Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
Én régóta a kétbetűs cég nyomtatóiban bíztam. Jelen percben is van egy Laserjet nyomtatóm, ami kb 6 éve teszi a dolgát hibátlanul.
Ám nemrégiben borzasztó nagyot csalódtam Édesanyám megkért, hogy nézzek rá a szkennerrel kombinált tintasugaras nyomtatójára, mert begyűrt egy lapot, és nem tudja kihúzni. (a fent említett márka) Az első gyanús momentum a készülék súlya volt. (vagyis inkább a súly hiánya) Szétszedtem, majd landolt a kukában. ilyen silány minőségű ipari hulladékot még kínai dzsunka gyártmányban sem láttam eddig. Minden alkatrésze durván alulméretezett volt. Szerkezetileg, működésileg rendben lett volna, de még a ház is olyan vékony műanyagból volt, hogy a csavarok kiszedése után szinte összerogyott az egész. Persze több alkatrész is törött volt benne.
Nekem egy nehéz, Samsungom van. Hasonló problémákkal. Az adagoló tálcából nem huzza be a papírt. Abehúzó excenter halt meg, de szétszedni nem tudom. Le lehet vetkőztetni, de semmi nem utal, hogyan kell kivenni az a gumihelyettesjelőlttanuló alkatrészt.
LaserJet 1300 - a papírtálcából egymás után több papírt akar behúzni. Van egy olyan mozdulata, hogy felemeli a tálca elejét, az ott lévő papírt hozzányomja a felső görgőnek és amikor ez már elkapja, rendesen továbbviszi a papírt. Csakhogy ez nagyon lelkes nyomtató, és 3-4-5-ször is felemeli mindig, amitől mindenképpen behúz egy második lapot is. Mivel az első lap már majdnem kijött, de még érzékeli, hogy van egy következő is úton ezért leáll és kézzel kell kiszedni a papírt. Persze, ha ilyenkor nem állna le, hanem tovább vinné, amíg ki nem ürül a papírtovábbító útvonal, akkor bár minden laphoz mellékelne egy második üreset is, akkor egyszerűbb lenne a dolgom. Most mindig csak 1 lap van a tálcán, és amikor nyomtatok, egyből teszem bele a következő lapot. Nem szoktam sokat nyomtatni, így tudom használni... Nem akarok belenyúlni, mert hátha csak rosszabb lesz...
Sajnos a két betüs cég elképesztöen nagy bajban lehet.
Minden uj termékkel valahogyan megprobalja átverni a nagyérdemüt s minöség helyett csak igéreteket meg a semmit árulná. Én is több évtized után hagytam ott öket. Az utolso >10 éves lézer nagyon lassu, de megy. A cégnél ahol dolgoztam vadonatujan ki lettek szuperálva, mert nem volt hozzájuk uj meghajto amikor átálltunk W7-re. Igy akinek kellett vihette ( én még néhány uj tonert is megmentettem, de immár 5 éve az eredeti van benne de még müködik. Nem nagyon kompatibilis a W7 grafikával a vékony vonalakat nem látja, de a szöveget stb jol nyomtatja. Egyelöre több kétbetüs nyomtato nem jön a házhoz.
Ilyen esetben a papirral is gond lehet. Nálunk egyszer egy teherautonyi papir volt ilyen. Azzal még a nagy profi hálozati nyomtato sem tudott megbirkozni. Végül a nyomtatot gyárto cég vizsgáltatta meg a papirt és verte a gyártoja fejéhez, mert állitolag több ragaszto volt benne, mint a megengedett és a nagy A3-s szines lézernyomtato sem tudta behuzni egyenként a lapokat. Ami elég nagy baj volt, mert füzeteket is nyomtattunk rajta és akkor a dupla lapok stb rengeteg javithatatlan szemetet okoztak, és a karbantartok napi vendégek voltak.
Esetleg mérd meg mennyi a levegö páratartalma. 70% felett már hajlamos a papir ragadni. A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2022
Szerintem nem a papírral van a gond... Mert úgy gondolom, az nem üzemszerű működés, hogy 3-4-5-ször megemelje a papírokat. Már az elsőnél is beveszi. És változik, hogy 3-szor vagy 5-ször emeli fel.
Már használták egy ideje, mikor hozzám került, így nem vagyok benne biztos, de szerintem csak egyszer kellene felemelnie... Viszont meglepően hamar elkezdi a nyomtatást, más nyomtatókhoz képest, ez azért egy jó pont neki.
Szerintem van valami optikai szenzor (olcsóbbaknál mechanikai, kis műanyag kar, könnyen jár), ami érzékeli, hogy sikerült-e a fenti művelet. Esetleg az kontakthibás lehet, optikainál meg poros.
Nálam S betűs készülék produkálta ugyanezt, annyi volt a baja, hogy a lapbehúzásért felelős elektromágnesen volt egy szivacs "ütköző", az ragacsossá vált, behúzáskor úgy maradt egy darabig. Ezt eltávolítva, és (bútorokhoz kapható) öntapadós szivacsos "láb" egy darabjával pótolva tökéletesen működik.
