Így mi fogja beállítani a második fokozat munkapontját? Mert az áramgenerátor nem definiálja a bázispotenciált.

Most suhintok egyet a kardommal és levágom a feszültséggenerátorok mindkét fejét.
Ezzel két legyet ütök egy csapásra. Nincsenek ott a feszültséggenerátorok, viszont az áramgenerátorok vezérelt áramgenerátorokká változtak.
Így lett egy szoros "áramvisszacsatolásba került" a nagyjelű erősítő és a bemeneti emitterkövető. Az soros ellenállások arányának változtatásával szabályozhatom az erősítésüket és a torzításukat.
Lehetne ott Wilson tükör is, de akkor már lenne aki sokallná benne a tranzisztorokat - és szerintem is felesleges - többet ártana, mint használna.

Esetleg ezt bele lehetne tenni, de szerintem Q5, Q6-nak elég szoros soros áramvisszacsatolása van és termikusan sem mászkálnak el a munkapontok (megmértem).

Még hiányzik a "VAS" ellenállás (amivel a nyílthurkú erősítést lehet szabályozni) és a nagyfrekvenciás kompenzálótag. Alapesetben ezek itt vannak. Vagy lehetne Miller kondi - de azt nem szeretjük - mert nem. Hosszú...

Az közismert, hogy TIM szempontjából nagyon kedvező ha a kompenzálótagot bevonjuk a a belső visszacsatolókörbe, így az integrátorból nagyfrekvenciásan feszültségkövető lesz.
Véletlenül jöttem rá, hogy még jobb lesz az egész, ha a VAS ellenállást bevonom ebbe a "belső hurokba". Csökken a nagyjelű fokozat kimeneti ellenállása és torzítása.

Már "csak" azt a fránya "V1-2" ideális feszültséggenerátort és a bemeneti impedanciaillesztést kellene jól kitalálni. Ezt a legnehezebb.
Van a "sima" emitterkövető pár, van a Diamond, van az ellenállásos feszültségosztó, a dióda és még sok minden más ami nekem nem tetszik. Rengeteget törpöltem ezen.
Mindenképpen emitterkövető kell a bemenetre is... ez biztos.
A bemeneti emitterkövetőn múlik szinte minden és ez nincs benne a visszacsatoló hurokban, tehát ez fogja meghatározni a torzítást egy az egyben.
Egy emitterkövetőnek akkor nulla a torzítása ha kivezérelve nem változik sem az árama, sem kollektor-emitter feszültsége.
A Diamond-ot leszimuláltam már keresztbe-hosszába, de nekem nem tetszik. Persze ettől még lehet jó, de nem tud meggyőzni. Lehet feszültség-utánhúzást alkalmazni opamp-pal, vagy kaszkóddal. Az opamp bonyolult, a kaszkódnak valamijét a bemenetre kell kötni.

Erre találta ki a Marantz, hogy a bementi emitterkövető kollektorát a következő fokozat emitterére köti.

Ez problémás megoldás a kompenzációra. Próbálkoztam vele, de sosem sikerült stabilra megcsinálni. Érdekes, hogy bár nyílt hurokban van vagy 90 fok tartalék benne, de zárva a hurkot kisebb-nagyobb lengések keletkeznek, netán oszcillál is.

Egy hajnalban bevillant ez. Ha R3 a terhelő ellenállás, akkor az "A" pontból nézve Q1/Q2 áramgenerátor, "B" pontból nézve feszültséggenerátor. "A" és "B" pont között a feszültség állandó.

Úgy tudom emiatt kapta a "Diamond" fantázianevet. De ez nem biztos.

Már megcsináltam és nálam stabil - majd a végén megmutatom. Lehet, hogy végfoknál problémás (a 3-as Darlington miatt), de itt remekül működik.

Bemeneti emitterkövető disszipációja, 1,2Vp bemeneti feszültség mellett:

Az R3-at kicserélhetem emitterkövetőre is.
A másik (a komplementer npn) kollektorát pedig "felköthetem" a fesz. generátorra.

Tudom, OK Kicsit még hadd okoskodjak.. talán még nem utálnak elegen.

Én kíváncsian várom!

Ilyen lett a Diamond helyett.

A szimulációk.
Kicsit pihenek mert már zúg a fejem.

