Kicsit félreértettél, ami az én hibám, mert nem fogalmaztam elég pontosan. Hirtelen a zaj jutott eszembe és példaként ezt hoztam fel. Igazából a felbontáson van a hangsúly.
Talán szemléletesebb lenne ha egy digitális képet hoznék fel példaként. Elkezded nagyítani egészen addig míg megjelennek a pixelek. Ha már csak néhány pixel van a monitoron, mondjuk 150x100, ebből már nem tudod kitalálni melyik részletét nagyítottad ki egy ismert képnek. De ha ugyanez a képrészlet 20-szor nagyobb felbontású akkor már a 3000x2000 pixelnél felismered, hogy az három cserép egy háztetőn, vagy 15 levél egy faágon. A hangfelbontást is talán valahogy így lehet elképzelni. Ha kis felbontású képen kicserélsz 100 pixelt más színűre, nem történik semmi, mert eddig sem tudtad mit ábrázol, ezután sem fogod tudni. De ha a nagy felbontású képen kicseréled ki, akkor folt lesz rajta. Ezt már érzékeled.

Néha voltak "Heuréka" érzéseim, hogy már tudom, hogy működnek az erősítők, de aztán ezek szép lassan elmúltak.

(Mindenkinek írom, vagy csak úgy magamban motyogok, mindegy.) Két olyan élményem is volt a közelmúltban amit meghatározónak tekintek a magam számára a továbbikban. A hibajel-erősítőkről van szó. Itt járt az NNJI a nyár elején és nagyon leszerepelt a Burgum mellett. Nem szólt rosszul, de a Burgum nyitott, világos hangképű, az NNJI bánatos, matt, búskomor. Az NNJI-ben hibajel-erősítő van, a Burgumban nincs. Az előerősítő is sokkal jobban szól hibajel-erősítő nélkül. Tehát ez mindenképpen a felejtős kategóriába fog tartozni a továbbiakban. Egy gonddal kevesebb, de sok felesleges energiát beleöltem abba, hogy ezt megtudjam. Persze megint tévedhetek is, mert valaki(k) tudhat(nak) olyan erősítőt is tervezni ami ezzel együtt, vagy ennek ellenére is jól szól.
Ez csak úgy eszembe jutott miközben várom, hogy kicsit hűvösebb legyen és mehessek biciklizni.

Kiollóztam egy részt, egy a hallás fizikája témával foglalkozó írásból. Nem akarok ezzel semmit bizonyítani, de figyelemre méltó az, hogy maga a hallás egy olyan összetett, iszonyúan bonyolult folyamat a szervezetünkben, ami megmagyarázhatja azt, hogy miért nem tudnak közös nevezőre jutni az ezzel akármilyen szinten foglalkozó emberek. Mondhatnám azt is, hogy mindenkinek igaza van, aki egyáltalán meg tudja fogalmazni a benyomásait, saját maga tekintetében.

