Sziasztok,

Tervezek egy áramkört, panelt. STM32+DP83848 (RMII 50Mhz). Szeretnék tervezni rá tápegységet, ami 12V bemenő feszültségből csinál 3,3V feszültséget főleg ezeknek a chip-eknek.

Nem szeretnék "fűtőelemet" csinálni, hűtőbordákat rakni a panelra. Nem nagyon kockáztattam volna meg kapcsoló üzemű táp IC-t, nem igazán ajánlották több helyen az ilyet. Illetve azt olvastam, hogy az újabbak, nagyon frekvenciákon működőek talán nem okoznak gondot.

Itt van pl. ez a DC/DC konverter, ami elég szimpatikus a paraméterek alapján, a AOZ1280. Kicsi, egyszerű az áramkör és 1,5 MHz-es frekvenciával működik.

Adatlap: Link

Találkozott már valaki ezzel a konverterrel? Vannak róla tapasztalatok, vélemények?

Üdv, Elynert

Hasonló az AOZ1282-hez amit én használok sokszor, csak a frekvenciája magasabb. Megbízható az AOZ128x sorozat egyébként, de mint minden kapcsolóüzemű táp, ez is érzékeny arra, hogy a feedback vonal kerülje el az induktivitás zaját, és a kimeneti kondiból induljon csillagpontosan, ne az induktivitásból. Bemeneti kondik a lehető legközelebb legyenek az IC-hez, a schottky anódjának pedig szintén vastag földet adj, ne feledd, hogy nagy tüskékben vezet.
EN lábat 100K-val VIN-re felhúzva elég finom indulást tudsz megvalósítani.

Mindenhol X5R vagy X7R kondikat használj, a doksiban a boost kondi nem szerepel, arra 100nF megfelelő.

Ezek nagyon jó tanácsok, köszi! Ezek szerint mégse olyan elvetélt ötlet ilyet használni, hogy működőképes lehet, anomália nélkül

Egy dolgot nem nagyon értek. Annyira azért nem vagyok jártas elektronikában, hogy mit jelent a kondinál az XR5, XR7. Olvasgatok a témákban, és egyenlőre arra jutottam, hogy tantál-polimer kondikat használjak. Leírások alapján ez tűnt megfelelőnek. Nem tapasztalatból jön, nem tudásból. Olvasásból. Logikailag ok, hogy egy kapcsolásba mit rakjak, de, hogy milyen típus legyen jó az már nem. Utána nézek mi az az XR5, stb.

Az X5R és X7R a Class II dielektrikumokra utal, azaz egyben pontosságot és hőfokfüggést is meghatároz. Példák

Nem gond, ha soha nem terveztél még kapcsolóüzemű tápot, de akkor ne a nagy egésszel kezd. Legjobb ha készítesz egy minta "modult" amin megtanulod miképpen kell nyákolni, mi hol és hogy működik. Abból több verziót is lehuzalozhatsz és kipróbálhatsz, olcsóbb mint egy nagy egész áramkörben kísérletezni vele, a többi esetleg sokkal drágább alkatrész rovására.

Ha találsz, akkor érdemes megnézni egy Evaluation Board-ot (sok táp IC-hez van), és tanulni belőle, hogy mit miért úgy huzaloztak ahogy, miért ott van az alkatrész ahol.
Példa page 10.

Okés, x5,7R. Ilyet fogok akkor tervezni rá. Csinálok "csak" táp panelt. A nagy kérdés, hogy honnan tudom, hogy jó lett-e? Szkóp, aztán összehasonlítom az adatlapon levőekkel? A tényleges végeredményt nyilván a teljes panelon tudom megtapasztalni, de hát tényleg nem érdemes azzal kísérletezni... Ezt megfogadom. Viszont tényleg honnan tudom, hogy jó lesz-e?

Azért az adatlapon kemény a követelmény olyan szempontból, hogy mindenre azt írja, hogy a lehető legközelebb a chip-hez.... olyan kicsi, hogy vagy egyik vagy másik alkatrészt rakom a közvetlen közelébe.... Érdekes a chip lábkiosztása, pont nem jó a könnyű nyák tervezéshez.

Ma megfigyeltem az egyik elektronikai eszközt, amivel dolgozunk. Azon MP23070N chip van. Annak az adatlapjában is van leírás a nyák tervezéshez, minta, ami tök jó. Amit lefényképeztem, az nem teljesen követi, pl a mintához képest messze van az induktor. Viszont egy drága és jól működú eszköz.

Ebből is látszik, hogy tapasztalnom kell, hogy mit jelentenek a szabályokban, hogy minél közelebb...

