És akkor akkor miért ilyen hülyén viselkedik, hogy csak abban a nagyon rövid szakaszban hangosít 80%-ot, a többin meg a maradék 20%-ot?
Próbáltam régebben kontakt tisztítóval, de akkor egy darabig meg sem nyekkent, aztán egyszer csak megjött a hangja, de nem lett sokkal jobb.
Meg mitől tud ez eltörni, nem volt csapkodva?

Mérd át multiméterrel, az a gyanúm, hogy annak nem úgy kellene viselkednie. Lehet, hogy mégis valahogyan megsérült az ellenállás-pálya a potméterben? Egy másik potméterrel való összehasonlítás rámutathat, hogy hogyan kellene rendesen viselkednie.

Rossz a poti, ki kell cserélni és annyi, nem Logitech minőségellenőrzés és termékfejlesztés vagyunk, kicseréled, jó nagyszerű, irreleváns mitől rossz. Ezeken mindig poti/encoder és kábel romlik el, kivéve azt, ami kijelzős, abban az ic haldoklik.

Üdv! Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan lehet rájönni arra, ha egy hangfal fordítva van bekötve? Ha rákötök a GND-nek kikiáltott drótra egy elemet (mínusz) a másikra meg a pluszt, akkor a membrán ki vagy be kell hogy hűzzon?
Van két öreg hangfalam, amit még egy amatőr barkácsolt, de úgy látom, hogy az egyik így van bekötve, a másik meg úgy

Köszi! -domel

Hello! Ha "helyes a polaritás" akkor kifelé ugrik a membrán.

Az egész hangfal, vagy a hangszórók a hangfalban, mert az lehet a hangváltó miatt fordított polaritású bekötés is.
Hangszórón nincs megjelölve a +?

Azért kérdeztem, mert amíg nem csak ez lehet a gyanúsított, addig nem veszek, meg nem forrasztok szét semmit. De akkor veszek egyet és kicserélem.

Nekem furcsa az nagyjából laikus ként, hogy egy változtatható ellenállás szakadás esetén így működne.
A hangerő szabályozásnál mind a három lába be van kötve és van mindegyiknek szerepe, vagy kettő össze van alapból kötve rajta?

Általában a középső láb közös, az csúszik az ellenállás pályán és változtatja a két szélső láb felé az ellenállások arányát: szemléltető ábra.
A legegyszerűbb, ha ezt a hibás potmétert kicseréled egy ugyanolyan (gyári) értékűre.

Majd megnézem ha hazaérek, de ez egy 40 éves cucc, aki csinálta az meg egy gyári munkás volt, nem hiszem hogy tudta mi az a hangváltó (még én sem tudom )

Valójában sok jelentősége nincs mivel váltófeszt kap. Csak egyforán legyen bekötve a két oldali hangláda.

Biztos az, hogy ez mindegy akusztikailag?
Az erősítőből nem váltó feszültség jön ki, ha jól gondolom, hanem lüktető egyenáram.
A membránnak előre felé kell mozognia, amikor kapja az impulzust.
Ha hátrafelé rántaná be a mágnes, akkor bele is verhet a vasmagba!?
Lehet, teljesen félre értettem eddig a hangszóró működését de a nyugalmi állapotához képest hátrafelé már csak a membrán tömeg tehetetlensége viszi, nem?

Akkor ha rákötöd az elemet, akkor kifelé kell jönnie a membránnak, akkor jó a polaritása az elemről leolvasva. De akkor minden hangszórót érdemes ellenőrizni mindkét dobozban, hogy nincs e fordított fázisban egyik sem?

Jó az elemes módszer, de ahhoz szét kell szedni a hangládát.
Lehet szétszedés nélkül is. Mindkét hangládára ugyanazt a hangforrást kapcsolod (pl. monó jelet), akkor ha a hangszórók fázisban vannak, akkor a "fejedben" (előtted) szól a műsor, ha ellentétes fázisban, akkor a hátad mögött, és csökkennek a mélyhangok.
Ha több hangszóró van a ládában, akkor a GND közös, az elemes módszernél egyirányban mozdulnak a membránok, akkor jó. A magassugárzó viszont kondival kezdődik, annál a mozdulás csa impulzus szerű, ezért érdemed a ujjaddal finoman érzékelni.
De hallgatózással is eldöntheted, ha a hangládában a hangszórók közül bármelyik eltérő fázisú, akkor olyan "furcsán" (ridegen) fog szólni.