"A hangokat hallószervünk, a fülünk közvetítésével halljuk. A fülhöz érkező mechanikai hullámok (hanghullámok) a fülben fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat indítanak meg, amelynek eredményeképpen agykérgünkben hangérzet keletkezik. Az ember által hallható (és még elviselhető) hang frekvencia tartománya 3 nagyságrendet (kb. 20 Hz-től kb. 20 000Hz-ig), míg intenzitása 12 nagyságrendet (0 dB-120 dB) fog át. A levegő rezgései több mechanikai transzformáció eredményeként jutnak a folyadékkal teli belső fülbe. A dobhártya kitérései a középfülben a hallócsontocskák által alkotott emelőrendszer segítségével csatolódnak az ovális ablakhoz, amely rugalmas felületként továbbítja a rezgéseket a belső fülbe (cohleába). A cochleában található a különböző ion összetételű folyadékokat membránok választják el egymástól. A mintegy 30 mm hosszú cochleában a mechanikai rezgések olyan tovahaladó hullámok formájában terjednek, amelyek frekvenciájukra jellemző helyen érik el maximumukat és utána gyorsan csillapodnak. Az alaphártyán egy adott frekvenciájú „utazó hullám” egy helyen okoz maximális kitérést. Ez képezi a hang mechanikai frekvencia analízisét. A csiga csúcsán a mély, az alapján a magas hangok rezonálnak. Az 1961-ben Orvosi Nobel díjjal kitüntetett Békésy György nevéhez és a múlt század 30-as, 40-es éveiben Budapesten végzett munkásságához kapcsolódik a haladó hullám rezonancia elméletének kidolgozása. A merőben új szemléletű, nagyszámú precíz kísérleten alapuló magyarázata segített feloldani Helmholz közel 100 éven át elfogadott, de számos ellentmondást is magában hordozó halláselméletét. A különböző hangmagasságok által különböző helyeken keltett igen kicsiny amplitúdójú mechanikai rezgéseket a Corti szervben található szőrsejtek alakítják tovább. Nyúlványaik kitérése azzal arányos mennyiségű kémiai hírvivő anyag (neurotranszmitter) felszabadulását eredményezi a sejtekből. A hely szerinti kódolás tehát a hang magasságára, az adott szőrsejtekből felszabaduló neurotranszmitter mennyisége pedig a hang intenzitására jellemző. A hírvivő anyag jelenlétét és mennyiségét a hallóidegsejtek nyúlványai érzékelik és megfelelő kódolást követően az információt a központi idegrendszerbe továbbítják. Békésy György kutatásai jelentős lendületet adtak a veleszületett, ill. az egyes szerzett hallásproblémák eredményes kezelésének."

Félreérted a lényeget, igazából nem a szervvel van a baj, hanem a kiértékeléssel.

Ugye, a múltkor történt az a kis szösszenet, hogy az előfokban ismeretlen ok miatt átütött az egyik U404, ami kiverte a végfokban még a primerköri biztosítékot is, ami kiverte a tápregenerátoromban a tranziens szupresszort, de 10 nap alatt hipp-hopp meg is javítottam. Ha már úgy is kiköltöztettem mindent a műhelybe, a legvégén szórakozásból megmértem mekkora áramot is vesz fel vajon a végfok 800 VA-es trafója plusz a két 100 VA-es segédtrafó és milyenek lehetnek vajon a jelalakok... na és vajon akkor milyen a jelalak ha DC összetevőt is tartalmaz a hálózat? A DC komponenst már próbáltam kimérni, de második nekifutásra sem sikerült pontosan, aztán nem is görcsöltem vele tovább.

Előtte egy kis történelem. 23 éve történt. Körülbelül. Akkor volt itt az Accuphase a pesti Hifi Show-n. Hoztak magukkal prospektusokat. Akkor még mi is hoztunk haza prospektusokat. Közé keveredett ez a Clean Power Supply. Többször és sokáig nézegettem. Nagyjából 1.2 millióért vesztegetik. Ennyit akkor sem adnék érte, ha lenne miből. Törpöltem, vajon mennyit javíthat egy ilyen a hangminőségen? Talán nem hülyeség. Talán miért ne próbálnám lekoppintani a magam módján? Nem fog így kinézni, de nem is fog ennyibe kerülni. Úgy egy évig vacilláltam ezen, aztán legalább ennyi ideig szórakoztam vele. Akkoriban még nem volt sem PC, sem PIC, sem deebo, csak "kockás füzet".
Ezen nosztalgiáztam legutóbb, aztán előtúrtam a füzeteimet. Brahiból megmutatom, hogy volt élet a számítógép, a mobil telefon és a coca-cola előtt is. Csak nehezebb volt. Viszont érdekesebb.

Elkészült az első tesztpéldány. Nem volt szép, de működött. Építettem belőle pár darabot a baráti körnek - ezek már kicsit jobban néztek ki és a mai napig üzemelnek - de már nem tudom hol és kiknél lehetnek.

Tehát... ha már minden így kéznél volt, méregettem. Szintén brahiból. Nem tudom mit jelent ez a szó, hogy "brahi"... egykori főnököm szavajárása volt. Volt még néhány aranyköpése, mint a "hoppla-hulla" karika... úgy jól laktam, hogy úgy néztem ki, mint egy felfuvalkodott... este jönnek a klubba a hipermániások (hipertónia)... stb. Most elfelejtettem mit akartam. Ja... megvan.