Mit jelent a boost kondi, ami hiányzik az adatlapról? Hova kellene rakni?

Van egy prototípusom, ami már működik "hűtőbordás" táppal. Azt szeretném kiváltani kapcsoló üzeművel. Csak majd ha sikrül jó tápegységet tervezni

Nézegettem kapcsolásokat, eszközöket, hát indokolatlanul nagyra, maximálisra, akár 3A-ra tervezik a kapcsolást, alkatrészeket, induktivitást S.diódát. Ha csak pár 10-100 mA-ra re tervezünk akkor át kellene számolni az összes alkatrészt az adatlapok szerinti brutál képletek alapján és inkább ezzel nem foglalkozik senki? Túl melós? Mondjuk ezt én is tudom követni, van annyi hely a panelon, hogy ne legyen közel az érzékeny alkatrészekhez.

Ezek lennének az első vázlatok, a táp, a panelen levő táp és egy eszköz lefényképezve:

A táp paneled huzalozása nagyon nem jó. Itt nagy impulzus áramok folynak, ezek nem jel vezetékek. Nagyon vékony vezetékekkel kötötted be őket, inkább blokkokkal (poligonokkal) kellene, mint vékony vezetékekkel. Alul a feedback jelet az induktivitásról veszed le, nem a kondiról, így zajos lesz a táp, mert nem a kondenzátoron lévő pontra fog szabályozni a tápegység, hanem az induktivitás pontjára.
Ezen főleg ront, hogy magát a kimeneti puffer kondenzátort is nagyon vékony vezetékkel kötötted be.

Gondolj minden vezetékre úgy jelen esetben, mint soros ellenállás és soros induktivitás. A vékony vezetékekkel nagy soros ellenállást viszel be.
Kapcsolóüzemű tápot amennyire csak lehet poligonokkal, nagy blokkokkal huzalozz, ne vezetékekkel, csak a jelvezeték (például feedback, engedélyező) legyen vezeték.

Boost kondi az a kondi, ami segíti, hogy a táp ic-n belül ne kelljen P csatornás mosfet (ami rosszabb mint az N). N csatornás mosfet hatékonyabb, kisebb ellenállású, viszont csak a betáp feszültségnél magasabb feszültségre nyit, azaz a boost kondi másikfele az IC-n belül segít a betápodnál is magasabb segéd feszültséget létrehozni.

Szkóppal fogod tudni mérni, igen. Ezeket elsősorban
- Üresjárási zaj (AC csatolva mérd)
- Bekapcsolási jelalak a kimeneten
- Hirtelen terhelésváltozásra viselkedés
- Névleges terheléskor zaj (AC csatolva mérd)

De van nálam sokkal tapasztaltabb kapcsolüzeműsök is a fórumon, ezek csak nagyon alap mérések amiket leírtam én így szoktam lemérni, de ezekre figyelve nem szokott gondom lenni.

Szia!

Gondolom nem akkumulátoros tápláláshoz lesz, mert ahhoz túl nagy saját fogyasztással rendelkezik (1-1,5 mA !), és így nem tudod a mikrovezérlő sleep módját kis fogyasztással megvalósítani.
Az STMxxx sleep-ben fogyaszt pár uA-ert, de a táp IC saját fogyasztása (1..1,5 mA) "agyonveri" az egészet.

safi

Csatolok egy PDF-et, csak mintának. Van benne nyákrajz és fénykép egy hasonló tápról. Érdemes hasonló módon áttervezni a sajátodat is, sok problémától megkíméled magad.

Köszi a kérdést! Nem akkumulátoros tápláláshoz lesz. Jellemzően 13,8V -os tápegységhez, aminek saját 12V-os akkumulátora van. Vezérléstechnika, biztonságtechnika, automatizálás. A táplálás az annyira nem fontos, pl 2A-es vagy 5A-es táppal hajtom Ilyen szempontból ez nem számít

Nagyon klasz, köszi szépen! Ez is egy jó doksi. Nagyon jó a minta PCB Nézegettem az MCP16301-es adatlapját is, abban is jó minta van A végén még nem is maradok a szimpátia ellenére az AOZ1280 chip-nél De ha már elkezdtem, ez a szimpatikus...

Okés, értem a vezetéket. Úgy gondoltam kitöltöm telifoliával. Végülis nem ugyanaz.... Szóval nem mindegy a fizikai sorrend a nyákon egy csomóponti elemeknek? "Sorrendet" is kell tartani?

Hogy érted, hogy a feedback jelet a kondiról kell levenni? Az a kapcsolás szerint egy soros két ellenállás közepéről megy. Féélre értem?

