Nem lehet, mivel a két hegesztési mód egymástól teljesen eltérő igényeket támaszt a trafóval szemben. A hagyományos elektródás hegesztéshez olyan trafó kell aminek magas a szekunder feszültsége (az kell az ívgyújtáshoz), viszont mivel nagy a szórása (gyenge a primer-szekunder csatolása) ezért ezt a feszültséget nagy terhelésre könnyen leejti. A Co esetében pedig épp az ellenkezőjére lenne szükség, miszerint a trafónak alacsonyabb legyen a szekunder feszültsége, és azt ne is ejtse nagyon terhelésre sem, ezért van ezeknek (már amelyiknek) kisebb szórása, azaz szorosabb a csatolás a primer és a szekunder között. Meg kell nézni a manapság készülő bóvlikat, ahol is a szekunder ugyanúgy mellé van tekerve a primernek és nem rá, hogy mit lehet vele kezdeni (semmit) és akkor jönnek a kérdések, hogy mennyi kondit tegyek rá, meg mit csináljak vele (cseréld ki) hogy lehessen használni.

Mit jelent hogy jelgörbe.?

Leírták már párszor neked, hogy a CO trafó lényege, hogy ne essen a feszültség jelentősen az ívfogás pillanatában, a bevont elektródás lényege, pedig, hogy jelentősen essen, ezért a kettő teljesen ellentétes konstrukció, a lényeges feszültségeltérés ellenére is. Ha nem hiszed legegyszerűbb, ha kipróbálod....

Nem jelgörbe,hanem jelleggörbe. A trafó olyan tulajdonsága, amivel jellemezni lehet a terhelőáram és a trafó szekunder feszültségváltozása közti összefüggést. Ezt az összefüggést elsősorban a trafó szórása határozza meg. A szórás lényege,hogy a primer tekercs által előállított mágneses erővonalakból mennyi vesz részt a szekunder tekercs gerjesztésében, és mennyi szóródik ki a vasmagból úgy,hogy ezt a kiszóródást a szekunder tekercsben folyó áram nagysága okozza. Ennél egyszerűbben nem tudom leírni. Ezt a szórást sokféleképpen el lehet érni, pl. a vasmag alakjával, tekercsek elrendezésével,légréses lemezeléssel stb. Csökkenteni viszont csak gondos tervezéssel és minél szorosabb mágneses csatolással lehet, aminek egyik módja pl. a primer és szekunder tekercsek egymásra tekerése, mint ahogy erre Gee Lee is utalt.

Nem nálad van a hiba

Kedves Kolléga!

A nem baj, ha nem érted, vagy nem értesz hozzá! De még az alapokat se fogod fel, sokadjára se, ez sem baj, csak ne akarj építeni!!
Tedd meg nekünk azt a szívességet, hogy elmész pénzt keresni, és veszel egyet...
Hidd el az építés neked nem fog menni!

Üdv
van egy Trakis kompakt 200 co gépem aminek a főtrafó egyik oszlopa lefüstölt.
Szoktam tekercselni de itt az a probléma,hogy nem tudtam visszaszámolni a menetszámokat mert a 2 belső megcsapolás menetei úgy szétégtek,hogy lehetetlen volt megszámolni.
annyi sikerült,hogy a 2 belső összesen kb 250 menet.
Ha esetleg tud valaki ehhez a géphez valami dokumentumot vagy valami megoldást az nagy segítség lenne.
Köszönöm

Errő lenne szó.

A képből nem nagyon látni, de ha mindkét oszlopon egyforma tekercselés van, akkor a jó oldal oszlopára rátekersz mondjuk 10-20 menetet vékony huzalból, valamelyik tekercsét meghajtod egy 9V-os trafóval, végig méred az összes tekercs feszültségét és abból vissza tudod számolni minden tekercs menetszámát. Ha a hibás oldal szakadt az nem gond, de ha zárlatos akkor azt előtte le kell bontani mert belekavar a mérésbe.

Nem egyformán van tekerve.
Már lebontottam de nem lehetett visszaszámolni úgy szétégett a 2 belső fokozat.

A rossz oldal.

A jó oldal.

Első 2 kép jó oldal.
És ez égett le.

A bekötése.

A képek alapján valami olyat sikerült kikövetkeztetnem, hogy akkor van összesen 4 oszlop, ezeken van elosztva a primer és a szekunder úgy, hogy egy egy cséve 3 részre van osztva, a cséve közepén van a primer a szélén meg a szekunder, és a 4 cséve tekercselése nem egyforma.
Ha mindenféle jegyzetelés nélkül bontottad le a csévét az nem volt jó ötlet, mert függetlenül attól hogy mennyire volt összeégve azért ki lehetett volna következtetni a menetszámokat. A huzal átmérője adott, az is adott hogy abból mennyi menet fér bele a cséve ablakába egy sorba, az meg látszik a szétbontáskor hogy hány sor van egymáson.
Azt se igazán értem, hogy a szekundert minek kellett lebontani, az teljesen értelmetlen volt, ha csak nem volt az is összeégve. Nem nagyon látok szigetelést sem a sorok között, márpedig ha nincs akkor annak ilyen végeredménye lesz, és csak idők meg igénybevétel kérdése hogy mikor.
Az is sokat segített volna, hogy ha amíg működött megmérted volna a szekunder feszültséget az egyes fokozatokban, ez általában azoknál a trafóknál amikkel dolgom volt úgy szokott alakulni, hogy van a szekunder, ami attól függően hogy mennyi van sorba kapcsolva a primer tekercsekből 15-32V-ot ad mondjuk 6 fokozatban.
Nem tudom van-e értelme egyáltalán ezt így újra tekercselni, mert igazából az egészet kellene, és akkor azt én már nem így csinálnám hanem teljesen máshogy, de amilyen rézárak vannak manapság annyiból lehet hogy veszel egy másik gépet vagy egy kész trafót.

A primer felett keresztben átmegy a szekunder,azért bontottam le.
1mm- a huzal amivel tekerve volt,a 2 alsó ami szétégett kb 250 menet.ezen volt 30 menet,ami nem volt bekötve,ezen pedig a külső,ami 1,30-assal volt tekerve.

Igazából egy rajz kellene

Erről nem hiszem hogy találni fogsz rajzot, azt magadnak tudtad volna csak megcsinálni még a szétbontás előtt, mert így utólag már arra sincs esély.

Nem tudom hogyan bírtam volna szétbontás előtt kimérni,mert vagy 15 menet szétégett,,egybeolvadt.
Ha a jó oszlopokat kimérném ki lehetne következtetni ennek a menetszámát?

Már leírtam tegnap. Nem úgy kellett volna lebontani hogy nekiesel, hanem papír, ceruza, tolómérő, számológép. És akkor megvan hogy hány menet van egy sorban, hány sor van egymáson, meg kb. hol vannak a kivezetések, 2-3 menet tévedés itt lényegtelen.
A jó oszlopokat hiába méred ha nem ugyanúgy vannak tekerve mint amit lebontottál. Igazából ezt élőben kellett volna látni, még a szétbontás előtt, akkor lehetne rá bármit mondani, de így a távolból félig szétbontva én sem tudok rá mit mondani.
Egy trafónál én mindig szoktam készíteni papírra egy rajzot, amin látszik az elektromos bekötés, oda van írva minden tekercs mellé ha a menetszám nem is de legalább a feszültség értékek. De ezt ugye addig lehet megcsinálni amíg a trafó működik. Összeégés után is lehet csak jóval macerásabb, de így nem lehet hogy azt sem tudni hogy honnan és mennyi huzal lett lebontva, meg hogy azon hol voltak a kivezetések.
Könnyű így utólag mondani, de ezeknél érdemes előre is gondolkodni, épp azért hogy elkerüld az ilyen helyzeteket.

Mindent leírtam,megmértem,megszámoltam.
az automatát abban a pillanatban leverte ahogy a gombot megnyomtam.
kölső: menetszám 225, 1,30-as huzal
következő: menetszám 30 1.00-es huzal....ez nem volt sehova bekötve
következő: letekertem kb 70 menetet és egy nagy 200 ft-os nagyságú összeégés /hiányoztak darabok/
ez az összeégés a megcsapolás kimeneténél volt.
Letekertem a többit,összeadtam KB 263 menet az utolsó 2

Pár leégettet már megcsináltam de ez feladta leckét.
Egy ilyennek hogyan lehet megmérni a feszültségét?
Ha van rá megoldás szívesen meghallgatom,mindig szeretek tanulni.

Mellékelve. Gyárilag többször fel volt a cserélve a polaritás, olyankor nem hegeszt jól.

Ez jó. Köszönöm.
Még keresem a menetszámot.

Szia! Ha alaposan visszaolvasol, a 114. lappal kezdődően vannak bejegyzések egy hasonló gép felújításról. Egy villanyszerelő részlegesen áttekercselte, és teljesen felújította. Ha sikerül felvenned vele a kapcsolatot, lehet tud segíteni. Egy próbát megér. Üdv

Köszönöm.
Megpróbálom,de az 250 Amper-os.

Sziasztok
Olvasgatom az újdonságokat hegesztés technikában, és megfogott a pulzáló mig hegesztési technológia, nem tűnik vészesnek a kivitelezése, de azért kérdezném valaki foglalkozott e már vele?
Találtam hullámformákat, de ahogy nézem egy viszonylag alacsony pár kHz -es pwm kitöltését változtatják ezzel elérve a kívánt áram alakot...

Próbálkozott már ilyesmivel valaki háztájiban, persze tudom lehet venni ilyen gépeket...

Előre is kösz!

Ez az újdonság a 70 es évek óta létezik hanem előbb.

Üdv !
Én bontottam egy ilyen hegesztőt. A sok kivezetéses trafója megvan, a másiknak fele.

Most látom. Ezt bontottam de fele megvan , lehet hogy a menetszámok is !
Holnap elküldőm ami infóm van róla.
A rajz szerint a két oszlop egyforma.

hát nekem most újdonság, mivel most olvastam róla, főleg inverteres trafók kapcsán, és mikrokontrolleres vezérléssel.
De biztos megoldották a 70 es években is, analóg módszerrel, szívesen látnék ilyen kapcsrajzot is .
Biztos neked van, ha ennyire képben vagy, előre is köszi!