Így méregettem. Erről meg Massawa jut újabban eszembe, mert ez a tápegység is olyan, hogy vagy a hálózati nulla van mindenhol a doboz belsejében, vagy a fázis. Nem érdemes fordítva bedugni a konnektorba, de még én is élek és a szkópjaim is.
Azt már említettem, hogy felénk (itt a tanyán) nagyon szép a hálózati szinusz, ahhoz képest, hogy hálózati. Mutatok egy régi és egy mostani (kutyaütő DSO) szkóp képet.

Ha a végfok kimenetére csippentem a mérőcsúcsot, akkor látom a hibajelet. Azt a feszültségkülönbséget, ami a közel ideális szinusz és a hálózati szinusz közötti eltérés. A tápegység a hálózati feszültséget is stabilizálja - ha ezt (szemre) levonom, akkor ennek a szép hálózati szinusznak kb. 3% a torzítása. Megfigyelhetjük, hogy a nullátmenetnél is van hiba (villanymotorok) és a csúcsoknál is (egyenirányítók). A múltkor (még régebben) pl. szépen látszott a hibajelen ahogy a szomszéd mos. Mármint a mosógépe mos és a motort ki-bekapcsolgatja 5 mp-ként. Azt is láthatjuk, hogy rengeteg magasabb frekvenciás "rárakódás" is van a szinuszon. Mire az erőműtől idáig elgyalogol az áram, a sok reaktív terhelés eltologatja az áram fázisát mind a négy égtáj felé.

Aztán lesz ami lesz alapon bekapcsoltam a Burgumot. Ezt bent is meg szoktam tenni minden zenehallgatás előtt, úgyhogy nem voltam különösebben megijedve. Az volt inkább izgalmas, hogy sikerül-e elkapni a bekapcsolási tranzienseket. Sikerült, mert van a szkópnak ilyen üzemmódja. Ha szkóp GND csipeszét a tápegység végfokának a kimenetére csippentem, a mérőcsúcsokat pedig a két 1R-os kollektor ellenállásokra, (ahogy az "Iki szonda" képen látható) akkor látom a végfok kimeneti áramát, ami pontosan akkora, mint a Burgum trafóinak az áramfelvétele. 5 V/osztás az egyenlő 5 A/osztás. (Ezt fejben számoltam ki.)
A lágyindító úgy 2.5 A-re korlátozza a primer áramot, ami a 9. periódus után durván a felére csökken (töltődnek a pufferkondik), aztán a lágyindító lekapcsol, az áram felszökik 14.8-re, a tápegység azonnal letilt, pontosabban a másik SSR direktre kapcsolja a hálózatot a kimenetén. Ez így még mindig csúnya, de mégsem 100 A a bekapcsolási áramlökés, mint lágyindító és tápregenerátor nélkül lenne.
A "hibajel Iki 2,5A" képen látszik, hogy kissé levágja a hálózati szinusz csúcsait a Graetz árama, magán a hibajelen pedig újabb 10 V körüli beszakadás mutatja, hogy a tápegység igyekszik a torzítatlan 230V-os szinuszt tartani a kimenetén.

Az Accuphase nem tudom honnan vette azt a művi limitált hibajelet a szemléltető ábráján. Ilyen a gyakorlatban nincs. De valószínű, hogy azért szemléltető ábra, hogy a működést szemléltesse, nem pedig a valóságot ábrázolja. Miért is kellene ijesztgetni és összezavarni a vevőt.
Több képet nem lehet feltölteni a hsz-hez, meg el is álmosodtam, majd folytatom... ezután lesz valamivel érdekesebb