Nem jól gondolod.
Nagyon ritka és kompromisszumos megoldás, ha a hangszórón egyenáram is átfolyik.

Audifüleknek talán ebben kicsit igazat adok, mármint hogy lehet racionalitása az "abszolút fázis"-nak.
Ha belegondolok, akkor például a lábdobnál egyértelműen lökéshullám indul el, élőben erősítés nélkül is megmozgatja az ember belsőjét. És pozítív, tehát emelkedő nyomással indul (membrán kifelé mozdul). Másik oldalról ez az érzés nincsen meg. Tortán a gyertyát el tudod fújni húsz centiről, de "elszívni" nem.
Lehet persze csinálni jó erős "sub" hangsugárzót, az is megmozgatja az ember bélését, de nem ugyanaz (mert csak "buffog").
Viszont abszolút fázist "konzerv" hanganyagon szerintem felesleges keresni.

A céges (okos)telefonom töltője nem tölt (vagy helyesebb úgy fogalmazni: csak ha kedve van). Először a kábelre gyanakodtam, ami szintén régi és ütött-kopott, de másikra cserélve sem változott a helyzet. Vettem másikat, ami a töltést megoldotta.
De a régit is kinyitottam, mert kíváncsi voltam mi van egy kb. 6-7 évvel ezelőtt készült töltőben. Meglepően sok minden van benne, sokkal kevesebb alkatrészre számítottam. Képmelléklet mutatja az alkatrészszámot.
Rövid tanulmányozás alapján, a hálózathoz csatlakozó érintkezők nem fixen (forrasztva) érintkeznek a panelhez, hanem egy fészekbe csúszik be a panel, ahol némi rugóerő adja a kontaktust. Az egyik ilyen érintkező felületen látok némi szikranyomot, enyhe kormolódást. Adódig a kérdés, esetleg ennek az érintkezésnek a bizonytalansága okozhatta a bizonytalan működést? Vagy áramköri hiba miatt akart volna akkor a áram folyni, amit már nem tudott az érintkezés átvinni?
Piszkált már más is hasonló töltőt? Érdemes ezzel rugózni, esetleg próbálni újra éleszteni?

Ilyen hálózati kontakhiba már engem is viccelt meg. Megoldásként tettem bele darab vezetéket amit ráforrasztottam a nyákra és a csatlakozóra.

"érintkezésnek a bizonytalansága okozhatta a bizonytalan működést?" Ez a sokkal valószínűbb, mint "akkor a áram folyni, amit már nem tudott az érintkezés átvinni?" ez.
Mint visszább írták, vezetékkel hidald át. Előtte nézd meg a rossz olvadt ón kontaktus felületnél nincs e két szomszédnál zárlat.

Én ezt rögtön a narancssárga kis elkóra gyanakodnék, hogy az a ludas! 1µF vagy 4,7µF 400V.
Vettem már mindenféle 400V-os kondenzátort 10µF-ig, mert tízből 9 esetben az megy tönkre.

Tehát ha az erősítő kimenetére rámérek, akkor fordul a polaritás?

10µF/35V a narancssárga kondenzátor. A kékek a 400 V-osak.

Meg kéne mérni akkor mindegyiket, olcsókba nem szoktak ekkora kondikat rakni mostanában.

Én még célzást sem tettem olcsóságra, illetve ez a töltő kb. 7 éves.

Egy tápfeszültségű végfokból egyértelműen csak pozitív polaritással jön ki a feszültség a GND-hez képest. Ha szimmetrikus a végfok táplálása, ott a GND-hez képest pozitív hullám után jön a negatív hullám is. Gondolj bele, hogy viselkedik egy szinusz jel GND-hez képest, aminek van pozitív és negatív szakasza is.

Tehát egytápfeszes végfokból 0-tól csak +Ut -ig változik a jel.
Szimmetrikus +- tápfeszültségű végfoknál pedig GND-hez képest 0-tól +Ut -ig, majd +Ut -tól negatív Ut -ig, és -Ut -tól 0-ig megy egy hullám.
Szimmetrikus táplálásnál igen. Ami azt jelenti, hogy a membrán a nyugalmi helyzetből pozitív hullámnál kifelé mozdul, negatív hullámnál a nyugalmi helyzetből befelé mozdul. Azaz, kétszer akkora utat jár be. A mágnesbe pedig azért nem ver bele lükvercben, mert úgy van kialakítva, hogy van neki hely.

