Ne akarjál kapcsolási rajzot, mert nem mennél vele semmire. Egyébként az impulzushegesztés technika gyakorlati elterjedése inkább a '80-as évek eleje-közepe. Amikor már megfelelő áron elérhető volt sokféle integrált áramkör és a gyakorlati megvalósításhoz a szakember gárda is kikerült az egyetemek padjaiból.
Az első ilyen gépek még bipoláris teljesítmény fokozattal készültek, komoly meghajtó fokozattal. A szabályzó és PWM fokozat 30-40 integrált áramkörrel egy nagy méretű kétoldalas nyákra építve készült. A Fronius első invertereinél az impulzus fokozatot és a funkció kiválasztást még egy külön egységben a géppel és előtolóval kábellel összekötve alakították ki. ezen lehetett beállítani az impulzus frekvenciát, előtolást, huzalfajtát és átmérőt, védőgáz fajtáját stb. Ebben EPROM-ba írva tárolták a különféle hegesztési programokat amelyeket a gyárban írtak bele. Ez volt a régi analóg megoldás. Az újabb,korszerűnek számító twinpuls eljárást már csak CPU-k segítségével lehet megcsinálni, ilyen megvalósításába egyszerű halandó csak akkor kezdjen, ha végtelen sok szabadideje van, és kellően fel van vértezve a hegesztéstechnológia rejtelmeinek ismeretével. Persze az se árt, ha rendelkezik némi elektronikai ismerettel. Persze létezik "fapadosabb" megoldás is, tirisztoros egyenirányítóval, hagyományos trafós gépekhez, de ezek közel sem hoznak olyan eredményt mint az elektronikus gépek impulzusszabályozása.

Inverterest könnyedén meg lehet csinálni!

Leginkább probléma hogy alig találok róla valamit, normális ábrákat leírásokat sem, nem hogy gépek rajzait, tulajdonképen a kisfeszültségű oldal érdekelne első sorban, meg egy két freki menet...

És egyenlőre még az általad leírtak nem tántorítanak el az elképzeléstől hogy megvalósítsam, egyenlőre nem olyan tudással rendelkező gépben gondolkozom mint a többmillás cuccok, egyértelmű... Hegesztő mérnök még nem vagyok Annyival azért tisztában vagyok hogy mint hegesztés is óriási ismeret anyag, és mellesleg nagyon érdekes!

Na de ha netán véletlen, van ilyen kapcsrajz jöhet!

Hát azért annyira nem, magát az invertert amit itt általában tárgyalva van, azt tényleg, de a végére kicsit más kellene, emeltebb fesz első körben, valami 50V környéke. Egy fet vagy igbt csomag, ami elbír 300-400A-t, valami ami szépen előállítja neki az egyen feszt, na meg utána ami kapcsolgatja ezt és persze megcsinálja a hullámformát pwm kitöltésből....

Szóval annyira azért nem egyszerű, ahogy azt mpisti is írta...

Az inverteres gépeknél -DC gépekről beszélek-jellemzően a primer körben oldják meg az impulzusmodulációt. Egy sima impulzusgenerátorhoz képest annyi a eltérés,hogy az impulzuscsomag a PWM vezérlőhöz van szinkronizálva. Régen gyártott a Rehm és az ESS is olyan trafós gépet, ahol a szekunder egyenirányító után volt egy nagy teljesítményű chopper. A Rehm-nél egy csomó párhuzamosan kapcsolt kommersz FET, az ESS-nél egy bazi nagy FET olyan kialakítással hogy mindkét oldalon hűteni lehetett, -olyan volt mint a tárcsatirisztorok- ezek végezték a teljesítmény szabályozást normál és impulzus hegesztésnél is. Az ESS-nél teljesen analóg módon volt megoldva minden paraméter beállítása, ha valamelyik vicces kedvű dolgozó egy kicsit belepiszkált a trimmereknél, nem volt egyszerű az újbóli beállítás.
A Rehm-nél komoly pufferbank volt a 3 fázisú egyenirányító és a chopper között, az ESS-nél nem láttam kondikat, viszont a kimeneti fojtója az eléggé méretes darab volt. Ha jól emlékszem a gép típusa GLC 403 PA-TS, de ebben nem vagyok teljesen biztos, mert vagy 25 éve volt vele dolgom. A mai AC/DC gépeknél -nem bóvli kategóriára gondolok- a teljesítményszabályozás a primer oldalon, a hullámforma és impulzusfrekvencia beállítása a szekunder oldalon történik, tehát az impulzus csúcs és völgyáramának értékeit a primer oldalon szabályozzák. Ezeknek a szinkronizálása már csak mikrovezérlőkkel lehetséges, ezekben a gépekben már egynél több mikrovezérlő dolgozik.

Semmivel sem több ez, minthogy modulálják a kívánt hegesztő áramot!!
Potis áram beállítású gépnél ha TE elég gyorsan tudnád tekergetni a potit, meg is lennél
Semmi extra sincs a szekunder körben, a szabályzást még a primér körben megoldják!
Avim van ilyen eladó... mivel vettem AC avit... na annak van a szekunder körében is egy tonna tranyó!!

Mpistinek:

Nem feltétlen kell mikroproc, egy raklapnyi kommersz digitális és ananlóg ic is megteszi, kis avi-mnak is majd egy A4 lapnyi a nyákja, plusz a kiegészítő panelek. Hiszen a program is csak logikai kapcsolatot ír le...

Az AC avimba sincs proci, cserébe még nagyobb a vezérlő panel!!

Tudom, most az jön, hogy nekem gagyi gépeim vannak...

Hát azért van ott extra ha akkora panel kell hozzá, különben tényleg elég lenne csak a poti

Primer kör már adott, a szekunder is részben, egyen áram is van, már csak a többit kell kivarázsolni, de akkor még kotrok addig meg legalább a kapcsoló részt megoldom , utána jöhet a "potitekergető " program egy arduba pl, és meglátjuk mi lesz, csak előtte legalább egy alap kapcsolást jó lett volna látni ....

Potival beállítsz egy áram értéket, pulse amp potival egy másik áramot, meg a frekit egy harmadikkal, kitöltést a negyedikkel. Aztán ezt a két áramerősség beállítást váltogatja, az utolsó két potival beállított ütemben! Ennyi! Nem egy rocketscience...

Szó sincs arról, hogy a gépeid gagyik lennének. Ha neked az igényeidnek megfelel, akkor felesleges milliós gépre költeni. Tisztában vagyok vele hogy a proci csak egy vagon digitális áramkört helyettesít, de azért egyszerűbb programozással logikát kialakítani,mint huzalozással utólag módosítani,ha valami pont nem úgy megy mint kellene. Láttam már ilyet neves gyártó régebbi gépében,ahol vezetősáv átvágásokkal és póthuzalokkal oldották meg a problémát, és ezt nem csak egy gépben,hanem egész szériában. A komolyabb gépekben is eléggé méretes a nyák, -annak ellenére hogy 1-2 CPU lakik a nyákon- cserébe viszont egy csomó egyéb alkatrésznek is marad hely. Így lesz a pár ezer Ft-os nyákból milliós tétel,ha cserélni kell. a potis hasonlat logikailag igaz, de a gyakorlatban azért ez kissé másként néz ki.A potis hasonlatnak tökéletesen megfelel régi tirisztoros impulzushegesztő,sőt az olcsóbb analóg gépek szabályozása is, de azoknál a gépeknél ahol folyamatosan figyelik az ívparamétereket,ahol nem csak az íváramot állítják hanem a varratszélesség és mélység paraméterei is beállíthatók,azt nehéz lenne pár db IC-vel kivitelezni. Persze a MIG/MAG és TIG eljárás más-más szabályozási paramétereket kíván,egy multigépnél sokkal egyszerűbb ezt beírni egy prociba,és az teszi a dolgát. Normális áramköri kialakítás mellett sokkal kisebb eséllyel lesz proci hiba mint bármilyen más elektronikus alkatrész meghibásodás, és ez nem egy utolsó szempont.A szinkronizálás pedig egy modern gépnél létkérdés, mivel az íváram alakja nem egyszerű négyszög, hanem egy impulzuson belül több értéket is felvehet a leolvadástól függően. Ez természetesen a MIG/MAG eljárásra igaz, a TIG eljárásnál az áram alakja és AC eljárásnál a polaritás szimmetria az, ami meghatározza a varrat minőségét az elektronika oldaláról, de az emberi tényező sem elhanyagolható. A gyártók szemszögéből a fejlesztés mindinkább abba az irányba tolódik el,hogy minél kevesebb legyen a varrat minőségében az emberi tényező.

Üdv !
várom az infókat.

Üdv a Tagoknak.
Korábban ritam hogy van egy Tip tronik profi mig 140 co gépem ami menetzárlatos volt és melette van egy Hetra 130 u pálcás hegesztőm ami fokozat kapcsolós.
Nos az van hogy itt az oldalon kérdezgettem mint kezdő hobbis és egy bizonos Thunder csoport tag finoman kijelentette hogy ugy sem tudom megcsinálni a heggesztőt mert más a jeleggörbéje a két hegesztőnek ami igaz is.
Ezt köszönöm.
De üdenem a felhasználónak hogy igen sikerűlt megcsinálnom a hegesztőt a Hetra Trafóbol.és patikán működik.És a bekapcsolási idő is több mint a gyárinak.
Ui: ne itélkezzünk mások felett mert leheg hogy te patikán vágod az elektronikát de én megcsináltam a lehetetlen amire mások azt mondták hogy nem lehet.
De meglehet csak időt és érdeklődést na meg rendeteget kell olvasni.
Üdv nektek

Szevasz!

Nem én mondtam hogy más a jelleggörbéje hanem mex kolléga:


Az itt előadott "tudásod" alapján mindenkinek kétségei voltak, és ez független a trafó jelleggörbéktől! De amit látunk az egy monitor!

Én örülök annak, hogy elégedett vagy a munkáddal! Annak még inkább, hogy sikerült megcsinálnod a "lehetetlent"! Igaz mi nem fogjuk megtudni, de nem is akarjuk ellenőrizni, hogy mennyire lett az valóban "jó"...
..de mivel nekem is volt ilyen "vackom" el tudom képzelni, hogy bármilyen jelleggörbéjű, de értelmes teljesítményű trafóval jobban muzsikál, mit az eredetivel.

Üdv!

Fluxcore (tehát gáz nélküli) hegesztő és CO2 hegesztő között milyen különbségek vannak van erről valami információ? Az érdekelne, hogy egy gyárilag fluxcore MIG hegesztő gázosítható e?
Mert ugye nem nagy kunszt, betenni egy mágnesszelepet, meg egy késleltetőt az előtolásnak,
hogy a gáz jöjjön előbb a pisztolygomb megnyomására, és az előtolás x idő múlva induljon.
És ha jól tudom, még polaritást kell cserélni. Más valami szerintetek?

A töltött (fluxcore) huzalnak nem kell egyenáram, és ezért a gyártók ki is hagyják a gépekből az egyenirányítót. Tehát ha egy ilyen gépet akarsz átalakítani,az költséges kaland. Inkább építs egy újat,ha már vásárolni nem akarsz.

A porbelesnél ugye nem tömör a huzal hanem egy "cső", jóval kisebb keresztmetszettel, így az áramforrás is ahhoz van kitalálva ("méretezve"). Lehet persze alakítgatni csak nem sok értelme van, mert kb. mindent kicserélsz mire kész lesz. A mechanika (kábel, tolómotor) sem biztos hogy ugyanolyan.
Én a sajátomat a nulláról csináltam és utólag nézve is így volt a legjobb. Volt vagy 8db olyan 3 oszlopos trafóm amire meg lehet egy normális trafót csinálni, árultam is az apróban jelképes összegért, senkinek nem kellett, inkább mindenki mókolgatta a mikrosütő trafó méretű kis trafócskákat. Mondjuk a súlya miatt nem egy mezei posta költség, meg már nincsenek is meg.

Nos erre nem is gondoltam... Akkor lényeg, hogy mindenképp inverteres kell egyenárammal.
Mert ezek szerint akkor trafós váltóáramú is létezik.

Az áramerősség az egyértelmű a fluxosnál is, meg a CO-nál is. Tehát 140A vagy 200A az látszik.
(Most mindegy mennyi, csak példa volt.) Kérdés, vajon feszültségszint különbség van e...

Egyébként vásárlás is szóba jöhet, de nem nagyon akarnék 100EFt -t rákölteni.
Most amit kinéztem: CO2 hegesztő még jó is volna, de szerintem nem az a gép van a képen,
ami a címben szerepel, mert gyanúsan olcsóbb, mint egy másik linken.

Mert ugyanezzel a képpel van egy másik link is: másik CO2 hegesztő de ez máris 30EFt -all drágább.
Itt ugyan a címben szereplő típus is megegyezik a képen látható géppel.
És attól félek, hogy az első gép nem CO2 hanem csak fluxos...
Igazából a "GranDepo" név alatt nem is találtam gépet, de az ES013-at már a google is dobja.
Küldtem üzit ugyan, de válasz még nem jött, hogy most csak elírás, vagy nem egyezik a két gép.

De ha tudtok javasolni 65EFt környékén gyárit, azt is megnézném...

Nem akarlak elszomorítani, de nekem az a tapasztalatom, hogy 65 ezerért (jól)használható gépet nem adnak, még használtban sem... Próbáld megkérdezni Phile fórumtársat, ő szervizeli a gépeket, és biztos tud épkézlábabb tanácsot is adni.

Talán még az is szempont, hogy egy szabvány 5kg-os dob ráférjen a kacatra(amit linkeltél szerintem arra nem fér rá).