Kérjük, hogy fejezzétek be az ebbe a témába egyáltalán nem tartozó témák kitárgyalását. Ez a topik nem erről szól. Minden résztvevőt kérünk, hogy a megfelelő topikba vonuljon át. Ha autós akkor autós, ha nyomtató akkor nyomtatós, mindennek megvan a maga topikja.
Köszönjük!
Tegnap nagy ünnep volt.
Magyarul, kikerekitve. De a lényeg: Idézet: „A macskák talán legokosabb háziállataink.” Idézet: „Igaz, általában nem azt csinálják, amit szeretnénk, nem hallgatnak senkire, és úgy általában az az attitűdjük, hogy ők mindent jobban tudnak.” Sokat lógnak itt a fórumon. Idézet: „És ez a macskaagy már egy összezsugorodott, lebutított verzió.” Fészbukon is. Bővebben: Link
Szerintetek mi csúfolhatta meg így a mellékelt képeken látható varisztorokat?
Egy PC tápból bányásztam ki nemrég.
Azok jók voltak. A biztosíték viszont kiment.
Szerintem inkább tartósan kaphatott túlfeszültséget. Elmászhatott a 3 fázisú hálózaton a nulla, ez meg pont azon a fázison lehetett, aminek megnövekedett a feszültsége.
PC tápban jellemzően az utolsó, ami tönkre megy: a biztosíték.
Persze, mert mostanában már a biztosítékoknak nem az a szerepe, hogy az áramkört védje, hanem hogy ha már úgy is zárlatos lesz a kapcsoló tranzisztor, amit nem tud megakadályozni, akkor ne gyulladjon ki a környezete a zárlati áram hatására.
A varisztor is csak az impulzus szerű feszültségtüskék energiáját tudja levezetni, villámláskor a lökőhullámot esetleg, de ahogy ezek szétégtek, ott tartósan folyt rajtuk komoly áram, ami végül is a biztit is kiolvasztotta. Mindkettő tette a dolgát, csak hogy nem tartós túlfeszültségre volt méretezve. Idézet: „Persze, mert mostanában már a biztosítékoknak nem az a szerepe, hogy az áramkört védje, hanem hogy ha már úgy is zárlatos lesz a kapcsoló tranzisztor, amit nem tud megakadályozni, akkor ne gyulladjon ki a környezete a zárlati áram hatására. ” Elárulom. A primeroldali biztosítéknak soha nem volt a feladata a készülékvédelem.
Mikor a matematika a tudományok közé tartozik.
Cikk " Gareth Hughes, a 44 éves brit férfi úgy gondolta, hogy nem elég neki 135 font, így panasszal élt az áramszolgáltatónál, aki igazat adott neki. A kompenzációs csekk teljesen lesokkolta, ugyanis véletlenül a mérőóra számát jegyezték be az átutalás összegéhez, ezért 2300 ezer fontot, azaz 968 milliárd forintot utaltak neki. Később kiderült, hogy még 74 másik embernek is rossz összeget utaltak. "
A volt főnököm válás után eladta a budai lakását, és megvette pesten egy kevésbé flancos helyen, a jelenlegi felesége melletti lakást. Összenyitották a kettőt, de maradt a két külön óra.
El voltak vele egy darabig, mire sikerül megmagyarázni, hogy honnan van az az irdatlan túlfizetés, meg az a rettenetes tartozás, amikor a leolvasó összekeverte a két mérőt.
Anno én is "harcoltam" a szolgáltatóval. Egyik hónapban 15 m3 vizet használtam a következőben -12 m3 (igen mínusz tizenkettőt )
Amikor kiderült, a hasonló egyedi azonosítójú vízóráim voltak. Itt jön a csavar - első állításuk szerint én írtam meg rosszul az óraállás bejelentő lapocskát. Amikor követelni kezdtem, hogy mutassák meg az "elrontott" lapokat, megváltozott a hangnem ... (és hamarosan lecserélték az órákat )
A 2300 ezer font és a kb. 420.000 forint/font árfolyam az smafú?
Exponenciális fejlödés!
