Ebben az esetben tévedsz. Mert a 2 svájci mozdonyban nem volt semmi átalakitva csak az elektromos fütötest lett extrán beszerelve a kazánba meg egy elektromos vizpumpa a viz keringetésére. A tüzhely megmaradt, azaz valoban lehetett szénnel is vizet melegiteni. Azaz ténylegesen hibrid konstrukciorol volt szo.
Az egyik meg is maradt a mai napig és még mindig müködöképes állapotban van, igaz már csak szénnel füthetö, az elektromos berendezéseket kiszerelték.

Részben igazad van, részben nincs...
Mert csak gőzmeghajtású, a különbség az, hogy mivel állítják elő a gőzt. Nincs benne villanymotor, mint általában a hibrid meghajtásúakban.

Sok hibridauto, meg vonat is hasonlo modon van felépitve. A kereket villanymotor hajtja, ami vagy az akkubol kapja a villanyt ( energia) vagy a benzinmotorra szerelt generátorbol.
A mozdonykánál is ugyanez a helyzet, a gözgép ( a motor) mindig gözt kap ( energia) csak ezt egyszer elektromos energiával máskor szénnel állitják elö.

A cikkben:
Kiemelés tőlem...
Vagyis az általad említett megoldás, miszerint a kocsit csak a villanymotor tudja meghajtani, nem hibrid meghajtás, hanem tisztán elektromos.
A hibrid autóknál (ahogyan a cikk is említi) a benzin(dízel)motor is és a villanymotor is meg tudja hajtani a kocsit, a másik motortól függetlenül. Vagyis teljesen lemerült akku esetén megy a belsőégésű motorral, üzemanyag hiányában pedig megy akkuról.
A mozdony hiába kap szenet és/vagy áramot, ha nincs benne víz, amiből gőzt lehet fejleszteni, akkor nem tud elindulni. A mozdony egy gőzmozdony, a motorja gőzmeghajtású. Nincs benne másik motor -> tehát nem hibrid!

Na jo akkor némi alap a gözmodonytechnikábol.
Viz nélkül egy gözmozdony veszélyes berendezés, mert felrobban. A viz nem energiahordozo, csupán egy, akár katalizátornak is nevezhetö valami , amit gözzé lehet alakitani. Az energiatovábbito tehát a göz ( az áramnak a megfelelöje), amit két másik energiahordozo segitségével lehet elöállitani, azaz szénböl vagy felsövezetékben levö áramból.
Azaz a hibrid technologia definicioja teljesen ki van meritve, mert két egymástol független energiaforrásbol lehet a mozdonyt mozgatni ( minden másodlagos ebböl a szempontbol). Legfeljebb azon lehetne vitatkozni, hol huzod meg a technologiai határokat, hogyan nyerik ki az energiahordozokbol a mozgási energiát.

Ismét csak az előző hozzászólásomban idézet cikkre hivatkozok, de most csak a lényeget emelem ki:

Kérlek, magyarázd el, hogy hol van egy gőzmozdonyban két eltérő hajtásrendszer!
Van 1, ami a gőzmunkahengerekből és az ott létrejövő mozgást a kerekeknek átadó rendszerből áll.
Hol van a másik hajtásrendszer???

Ha egy mozdony tetején napkollektor van, ami a benne lévő vizet forralja fel, és az így keletkező gőz mozgatja a mozdonyt, az pontosan ugyanúgy gőzmozdony, mint a szénnel, olajjal vagy árammal fűtött változat.

A gondolatmenetedet követve: az a gőzmozdony, amiben nincs kazán, csak egy gőztartály, amit a telephelyen töltenek fel gőzzel, az meghajtás nélküli??? Hiszen abban nincs semmi, amivel a gőzt előállítsák...


De a te elgondolásod alapján az összes villanymozdony hibrid rendszerű, hiszen a dróton át érkező áram jöhet atom-, szén-, gáz-, víz-, szélerőműből, napelem telepről, de akár egy másik vonat fékezése közben visszatáplált energiából is.



NEM! Egyáltalán nem nevezhető katalizátornak!!! A katalizátor a folyamat előtt és után változatlanul megmarad, csupán a folyamatot segíti (az elindulását, a lefolyását, vagy annak a gyorsítását). A gőzből a folyamat végén halmazállapotot váltva víz lesz, tehát nem marad meg változatlanul. De kérdezz meg egy vegyészt, mert a katalizátor egy kémiai kifejezés...

Melyik hibrid autoban/vasuti jármüben van 2 eltérö hajtásrendszer? Gondban vagy a fogalmakkal.

De igen, mert a folyamat kezdetén is víz volt.
Az megint egy másik történet, hogy amikor munkát végez, akkor épp gőz halmazálapotú.
Ha már itt tartunk, és fogalmakon kötekedünk, a víz gőzként is víz, sőt jégként is az.
Ám a katalizátor kiejezés valóban helytelen. Sokkal igazabb rá az, hogy energia átalakító és továbbító. A hőenergiát nyomássá alakítja és a felhasználás helyére továbbítja, ahol egy újabb átalakító mozgási energiává alakítja.
És mert ilyen szépen levezettem, kérem felvételemet a tudósklubb nem rendes tagjainak sorába. Na.

Ez nem feltétlenül van így.

Jó példa erre a Nissan Qashqai e-POWER, amiben a belsôégésû motor mechanikusan nem kapcsolódik a kerekekre, kizárólag generátort hajt meg. Bővebben: Link: Qashqai e-POWER bekezdés

Meg az egyik motor miért hajtaná a másikat? Már igy is katasztrofális a hibrid autok hatásfoka ezzel meg még azt a keveset is degradálnák.

Az energia továbbito a gözmozdonyban nem a viz, hanem a göz illetve annak a hömérséklete és nyomása. Valoban a katalizátor nem a legjobb kifejezés, de nem jut az eszembe egy jobb fogalom. Hátha valakinek sikerül.

Szerintem a "hibrid" fogalom egy kicsit lazább ennél, mert például személautóban néha nevezik soros hibridnek a kutyaközönséges villamos erőátvitelt. Illetve vasúti környezetben is létezik hibrid mozdony, amiben a mozdonyt mindig ugyanazok a vontatómotorok mozgatják, csak a vontatási áram jöhet felsővezetékből vagy dízelmotor által hajtott generátorból is.
Mellesleg szigorúan véve kevés hibridnek nevezett autó felel meg a fenti definíciónak, mert két egész hajtásrendszert kevesen építenek be egy autóba (van persze ilyen is). Például a hibridek nagy úttörőjében, a Toyota Priusban egyetlen, villamos és belső égésű motort is tartalmazó hajtáslánc van. Nem is esküdnék meg rá, hogy egy Prius el tud indulni lemerült akkuval, mert olyannyira integrált rendszerről van szó, hogy az adott pillanatban szükséges nyomatékátvitel a belső égésű motor és a kerekek közt a villanymotorok megfelelő vezérlésével jön létre , hagyományos értelemben vett sebességváltója nincs is.

Én munkaközegnek nevezném, de tulajdonképpen másodlagos energiahordozó is, mint mondjuk a villany egy "ósdi", konnektorról nem tölthető hibridautóban.

Igazad van, a gőz is víz!
De nekem is igazam van, mert nem marad meg változatlanul, hiszen halmazállapot-változáson megy át.
Arról nem is beszélve, hogy a mozdonyt, mint rendszert tekintve működés közben elfogy belőle víz(gőz), tehát a folyamat során nem marad meg a mozdonyban (gőzgépben), mert nem zárt a rendszer. (Szemben pl. egy atomerőmű primer-köri rendszerével, ahol igen nagy probléma lenne, ha az a víz kijutna onnan... Ráadásul ott még 300°C-os állapotában is folyékony vízként van jelen, tehát még halmazállapot-változása sincs - mégsem nevezik katalizátornak...)

"Katalizátor" helyett jobb lenne "közvetítő közegnek" vagy "energiatovábbító közegnek" nevezni...

Igen, igazad van, a "soros hibrid" esetében valóban csak és kizárólag a villanymotor tudja meghajtani az autót. De azt nem is kellene hibridnek nevezni éppen emiatt, hiszen az egy tisztán elektromos autó, ami visz magával egy erőművet.

De azt már megtapasztaltuk, hogy a széles körben elterjedt (elterjesztett) elnevezés nem mindig helyes. Pl. a korai "LED" TV-k és monitorok ugyanolyan LCD TV-k/monitorok voltak, csak a háttérvilágításukat cserélték le LED-re. De a kereskedők nem értettek hozzá, a "nép" meg még kevésbé, így rajtuk maradt ez a hibás elnevezés.

A vasúti járművek között nem tudok hibridről, két eltérő hajtásrendszerűről.
Az autókban viszont elterjedt, amikor van benne egy benzin(dízel) motor és egy (ritkán több) villany motor. Típustól függően a kettő között vagy a sofőr, vagy a fedélzeti számítógép választ.
Az, hogy hol csatlakozik ez a kettő egymáshoz, változó. Lehet, hogy a két motor közös tengelyen van, lehet, hogy csak a kerekeknél, vagy ezek között bármelyik ponton (kuplung, sebességváltó, differenciálmű - ezek valamelyike előtt vagy után). Létezik olyan megoldás is, ahol az első kerekeket a benzinmotor hajtja és egy elektromos motor csak rásegít és szükség esetén egy másik villanymotor a hátsó kerekeket hajtja meg (és így összkerék-meghajtásúvá válik).

Létezik a "soros hibrid" elnevezésű rendszer, ahol valóban csak a villanymotor tudja meghajtani a járművet, de azt nem kellene hibridnek hívni. Ezt tekintve: részben igazad van. Részben...