Érdekes ez a polygon rajzolás, a kicad hibát ír ki rá. Sose csináltam ilyet.

El se hiszem egyébként. Vissza az alapokhoz, ami nekem egyébként nincs meg annyira Könnyű logikailag felépíteni egy kapcsolást, megtervezni, de ha jobb cuccot akarok,akkor kezdhetem az elejéről a táp tervezéstől

Na mindegy, előbb utóbb fog ez menni, még nem adom fel Próbálkoztam még egy kicsit, ez így alakulhat?

Kicsit elkanyarítottam a témát a chip irányából általánosságban kapcsolóüzemű táp PCB tervezés felé, de gondolom nem baj ez

Feedback alapját adó tápfeszültség mérést, nem mindegy honnan vezeted el. Kapcsrajzon nincs különbség a megjelenítésben, csak huzalozáskor van nagyon nagy különbség. Jelöltem a rajzodon mi a különbség. Odavezetések is részei a hálózatnak, így ha a piros utat kötöd a panelen akkor az induktivitáson lévő feszültséget méred, ha a zöld utat kötöd, akkor a kondiét. Értelemszerűen a kondenzátoron akarsz szép stabil és sima feszültséget.

tápv2.png: ígéretes indulás, a feedback osztóra menő jelet vedd le jobb helyről (kimeneti puffer kondiról), és akkor már kész is vagy.

Okés, köszi, ezt áttervezem Érdemes az induktivitás és a kondi közti összekötést hosszítani kicsit direkt vagy ez nem számít és csak a kondihoz közelebbről menjen? Érdekes, hogy ezek a gyakorlatilag 0 ohm-ok számítanak. Belecsöppentem rendesen

Köszi a online kapcsolóüzemű tápegység nyák tervezés mini tanfolyamot is Fog ez menni

Amúgy azon a tápv2-őn csináltam egy rövidzárat. Az IC 2-es, 3-as lábát rövidrezártam egy poligonnal Hát na, oda kell figyelnem ezekre a poligonokra, könnyű elrontani

Ha eagle-ben dolgoznál, ott nem fordulna elő rövidzár a polygon miatt, mert kikerüli a polygon azokat a vezetősávokat, amelyek más potra vannak bekötve...

Azt annyira nem is volt nehéz, hogy a visszacsatolás ne az induktorról menjen hanem a kondiról. Ez így jó lehet?

Van itt még más is. Azt írja az adatlap a 4-es tippben, hogy "Place the feedback resistors and compensation
components as close to the chip as possible." R2,3 csomópontnak nagyon közel kellene lennie az IC 3-as lábához?

Valamikor használtam. Még mielőtt áttértem volna linux-ra. Akkor még nem volt könnyű feltelepíteni minden programot, aminek létezett linux-os verziója... Aztán elkezdtem a Kicad-ot.

Egyszer megnéztem, de annyira hozzászoktam a Kicad-hoz, és az Egale-ben semmi sem állt kézre, nem tudtam vele dolgozni, hagytam is. Kínlódás volt a Kicad-hoz képest.... Kinek mi a megszokás. Lehet csak egy kis türelem kellett volna.

Viszont nem volt és nem is volt miért. Jobban preferálom a szabad és ingyenes programokat. non-commercial user vagyok, de akkor is. Ha nem muszály és elég az ingyenes alternatíva, akkor inkább azt. A fizetős programokat jobb szeretem megvenni. Én megvettem a Tina-t, MikroC for PIC24F-es, amiket már sosem fogok használni. Idegen nekem az ilyen korlátozottan ingyenes. Vagy ingyenes, vagy fizetős. A hibrid nem kell.

Lehet, hogy nagyon jó program az Eagle nyák tervező, de inkább kihagyom és odafigyelek olyan dolgokra, ami mot is kiütközött egy ilyen hiányosságban

Nem fontos polygont használni, a "filled zone" is tök jól működik. Még jobb, főleg ha a nézetben a kitöltött zónára csak a körvonal megjelenítést kapcsolom be.