Még ez kiteszem, hogy befejezzem ez a részét a mondandómnak.
(Nem ezek a tranzisztorok lesznek benne.)

Nos tehát a szimulaciod szerint olyan 180uVrms brumm a kimeneten. Ez a szabvány 2V-hoz képest -80,5dB zajszint. Ha ez sok, akkor nem további félvezetőhadsereget kell bevetni, hanem ketté bontani a puffert, és betenni néhány mH fojtót, azaz rátenni egy másodrendű szűrést, ami drasztikusan csökkenti a tápzajt, speciel a nagyfrekvenciásat méginkább, s máris lényegtelenné válik a fokozat nagyfrekvenciás tápzaj elnyomási képessége. Tudom ehelyett lehetne szórni bele számolatlanul a félvezetőket is, de akkor érdemes volna számolni azok és a köreikben lévő ellenállások zajával is.

Korábban én építettem ilyet, konkrétan ezt a kapcsolást egy 100K poti mögé, +-24V tápra. Nem volt mit illeszteni rajta, a JFET bemenete többtiz megohm nagysagrendű, remekül müködött, s mint mondtam nemhogy -55, de -85dB skálán sem volt mérhető torzítása a hallható tartományban.

Szóval egy további 100mH és még 4700µF beiktatásával kapunk egy 45dB körüli további elnyomást 100Hz-en. Ezzel tehát -120dB alá fog menni a zaj.

Egyébként ha már szóba hoztad, akkor szerinted miből áll a highend?
Mellesleg a csatlakozok hogy jönnek ide? Vagy egy 100tranzisztoros előfokhoz már nincs szükség jó csatlakozóra?

Tovább gondolkoztam, ha vesz az ember 2db 10Hy/50mA Hammond fojtót, ami kb 4-5ezer forint darabja, akkor utána betéve már csak 1000µF jó minőségű audio kondenzátort is további 70dB 100Hz elnyomást kapunk, tehát lesz olyan 50nV brumm a kimeneten. Ez már alacsonyabb nagyságrendben van, mint a két félvezető és az emitterellenállás zaja.

A csatolókondi meg nem ken el semmit semmit sem, ha jó. Akadnak elég jó elkók is, de nincs kizárva a fóliakondi sem, vagy akár a kettő kombinációja.

Erősítésre nemtudom miért van szükséged, de azt mondjuk nem csinál, ez igaz.

Ugyanakkor még azt megemlítem, hogy a 2N1613-nál is esetleg lehet találni alkalmasabb eszközt. Vannak annál még egyenesebb hFe görbével rendelkező tranzisztorok is. Illetve a tápfesz emelésével csökkeni fog az AC áram a DC-hez képest, tehát lineárisabb szakaszon lehet kihasználni.

Itt van ami egyszerű.Hetven valahány forint és én sokmindent építettem belőle még fényorgonát is.... Lefuttam diagnosztikát , hát ha füllel hallod a külömséget azt nem hiszem el.....

Nem szívesen társalgok veled, de azért válaszolok mert így illik.
Azt szimuláltam amit lerajzoltál és kitettél ide. Ha megépíteném, pontosan ugyanezt mérném és ha ezt beledugnám a végfok bemenetébe 8 mVpp brumm lenne a hangszóró kapcsain. Van aki ekkora hangerővel hallgat zenét. (Csak vicc volt.)
A szabvány úgy tudom 775 dBV, de ez teljesen mellékes és huszadrangú kérdés.
A fojtós tápról nincs jó véleményem, mert van időállandója, rezonanciája és a gyakorlatban "beleng" a tápfesz. De ezt nem fogom leszimulálni mert nem érdekel.
Nekem roppant gagyi "műszerparkom" van, de meg tudok mérni 0.001% THD-t.

Az első képen az egyik tranzisztortemetős - 8 db tranzisztor + 1 db műveleti erősítő - (földelt kimenetű) végfokom zaja és torzítása látható. A jel-zaj távolság 100W/8Ohm-hoz viszonyítva -125 dB. Nincs jelentősége ennek sem, csak úgy mondom.
A THD-nak sincs jelentősége, csak azért teszem ki mert az AVX-en -40 dB-nek nézted, majd javítottál -80-ra, de ennél is kisebb valamivel (mérve). A szimulátor nem emlékszem mennyit mutat, de megnézem ha már itt tartunk (pontosabban én tartok itt).