Tegnap beszéltem egyik angol barátommal, aki valamikor az egyik közismert keverőpultgyár tulajdonosa volt. A gyárát kb egy évtizede megvette egy nagyobb szintén közismert svájci cég, majd az egészet eladták egy amerikai cégnek (szintén közismert volt a hangtechnikában, de nem a keveröpultok világában). Az elsö két cég még ugy ahogy kompatibilis volt és kicserélték a tapasztalatokat ( ö ott igazgato volt) az amerikai cégnek viszont halvány fogalma sem volt a keveröpult technologiárol, igy nem is igen integrálták be a két nagy gyárat a konszernbe. A barátom szerint ott veszett el a tudás 50%. Nemrégen az amerikai céget átvette egy kanadai vállalat, ahol eddig szinte kizárolag videotechnikával foglalkoztak, és egészen meg voltak lepödve, hogy a keveröpultban alig van IT technika a hangrol meg nem tudnak semmit. Igy a barátom eredeti angol cégét ujra önállositották ( az eredeti név a mai napig mint márkanév müködik) a másik (eredetileg svájci) márkával meg most probálnak valamit kezdeni. Igy most kiutazott egy honapra Kanadába, hogy megprobálják megkeresni a közös nevezőt az uj strukturában. Saját állitása szerint örülni fog, ha az uj cégbe átmegy a hajdani 2 keveröpultot gyárto cég sok évtizedes szellemi tőkéjének az 1/4-e. A világszerte használt, beépitett berendezések meg ujra gazdátlanná válnak.
Szomorú, hogy így működik a világ, de márka neveket nyugodtan írhatnál, egyrészt nem rágalmaztál senkit, másrészt ez azért nem a nagy nyilvánosság...
Nem kivántam egyik céget sem megnevezni, mert sajnos a tendencia általános. Én is végigcsináltam egy másik céghálozatban 4 ilyen átmenetet.
Mindenhol akkora zajt csináltak az egyesülés elönyeiről a szinergiárol dumáltak egyfolytában, aztán kiderült, hogy a két cég termékcsaládja mégcsak nem is azt a vevökört célozta meg. Bele is buktak és 2 év után megint eladták a cégrészt, az meg 3 honap mulva tönkre ment. A következő fuzio még rosszabb lett, a legvéresebb konkurrenciát vették meg. Az egyesitett uj vállalat helyi képviseletei (110 ország) egymás legvéresebb ellenségei voltak az adott piacon, és milliokat költöttek a másik lejáratására. Az utolso ilyen fuzio után a vállalat üzletköinek a fele felmondott, mert azt nem lehet tisztességesen elvállalni, hogy a fuzio pillanatától az addig egyfolytában a sárba tiprott konkurrencia termékeit képviselje és árulja. A 4 fuziobol egyetlen egy sem volt technologiailag illetve termékfejlesztésben haladás. Egy fuzio kimondottan visszalépés volt az olcsobb kommerszebb szintre. A fuzio elött a csucstermék ára 100000 dollar körül volt, és szinte konkurrencia mentes piacvezetö technologia, a konkurrencia legdrágább terméke meg 20000 dollárba sem került, igaz, hogy a vezető terméknek még az 1/100-t sem tudta. Az uj cég az olcsobb berendezés gyártását megszüntette, viszont a drága verzionak egy ujabb fejlesztését 15000 dollárért árulták a régi 50-60000 helyett. Természetesen ez az uj vevőnek jo hir volt, hiszen csucstechnikát kap joval olcsobban, viszont a vállalatnak hatalmas veszteség, hiszen 3-4x annyit kellett volna eladnia mint a régiből ugyanolyan gazdasági célok elérésére. Viszont a vevökör is zsugorodott, hiszen ott is állando fuziok voltak folyamatban. Csak pl itthon 20 éve 120-130 cég volt, ahol ilyen berendezések üzemelnek. Manapság meg egy tucatnál kevesebb cég fedi le az egész piacot.
Telefonról írta a hozzászólást.
Ez nem biztos, illetve miért csak egynél jelent meg, mindet arrol irtam.
a böngésző ilyen adatokat küld a szerver felé, innen lehet tudni honnan írtak:
No Agent Date IP 3652 Mozilla/5.0 (Windows NT 10.0; Win64; x64) AppleWebKit/537.36 (KHTML, like Gecko) Chrome/98.0.4758.82 Safari/537.36 2022-02-22 17:45:42 212.96.43.149 3651 Mozilla/5.0 (Linux; Android 7.0 AppleWebKit/537.36 (KHTML, like Gecko) Mobile Safari/537.36 (compatible; PetalBot;+https://webmaster.petalsearch.com/site/petalbot) 2022-02-21 09:13:38 114.119.148.106 3650 Mozilla/5.0 (compatible; AhrefsBot/7.0; +http://ahrefs.com/robot/) 2022-02-20 18:59:07 54.36.148.236 3649 Mozilla/5.0 (Windows; U; Windows NT 5.0; en-US; rv:1.4b) Gecko/20030516 Mozilla Firebird/0.6 2022-02-19 16:18:52 172.121.221.62 3648 Mozilla/5.0 (compatible; Googlebot/2.1; +http://www.google.com/bot.html) 2022-02-19 13:40:33 66.249.76.7 3647 Mozilla/5.0 (Linux; Android 6.0.1; Nexus 5X Build/MMB29P) AppleWebKit/537.36 (KHTML, like Gecko) Chrome/98.0.4758.102 Mobile Safari/537.36 (compatible; Googlebot/2.1; +http://www.google.com/bot.html) 2022-02-19 12:31:50 66.249.76.9
És miért csak egyszer az egész oldalon?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |