement a modul. Tekertem a hajtókart és bőven 50V felett is járt a feszültség. A töltőmodul viszont csak 40V-ig használható, ezért mehetett tönkre.
Beszéltem erről egy elektrós ismerőssel, az volt az ötlet, hogy a kondenzátor és a modul közé lehetne rakni egy feszültségszabályzót, ami nem enged át mondjuk 24V-nál többet, még a kondenzátor biztosítaná a stabilitást. De ha lehetne a kis gyári modul helyett készíteni egy jóval robosztusabb, ellenállóbb és stabilabb feszültségszabályzót, akkor szívesebben építenék be olyat az áramfejlesztőbe.
Amikor 1A alatt volt az átfolyó áram, akkor nagyjából 15-20mA, szintén nagyjából 1%-kal emelte az akkumulátor töltöttségét. Bőven több erőfeszítésbe kerül így telefont tölteni, mint ami még megéri, ez minden vitán felül áll. Nem is napi használatra szánom. A cél az, hogy egy katasztrófa esetére összeállított csomagban, legvégső esetben használható eszköz legyen. Ennek érdekében szeretném minden részét olyanra méretezni, tervezni, ami adott, nem várt esetben 100%-osan megbízható (olyan esetben, amikor nincs helye nem várt meghibásodásnak, mert akár egy élet múlik rajta). Ennek érdekében hosszas tesztelésnek vetném alá, hogy kiderüljenek a hibalehetőségek és végül egy tényleg megbízható eszköz váljon belőle.
Remélem nem raboltam túl sok időt a hosszadalmas leírással.

Két lehetőség van: nem tekered túl gyorsan az áramfejlesztődet, és akkor nem lesz 50V-od, vagy keresel olyan modult, ami 20-100V között hajlandó működni. Kapható olyan modul, ami 72V-ig használható, és 12V-ot állít elő, amiből már tudsz 5V-ot készíteni. Viszont értelmesebb lenne az áramfejlesztő után egy digitális feszültségjelzőt rakni, és ha 20V-nál többet mutat, lassítasz a tempón... Vagy beraksz valami áramkört, ami 35V fölött rövidre zárja az áramfejlesztődet, na ezt azonnal érezni is fogod, és lassítasz.

Olyan paraméterekben gondolkodsz,ami kizárja a szénkefés megoldásokat,és a tartós,magas páratartalmat vagy beázást,a port vagy homokot,a bedöglő elektrolit kondikat...

Tervben van egy kijelző beépítése, már meg is vettem.
Egyenlőre nem foglalkoztam vele, még csak próbálgatás szintjén tart az egész, és 5 kábel van rajta, amiből ha minden igaz a két vastagot és sárgát kell bekötni, de majd utánaolvasok.
A kétlépcsős megoldás korrekt, köszönöm a hozzászólást! Valami hozzá hasonló ötlet volt az is, hogy kondenzátor és az USB-s modul közé kerüljön egy feszültségszabályzó. Ha nem lesz más lehetőség élni fogok vele.
Első körben azért vetettem el, mert a gyenge láncszem, amit tönkretettem, az a rendszerben maradna, persze megvédve a túl nagy feszültségtől, de megmaradna. A második ok, hogy az alkatrészek számának emelkedésével nő az esély a meghibásodásra. A harmadik ok és talán a legfőbb, hogy ha valamit egy lépésben is meg lehetne oldani, akkor elegánsabb úgy tenni, mint szétszedni több elemre. (És talán van bennem egy kis bizalmatlanság a milliószám gyártott, "épphogycsak" működjön, a legolcsóbbra kihegyezett mütyűrök iránt, és jobban bízom azokban az alkatrészekben, amik ha jóval drágábban is, de külön-külön megvehetők és összeszerelhetők.)

Vagyis valójában szinte mindent, amit valamennyire ismerek.
Köszönöm, hogy összefoglaltad. Így még nem gondoltam végig a dolgot, de igazad van!

Nyilván kapcsi, de lm338-at emlegetett helyette, erre írtam hogy analóg...
---
Amsterdam: pl az LM2596HV-vel szerelt panel nagyobb bemenő feszt tud elviselni...
Persze a neked szükséges max áramot is figyelembe kell venni, alkalmas-e az ilyen modul
Úgy látom kinn divatos ennek a hamisítása is https://www.youtube.com/watch?v=JLwJb4MVbls

Hasonló problémán én is gondolkodtam már. Én arra jutottam, hogy ha nem jön áram a falból, akkor autó-akksira épített túlélő rendszer az optimális. Az autó akksi jó sokáig beszerezhető, pótolható marad, hiszen a kocsikból úgyis elfogy az üzemanyag, és egyből hasznavehetetlenek lesznek. (Ameddig meg van üzemanyag a kocsiban, addig minek tekergetnék bármit is kézzel?)

