Ha a vízben vagyok, körülvesz, akkor a mellettem levő molekulák ugyanakkora ellenállásúak, mint az, ami a medence fala és köztem van.
Ezert:
-ha jó vezető van mellettem (a rajzon alattam-felettem), akkor ugyanolyan jó vezető a medence faláig is. Rajtam nemigen keletkezik potenciálkülönbség (feszültség), hiszen ekkor minden rézsem azonos a víz feszültségével.
-ha vezető, de nálam rosszabb vezető, akkor is csak abban az arányban keletkezhet rajtam, ha a körülöttem lévők nagyon sokkal nagyobb ellenállások, mint a tőlem a medence faláig menők.
Ezt a sósűrűséget (inkább sóhiányt) nehezen tudom elképzelni úgy, hogy közvetlenül mellettem sóhiányos (tehát nagy ellenállású rossz vezető), de tőlem a medence faláig hirtelen mégis sókban gazdagabb, tehát kis ellenállású jó vezetővé válik, hogy rajtam mégiscsak tudjon feszültséget ejteni.

Hiába cifrázod, a vízen belül jelentős potenciál különbségek alakulnak ki, belépési pont, kilépési pont, kémia stb. A tested meg relatíve nagy kiterjedésű és ez is abba az irányba hat, hogy jelentős feszültség különbségek alakuljanak ki távolabbi testrészeid között. Így (többszörös) vegyes kapcsolásba keveredsz a vízzel, ezután jön, hogy mi lesz ennek az élettani hatása. Ez egyénenként változó, de nehéz jól kijönni belőle. Mert előbb-utóbb ki szeretnél kecmeregni és akkor tuti meg kell fognod valamit...

Jó, nem cifrázom, valójában csak játék, gondolkodásra késztetés volt.
Egész egyszerűen: ha belemerülünk a vízbe, minden egyes vízrészecskévdl azonos potenciálon vagyunk, bármely részünk a vele közvetlen érintkező tészevskével. Híába lépne be valahogyan a fülünk hegyénél, ha a lábujjunk is pontosan azonos potenciálon van a lábujjunk hegyénél levő vízzel. Az áram pedig következetesebb az embernél: ő mindig csak a kisebb potenciál felé lép.
Épp az ellenkezőjével élnek (némelyek halnak) egy bizonyos szerszámnál: ott egyjól szigetelő közegben ül a delikvans, míg a végeire vezetőket kapcsolnak, földet is és fázist is. Na, ott van áramütés.

Képzelj el egy 2,3m hosszú kádat. Tökéletesen szigetlet kádat! (kapacitív átvezetés sem lehet!)
A kád egyik végén lógasd bele a 230V fázist! Mekkora feszültséget fogsz mérni a kád bármely pontján? 230V-ot!
Most a kád egyik felébe lógass bele egy földelt drótot, a másik végébe a fázist! Milyen feszültségeket fogsz mérni? A fázistól távolodva 10cm-enként 10V-al csökkenő feszültséget.
Na most akkor a kádban egymástól 1,8m-re lévő pontok között mekkora feszültségkülönbséget mérsz? 180V-ot! Tehát ha egy emberke fekszik ott a vízben akkor a feje bubja és a talpa között 180V lesz! És abba a 180V-ba az emberi test is bekapcsolódik párhuzamosan!
Tehát ha tökéletesen szigetelt a medence akkor nyugodtan benn tartózkodhatsz, de ha valahol van egy kis átvezetés akkor nem! Márpedig átvezetés az biztos lesz!

Érdekes.
Tanítják is.
Tudom, gumival biztonságosabb, de akkor is...

A helyzetet kismértékben tovább bonyolítja, hogy váltakozó áramról/feszültségről van szó, és a nagy kiterjedésű testeknek jelentős kapacitása van. Emiatt akkor is folyhat áram a fázis és a medence vize között, ha a medence nincs leföldelve - mert kapacitása akkor is van. Ha pedig áram folyik akkor potenciálkülönbségek is lesznek. Ha elég hosszú a medence akkor már lehet némi induktivitása is... tehát egy összetett RLC áramkörünk lesz.

Igen, ezért is írtam, hogy
Na jó! Azt akartam írni hogy: Tökéletesen szigetelt! kádat! (kapacitív átvezetés sem lehet!)

Nem kapacitív átvezetésről írtam. Minden szabadon álló vezető testnek (is) van saját kapacitása, akkor is ha tökéletes szigetelő anyag veszi körül (pl. vákumban lebeg). Ez a saját kapacitás kb. a felülettel arányos. Egy medence már biztos, hogy nF-os tartományba esik, azaz 230V/50Hz-en akár mA-es tartományba eső áram folyhat.

A magasfeszültségű vezetékekre ugyanezért nem tudnak rászállni a madarak, mert egy bizonyos feszültségszint felett már rájuk is veszélyes.

Ok! Igazad van!

A kérdező szempontjából azért ez már túl tudományos megközelítés!