Úgy látom, hogy a hálózati tápregenerátor mindenki életében felmerül...
Én is megküzdöttem vele, úgy 30 éve, csak jóval primitívebb megoldással. Amúgy erőből...
Felépítés:
A bemeneten egy közösmódusú LC szűrő fogadta a 230V-ot, nagyfrekvenciás szűrés céljából. Majd 50A-es graetz, és 9400µF (20*470u/450V) puffer. Egy kisebb (10VA-es) trafó a segédáramköröknek adott +/-15V-ot. Ezek közül az első egy 50Hz-es Wien hidas oszcillátor volt, 0.01% torzítással, és szervóval stabilizált kimeneti amplitúdóval. Az oszcillátor kimenete egy AB osztályú végfokot hajtott, amit leginkább PP csöves erősítőkhöz lehetne hasonlítani. A kimeneti 800V-os mosfetek drainjei ellenütemű kimenőtrafóra csatlakoztak, amelynek 230V-os szekunderén jelent meg az alacsony torzítású hálózati feszültség. Külön szekunderről vettem visszacsatoló jelet, a kb. 26dB negatív visszacsatoláshoz. A készülék tökéletesen működött, kb. 600W terhelésig stabil, 0.1% torzítású, pontosan 50Hz-es kimenő feszültséget adott le. Súlyra úgy 20kg lehetett
Nagy megelégedéssel kötöttem be, majd úgy kb. fél nap múlva ki. Mert bár mérve nagyon tökéletesen működött, de minden életet kiölt a zenéből. Nem is igazán tudom pontosan leírni, mennyire lett hallgathatatlan a rendszerem. Talán ez volt az eddigi legdrágább kudarcélmény...

Mértél már THD-t, IMD-t vagy bármi mást az erősítő kimenetén a hálózatról és erről járatva?

Erről már beszéltünk egyszer, hogy az lehetett vele a gond, hogy nem volt a hálózattal szinkronizálva. Ez az Accuphase koppintás mindenkinél bevált, úgy 2 orto-t javít a hangon és hozzájárul az a megnyugtató érzés, hogy nálam szinuszossá van téve a hálózat . Ha nem lenne jó kikötném, oszt kész. Az előzőeket mindig elguberálta valaki tőlem, aztán pár éve sikerült magamnak is csinálni egyet amit senkinek oda nem adok még kölcsönbe sem. Ez az ENYÉM Az egyetlen olyan készülékem aminek a kapcsolásába húsz éve nem kontártkodtam bele. Ez végleges és megmásíthatatlan. Nem tervezek belőle többé sem nagyobb teljesítményűt sem kisebbet.
Ez a "hány W-os" egy ilyen tápegység érdekes kérdés. Mert ennek pl. 6 A-nél tilt le a túláram védelme, de ettől még nem 6A*230V Wattos. mert mérve ez így néz ki:
Nem nekem írom, mert Te nyilvánvalóan tudod.
A "Burgum" nyugalmi árama 8*70 mA. A trafó áttételéből az következik, hogy a hálózatból felvesz effektíve 117 mA-t (plusz veszteségek, plusz segédtrafók). De a pufferkondikat a Graetz tölti, impulzusszerűen. Az áramimpulzus szélességét és magasságát csak találgatni tudjuk, mert ott van a trafó belső ellenállása, a Graetz diódáié, a kondik ESR-je és még néhány apróság. A mérés azt mutatja, hogy a csúcsáram 2.48 A. Meghajtottam CD játszóról is a műhelydobozokat 2x50W-os zenei csúcsokkal (többet nem bírnak ezek a SAL dobozok). Két különböző műfajnál így néz a primer áram (gondolom egyértelmű melyik szkóp fotó tartozik ehhez), tehát kb. 4.1 A csúcsáram tartozik 2x50W-hoz. Ha bent rendesen meghajtom a végfokot, olyan 100-150 W környékén tilt le a túláram védelem (vált át pirosra az üzemmód jelző LED) és kapcsol át direktbe a tápegység.

Érdekes még a primer áram, ha kinagyítom ezt a 2.5A-es áramcsúcsot. A félhullám eleje tiszta (mármint érthető és logikus). Megindul a mágnesező áram, majd kinyit és lezár a Graetz. A mágnesező áram kicsit felnő a diódák zárása után. De miből/honnan ered/származik az az újabb áramcsúcs a félperiódus végén? Az áram és a feszültség közötti fáziseltolódás miatt van? Valaki talán megszakérti ezt a kérdést.

