Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Lapozás: OK   224 / 239
(#) Davidd válasza szikorapéter hozzászólására (») Nov 16, 2021 /
 
Szia! Engem is érdekelne, ha működik ebben a formában. (Egy egy mélynyomót meghajtani tökéletes, legyen bármilyen furcsa hangja)
A hozzászólás módosítva: Nov 16, 2021
(#) bubuszoft hozzászólása Nov 16, 2021 /
 
Sziasztok, egy 50-100W jó minőségű kapcsolása nyákal együtt fel tudna tenni ide?
(#) vteo hozzászólása Nov 16, 2021 / 1
 
Skory jóvoltából az utókornak:
eredeti_UCD
(#) szikorapéter válasza vteo hozzászólására (») Nov 16, 2021 /
 
Jól néz ki a kapcsolás, és az adatok is jók, ott a probléma hogy SMD-t alig bírok forrasztani.
Nem a technikai felszereltség mindinkább az élő tényezők a gondok.
(#) Karesz 50 hozzászólása Jan 8, 2022 /
 
Subának: ha mégis kedvet kapna a PWM-hez.

A legérdekesebb a 77. oldalon található fázis-frekvencia diagram és azon belül is késleltetés görbéje (Ph Delay (f)). Nekem rengeteg fejtörést okozott, hogy honnan, miből és hogyan varázsolta elő Bruno ezeket.
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 8, 2022 /
 
Ehhez nagyon komoly elhivatottság kell.
(#) Karesz 50 válasza compozit hozzászólására (») Jan 8, 2022 /
 
Subának nem idegen ez a terület. Vagy mire gondolsz? Hogy úgy általában?
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 8, 2022 /
 
Általában.
Azért egy pwm táp legfeljebb nyomokban hasonlít a D osztályhoz.
(#) Karesz 50 válasza compozit hozzászólására (») Jan 8, 2022 /
 
Nem tudom, majd Suba megmondja.
Te építettél az utóbbi időben PWM végfokot?
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 8, 2022 /
 
Most már azért tudom, miből kell megcsinálni. Szégyenemre csak a FET-ek lesznek benne diszkrétek. Bár még ezen is töprengek. A többi ic. Az a kettő. Sajnos, még mindig nem csinálnak olyat amit keresek, mert akkor egy ic is elég volna, ami mindent megcsinál. ( nem a TAS, meg ilyenekre gondolok ) Diszkrét alkatrészekből egy kicsit gyorsabb lehetne, de mire nyákra kerül, ez már nem is olyan biztos.
De most építkezés folyik, nincs rá időm. Készülök a kényelmes öregkorra.
(#) Suba53 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 8, 2022 /
 
Köszi a bizalmat. Én annak idején mikroláncok berendezéseibe terveztem kapcsoló üzemű tápokat. Az akkor még újdonságnak számító IR hexfetekre, és a TDA1060 PWM kontroller IC-re építve. Mivel ezek általában akkumulátor telepekről működtek, diesel backup powerrel, ezért a kívánalom 90% nál magasabb hatásfokú, 18-72V bemeneti feszültség tartományú egységekről szólt. A legnagyobb szívás a hatásfok volt. Mindez az Orionban volt, ahol a TV gyártás miatt elég sok litze huzal volt raktáron. A sima zománc huzallal 75-80%-nál feljebb nem tudtam tornázni a hatásfokot, és a ferrit trafó melegedett, részben a réz veszteség miatt. ( Skin hatás, meg egyebek) Akkor egy hirtelen ötlettől vezérelve kihozattam a raktárbó több különböző keresztmetszetű litze huzal bundot, és megtekertem azokból a ferrit trafót. Ezek flyback típusú tápok voltak. És már az első litzés kísérletem majdnem hozta a 90%-ot. Kicsit még finomítottam az egészen, és a végén elfogadták, és elkezdték alkalmazni. Nagy örömömre.

Na de ez történelem. D osztályú végfokokat maximum fogalmi szinten ismerem eddig. Karesz ösztökél, hogy mélyedjek el benne jobban. Hát majd meglátom, mert most elég sok munkám van más ügyben, de nem felejtem el.
(#) Suba53 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 8, 2022 /
 
A NAD végfokba azért egy kicsit komolyabbat bütykölt a Bruno gyerek, mint ez az UM1015.

De amúgy szuper ez a doksi, mindent lépésről lépésre bemutat, kiszámol, elmagyaráz.
Most már csak tengernyi idő kellene.
(#) Karesz 50 válasza Suba53 hozzászólására (») Jan 8, 2022 /
 
Hát egy NAD-ba nem tehetett Philips-et
(#) Karesz 50 válasza compozit hozzászólására (») Jan 8, 2022 /
 
Csak nehogy elhúzódjon öregkorodig az építkezés.
(#) Karesz 50 hozzászólása Jan 9, 2022 /
 
Kicsit nosztalgiázok. Hátha kedvet kap valaki a PWM-hez és a szimulátorhoz.
(#) Karesz 50 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 9, 2022 / 1
 
És a legegyszerűbb UcD matematikai modellel. Ezt "katt" mutatta meg nekem még nagyon régen. Ezen lehet tanulmányozni a PWM erősítők működését.

UcD.JPG
    
(#) Suba53 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Én minden alkalommal kedvet kapok a szimulációhoz, amikor látom a képeidet. Aztán amikor össze dobok egy áramkört, akkor már inkább a megvalósítás, a nyák tervezése, készítése, a végeredmény bemérése foglalkoztat jobban.

Ez a CircuitMaker ingyenes? Mennyire komplett az alkatrész könyvtára? Volt már olyan, hogy nem azt tudtad leszimulálni, ami a fiókban volt, csak valami hasonlót?
(#) Karesz 50 válasza Suba53 hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Ingyenes, de nehéz megtalálni. Szívesen átküldeném neked, de nem tudom (már próbáltam másnak is). De ott van még a Tina, az LTSpice, a MultiSim. Ezeket mind kipróbáltam, de a CM-be lettem "szerelmes". Mindegyiket ki kell ismerni, illetve fel kell ismerni ha téved a szimulátor, mert hülyeséget mutat - de ez ritkán fordul elő. Bármit ki lehet benne próbálni mielőtt megépítené az ember a kapcsolást. Sok időt, munkát, pénzt lehet a használatával megspórolni.
Például ha valami a szimulátor gerjedni fog, az úgy lesz a gyakorlatban is. Fordítva nem teljesen igaz, mert ha a szimuláció szerint jól működik egy kapcsolás attól még a gyakorlatban gerjedhet, de ezt általában nyáktervezési hiba, vagy nem teljesen átgondolt konstrukció okozza. Újabban a bonyolultabb kapcsolásokat már meg sem építem kísérleti panelen, annyira bízok a szimuláció hitelességében... de közel 20 éve pötyögöm bele a rajzokat és még ma sem tudok mindent, hogy miket lehetne vele még megcsinálni.
Az alkatrészkönyvtára régi és szegényes, kicsit kreatívnak kell lenni néha és el kell neki nézni ezt a hiányosságát.
(#) Ge Lee válasza Suba53 hozzászólására (») Jan 9, 2022 / 1
 
