Az ilyesmi hangszórók középtartományban inkább ne nagyon szólaljanak meg, nem is arra vannak kitalálva, viszont zárt dobozban mélyet sem fog szólni, szóval, ha zárt dobozba kerül, akkor sikerül a lehető legalkalmatlanabb módon felhasználni.

Az F3 63Hz-en van kb, nevetséges, még a 10cm-es kis hivis dobozom is 50Hz környékén van. Ebből egy jó nagy használhatatlan semmi lesz zárt dobozban.

Nyilván van ennél jobb hangszóró is, de ha egyszer ez van kéznél.... Ebből kell kihozni a legjobbat. Egy kezdő az életben nem fog jó reflex dobozt csinálni, úgyhogy ezért érdemes a zárt irányába indulni.
300Hz fölé én sem engedném, de addig jó lesz.
A hivis dobozra meg azt írnak, amihez van képük....

A zártnál csak jobbat lehet ezzel a hangszóróval. A Hivis dobozra nem írnak semmit, az az enyém mért eredményekről beszélek és a Hivi megdöbbentűen jól produkálja a katalógusadatait.

Elvileg. Zárt doboznál. De van még egy tucat (12 db-ot jelent a Z nemzedék okítására) paraméter. És csak a zárt dobozról beszélünk.

Jók az ábrák. A magyarázat is OK. Csak a megoldás hiányzik.

TELJES A KÁOSZ. (Az akusztikában/tudásban is) Mi is az F3 ?

Ha ezt sem tudod, miért pofázol bele?

Ház a Z nemzedéktől igen messze állok, bár állítólag jól tartom magam....
Zárt dobozt javasoltam az építőnek, így azt kell érteni a hozzászólásom mögött. Egy kezdőnek nem lehet tudományos értekezést írni a dologról.

Amúgy neked mik a meogldásaid? Csak mert hozzáadott érték nincs részedről, csak trollkodni jársz ide.

Szerintem azt akarta írni, hogy hagyományos/szobában ( nem 2-3 síkkal határolt sarokban ) való felhasználás esetén: reflexdobozt, 40l térfogatot, 33-35Hz közötti hangolást, és BS kompenzációt javasol, mint használható kompromisszumot, a GD magasabb frekvenciától induló emelkedése mellett.
Csak már nem írta meg, mert késő volt....tudni kell olvasni a sorok között

Valószínűleg a várható magasabb torzítást is megemlítette volna, a megfordult VAS/doboz térfogat arány és az ehhez kapcsolódó hangszóró saját felfüggesztés/kitérés nonlinearitása - doboz-légrugó arány miatt.

Nekem sajna nincs ennyi empátiám

Ez mondjuk kifejthetted volna úgy is a rövidítések helyett, hogy egy kezdőnek is legyen esélye érteni!

A már linkelt oldalon is lehet találkozni velük:
BS=Baffle-step
GD=group delay=csoportfutás
https://hangdobozepites.hu/hangdobozepites-lepesei/

"A stílus maga az ember"

Nincs megoldás. Mire is? Mi a kérdés? Szubjektív hobbiról beszélgetünk.
A hozzáadott érték nem definiálható esetünkben. Akusztika.
Ha trollkodás, hogy a hozzánemértést kritizáljam, akkor troll vagyok.

Tehát azt sem tudod miről van szó, de azért segítesz... Egy emberke egy hangszóróját szerette volna felhasználni valamiféleképpen, de nem is untatnálak a részletekkel. Nincs jobb dolgod?

Visszakerestem a forrást.
Sok segítséget úgy konkrétan nem kapott, ebben igazad van.

Egyébként ez itt gyakori. Amíg erősítős témában sokan segítenek, hangszóró bán nem. Talán azért, mert valóban kevesen értenek hozzá.
Én is tettem fel kérdést régebben arról, hogy egy használhatatlan hangszórót lehet e javítani. Nem arról volt szó hogy el volt romolva, hanem olyan paraméterei voltak amik nem tették lehetővé sem zárt, sem reflex doboz használatát. Felmerült a kérdés, hogy milyen paramétert tudok megváltoztatni egyszerűen. A lengő tömeget.
Megkérdeztem hogy ez hogyan befolyásolja majd a többi jellemzőt. Az amatőr hobbisták nem tudtak hozzászólni érthetően, aki tudott volna, az meg nem akart. Nem volt más, magad uram.