Biztos, hogy nagyon jó az Eagle, nem kételkedem benne, de túl sok az a pénz, amit elkérnek érte és ráadásul ahogy látom nem is végleges vásárolható hanem időszakra, hónapra, évre kell előfizetni. Kössz a tippet, de maradok a Kicad-nál Bőven megteszi, amit kell

Ez a "bérelhető" szoftverhasználati üzletpolitika nekem sem szimpatikus, sőt szerintem gusztustalan. Az Eagle régebbi (7-es, és régebbi) verziók amik még nem Autodesk, hanem CadSoft gyártmányok megvehetők voltak. A régebbi a munkahelyemen megvették a 7-es verziót, és amikor az újabbak megjelentek "bérelhető" verzióban, akkor a cégtulaj közölte, hogy marad mindenki a 7-es verziónál - nem frissítünk (az Autodesk meg bekaphatja), pedig ha lett volna rendes, megvehető verzió akkor nem spóroltak volna rajta. Szoftverre és műszerekre nem sajnálták a pénzt, pl. csak az asztalomon levő LC mérő több millió forintba került...

Amúgy nem túl nagy panelekhez lehet régi - ingyenes verziót is használni, illetve otthoni használatban léteznek további ügyes megoldási lehetőségek is.
De persze mindenki azt használ amit akar.

No igen, kinek mi. Én részemről maradok a Kicad-nál. Meg tudom vele csinálni, ami kell. Évek óta tervezek és gyártatok az alapján paneleket és eddig nem volt gond

No igen, egyet értek, szerintem is gusztustalan dolog a bérelhető szoftverhasználat... Ez ellent mond minden megvásárolható tulajdonjognak... Ki látott már olyat, hogy veszek egy TV-t vagy egy autót, aztán évenkét újra ki kell fizetni az árát, vagy ha nem akkor vissza kell adni, nem használhatom tovább... Ez nagyon durva a szoftver vásárlásban...

Szerintem ez sikerült, a kondiról veszem le a jelet.

Nem túl bőbeszédű ennek a chipnek az adatlapja. Az induktivitásról nem sokat ír.... Én most ezt néztem ki:

https://www.tme.eu/hu/details/vlcf4020t-2r2n1r7/smd-teljesitmeny-fo...k/tdk/

Vannak induktivitások, ahol kiírják a rezonancia frekvenciát. Olyat kellene választanom, ami passzol ehhez a chiphez? Vagy mindegy, mert az adatlap sem tér ki erre?

így néz ki most a nyák terv a panelomon. Hát nem én fogom legyártani a panelt. Fölösleges külön táp panel nyákot gyáratnom, szinte ugyanannyiba kerül mint a kész panel... Ezt gyártatom le táp tesztelésre, ha jó, akkor beültetem a többi alkatrészt is

Amúgy ez a PCB már jó lehet? Ahogy gondolom, már minden olvasott követelménynek megfelel. Gondolom...

Ejutottam odáig, hogy sikerült legyártatni a panelt, beszerezni az ajánlott alkatrészeket.

Nehezen sikerült ráforrasztani az alkatrészeket, azért a blokkok, poligonok nagyon elvezetik a hőt, kínlódás volt, de ha ez kell, akkor ez kell Nem ide tartozik, de az ilyen áramkörre, hogy kell hatékonyan beforrasztani az alkatrészeket? Milyen pákával, milyen hőfokon?

Multiméterrel mértem még meg csak a kimenetét, 3,29V, stabilan, bármilyen bemenő feszültségnél és néhány kilós műterheléssel.

Nincs oszcilloszkópom, de lesz rá lehetőségem, hogy megnézzem. Viszont nem nagyon érek az ilyen mérésekhez. Tud valaki segíteni, hogy hogy kell beállítani a szkópot, mit kell mérnem rajta?

Az induktivitásról:
Viszonylag széles tartományból választható induktivitás. A nagyobb induktivitás kisebb áramhullámossággal működik, és kevesebb zavart sugároz ki, de fizikailag nagyobb és drágább.
Általában valamivel nagyobbat szoktam választani, mint ami a gyári példakapcsolásban van.

Az induktivitás telítési áramának nagyobbnak kell lennie mint a kimeneti áram + hullámosság. Ha nem akarsz számolgatni akkor sincs gond, tudod, hogy kb. mekkora áramot akarsz kivenni belőle, és egyszerűen túl kell méretezni egy kicsit....

Az induktivitás, a rá megadott rezonancia frekvencia felett kapacitívvá válik, azaz nem használható induktivitásként. Célszerű ha ez minél magasabb, és legalább 5x...10x akkora mint az üzemi frekvencia.

Forrasztás: jó pákával ez kicsit sem gond, én pl. ezzel dolgozom: Bővebben: Link, de vannak más jó alternatívák is.
A hőmérséklet a forraszanyagtól is függ. Az ólomtartalmú forraszanyagokat jobbnak tartom, mint az ólommentest (60%-40% ajánott), ezekkel (és jó pákával) 320....350 fokon már gyorsan lehet forrasztani nagyobb felületeket is.