Nos megmérni én is meg tudnám 0.0001%-ig, csak éppen a beépített szinuszgenerátor nincs ennyire pontos.

Rendben van, nem szükséges beszélgetni. További sikereket!

Üdv!

Hiába van jó előfok, ha a végfok nem jó..... Amúgy az emberek az 5 % alatti torzítást nem hallják meg és kb 5Khz felett nem is hallanak. Minden éven kell mennem hallásvizsgálatra én tudom milyen az enyém..... Vannak profi IC-k előfoknak én nem tudom mit kell görcsölni ezen mer egy óra alatt le lehet gyártani egy előfokot, ha valaki ért hozzá.......Én csináltam erősítőt nem egyet és csutka hangerőn bemenet nélkül tök csend volt.... A lemezjátszó korrektorom is ilyen volt, 60W végfok csutka hangerőn és semmi, mert a tranzisztorok a zajminimumra voltak beállítva, Na itt van az hogy adattáblát kell nézni mi az a maximális erősítés ahol a tranyónak pont a zajminimuma van.

Hát ennyire azért nem értek hozzá mer nekem hetekig, hónapokig tart kitalálni valamit.
Biztosan nincs még elég rutinom.

Bocs ez az utóbbi két hsz.-ed nem jött elő valami miatt, vagy csak nem láttam.
Azért ha megengeded összegezném az eddig szerzett tapasztalataimat. Az egy tranzisztorostól a 150 tranzisztorosig mindenféle kapcsolást kipróbáltam életem során.
Soha nem voltam eléggé következetes - mint pl. mcc - hogy egyetlen kapcsolást évekig fejlesztgessek és a végére kihozzam belőle a maximumot, akár hozzárakva, akár elvéve belőle valamit. Minden új ötletet kipróbáltam és tanultam valamit a jóból is, a rosszból is. De itt lehetnek tévutak, kiselejteződhet pl. teljesen jó kapcsolás amiatt mert éppen csak összedobtam pedig lehetett volna benne több is ha rendesen meg van építve. Ezért ma már inkább átgondolom amit csinálni akarok - mert az ingyen van - és megépítem legalább viszonylag korrektül.
Nos.. nekem az jött ki a nagyszámok törvénye alapján, hogy a nagyon egyszerű és a nagyon bonyolult dolgok nem igazán válnak be. A bonyolultakkal lehetne sokáig mókolni, mert azok szólnak igazán dinamikusan, erőteljesen - de soha nem zeneien. Hogy életszerűek is legyenek ahhoz rengeteg idő, pénz, tudás, kitartás, türelem kellene... ezek nekem nincsenek. A végtelenül egyszerű 1-2-3 tranzisztoros kapcsolások kellemes hangúak tudnak lenni. Elpöntyögnek a háttérben, de nem ez a highend és nem is lesz az soha.

Nos valamiért az egyszerű dolgokat sokan valamiért a műszakilag inkorrekttel azonosítják, pedig erről szó sincs. Az a meglátás, hogy egy 2félvezetős áramkört jól kell kiszolgálni, az bizony egy nagyonjó meglátás, de nem további félvezetőkörökkel, hanem úgy kell megválasztani azt a 2 félvezetőt, hogy azokkal a lehető legjobb legyen és olyan passzív alkatrészeket kell mellettük használni, amik igazán jók. Ez kiemelten igaz a tápra is.

Sziasztok. Bocsi hogy beleszólok, csak kíváncsiságból kérdezem hogy ha ennyire precíz szimulációkat végeztek akkor nem kellene bele tervezni a vezetékek és komponensek egyéb tulajdonságait is? Pl. a vezetékek induktivitása, ellenállása, stb hogy a valóságnak minnél jobban megfelelő értékeket kapjatok? Vagy ezt tudja alapból a szimulációs program? Köszönöm

Ameddig a szórt paraméterek nagysága nem számottenő (vezeték ellenállása 1-2mohm, induktivitása 1-2nH nagyságrendű), addig nem jelent problémát a működésben. Ezek az értékek a hangfrekvenciás sávban nem okoznak észlelhető eltérést.
No persze előfordulhat eltérő helyzet is (amikor valaki félméteres huzalokkal köti be a végtranzisztorokat a végfok panelbe), ilyenkor természetesen számolni kell(ene) ezzel is.