Történt ez abból az elgondolásból, hogy volt itthon sok hangszóró. Volt gyári állapotú, de általam javított is. Csakhogy a tervező programokban nem találtam ezekről semmit. Első körben meg kell kapnom a ts paramétereket. K~t féle mérési metódust találtam. Egyikhez teszt kamerákat kell gyártani, a másikhoz meg pontos kis súlyok kellenek. Munkahelyen van analitikai mérleg is, tehát milligramm pontossággal tudtam ilyen súlyokat készíteni. Nosza, végigmértem minden hangszórómat. Megbízhatóbb gyártók és más amatőrök által megadott mérési eredmények közel voltak az én méréseimhez, tehát a metódus használható volt. Ez azért volt fontos, mert például egy eredetileg élére tekert lapos aluhuzallal tekert lengő nem tudok reprodukálni. Javítás nálam csak normál rézhuzallal megy. Ez persze nehezebb, így biztosan nem lesz már eredeti a ts paramétersor. De attól még nem kell kidobni ezt a hangszórót. Újra kell mérni, aztán kiderül hogy mit mutat. Amúgy is változik a hangszóró az évek során, mert lágyul a felfüggesztés, gyengül a mágnes, meg a membrán tömege is változhat.
Szóval volt ez a kérdés, hogy hozzá adott tömeg hogy változtatja meg a paramétereket. Vagy esetleg használható e egy ilyen beavatkozás egy hangszóró tunningolására.
A kérdést az indította el, hogy láttam egy gyárilag módosított hangszórót reflex dobozban, és nem is szólt rosszul. Ennek a hangszórónak az eredeti változata nem alkalmas reflex dobozhoz, de zártban is problémás. Gyártót most nem említek szándékosan. Szerencsére mind az eredeti, mind a módosított hangszóróból hozzájutottam sérült példányhoz is ingyen, így nem kellett szétszednem a hibátlan darabokat kíváncsiságból. Az eltérés egyetlen dologban jelentkezett. A membrán kapott egy réteg valamilyen bevonatot vélhetően vinil acetátból amitől nehezebb lett, valamint 3dB-el érzéketlenebb. Viszont jól érzi magát reflexben. Ez egy gyári sugárzó, nem maszek.
Ebből az elgondolásból és hogy nem kaptam választ a tömeg növelő kérdésemre, néhány gagyi használhatatlan hangszórón próbálkoztam ilyen műtéttel. Először gyurmából helyeztem a porsapka köré nehezítést, majd újra mértem a ts paramétereket. Bírtam a Winixx programba, és szimuláció. Volt elvérzett próbálkozás, de néhány esetben sikerült használható eredményt elérni.
Úgy gondolom, hogy hangfal építő barátunk is próbáljon ismerkedni a mérés és tervezés folyamatával, és bejáratás után mérje le a hangszóróit, majd vesse össze a gyári adatokkal. Lehet, hogy más lesz az eredmény. Esetleg még jó is lehet.
Sajnos úgy tűnik ez másképpen nem járható.
Biztos van aki meg tudná mérni gyorsabban neki, de nem hiszem hogy a nagy királyok lenyújtják kezüket a sárban hasaló kis hobbistáért.