A töltésnek végig kell gondolni a fizikáját! A generátor fordulatszámából adódik a feszültsége. A leadott áram pedig azonos teljesítménnyel lassít. Ha tehát egy olyan akkumulátort töltesz, ami képes felvenni az általad leadni tudott teljesítményt, akkor az egyszerűen annyira be fog fékezni, hogy nem tudod túltekerni semmiképpen. Nincs tehát szükség feszültség szabályzásra, hanem simán két diódával az akksi sarukra lehet kötni a generátort és kész. Szerintem egy autó akksit nem tudsz kézzel túl nagy árammal tölteni, de számolgass utána azért mielőtt kipróbálod! Ha jól van behangolva a rendszer, akkor az akksi névleges feszültsége körül kellemes tempóban tekerhető a generátor, és ezzel tudod töltögetni ahogy bírod. Arra kell csak figyelni, hogy ne töltsd túl, de ez nem következik be gyorsan, elegendő ehhez egyetlen feszültség jelző LED, ami mondjuk 3 szintet jelez, és a legfelső szinten leállítod a töltést. (Vagy méregetheted is a feszültséget persze.) Mindez elméleti megfontolás a részemről nem tapasztalat, de én így csinálnám.

Egy hátránya persze van, nevezetesen, hogy az akksi miatt ez nem könnyen mozgatható szerkezet. Viszont egyszerű konverterekkel mindent meg tudsz hajtani róla, aminek van autós adaptere. Lámpa, telefon, laptop, wifi router, rádió - ezek tűnnek olyannak, amiket el tudok képzelni, hogy be akarnék kapcsolni néha. Ugye a világításon kívül a kommunikáció az amihez áram kell. Szerintem három fajta elektromos kommunikáció lenne ilyen helyzetben: állami rádióadás, hozzád hasonlóak Wifi mesh-je, és rádió amatőrök kommunikációja. Mindháromhoz lehetne csatlakozni autó akksiról.

Köszönöm a válaszokat!
Felhasználom őket!

Sziasztok!
Ariston Clas One 24 gázkazánhoz szeretnék vásárolni egy feszültség stabilizátort. 77 W a fogyasztása. Mit ajánlotok? Köszi!

Szia!
Miért kell, nagyon ingadozik a hálózati feszültség?

Feszültség ingadozás van. Reggel 190-200 V -ot mérek, de leesett 184 -re is. 5P3-as hibakódot ad a kazán, úgy látom, hogy összefügg ezzel (csak ilyenkor adja többnyire). Garanciában már volt cserélve alaplap, gyújtó elektróda. Ki akarom zárni ezt, mert a szerelők biztos belekötnek ebbe (már említették, hogy ez is lehet a gond).

Elöbb hivd fel a szolgáltatot, mert az ö kötelessége a szabvány által elöirt határok között tartani a feszültséget.

Most hívtam őket. Állítólag kiküldenek valakit. Csak az a gond, hogy inkább csak délelőtt van gond, na most mi van ha pont nem akkor jönnek . Most 205 V -t mérek, lehet, hogy ez már belefér? Amúgy Romániából írok..

Egy másik topikban épp erről van szó, ha el tudod készíteni ez messzemenőkig megfelel a feladatra. Nem csak stabil a feszültsége de még harmonikusoktól mentes(ebb) is.

Nem értek hozza.

Ha masszívan kevés a feszültséged, akkor egy 10VA 230/24Vos transzformátorból képzett autotrafó a legolcsóbb, legegyszerűbb. Az összes többi megoldás felesleges pénzköltés.

Ha kerül egy elektronikai hobbista az ismeretségi körödben, van egy ki-bekapcsoló feszültség korrektor megoldás.
Az RT.1982.10.476.oldalán közli K.L. monogrammal a szerző.
Akkor még 220V volt a szabvány egyfázisú hálózat feszültsége.
Az elrendezés adaptálható a 230V-os mai feszültséghez és a közölt táblázat szerinti feszültségeket +10V-al értelmezhetjük, a kapcsolás működése így beállítható.
Ez valamivel komplikáltabb, mint a fentebb említett autotrafós kiegészítő, de még mindig nem számít túl bonyolultnak, szükségtelennek. Valamikor ezt megépítettem, mert voltak simán ilyen hibás hálózati feszültségek - jelenleg nálam nem valami fényes, 230V-os a hálózat.
218V éppen...