A kedv az jó, majd a kudarc elveszi. Nekem akkor ment el a kedvem amikor a kW meg afeletti tartományt céloztam meg magamnak pici pénzből. A 600W-os híddal nem volt gond, szinte tönkre tehetetlen, de a diszkrét bemenetű az sehogy nem akart hídban menni, pedig a torzítása is egész alacsony volt. A Bruno félét meg megcsináltam amolyan félig lábas félig SMD kivitelben, na az meg sehogy nem akart normálisan menni, annak jó nyákterv kell, mondjuk az ajánlás szerinti.
A szimulátort meg csak ajánlani tudom, szerintem úgy összességében a multisim a legjobb, meg az tud talán a legtöbbet is, és bár üldözik rendesen a torrentet de szerintem még elérhető a neten a 14-es.
(#) Karesz 50 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
És ha már Bruno, akkor NAD is. Az" m22" diszkrét komparátora. Érdekes, hogy a bemeneti fokozat műveleti erősítős, a komparátor meg nem... talán a sok tápfesz miatt, vagy mert nincs 75 V tápfeszültségről üzemelő IC-s komparátor ezért döntött emellett Bruno. De az is látszik a NAD kapcsolási rajzán, hogy a tervezés vége felé közeledve, kicsit "összecsapta" Bruno az egészet. Nem érzem igazán befejezettnek. Vagy belefáradt, vagy összeveszhetett a megbízóival, esetleg nem fizették meg rendesen, vagy nem értékelték eléggé a munkáját. A zsenikkel nem könnyű megtalálni a megfelelő hangnemet. Na... de ezek csak az én "beleérzéseim", amit nem kell komolyan venni és nincs is jelentősége.

Érdemes megnézni közelebbről ezt a komparátort. Viszonylag kis jelemelkedési sebességű bemeneti jelnél 1.7 mV billenési szintje és 7 ns a kimeneti jel élmeredeksége. A komparátor késleltetési ideje 10 ns körül van. Eléggé félelmetes szerkezet.
A "Stereophile" megmérte és meghallgatta ezt a végfokot és figyelemreméltónak találta minden szempontból. Az benne a legszimpatikusabb nekem, hogy minden saját gondolat, saját ötlet. Persze könnyű dolga van az embernek amikor nincs kitől kérdeznie, mert amit ő nem tud azt más sem tudja (poén akart lenni).
(#) Suba53 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Köszi. A Multisim 14.2-t megtaláltam, letöltöttem. Majd virtuális gépen bontom ki, meg ott telepítem, Kíváncsi vagyok mit szól a crack-hez a víruskergető.
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Bocsánat... tudhattam volna volna, hogy a Multisim a legjobb
Nekem is megvan, de nem használom mert nekem az már túl jó lenne.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Lehet hogy a legjobb, de a legbarátságtalanabb is. A Tina az meg olyan, hogy nem szeretem nézni.
Pedig most akartam feltenni a CM2000-t a felhőbe, hogy le lehessen tölteni. Amiket találtam letöltési linkeket, azoknak nem egyezik a file mérete, ami gyanús lehet. Nem szándékozom fertőzött linket megosztani senkivel. Ha még aktuális, szívesen segítek a feltöltésben.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Az is elég ha csak mi ketten használjuk a CM-et. Egyébként mindegyik többé-kevésbé ugyanazt tudja. Csak van amelyik emberközelibb. Ha megkérjük Ge Lee-t, hogy legyen szíves pötyögje már be az MS-be ezt a fenti NAD komparátort és tegye ki az összes tranzisztor áramát és disszipációját, nyilván azonnal lesz számtalan kifogás, amiből az lesz a legelfogadhatóbb indok, hogy nincs rá ideje. A CM-ben ez max. fél óra. Hogy honnan van nekem ennyi szabadidőm?
(#) Karesz 50 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Talán nem nézte meg senki mi van a Bruno "doksi" 77. oldalán, ezért kiteszem ezt a diagramot. Ez képezi az UcD működésének egyik alapját. Ezzel lehet kiszerkeszteni, vagy a számítást ellenőrizni, hogy mekkora frekvencián fog oszcillálni az erősítő, azaz mekkora lesz a vivőfrekvecia. A találós kérdés továbbra is az, hogy, hogyan és mit szimulálhatott Bruno ami alapján megkapta ezt a frekvencia-fázis diagramot?
Szeretettel várom Ge Lee megoldását is, ő mindent tud és mindenkinél jobban
(#) Skori válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Nem néztem meg alaposan a doksit én sem, de a görbék felirata eléggé egyértelművé teszi. Futási idő (delay): kék görbe
Kimeneti LC szűrő (a veszteségeivel, pl. kondi ESR-el együtt): fekete görbe
Kimeneti szűrő +visszacsatolás: lila
Minden egyben: zöld - ahol ez eléri a 180 fokot, azon a frekvencián fog oszcillálni.
(#) compozit válasza Suba53 hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
A szimulátorokba azért is építettek matematikai ( vagy ideális ) modelleket, hogy ha valami nincs a könyvtárban és nem is lehet megszerezni, akkor megcsinálhasd magad is az ideális modellekből. Pl: kell egy gatemeghajtó. Mondjuk valami a Silabs-tól. Az adatlapján megvan, hogy mi kell a bemenetre, megvan mondjuk a kimeneti ellenállás, vagy áram maximuma, a késleltetési ideje. Ezek alapján lehet a matematikai modellekből összehozni. Nem lesz 100 %-ban olyan, mint ha csinálna belőle mondjuk egy rendes modellt a Modepex, de nagyon jól lehet használni. Még azt is be lehet írni, hogy mennyi a kapacitása a kimenet-bemenet között. Ugye ez egy nagyon lényeges dolog mondjuk egy félhíd esetében. ( du/dt )