Ne lihegjük túl a dolgokat régebben az erősítőkkel kapcsolatban sem adtak normális tanácsot csak egy többértelmű köntörfalazást. Ha visszagondolunk 90-es évekre akkor még a szakirodalom is csak éppen működő baromságokat közölt le a júzer meg utánépítette és örült ha működött de a gyárihoz nagyon nem volt semmi köze. Vegyük alapul a hangszínszabályzókat amik mind 20hz-en és 20khz-n szabályoztak aminek valójában semmi értelme sincs mert az adott frekin való emelés vagy vágás a hallható tartományban nagyonkevés módosítást végzett. De itt a végerősítők építésekor mind a huzalozás mind pedig az árnyékolás és a készüléken belüli elhelyezés illetve a fokozatok csatolását és illesztését sem említették sehol így találomra dolgoztak az amatőrök.
A tudás hatalom és sajnos nagyon vissza is éltek és élnek is vele. Tisztelet a kivételnek és mindíg tisztelet a kivételnek.Sajnos ez lessz a szakma halála de mire fölismerik már lehet késő lessz.
A hangsugárzók szintén egy érdekes részlete a dolognak. Persze lehet mindent mérni(megfelelő műszerezettséggel )
Sajnos a hangsugárzóknál a mérés és a valóság sokszor sántít. Mivel a hangot fizikailag ő állítja elő és az pedig szubjektív dolog mint tudjuk így eléggé sok eltérés lehet benne.
Hallottam már én is mérve tökéletes hanglesugárzót úgy hogy a számomra okádék hangja volt.
A hanglesugárzás mindíg hely és lehetőségek kompromisszuma lessz mint a zongora. Zongorát is ha máshová teszed másképp szól.Azt hogy egy hangszóróból mit lehet kihozni azt próbával méréssel és számolással és kompromisszumokkal lehet meghatározni. Egy papíron leírt adatra nem lehet támaszkodni soha mert mindíg lessz eltérés. Ennek az adat után megyünk dolognak akkor van értelme ha a felső minőségi kategóriából veszünk hangszórót ahol az adat és a hangszóró együtt vannak pici határon belül. Hallottam már ócska ovál tv hangszórót megfelelő ládában olyan gyönyörű hangal hogy besokalltam de az ellenkezőjét is mikor a hiperszuper hangszóró borzalmas hangot adott pedig mérés szerint tökéletes volt.
Ez kb olyan mint amikor egy erősítőt szinusszal mérünk műterheléssel hogy kb mit produkál de a hangszóróval és zenével ugyanaz már teljesen mást mutat mivel tudjuk hogy a hangszóró válltozó ellenálást képvisel hangra és az erősítő sem szinuszt lök ki zeneként.

Ma már semmiféle műszerezettség nem kell a számítógépeknek köszönhetően, egy olcsó PC-vel precízebb méréseket lehet végezni, mint 30-40 éve drága, korabeli műszerekkel.

Baromi egyszerű a dolog, itt a technikai megoldásokkal kellene foglalkozni és nem a szubjektív élményekkel, azt mindenki tartsa meg magának, meg a haveroknak.

Na, na! Sokféle műszerrel lehet mérni, és kell is mérni!
A PC legfeljebb szoftveresen könnyíti meg a dolgunkat, de nem mindegy, milyen az a szoftver! Meg a hardver sem akármi lehet, kommersz hangkártyák csak a minimális hangátvitelre valók, mérésre egyáltalán nem.

Üdv!

Ezzel egyetértek!
Mióta én is studió hangkártyát használok rájöttem hogy mi a külömbség. Ég és föld a sima és a studió kártya közötti külömbség. Drága az biztos de ha valaki kimondottan erre specializálódik akkor kötelező darab egy studió kártya. Sajnos megvan azért ezeknek is a maguk baja legfőképp sajnos a lassúságuk mint a digitális szkópoknak. Real time inkább analóg eszközökkel lehet a legjobban mérni . Mondjuk ez fura de jártam már úgy hogy egy hangyányi gerjedést a digit szkóppal nem tudtam megmérni látszott ugyan hogy ott van de mérni nem tudtam vele de az analóggal simán rá tudtam állni. Most hogy ez a digit szkóp gyengéje volt vagy valami csillagállás nem volt jó azt nemtudom.

Azért, mielőtt még teljesen lehúznánk a hangkártyás méréseket, ez egy tegnapi elkövetményem: 1µF fóliakondenzátor impedancia mérése Behringer UMC404 hangkártyán Insert bemeneten (mert célszerű kikerülni a gain szabályzós előfokot) saját Pythonban írt pár soros programmal. A mérőáramkörben a soros ellenállás 20 Ohm 0.1% fémréteg, a mérés 20 sec hosszú sweep 5Hz-től 90kHz-ig, a feldolgozás korreláció + integráló szűrő (nem FFT). Ahhoz képest, hogy ezt most csak játéknak, próbálgatásnak csináltam, nem is olyan gyenge, hangszórót is gond nélkül megmérek vele (sőt azt még könnyebb).