De mennyi van, söt a legujabb konstrukciok ilyenek. Az un. last mile konstrukciok, amik sima villanymozdonyok, de az állomásrol pár km távolságra eltudnak menni felsövezeték nélkül, mert van bennük egy kis diesel motor, de van olyan is amiben akku van. Igaz ott nem a hibrid kifejezést használják, hanem pl a last milet.
Szoval a hibrid konstrukcio legalább annyira hibrid mint a vitaindito gözmozdonyokban.
Söt jo 50-70 éve az akkori nehéz dieseltraktorokban a villamos starter helyett egy kis benzinmotor volt ( külön üzemanyagtartállyal). Azzal inditották az akkor még nagyon nehezen indulo dieselmotorokat majd ha bemelegedett akkor inditották a fö motort. Szoval rengeteg bonyolult, de akár egyszerü konstrukcio is létezett amiben 2 fajta energiahordozo volt és ez adja a ma használatos hibrid fogalom alapját.

Itt olvasva rájövök, nekem hibrid biciklim van. Én hajtom, vagy villanymotor akkuról.

Pontosan!

De lehet, hogy csak rásegitös konstrukcio, ami segit neked pedálozni, de magátol nem hajtja a bringát. Arra milyen kifejezést találunk ki?

Mindenverziós. Csak én, rásegít, csak a villanymotor. Viszont én nem töltöm az akkut. Tehát üzemanyag konnektor is, és bármi kaja is.

Nekem is hibrid traktorom van. Egyhengeres dízelmotor, ahhoz méretezett akkuval és önindítóval. Hosszabb útra elindítom a dízelt. Néhány méteres mozgásra kihúzom a dekompresszort, elveszem az üzemanyagot és viszi az önindító. Már csak a hidraulika elektromos működtetésére kellene valamit kifejleszteni.

Autó szervó kormány szivattyú (elektromos), nálam a hidraulikus asztali prést az működteti, kb 100bar-t tud folyamatosan, cserébe 12V-on simán felvesz 20-30A -t is...

Egy ujabb agymenés ép most beszéltem angol barátaimmal.
Egy felujitott 600 féröhelyes moziba valamilyen zseni egy hatalmas LED panelt épittetett be ( kb 14 m széles vászon helyett). Most mikor üzembe akarták helyezni állt meg a tudomány. Hova tegyék az eredeti hangszorokat, amik ugye a vászon mögött voltak. ( 5 darab meg alatta a subwoofer).
A LED panel természetesen nem engedi át a hangot igy mögé nem lehet a hangszorokat szerelni, és az sem járhato ut, hogy a panel (vászon) alá vagy fölé tegyék ( meg nem is kicsik). Most nagyon kiváncsi leszek mi lesz az uj mozibol (lehet, hogy disco vagy valami koncertterem, mozi az biztos nem.

Mi van akkor, ha "lukacsossá" teszik a fal két szélét, pl. minden második vagy harmadik LED-et mélyebbre építik 1-2 centivel: így lesz légrés a mátrixban, amin átmehet a hang. Oké, bizonyos szögből nem annyira látható, de valamit valamiért.

Sajnos ez messze nem olyan egyszerü. Itt nagy pixelsürüségū displayröl van szo. Ezt már a gyárban kellene valahogyan megoldani. Video billboardnak tökéletes (stadionokba, utcára, kirakatba, szinházba, TV studiokba stb) mert ott nincs hang, de a moziban pontos elöirások vannak hol kell lennie a hangszoroknak, azaz honnan kell jönnie és milyen minöségben a hangnak.

"a moziban pontos elöirások vannak hol kell lennie a hangszoroknak, azaz honnan kell jönnie és milyen minöségben a hangnak"

Ezt valószínűsítettem, de ha már így elböszmézték, akkor ez már igazán nem számított volna. No mindegy, egy "hogyan ne csináljuk" ötletet megért.

Hát igen, amikor a csillogo szagértelem dönt. A panel nagyon jol néz ki, jo a kép is rajta, csak mozikép nem lesz soha, mert arra biztos, hogy nem kapják meg a licenszet.
Az egyik kolléga mondta, hogy már vetitös mozifilmre sem adnak engedélyt, mert nincs film, csak digitális verzio. ( volt egy olyan ötlet, hogy a videofal elé visszaszerelik átmenetileg a mozivásznat meg a hangszorokat, és van még 2 alig 10 éves filmvetitö, amivel valodi 35/70 mm-s filmet lehetne vetiteni. De ez is csak ötlet marad, mert nincs film.

Mondjuk a diesel-hibrid mozdonyokban.

Meg lehetne egyezni abban, hogy minden jármü, amit legalább 2féle energiahordozoval lehet üzemeltetni hibrid jármünek számit függetlenül a belsö felépitéstöl. Nagyon partalan lenne a beszélgetés, ha mindenféle müszaki részletekbe merülne az eszmecsere.