Már 20 éve volt annyi eszem, (több, mint most de kevesebb, mint 7 éves koromban) hogy a DC szervót nem a végfok kimenetére kötöttem, hanem két 1MOhm-mal a kollektor ellenállásokra. Így nem a kimeneti feszültséget integrálja ki, hanem a kimeneti áramcsúcsokat egyenlíti ki. Ezzel kiszűri a DC összetevő jelentős részét a hálózatból, de csak lassan - 2-3 sec kell neki - bebúg, aztán szépen elcsendesedik. De el tudom tekerni az offset potival ezt a DC szintet és akkor így fog kinézni a primer áram (Iki -DC/Iki +DC). A hatalmas áram aszimmetria rendben van. De megint megjelenik - csak sokkal nagyobb mértékben, mint DC-mentes hálózatnál - az a plusz áramcsúcs, ami már nem a Graetz árama, hanem a trafó valamilyen mágneses veszteségi árama lehet. Talán az indukciót egyenlíti/integrálja ki, hogy ne menjen telítésbe a vas... nem tudom.

Megcsináltam az mcc-től ellesett hajszárító-tesztet is az asszony 2.2 kW-os Rowenta-jával. Hát ez már kemény. Le is tilt a védelem szinte azonnal. Érdekes, mert úgy emlékszem szárított már bent hajat miközben szólt e zene és akkor nem váltott át pirosba a LED. A műhelyig elmenő vezetéknek már másfél Ohm az ellenállása, bent még jóval kisebb (nem mértem meg mekkora). De ez már csak szócséplés, a lényeget leírtam fentebb.

Kedves deebo! A hálózatnak nincs intermodulációs tozítása, mivel az csak egyetlen darab 50 Hz-es frekvencia. De THD-t mértem: 0.3% ha jól be van állítva minden. FFT-t is mértem anno.

Az erősítő kimenete érdekelne, nem a színusz generátoré.

Megint okos vagy. Engem nem érdekel az erősítő torzítása ebben az esetben. A 230V 50Hz-es szinusz torzítása, ami kijön a tápregenerátor kimenetén az 0.3%. Ennek a készüléknek ez a kimeneti jele és ez számít. Ennyire unatkozol?

Most csak viccelsz ugye? A készülékednek az a célja, hogy javítsa az erősítő paramétereit azzal, hogy tisztán színusszal táplálja. Ebben eddig egyérthetünk? Állításod szerint ez drámaian javítja az erősítő hangzását.

De te ennek hatását nem, hogy nem ellenőrzöd semmiféle műszeres módszerrel, pedig tudom, hogy van rá lehetőséged, eszközöd, hanem megsértődsz, ha esetleg valakit érdekelne a végeredmény mért paraméterek formájában... És te vagy az az ember, aki sokat letett az asztalra. Kérdés, hogy mi az, ami az asztalra került...