Szerintem itt mész el a málnásba. A medencevíz ellenállása nem nulla - és így lesz (elméleti) potenciálkülönbség.

Na most akkor megráz az áram, vagy nem ráz meg az áram?
Három méter közel kör alakú gumi(-nak mondott) medence, 70 centi magasságig töltve. A víz térfogata döntött csonka kúp alakú, a szögeket nem mértem meg
Ja, és a felső peremén egy levegővel töltött abroncs van. A bevezetett feszültség ~230V jófajta hazai 50Hz-es.
Az eddigiek úgy látom berúgták a fantáziát sokunknál, az jön le, hogy konszenzus van a "nem ráz meg" és a "azért ne próbáljuk ki" vélemények mellett.

Megrázhat attól függően, mennyire vagy szerencsés vagy szerencsétlen.

Attól függ hogy ...
Na innentől kezdve úgy kell venni, hogy megráz!
Ha nem, akkor mázlista vagy!

Amúgy meg ki az az őrült aki villanyt akar vezetni a medencébe???

- Víz alatt is lehet villannyal hegeszteni.
- 400 kV-os fázisvezetőt is meg lehet fogni.
Egyik sem "ráz meg".
De nem otthon, és oktatás nélkül kell elkezdeni a szakmát.
A bánatnak teszek fel/linkelek nektek anyagokat, ha el sem olvassátok.

Nana! Én néztem!

Szerintem senki. Onnan indult a dolog, hogy a keringető szivattyúk kellenek a medencékhez. Van hogy a medenceporszívó is arra van rákötve. Van hogy emberünk belemegy porszívózni. És minden medece célú szivattyú user manuáljában benne van, hogy ne menj a vízbe amikor működik, illetve legyen áramtalanítva ha belemész.
Nyilván ez egy önvédelem a gyártó részéről, hogy ha baj történne, akkor "ő szólt". Ezért akartam körbe járni, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie a "bajhoz", már eltekintve a nyilvánvaló esetektől, mint mezitlábbal tapodjuk a földet/radiátort stb-t. Abban ahogy látom egyetértés van hogy elvileg nem kellene megráznia, de azért mindenkiben ott a kisördög, hogy nem kellene ezzel kísérletezni

Nem jól látod. Éppen azt ecseteljük, hogy szerencsefaktor kérdése megráz/nem ráz meg kérdés. Elvileg és gyakorlatilag is megrázhat.

A keringető szivattyút le kell földeni, és kell eléje FI relé. Innentől kezdve a szivattyú felől nem kerülhet fázis a medencébe!

És szerintem abban sincs egyetértés hogy elvileg nem fog megrázni ... nagyon sok feltételnek stimmelnie kell, hogy ne rázzon meg!

Ott látok még gondot, hogy a közemberek nem tudják, mi a különbség a rázás és csípés között.
Szerintem a rázás akkor lép fel, ha egy komolyabb erősségű áram folyik át a testen, csípést meg okozhat egy elektrosztatikus feltöltődés rövid idejű kisülése egy műszálas ruhadarab miatt. Kivételes esetben (pészméker) a csípés kis áramerőssége is okozhat gondot.

Van vassal árnyékolt kábel?

Van.

mi a neve és milyen, és hol?

Tessék parancsolni.

Fekete, büdös és ragad, merthogy külső része tipikusan "itatott, bitumenes szálas anyag
(juta)".

Földben elásva, mert boltban mostanság nem igazán kapható.

Van!
De:
- Milyen célra?
- Földbe, védőcsőbe, kábel tálcára stb ... ?
- Hány eres, mekkora keresztmetszet, mekkora feszültség?
- belső ér anyaga réz, alu?
...

Vonalszintű hangra, jack-re.

Az acélárnyékolásnak mechanikai védelem volt a feladata, mint az öntöttvas malacnak.

Akkor az acélpáncél kábeleket nem ajánlom!

Koax kábelt láttam olyant, aminek az árnyékolása vas szövetből volt.

Sziasztok!
Autó rádiónál miért van az, hogy a gyújtás ráadásától elkezd sisteregni a rádió?
Mi okozza ezt, és mit lehet csinálni vele?
Ha jár a motor, akkor is olyan, mint ha gyenge lenne az antenna.

Elképzelhetően a gyújtászavar ráül a tápfeszültség vezetékre azt hallod...
Meg lehet próbálni egy külön kábelt behúzni a rádióhoz, minden zavarforrástól lehető leg messzebbi útvonalon húzva. Ez nem biztos, hogy 100% -os megoldás, de lehet hoz javulást.
Esetleg meg lehet próbálni még autórádió táp zavarszűrő beillesztését közvetlenül a rádió elé.
Hogy mennyire hatásos nem tudom, még nem használtam.
Van többféle árkategóriában is, én csak az első találatot ragadtam ki...

Pontosabb diagnózist a hifisták tudnának mondani autótípus és multimédia típus ismeretében...