Szerintem pedig ugyanaz a két gép, csak az egyik túl sokat kér érte, de a másik árat se adnám meg érte, mert nem ér annyit.
A kezdeti próbálkozások, betanulás után mindig csak bajod lenne vele. Nagyon rövid a munkakábel. Mekkora guriga huzal fér bele? 1,5 kg? Ha meg fel akarnád fejleszteni, máris többe kerülne, mint a magasabb ár.

Elképzelhető, hogy igazad van. De mégis mitől függ, hogy egy gép jó e, vagy nem jó?
Valóban csak az ár alapján dönthető ez el?

Az 5kg -s dob inkább azoknak elsődleges szempont, akik naponta használják.
Nálam ez másodlagos, mivel csak hobbira kell(ene).
(Ja persze, tudom, arra meg elég az MMA is, vagy legfeljebb a fluxos, nem kell oda CO.)

Nem csak az ár alapján. A linkelt gépre 1-1,5kg-os dob megy fel így szemre, amit nem tudom gyártanak e védőgázoshoz 1kg-ost. Porbeles huzalt gyártanak, de az drága . Sok bóvli vacakot adnak hozzá(kalapács, pajzs, stb.), de leírást én nem találtam a bekapcsolási időről egyebekről.

Drága? Mihez képest. Gáz nem kell hozzá, tehát azt spórolja az ember ha fluxos madzagot használ.
Persze nem az átlagember barkácsáruházban kell keresni, és akkor van az olcsóbban is.

De nyilván nem azért akarok CO-t venni, hogy fluxossal toljam.
Van 1kg sima gázhoz is, csak keresni kell.

A munkaciklus meg elvileg 60%.

Akkor vedd meg, ha jónak látod

Igen, írva az látszik, ha meg ráteszed a lakatfogót akkor meg 60-70A látszik.

Jónak attól lesz egy Co jó, ha van benne egy combos strapabíró trafó és egy ugyanilyen jó mechanika, csak hát pont ezek nem szoktak az olcsó gépben benne lenni. Az összes többi részletkérdés.
Ez a gáz dolog meg olyan, hogy 5000Ft-ért vettem teljesen új 5 kilós Co tűzoltó palackot ami nekem évek óta megvan mivel éves szinten csak néhányszor használom a masinát. Ha meg sűrűn használnám akkor vettem volna hármat, amikor kiürül akkor meg visszavittem volna cserére.

Vegyük sorba:
-a váltóáramú porbeles kb 50A árammal megy, a trafó is erre van kitalálva, kb. 15% bekapcsolási idővel.
-a 1,5 kg-os dob porbeles, az ára lényegesen több mint az 5 kg-os normál 0,6mm-es huzal ára.
-ha nem akarsz 100 ezer Ft-ot adni egy használható gépért, akkor miért akarsz fogyóelektródás hegesztést csinálni? Vegyél egy 20 ezer forintos MMA invertert és már dolgozhatsz is bevonatossal, még védőgázra sem kell költeni.
-a gépvásárlás mindig úgy indul,hogy csak néha használom, barkácsolni kell, aztán a barkácsoláshoz hozzá fog tartozni az 0,5 mm-es lemeztől a vasúti sínig minden. A delikvens pedig meg AKARJA hegeszteni olyan minőségben, mintha egy twinpuls REHM gépe lenne, pedig az ipari hulladék amit aprópénzért vásárolt, igazából csak nehezéknek való . Ezek lehet hogy erősnek tűnő szavak, de tapasztalatból tudom hogy ez a valóság. Ilyen alacsony árkategóriában nincs olyan gép, ami mindenre jó. Vagy vékony lemez, max 1,5-2 mm-ig, ez elérhető 100 ezer Ft-ig, elfogadható minőségi mutatókkal. Vagy komolyabb gép használtan, ami alkalmas vékony és vastagabb anyagokhoz is, de ez már inkább 300 ezertől fölfelé.

Hol lehet annyiért vásárolni? Én sajnos 30-40 ezerért láttam mindenütt 5kg-os CO2 tűzoltó palackot, ezért 10kg-os biogont vettem anno, bár állítólag a Linde cirkuszol a cserével, hogy nem lehet saját palack ezentúl, csak bérelt. Elég rossz lenne, ha bérleti díjat kéne fizetnem arra amit már megvettem egyszer, főleg, hogy nekem 5 évig elég 10kg gáz...

Boltban biztos nem lehet, én sem ott vettem, hanem volt ismerős aki ezzel foglalkozó cégnél dolgozott. Mondjuk most már lehet hogy én is bajban leszek mert szerintem már nyugdíjas, szóval már nem fog működni ez az opció.