Érdekes a halláselmélet. Az ember nem érti, hogy ilyen szőrsejtek mozgatásához minek hifi hangrendszer, meg pontosan hangolt hangszer, amikor tele van hibával a fül átvitele. Nehezíti a megértést, hogy a hallás nem lehet lerajzolni. A látást mint hasonlatot viszont megemlíteném. Ugye ha egyetlen pixel a 4K monitoron hibás, akkor rögtön megyünk másik monitort venni, mert idegesítő. Pedig a szemünk sokkal rosszabb. Rengeteg pixel ki van égve benne, a maradék érzékenysége ráadásul nagyon eltérő. Az hideg csatlakozó helyén meg ott van a vak folt. Mint ha a monitorunk csatlakozó vezetéke a képernyőnek majdnem a közepén jönne ki, eltakarva egy jelentős felületet a képből. Ez mégsem zavar minket, mert folyamatosan dolgozik az agyunk mint hibajavító számítógép.
A hallás is hasonlóképpen működhet, vagyis a hallórendszerünk felbontóképességét valami szoftver még átgyúrja, és a fizikai korlátokon túlmenően olyan felbontásban lehet részünk, amit gyakorlatilag nem tenne lehetővé maga a hallórendszerünk.
Nemrégiben régi kopott fotókat javíttattam a mesterséges intelligencia alapú online ízével. Valóban nagyon jól működik. Én mint természetes intelligencia is láttam a régi képeken hogy a karcok helyén mi is volt eredetileg, mert sok képet láttam már életemben, ezért tudom, hogy az esetek nagy százalékában az ember orra az arcának közepén van. Ha mondjuk a régi fotó ott kifakult, oda lehetne festeni egy orrot, mivel valószínűleg ott volt. Orr nélküli arc nagyon ritka, ilyenkor hibázhat a szoftver. Természetesen sokat kell tanulni ilyen hibajavításhoz, mert egy szemét először kinyitó csecsemő még csak a natív képet látja, nem igazán tud vele mit kezdeni.
Hasonló lehet a hallás is. Azt is lehet tanulni, csak amíg a látásunkat az élet dolgai miatt szándékunktól függetlenül folyamatosan tanítjuk, a hallásunkat nem. Ha nem hallgatunk hangokat, lebutulhat a hallás. Nem kell csak zenére gondolni, egy erdei séta a madarak között, vagy az autónk motorhangja ugyanúgy tanítja a hallást. Nekem a munkahelyen az egész rendszer zaja mutatja hogy milyen folyamatok zajlanak. A zaj nem biztos hogy jó meghatározás, mert az is relatív. Zajnak definiálható az a hang, ami számunkra nem hordoz információt, valamint elfedi a számunkra fontos hallani valót.
Egy példa.
Ülünk a kocsiban az asszonnyal, szól a zene. Neki a zene a hasznos jel, a motor zúgása a zaj. Ő számára a moror zaja zavarja a zene hallgatását.
Számomra a motor hangja fontos, mert 130-al szeretném tudni, hogy biztonságban vangyunk a kocsiban. A zene a zaj. Amikor meggyőződök hogy a kocsi rendben van. Akkor már a zene lesz a hasznos jel. Akkor az asszony beszél valamit, ő a jel a zene megint zaj. Majd én mivel intelligens vagyok, szándékosan meg tudom választani hogy nekem mi a zaj, és mivel úgy döntöttem hogy az asszony a zaj, feltekerem a zene hangerejét, mert azt választom jelnek.

Kicsit poénos, de még csak kicsit mentünk bele a hallás fizikájába. Amikor egyes emberek próbálnak beszélni a hangokról, a másik ember nem biztos hogy érti.

Ez az egész írás részben az én fejemből pattant ki lehet hogy nem is jó a fejemben a szoftver, ezért csak felelősséggel lehet komolyan venni.

Az U404 és társai csalóka jószágok. Bár nem említi az adatlap, de mivel ezek speciális alkatrészek, nem egyenértékűek két összeválogatott egyedi jfettel. Az együttfutást úgy oldották meg, hogy a két fet nem egymás mellett, hanem egymásba fonódva van gyártva. Differenciál erősítő bemenetéhez optimális, viszont ha jól emlékszem nálad kaszkód kapcsolásban van. Lehet hogy így a lapkán előfordulhat két pont között túl nagy potenciál, amire nincs felkészítve. Nézzd meg az adatlapon a morzsa struktúráját. Lehet hogy ilyen beállításban nem tesztelték, mert nem gondolták hogy valaki nem diff erősítőként fogja használni.
Persze ez csak elmélet.

Fogalmazhatunk máshogy. Ez a hálózat regeneráló nem javít semmit a hangon, sőt még ront is rajta egy keveset, mivel minden hozzáadott elektronika pluszban hibát visz be. Mégpedig az erősítő véges tápelnyomása miatt egyenesen a hálózati bemeneten keresztül. Ez így szerintem egyértelmű. Viszont a hálózaton lévő mosógép (a szomszédé is), meg az áram szolgáltató nem hibátlan generátora ettől sokkal nagyobb zavart tud bevinni a közvetlenül bedugott hálózati kábelen keresztül.

A hozzáadott elektronika növeli a hibát, ha az átviteli láncba kerül, de a tápon nem. És persze, lehet zaj a hálózaton, de azt kiszűrni annyira egyszerű, hogy nincs értleme az egész cirkusznak. Ha pedig vagyunk annyira kompetensek, hogy olyan áramkört, nyákot tervbezünk, aminek nem okoz gondot az esetlegesen bekerülő zaj, akkor aztán pláne semmi értelme az egésznek.