Hivatkozva az előbbi hsz-emre, itt folytatnám a hálózati feszültségi problémáim orvoslási ksérleteit.
ITT kezdtem a dolgot, jelenleg a 3 féle kiegészítő tekercselésű transzformátor várat magára - tél van és a tekercselő gépnél nem tudok fűteni.
Mint az előzőekben - link - vázoltam, a berendezéssel nem volt célom a hálózati feszültség stabilizálása.
Az adott fázis gyengesége miatt, ami 205-220 Volt között vándorol, beszorítsam a felhasznált feszültséget egy 225-235V-os sávba, amit elfogadhatónak tartok. Jelenleg az idő túlnyomó többségében az alacsonynak tartott tartományban van a hálózat ezen fázisa. Nyilván a házak túlnyomó többsége ezt a fázist használja, a másik kettőn teljesen korrekt a feszültség.
A 3 segédfeszültség kombinációja alkalmas arra, hogy 200-225 és 235-250V-tól eltérő bejövő feszültséget korrigálja az általam jónak tartott feszültségre, az említett sávba.
Kérdéses, hogy a 3, relével kapcsolgatott segédfeszültségek, relé kapcsolások milyen nem kívánt hibákat okozhatnak. A feszültség ugyan sosem szakad meg a szabályozás közben, de bizonyos ugrások a hibajavító feszültsége ráadásakor, elvételekor keletkezhetnek.
Bár ódzkodtam a berendezésben félvezetős kapcsolókat használni, végül is megcsináltam "házi" SSR-ekkel, morse kapcsolót kialakítva a reléket kiváltani remélt áramkört. A dolog kényes része a zárt és nyitó érintkezőt helyettesítő ellenpárhuzamos tirisztorok esetlege egymásra nyitása. Ilyenkor 3-7-15V-os tekercseket zárna rövidre a meghibásodott kapcsoló elem páros. Mivel a relé kontaktusokat helyettesítő félvezetők nulla feszültségnél kapcsolnak ki-be, elvileg sosem szabadna az egymásra kapcsolásnak létrejönnie. A tirisztoroknak 8A 800V-osokból használok, és egy-egy kommersz zero-krosszos optóval nyitom-zárom a párokat - relénként. Egy igen spártai egyszerűségű, 2 tranzisztoros áramkörrel oldom meg, hogy nyugalomban az egyik zárás létrejöjjön, vezérléskor megszünteti a nyugalomban zárt kontaktust és kinyitja a másik irányba az SSR-t.
Elvileg fél hullám a legnagyobb "szakadás", ami létrejöhet átkapcsoláskor, fogyasztó legyen a talpán, ami ezt nem tolerálja... Az SSR kombinát nyák terv szinten.

Nem egyedi ez a jelenség, küzdünk vele többen is: Bővebben: Link Jobb lenne a baj forrását orvosolni, ha ennyire globális ez.

Én azt gondolom a saját esetemben, hogy a szolgáltató nem fogja kicserélni, vagy megnövelni a gyér fázis miatt a trafót. Ezt a helyesbítő holmit kitalálom, megcsinálom és letudva a feszhiba...

Sziasztok!
Update:
Állítólag holnap állítanak a trafón.
Addig is ha ez nem jön össze...

Esetleg olyat tudtok-e ajánlani amelyik kijelzi a be - ki meneti feszültséget?

Én erre gondoltam Well Automatikus Feszültségstabilizátor, szervómotorral, 500VA, 300W . Ez nálunk Romániában 20k. Olcsóbb is jöhet ha megbízható. Köszi!

Ahogy néztem a linkelt cég termékeit, az egyik nagyon úgy tűnik, megcsapolásos, autotrafó-szerű stabilizálást relékkel végzi. A nevéből gondolom...
Most próbáltam ki az enyémet - persze, hogy most alig kell kapcsolgatnia, hiszen a 225-235-öt nem "bántja" az elektronika és most 226V van.
Egy 40W-os izzóval tesztelem, hogy lássam, mennyire megy át az átkapcsolási impulzus.
Ezt egy tápegységgel, szűréssel rendelkező fogyasztó nem veszi észre, valószínű nem lesz szükség a nagyobb finomságra, félvezetős kapcsolásra a beavatkozáshoz.
A beavatkozásként a legkisebb hozzáadott feszültség 7V, (3-7-15 variációi) valamint az érzékelés, mérés, mp nagyságrendre van "butítva". A feladat az volt számomra, hogy a viszonylag tartósabban történt hibafeszültségeket javítsam a fogyasztónál.
Azt hiszem, dobozolható a holmi, még holnap nyúzom, próbálom és ez is megvolt.

Űdv egy olyan problémával fordulnak hozzátok hogy a hálózati feszűltseg nálam 243v, megpanaszoltam az e-on naka hogy sorba tönkremennek nálam a gépek, (fúró ,flex,vesogepek) kijöttek rámertek, azt mondták 270-280-ig szabványos feszültség határértéken belűl van, nos a lényeg nekem valami feszültség csökkentő kellene valakinek valami tanács? Mert az e-on még valami hasonlót se akartak beépíteni marha van nekik.

Én úgy tudom, hogy a hálózati feszültség megengedett értéke 230V +/- 10% ( 207 - 253V )
Vagyis a 243V még bőven benne van, de az E-ON-os szakik rendesen hasba akasztottak ezzel a 270-280V-al, biztos csak le akartak pattintani, mint akadékoskodó problémát.

A napelemesek 252V ra állítják hivatalból az invertereket, a legtöbb eszközre 256-257V feszültség van írva mint maximum. A fúró, flex vésőgépnek szerintem a 270-280V-ot is bírnia kellene. A 245V tuti a tűréshatáron belül van. Ha csökkentésen gondolkozol, egy nagyobb auto transzformátorral megoldható. több kW-ra ez nem olcsó, és nem kicsi. ( más kérdés, ettől nagy valószínűséggel leégnek a gépeid.)

Döntsed el, hogy a választ