Nekem a Multisim 14 van, ezt tanultam meg igazán, de akkoriban nem tudtam máshoz hozzájutni. Ezek a szimulátorok egy kaptafára készülnek, ugyanazt a Berkley-ben kidolgozott algoritmust használják, csak a kezelőfelületük más. Innen aztán mindenki eldöntheti, hogy melyik számára a legbarátságosabb. Amit még tudni kell az MS-ről, hogy ha csak egy triál verziót töltesz le, akkor azt nem fogod tudni végteleníteni. Ezek beírnak a windows regisztereibe is, tehát nem tudod mondjuk másodszorra is telepíteni, nem tudod kitörölni, a második telepítésnél azt írja ki, hogy ő már telepítve van... Voltak olyan verziói is, amik a 30 nap után is működtek, csak vissza kellett állítani a rendszerórát. Ez azért hosszú távon elég kényelmetlen, tehát egy rendes törést kell keresni. Sok törés van a neten, jó sok vírussal...
Nekem az első MS a 8-as volt. Most 14-nél tartanak, de minimális a fejlesztés benne. Vagy nem az, amit szeretnék benne... jó nagy könyvtára van. Legalábbis látszólag, mert van, ahol csak a symbólum van, de belül üres. És ahogy nő a verziószám, egyre lassabban kezelhető, pl a rajzolás, mire elindul az analízis, stb. Az analizis sebessége nőtt, a többi inkább romlott, pedig egy i5 negyedik generációs laptopon fut, SSD-ről.
Igazán azt tudnám értékelni, ha a kedves fejlesztőkkel leülhetnénk és elmagyarázhatánk nekik, hogy a CM-ből és az MS-ből kellene egy vadiújat csinálni. Végül is 2022-t írunk. És ha lehet a programozásnál ne használjanak magasszintű nyelveket.
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Hol vannak a régi, szép idők... igaz, ma is ezt használom, kissé átalakítva a mindenkori analizisnek megfelelően.
(#) gabor1566 hozzászólása Jan 9, 2022 /
 
Sziasztok! Adódott egy olyan problémám hogy van egy RELOOP AMPRIE D2100 D osztályú erősítőm. Hibásan vettem táp problémával, megcsináltam de viszont a két csatorna nem egyformán megy! Az egyes csatorna előbb kivezérlődik mint a kettes csatorna. Az erősítő jel bemeneti lábain mind parallel üzemben min d híd üzemben egyformák. A két kimenet között majdnem 20V külömbség van. Mellékelem az erősítő modulok kapcsolási rajzát. Illetve van VR1 potencióméter a PWM panelen, annak mi a feladata? Válaszokat előre is köszönöm!
(#) Karesz 50 válasza Skori hozzászólására (») Jan 9, 2022 /
 
Igen. És ezt le is lehet szimulálni. Az volt a kérdés, hogy hogyan...
Következő: »»   224 / 239
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem