Én a durva alatt erre gondoltam.

Ha hinni lehet a web lexikonnak, akkor a földgáz összes összetevőjével együtt is joval könnyebb mint a levegő. S pont ezért van kitiltva a mélygarázsokbol, mert onnan felfelé terjed és felrobbanthatja az egész épületet.

A mélygarázsokból az "LPG"-nek csúfolt (vagy méltén nevezett, nem ez a vita tárgya) propán-bután gazosok vannak kitiltva. És valóban azert, mert nehezebb folyadék, mint a levegő, és sokáik tart, míg átmegy gáz halmazállapitba. Addig kiszorítja a levegőt, és a lavegővel érinkező felülete tűzveszélyes IS.
Nagyon nehéz kiterelgetni a pincéből. (És arra figyelni közben, hogy senki dohányzó ne jöjjön arra )

Mondjuk ezzel a logikával az Otto-motoros autókat kéne kitiltani a mélygarázsból. Ha a benzin kiömlok, az még később párolog el, és pont ugyanolyan tűzveszélyes gáz halmazállapotában (azért használjuk a motorban)

Igy van. Csak a földgáz könnyebb a levegőnél.

(Mondjuk:a vitát elindító KÍSÉRLETI ! autó tetején világítógáz-ballon lehet. Akkoriban az volt a könnyen hozzáférhető gáz.)

Fagáz?

Igen, az érdekez pótanyag volt (és valóban a világítógáz hazi készítése üzemanyagcéllal).
Nem volt tökéletes üzemanyag-levegő keveredés úgy hazilagosan, és az a gáz amúgy is lefelezte a teljesítményt -de ha nem volt benzin, akkor is tudtak autózni.

Es ne feledjük akkor:
Az Otto-motort világítógázhoz kísérletezték ki eredetileg. Később jött a folyadék tüzelőanyag, ahhoz viszont a karburátort kellett kikísérletezni. Úgy viszont kisebb lzérfogatú motor eredményez nagyobb teljesítményt.
Magyar embereknek sok köze van hozzá (a karburátorhoz)

Én mogyoróolajra emlékszem, de mindenki másként emlékszik: Az első kísérleti motorok növényi olajjal üzemeltek
Amúgy meg a neten mindenre talál az ember saját szájízének megfelelő linket, például kerozin, és nem mogyoró.

Amúgy a kétütemű dízel vicces jószág.

Node az, amelyik eleinte (állítólag) növényi olajokkal mentek, azok nem az Otto, hanem a Diesel motorok. Én az Otto-ról írtam a fentit, így:


De a Diesel-motorokról is olvastam olyat (de ezt ellenőrizni nem tudom, főleg, hogy nem emlékszem, melyik könyvemben), hogy a koncepció a szénpor volt, csak az átöblítési nehézségek miatt tértek a folyadék-üzemanyagra.
(Ez a szénpor mondjuk a wikipediás linkben benne van, de csak harmadik olvasás után szúrtam ki , tehát nem is csak én emlékszem így.
Mondjuk, szerencsétle dolog, hogy Diesel életrajzaban említi a Wiki, érdemesebb lenne ott, ahol a Diesel-motort, mint gépet mutatják be)

Az M62 Szergely dízelmozdony kétütemű volt. A Wikin rosszul írják, hogy a kétütemű sokkal súlyosabb, pont ellenkezőleg van.

Mi benne a vicces? Igaz, kis méretben nincs értelme, de csaknem az összes óceánjáró diesel motorja kétütemű. Ráadásul ezek a motorok a legjobb hatásfokúak minden belsőégésű motor között.

Nem, nem jobb hatasfokúak a kétüteműek a négyüteműeknél, sőt rosszabb a hatásfokuk.
Te inkább arra gondoltál, hogy ugyanakkora űrtartalmú motor ugyanakkora fordulatszámnál nagyobb teljesítményt ad ha kétütemű, mert minden fordulatra jut egy égés.
A hajómotoroknál ez fontos, hiszen nembérdemes a végtelenségig növelni a motor méretét, és az is fontos, hogy a kétüteműek egy részét a legegyszerűbb, legolcsóbb tüzelőanyagokkal is lehet üzemeltetni. (Lasd Hofher traktor) Akár nyersolajjal is. Ami azárt nahyságrenndel olcsóbb a finomított termékeknél. Megfelelő előmelegítőkkel még rosszabb maradékokat is használnak a hajók.

Meg a hajok tömegében még ma is ilyen motor.

Sajnos nem találom a cikket, amit erről olvastam, de ott azt írták, hogy egy adott méret fölött a turbófeltöltős kétütemű diesel motoroknak van a legjobb hatásfoka. Nem emlékszem pontosan, de valami közel 20%-al múlja fölül a legkorszerűbb motorok hatásfokát.
Valamilyen óceánjáró motorjáról szólt a cikk.

Nem baj, hogy nem találod, elhiszem, hogy olvastad.
Szoktak újságírók írni dolgokat. És (bizonyos határok közt) létre lehet hozni arányokat, amik csakis azokban a helyzetekben igazak. De nem igazak valódi használatban.

Ebben élek, es nem kényszerből.

Az "óceánjárók" az külőn érdekesseg. Hiszen ott pontosan a pakuraüzemet igyekeznének gátolni a "környezetvédők", csak rohadt nehez dolguk van. Bizony az óceánokon, mivel senkinek nincs fennhatalma -senki nem parancsolhatja meg, mi történik. Ott úgy, és olyan üzemanyaggal járnak a hajók, ahogy az üzemeltetőjük gondolja. Mert senki másnak nincs fennhatósága. Sőt, a területenkívüli kikötőkben sem.

Ha bergengócia ország államhatalma úgy gondolja, akkor az ő zászlaja alatt a nemzetközi vizeken bármivel járhat a hajója. A területenkívüli kikötők (jó pénzért) örömmel fogadják.

Lehet igaz a nagy teljesítményű kétütemű dízel jobb hatásfoka. Ott kipufogás szívás másképpen van mint a benzines kétüteműnél, aminek gyenge pontja ez, ahol egyszerre kipufog és szív a dugattyú vezérelte réseken kimegy némi benzin is. Turbó nyomja bele a csak levegőt ami lehet több is, ezzel bőven kinyomja a gázt, nincs veszteség, csak a levegő.

Nohab (lánykori nevén M61) is az.

Igen

A TZ4k kis traktorokban is kétütemű dízel van. Nem panaszkodnak a használóik a fogyasztásukra.

Pedog volt TZ4K az iskolában. És nem emlékszem ŕá, hogy mitől kettyegett. (Jó, gázolajtól, de most nem az volt a kérdés ) Csak nyüstöltük néha. De nem ő volt az ász, lehet, azért nem emlékszem.

Utánnanéztem. A nagy hajo 2 ütemü dizelmotorok hatásfoka 55% körül van, azaz messze jobb mint a hagyományos motoroké. Ráadásul alacsony fordulatszámuk miatt nem kell áttétel, söt mindkét irányban forognak. Sok hajon egyenesen a propellert hajtják és süritett levegővel inditják. Ehhez jön, hogy bármilyen üzemanyaggal képesek müködni. Elég érdekes tulajdonságok.

.Hát, utánanéztel. De az 55% hatasfok az borzalmas nagy hazugság.
En nem vagyok hajlandó utánanézni, hol hazudták.

Tulajdonképpen a gőzturbinák is 75-80% hatásfokúak. Ha nem számoljuk a tüzelésnel előálló 45-60% -nyi veszteséget

A Wikin is meg az egyik gyárto MAN. is ezt irja.
Meg azt is, hogy a dugattyuk akár 1 méter átmeröjüek is lehetnek meg, hogy a fordulatszám gyakran még 100 RPM-et sem éri el. De te is utánnanézhetsz.
A legnagyobb ilyen motorok, hol máshol, Kinában meg Koreában tervezik, de a méretük miatt mindig a hajogyár épiti helyben a hajoba, azaz, készen ilyen motorokat nem lehet venni.

A Wikin is írják, ja.
A MAN is. Akkor miért is nem készít olyat a MAN?
A héten meg fogom venni azt a motort a teherautómba, ami 55% hatásfokú. Csak nem igaz.

Ezek olyan parasztvakítasok, mint a kispolszki 5 literrel, meg a LADA 7 literrel. Hogyne. Autóval járok nap mint nap. Ne etessetek, mert harapok.

Mert azért valakinek azokat a motorokat meg kell terveznie, ki kell fejlesztenie, a hajogyár csak licencben épiti be.
Hát nem tudom milyen teherautod van amibe, be lehet épiteni mondjuk egy 5 hengeres dizelmotort 1 méter átmérőjű hengerekkel.

Érdekességképpen, van vagy csak volt régen 1-2 köbcentis modellmotor kétütemű dízel. Nekem is volt egy, beindítása nagyon nehéz volt, durván járt. Állítható volt a kompresszió, tetején egy karos csavarral lehetett a henger tetejét lejjebb, feljebb állítani ahol jól ment.

Nem is volt ász, de roppant egyszerű. Semmi szelep, semmi feltöltő. Mint a benzines kétütemű. Csak, mivel itt nem keveréket szív a gép a forgattyús házba, hanem levegőt, egy kis olajszivattyú nyom olajat a hajtókar csapágyainak. Cirka 50 éve mennek és valamelyik még bontatlan motorral.

Igen azokhoz ugye nem volt turbo. ( nagynyomásu levegő) a hajomotorokban viszont van.

Az öngyulladásos benzinesek is így mentek. Ellen-dugattyúval állítottad a sűrítést az öngyulladásig. Nem kellett bele gyújtó elektronika.