A PC alapú mérések erőssége a jelfeldolgozás (és ezen nem kifejezetten DSP-t értek, hanem kisebb-nagyobb mintákon vett FFT, Inverz FFT, korreláció, konvolúció, fázistolás mentes szűrők, egyedi algoritmusok, harmonikus analízis stb stb stb), olyan dolgok, amiket analóg jelfeldolgozással nem, vagy csak nagyon rosszul, pontatlanul lehetett megvalósítani régen, amikor még digit jelfeldolgozás nem volt.
A mai audio analizátorok ugyanolyan audio ADC/DAC konvertereket tartalmaznak, mint a hangkártyák, csupán az analóg körítés jobb, és alapvetően úgy tervezik őket, hogy az egy műszer, nem pedig hangkártya. Szkópokhoz hasonló bemeneti fokozatok, hardveresen kalibrálható, teljesen lineáris átvitellel, kapcsolható AC/DC csatolás stb. És kell hozzá a működtető szoftver PC-n, mert a vas csak digitalizál, kvázi lejátszik és felvesz, a mérést a szoftver végzi el. Igazából kellő körültekintéssel elég jól meg lehet ezt csinálni egy normálisabb hangkártyával. Nem kell drága, elég ha csak szimplán nem gagyi, nincs tele beszűrődő digit zajjal, nem áthallásos, stb. Én mértem már SB Live24-el, SB Audigy SE-vel, E-Mu 0202, SB Audigy 4 (nem tudom már pontosan mi volt a típusa) Steinberg UR-22, Behringer UMC404, Roland Rubix22, sokan mérnek az olcsóbb Behringerekkel is, a kis 4 RCA csatissal, szóval nem feltétlen kell mélyre nyúlni a zsebbe. De pl. a Dayton DATS méricske is csak egy szimpla hangkártya, 100 Ohmos soros ellenállással ugyanolyan mérési elrendezéssel, mint amit az amatőr fórumokon is látunk.

Elvileg a ZENE hallgatásáról szól a dolog. De sajnos manapság fordítva működik sok minden.

Nem! Itt a zenehallgatás technikai feltételeinek megteremtése lenne a téma és nem kellene a technikailag rossz, de szubjektíve tetsző tákolásokat jópéldaként emlegetni.

Bizonyos szempontból neked is igazad van csak ebbe meg az a nagy probléma hogy annyiféle műszaki megoldás és lehetőség adott hogy abból kiválasztani a megfelelőt sem egyszerű.
Erősítők közütt sincs egy világ álltal elfogadott etalon amire mindenki rábólint hogy igen az.Hangsugárzók között sincs. Ergo nincs egy meghatározott szint amire mindenki azt mondaná hogy na ez a minimum szint egy jó hanghoz. Ezt még az is rombolja hogy az úgymond hi-fi zenehallgatás mint olyan kihaló félben van. Sajnos elárasztották a piacot ezekkel a sokponteggyes csodákkal illetve a rengeteg mp3 lejátszó füldugós lófüttyel. Az a baj hogy az emberek igényét vették el ezzel a normális zenehallgatástól. Persze tisztelet a kivételnek. Egyes gyártók még persze ezt az igénytelenséget meglovagolva fejlesztenek még és gyártanak minőségi dolgokat persze a megfizethetetlen kategóriában.Akinek megadatott az anyagi keret hozzá annak hajrá lehet a méregdrága dolgok felé menetelni. Csak ugye adott a kérdés hogy ott mi az etalon. Mink hobbisták meg próbálunk úgymond a szinte semmiből előállítani valami olyant ami számunkra megfelelő. Nem nincs mindenkinek otthon tökéletes süketszobája. Nem nem tudja mindenki a tegtökéletesebb erősítőt összeállítani. Nem is beszélhetünk a tökéletes hangsugárzóról ami ugye nem létezik. Ez mindíg és mindíg a lehetőségek és szubjektivitás kompromisszuma lessz. Lehet okoskodni hogy szerinted ez így meg úgy de más meg másképp gondolja. Ezzel az erővel az egész hangteknikai lánc minden tagján el lehet rágódni és vitatkozni. De még azon is hogy mit hogyan helyezzünk el illetve egy lehallgató helységnek mik az ideális méretei és paraméterei amik alkalmassá teszik adott feladatra.

Ami mérve jobb, az hallgatva is jobb. Nincs olyan, hogy hangdoboz rockzenén jó, de klasszikuson nem jó. Nincs olyan, hogy az erősítőhöz passzoló hangdoboz. Ha egy erősítőnek nincs mélye, azt nem fogod tudni egy mélyben huppogó hangdobozzal kiküszöbölni, mert ami eredetileg nem volt ott, azt a hangdoboz sem fogja tudni előállítani - maximum újabb hibákkal elfedni az eredetit. Vica versa, ha rossz a doboz, akkor az erősítő sem fogja tudni kompenzálni a hangszórók hibáját.
Neked az lesz a feladatod, hogy a méréseidet értelmezd, az értelmezett grafikonok alapján javíts a hangdobozodon, újra megmérd, értelmezd, javíts - és a végén elégedj meg vele.

Ezért, az utolsó lépés miatt vitatkozunk itt ennyit. Mert ami az egyik fülnek jó, azzal a másik még nem elégedett. Csakhogy a szubjektív dolgok már nem összehasonlíthatóak, mégis mindenki megpróbálja eladni neked a "tutit".

Ezzel kicsit nem értek együtt. Az emberi fül sem lineáris karakterisztikájú mint a legtöbb mérés.
Ráadásul ha ezt vesszük alapul akkor a hőn istenített csöves erősítők sem jók.
A gyárilag loudnesses erősítőket meg hagyjuk.
Ugye a legjobb átvitelt mutató fet-es erősítők sem a legjobbak mindenkinek . Én például idegbeteg leszek a fet-es erősítő hangjától.Ebben az esetben a jónak mért dolog már bukik.
Ez kb olyan mint a hangszínszabályzók között a baxandall. Sokan esküsznek rá de számomra elviselhetetlen a hangja. Nekem a lepke jött be eddig a legjobban .Lehet hogy a legrosszabb a passzivitása miatt de nem teszi korántsem annyira tönkre a jelet mint a többi.
Amugy annó a quad405-ös erősítőt istenítették mert hogy az mérve milyen szuper jószág de a végén kiderült hogy az sem az. Építettem én is quad-ot és most is van itt mellettem egy példány de nekem egy kissé ez is loudnesses. Ez lehet a kapcsolásteknikájából adódóan hogy quasi komplementer a végfok de akármi más is okozhatja. Talán a digit erősítők tudnak őszinték lenni mert ott talán teljesen ugyanannak kell kijönnie mint ami be megy beléjük. Csak kérdés hogy az emberi fülnek jó-e avagy sem.
A hangdobozok meg igenis céltudatos eszközök. Gondoljunk bele mondjuk egy szép nagy rutse ládába ami duc-duc zenére nagyon jó még kis kompromisszummal rock zenére is megfelel de hogy te azon nem akarsz klasszikust hallgatni az biztos mert arra alkalmatlan kiépítése miatt.
Olyan hogy mindenre jó nem létezik mert akkor az semmire sem jó.
Egy erősítő összeépítése talán a legkönyebben kivitelezhető mert ha direkt nem barmoljuk szét a jelet benne akkor helyel-közzel majd ugyanaz jön ki belőle csak felerősítve . A hangdoboz már teljesen más tészta mert ő állítja elő az elektromos jelhalmazból a valósan hallható hangot. A hangdoboz már kicsit úgymond egzaktabb tudomány és komolyabb tudást és variációs lehetőséget tartogat persze ezek maguk buktatójával egyben. Hangfalból(hangdobozból) olyant én még nem láttam ami ugyanolyan jól szól kint az udvaron mint a fürdőszobában.