Sajnos az erősítőnek nem csak egy bemenete van. Persze van egy szándékosan kiépített, ez megy mondjuk a RIAA korrektorra. Van azonkívül mindenféle induktív, kapacitív bemenet, ami igaz hogy -60dB szint alatt jut be, de bejut. Persze egy AM rádióvétel esetében ez nem sok vizet zavar, de ahogy egyre finomabb felbontású a rendszer, annál jobban okozhat gondot.

Tessék?

Nem hiszem. Mind a két tényezőben lehetnek komoly különbségek ember, és ember közt.
A hardver sem egyforma, és a szoftver sem azonos.

Persze, hogy vannak különbségek, pláne a kor előrehaladtával, de a problémát a "hifi" jelenségnél elsősorban nem a szervi hiányosságok okozzák, hanem az, hogy erről (és sok más) jelenségről a szerv tulajdonosa nem hajlandó tudomást venni és megfelelően kezelni.

Az első fokozatban ment tönkre ahol diff. erősítőként működik.

Várom ennek az "egyszerű" zaj- és DC komponens kiszűrésnek a megoldását és gyakorlati kivitelezését egy másik topikban.

Most már én szeretném megkérni a kedves moderátort, hogy legyen szíves és tegye "read only üzemmódba" ezt a deebo-t. Szerintem nem én vagyok az egyetlen akit halálra idegesít az ostobaságaival, a szűnni nem akaró kötekedésével, az idősebbek lenézésével és kigúnyolásával. Nagyon köszönöm!

Akikből - hozzám hasonlóan - ellenérzéseket vált ki ez az állandó modortalan, kötekedő stílus, kérem erősítse meg kérésem a moderátor felé egy manccsal.
Köszönöm!

Akkor visszaszívom.

Egy gyöngyszem amit a "zajról" írtál.

Vitatkozol valakivel, aki ugyanúgy tisztában van a saját benyomásával, hangélményével, mint ahogy te is tisztában vagy ugyanúgy a saját benyomásaiddal.
A vita tárgya meg nem egy egzakt dolog, hanem egy teljesen szubjektív, egyéni, és az egyén egyedi ízlésétől, "hardverétől", "szoftverétől" függő megtapasztalás.

Van ennek valami értelme?

A zenei elektromos jel az önmagában olyan mint a kocsiban az akku pozitív csatlakozója. Kötetünk rá akármilyen fogyasztót, az csak akkor fog működni, ha a másik pólusát is rákötjük. A zenei villamos jel is valamihez képest létezik, önmagában nem. Ez a valami a GND. De honnét is folyik áram a GND-be? A tápból. A táp pedig elég gyakran a hálózati feszültségből dolgozik. Persze lehet szürni mindent, de minden szűrőnek van egy maximális csillapítása, amin nem egyszerű túllépni.
Ha időm engedné, jól kitárgyalhatnánk, aztán valahol középúton meg lehetne találni a lényeget.

Mivan? Én vagyok modortalan, én kötekszek? Feltettem egy teljesen legitim kérdést, miszerint mérted-e már meg az erősítő kimenetét, hogy hoz-e magával javulást a szinusz generátorról járatás, mire azzal kezdted a mellébeszélést, hogy megint okoskodok-e és én vagyok kötekedő? Egy kérdésre nem vagy képes normálisan válaszolni, nem vagy hajlandó alátámasztani sem az elméleteidet. Undorító amit művelsz.

Attól, hogy szubjektívvé teszik még egzakt dolog az átvitel kiértékelése, persze érthető, mert hát objektív háttere nincs az itt elhangzó meséknek.

Persze, fontos a megfelelő tápellátás minden áramkörnek. De óriási a különbség a között, hogy egy áramkörhöz megfelelő tápellátást tervezel, kivitelezel, vagy értelmetlen túlzásokba esel és semmivel sem alátmasztható javulást kiáltasz ki rá, vagy esetleg horribilis pénzekért árulod is.