Ui.: Tehát ha feltételezzük, hogy egy tápfeszes végfok tápfeszültsége 20V, ott a két hangszóró vezetéken max +20V jelenik meg csúcsban.
Ha szimmetrikus tápfeszültségű végfokot mérsz ami +-20V, ott a két hangszóró vezetékén max +20 és -20V jelenik meg, azaz polaritást vált, de a 20V-nál sose lesz több.
Ha a végfok +-20V tápfeszültségű, és híd elrendezésű a végfok, akkor a két hangszóró vezetéken +40V jelenik meg maximum, abban a pillanatban, amikor a híd egyik felén pozitív hullám maximumon, a másik felén a negatív hullám pedig minimumon van. Azaz az egyik hangszóró vezetékre a +20V, a másik hangszóró vezetékre a -20V jön ki épp.

Az a lényege a szimmetrikus táplálásnak, hogy végig kontrolláltan mozog a membrán és kisebb lesz a harmónikus torzítás?
A csak 0+ táplálásnál meg a nyugalmi helyzettől van egy tehetetlenségi hátra mozgás, aminek nem kéne ott lennie?

Valamit félre értettél, csak azt írtam, hogy meglepően nagy kondik vannak a töltődben, ami szerintem jó.

Felesleges túlgondolni, ahogyan mások is írják, rövid vezetéket forrassz be a kontaktus és az áramköri lap közé és így szereld össze, ha amúgy más baja nincs a töltőnek.

Hááát ezzel nem értek egyet!
Nem szimmetrikus tállálású erősítőnél a kimeneten ott egy kondenzátor...
Jön a hanghullám első fele ( pozitív). Az erősítő fokozat kimenete kiadja a + feszültséget a kondira, az elkezd töltődni a hangszórón keresztül, a hangszóró megkapja a + tápfeszt. Jön a hanghullám másik fele ( negatív hullám) ... Az erősítő fokozat kimenete közelít a nullához ... tehát a feltöltődött kondi + fele lekerül testre, na milyen polaritású feszültség lesz a kondi - lábán a földhöz képest? Negatív! És hova van kötve a hengszóró? A kondi - lábára!

Egy tápfeszültségű erősítőnél, ha a terhelés nem szereti az egyáramú komponenst, mert például dinamikus hangszóró vagy gamma illesztésű antenna, az erősítő végén olyan illesztő áramkört szoktak elhelyezni, aminek impedanciája frekvenciafüggő. Egyenáramon nagy ( végtelen, nem vezet ), üzemi frekvencián a terheléséhez képest kicsi ( vezet ). Éppen van ilyen alkatrész, kondenzátor. Az erősítő kimenete és a hangszóró közé Sorosan kötve. Föld simán a földdel. Elektroncsöves környezetben transzformátort szoktak alkalmazni, ami az illesztésen kívül az egyenáramú komponenst is leválasztja.
Például 20 voltos fél tápfeszültség és 4 ohmos hangszóró ellenállás esetén folyamatosan 100 watt fűtené a hangszórót, még ha csend is lenne. A csendes füstöt csak a tűzoltóautók szirénázása törné meg.

Igaz, de én csak az elvet próbáltam elmagyarázni Fidelnek.
Nem kitérni arra, hogy mi van a kimeneti kondin. Ha ezt is számításba vesszük elméletben fordul a polaritás, na de meddig? Míg a kondi ki nem sül, vagy jön megint a hullám felfutó éle.

Ui.: Egyébként ha jól sejtem, ott is inkább a kondenzátor reaktanciája érvényesül, nem a DC szintre töltődési és kisülési idők. Vagy nem? Persze ha van kedve valakinek leszimulálhatja,
hogy X Hz szinuszjelre mennyi ideig van fordított polaritás. Az elmélet addig érvényes, míg szabályos jelalak van a kondin, a zene az kissé különbözik attól úgy érzem. És attól tartok, ez már sokkal inkább erősítős topikba való téma.