Arra gondoltam, ha jövő hétig el nem fogy az elhatározás, nekifogok építeni egy oszcilloszkópot katódsugárcsővel.
Épített valaki ilyet mostanában?

Mi van meg hozzá?
A legfontosabb a ks cső, az árnyékoló "ágyúcső", és a ks cső foglalata. Katódsugár csövet még csak csak, de a tartozékait beszerezni elég nehézkes.
Csöves vagy félvezetős szkópot szeretnél?

Igazából csak a szándék van meg hozzá.

Félvezetős szkópot szeretnék építeni.

Mostanában nem de van egy öreg, de jo Tek elado.

Gyári nekem is van. Egy 1568/2.

Kezdetnek szerezd meg a ks csövet, és a tartozékait. Ha ez megvan kezdődhet a táp tervezése.
Vedd példának egy EO 213 -as szkóp rajzát, ötleteket meríthetsz belőle.

Az én hajdani szkopom a kapcsolokon meg egyébb bizsuterián bukott meg. Sajnos alig lehet hozzájutni (még ma sem) mindenhez, ami egy házi gyártásu szkophoz kell, föleg nem, ha van kéznél egy gyári referencia és azzal akarja az ember legalább összehasonlitani.
Jo 5 évig jo volt és sok tucat erösitöt és egyéb hangtorzitot épitettem vele. Azután a munkahelyemen kaptam egy profi Teket, es megengedték, higy haza is vihetem.
Késöbb egy ujabbat sikerült is vennem. Ma már az is csak a helyet foglalja.

Van esetleg tipped, hogy hol lehetne ezeket beszerezni?

Az a "Tek" gondolom, Tektronix.
Mi a pontos típusa?

Az apróban is meghirdetheted, hogy "KERES...", vagy Puskás börze, rádió amatőr találkozók. A fórumunkon is van topikja.

Manapság nem érdemes ilyennek nekiállni mert nem csak idő fog rá elmenni rengeteg de pénz is, nagyjából annyi, amennyiért akár egy DSO-t is kapsz akár újat is.
A KS csőnél már egyből felmerül a dilemma, hogy keritesz olyat ami olcsó vagy ingyen van és felépíted köré az áramkört vagy vadászol egy jó rajzot amihez vagy találsz csövet vagy nem. Egyik fórumtárs rakott fel régen egy szimpatikus kész szkóp rajzot, holnap megkeresem hátha megvan még valahol.
Nekem volt vagy négy szkópcsövem is itthon jó régen, de elajándékoztam mert már nem volt kedvem kerülgetni őket.

Igazad van, mostanság órát csinálnak belőle...

Én vagy 30-35 éve eljutottam odáig, hogy "deszkán" működést produkált. (Ha a bemenetét kézzel megfogtam, a brummot lehetett látni az ernyőn, meg a zenét rákötve.) Azután elfogyott az időm és a lelkesedésem... és nem lett belőle semmi.
Körbenézek (január 8. után), hátha találok valami használhatót, pl. árnyékoló csövet, skálát, foglalatot. (Korábban voltak ilyenjeim az ingyen elvihetőben, de jött a COVID, és arra már nem emlékszem, hogy elkérte-e valaki, és ha igen, elvitte-e...)

Áramköri rajzokhoz jó források lehetnek a következő könyvek (biztosan van ezeken kívül még rengeteg más jó könyv, de számomra ezek elérhetőek elektronikus formában...)
- Rózsa Sándor: Elektronikus amatőr mérőkészülékek (1974 - ebben még csöves kapcsolások is vannak)
- Rózsa Sándor: Amatőr mérőkészülékek építése (1985 - az előbbihez képest modernebb, jobb)
- Koblencz Sándor: Segédkészülékek oszcilloszkópokhoz (1975 - csöves és Ge tranzisztoros kapcsolások is vannak benne, de ötletelni jó lehet!)
- Harro Kühne: Műszerkapcsolások amatőröknek (1990 - ezt annyira nem ismerem, de újabb a többinél)

Az RT évkönyv 94-95 számában található cikk EMG oszcilloszkóp fejlesztésről. Nagyon jól megírt, érthető, tanulságos cikk. Pár sor ebből:
"Már igen korán kiderült, hogy egy nagyimpedanciás nagyfrekvenciás osztó geometriája rendkívül bonyolult, tervezése során a mikrohullámú technika szempontjai, alkatrészei és eljárásai a mérvadóak, és az itt elkövetett hibák, vagy gyártás lazaságai az 1 (egy!) kHz-es négyszögjel átvitelét annyira rontják, hogy a terméket a MERT nem veszi át."
"Egy jó osztó kifejlesztése gyakorlatilag annyi időt vesz igénybe, mint pl. egy jó vertikális erősítőé."

Volt néhány szkópom. Sok igényelte a javítgatást, amiért nem haragudtam rájuk, mert szerettem őket. Csak nem maradt időm a munkára velük. Most vettem egy analóg kétsugarast, meg egy 20MHz-es digitálisat, amihez egy 10"-os tabletet házasítottam. Most van asztali, és mobil szkópom is.
Úgy gondolom ezek áraitól többet költöttem javítgatásra a régi és az épített szkópom karbantartására.

Nekem az elektronika "csak" hobbi. Nem értek hozzá és így nem a pénzkeresetről szól.
Amint írtam, van egy gyári EMG 1568/2.
Lehet, hogy a következő egy DSO építése lesz.

Mindent lehet venni készen.
Gyereket is lehet örökbe fogadni.
Sokan mégis belevágnak a gyerek "projektbe".

Nálam, meg biztosan másoknál is előfordul, hogy iszok pár sört, vagy unikumot.
Nem fizet érte nekem senki. Sőt. Pénzbe kerül, de kellemes időtöltés.
Így vagyok az elektronikával is.

Az említett "irodalom már megvan".
Ha találsz valamit, természetesen kifizetem.
Persze, csak az észszerű határokon belül.
Nálam csak az utánvét működik.

Nekem nem a laborminőség a cél.
Ha egy-két megán még használható ha csak indikálásra is, akkor már teljesítettnek veszem a "feladatot".

Felvetődött bennem a csöves szkóp lehetősége is, de ott még több az akadály.
Sokkal nagyobb feszültséget elviselő ellenállásokra, kondenzátorok kellenének.
Itt meg csak a katódsugárcső közelében van rájuk szükség.

A gond az, hogy csöves szkóppal könnyebb olyat építeni, ami egyszerű felépítésű, és elketyeg kb. 10MHz -ig. A ks -cső kapacitív terhelés a végfokozatnak.
A másik, hogy az egyszerűbb KS csövek elég érzéketlenek, 10 - 15 V/cm körül, ami azt jelenti, hogy ha teljes képernyőt akarsz, akkor az eltérítő jelnek 80 - 100 Vpp -nek kell lenni min.
Vannak utángyorsítós katódsugár csövek is, ezek érzékenyebbek, (ezekkel lehet nagyobb sávszélességet elérni, és használhatóbbak félvezetős felépítésnél is), viszont szükségük van 8 - 10 kV feszültségre is.
A másik gond a bemeneti impedancia. A mérőfejek használatához szükség van az 1 MΩ || 20 - 40 pF bemenő impedancia megvalósításához, ami csövessel könnyebb.
Az Y bemeneti feszültségosztó kompenzálással 10 MHz -g nem túl nagy probléma.

Értem én, ettől függetlenül a véleményem fenntartom. Ha én ilyenbe fognék akkor valami hasonlóban gondolkodnék mint amit feltett ide régebben az egyik fórumtárs. Nagy előnye hogy akár akkuról is táplálható, tehát akár hordozni is lehet plusz földfüggetlen.

Érdekes szempontokat feszegetsz.
Némelyikén én is elgondolkodtam.
Amint írtam is, nem tettem magamnak túl magasra a mércét.
Az 1V/cm már majdnem elfogadható a számomra.
A nagyjából 5MHz sávszélesség is bőven jó nekem.
Egyszerűen csak időtöltés a számomra az építése.
Na meg közben hátha ragad rám közben valami.

Jól megtervezett kapcsolás, 1 - 2 MHz -ig. Tetszik a tápegység megoldása is.

Nekem az akkus táplálás nem követelmény, de mindenképpen érdekes.
Nem akarok vásárokon fellépni vele.
Ettől függetlenül van nekem is egy "tápegység", ami 4 db 12 Voltos zselés akkuból áll.

A rajzon levő TDA61xx IC-ről tudnál valami közelebbit?

Ami nekem a rajzon ami elsőre feltűnt, hogy az LM733 -at aszimmetrikus bemenetűként kezeli, ami szimpatikus. Nem láttam még ilyen lehetőséget.
Eddig csak olyan rajzzal találkoztam, ami duál FET -el indít.
Kivéve talán a miniszópokat. (2-3)

A Gee Lee által feltett kapcsolás tápegysége nagyon jó, tudom javasolni.
A sávszélességét a TL072, és a TDA korlátozza. Ha nagyobb sávszélességet szeretnél, akkor az eltérítő fokozatok végerősítőit tranzisztorokkal, a bemeneteket jFET -ekkel, az eltérítő generátort gyorsabb ic -vel, vagy tranzisztorokkal kell építeni. A főgg. erősítőbe a 733 jó, az még 10 MHz feletti sávszélességre is alkalmas.

A miniszkóp elég bonyolult felépítésű, mert amikor az készült, még nem nagyon voltak nagyfrekvenciás IC -k, kivéve a 733 ast. Az LM 733 az tulajdonképpen 3 db differenciál erősítő, a stabilitását az integrálás adja, elvileg helyettesíthető tranzisztorokkal megépítettel is, de soha nem lesz olyan stabil.
Az aszimmetrikus bemenet elég általánosan használt megoldás, hiszen meglehetősen sok hangfrekvenciás IC bemeneti fokozata diff erősítő, és azokat is ilyen megoldásban használják.

Elképzelhető, hogy lekoppintom.
Én egy IR2153 -ra gondoltam.
Ha jól láttam, ezt nem lehet alapból stabilizálni.
Úgy értem, hogy a kimenő feszültségeket.
A TL474 meg nekem túl bonyolultnak tűnik.

A 733 ma már könnyen beszerezhető. Még nálunk a faluban is lehet kapni.
Arra szeretnék alapozni.
Még néhány TIS25 -öt is sikerült beszereznem.

A 733 kapcsolása hozzáférhető. Be is rajzoltam a Multisimbe, mint kapcsolást a tanulmányozás végett.