Minden hozzászólónak:

NEM a SZABÁLYZAT érdekel, hanem az önerős MEGOLDÁS!

bejövő oldalnál egy elektronika, amiről itt a környéken mindenki papol, de senki nem mond konkrétumot!!!

Mit vártál? A hálozaton náladnál sokkal nagyobb, komolyabb fogyasztok vannak, és azok egyböl kivernék a biztositékot a legmagasabb szinteken is, ha olyan gondjuk lenne amiröl te beszélsz.
A tulfeszültség ellen, ha egyáltalán elöfordul ilyesmi ( semilyen bizonyitékot nem mutattál be) aligha fogsz tudni egyszerü eszközökkel védekezni. Esetleg azt tudod megtenni, hogy szerzel valami jo nagy fogyasztot ( villanybojler stb) és azt kapcsolod be automatikusan, ha a feszültség nagyobb mint szeretnéd. Mást egy 30A-s hálozaton nem igen tudsz tenni. ( ezt csinálják a központokbsn is, ha nem akarják leállitani az erömüveket.)

Mint írtam, egy jó nagy transzformátor. Ha ez nem jó, egyszerű megfizethető eszköz nincs más szerintem.
B terv, Egyenirányítod a hálózatot, majd egy inverterrel visszaalakítod 230V szinusz 50Hz re. ( na ez kétszer akkora lesz, és sokkal drágább, bonyolultabb)
Vehetsz triakosat is fillérekért, de a hálózati csúcsfeszültség megmarad, csak az átlag érték csökken. Ezzel nem vagy előrébb, mert a csúcsfeszültség nyírja ki úgyis a berendezéseidet, ráadásul még zavart is okoz.

Fel kell tetetni velük az oszlopnál a feszültségmérőt. Ha állandóan magas, akkor lejjebb kell kötniük a trafónál (egyszerűbb, mint az aszimmetrikus elosztásokat újrakötözgetni). Nálam is volt ilyen, egy hétig mérték és nekem volt igazam. Rendbe tették.
A kényesebb berendezéseket feszültségstabilizátorról kellene működtetni. (mint régen a TV-kat vidéken)

Azért nem mondanak konkrétumot, mert nem tudnak. Megoldható a stabilizálás de semmiképpen nem olcsó mulatság és nem az a "bedugom és megy" kategória.

Milyen eszközök mentek tönkre? Az érzékenyebbeket egyszerűbb és olcsóbb lehet külön-külön védeni. Igaz, 240 V-ot még röhögva bírniuk kellene. Az sincs kizárva, hogy egy erősebb zavarszűrés elég lenne.

A szabvány szerint 253Voltig kell minden hálozati berendezésnek hibátlanul müködnie kell. ( elöfordulhat, hogy valamilyen 220 Voltos öskövület nem birja ki, de annak már jo 10 éve tönkre kellett volna mennie.)

Többször nekifutottunk már ennek.
Ez például a releváns HE link.

Próbálom összefoglalni, hogy mire jutottunk, ne kelljen sokat keresgélni, visszaolvasni.
Egyrészt eleve adódik az a lehetőség, hogy érdemes lenne szétválasztani a fogyasztókat, mert a stabilizátorok költsége a teljesítménnyel eléggé durván nő, talán 3 kW az a határ, ahol még egyszerű stabilizátort lehet kapni boltban is. A villanybojlert meg nem kell stabil feszültségről járatni, például. Jó esetben külön áramkörön vannak és kis vezetékeléssel megúszható.

Mellesleg bármilyen kütyüt használsz, annak biztosan van önfogyasztása, tehát a villanyszámlát meg fogja dobni.

Természetes lehet venni boltban, 30...100 000 Ft, nagyságrendileg. Netes kereshetsz, igényeknek és pénztárcának megfelelően.

Házilagos kivitelezésnél adódik a ferrorezonáns stabilizátor. Megbízható, mozgó alkatrésze nincsen, folyamatosan tartja a feszültséget, nem kapcsolgat, stb.. És csak trafót kell hozzá csináni, amit macska nehéz megméretezni. Itt egy csapnivalóan fordított cikk róla.

Vagy van a transzformátor kapcsolgatós megoldás. Béka oldaláról itt van egy cikk róla.
Ezt meg lehet csinálni nagyban is. Okosan tervezve csak a a teljesítménykülönbségnek megfelelő transzformátor kell, és kapcsolgatni is csak olyan 3 A-t kell. Itt azért bele lehet pár pofonba szaladni, például az átkapcsolásoknál pillanatnyi áramkimaradások lehetnek, ami legalább annyira gyilkolhatja az érzékeny készülékeket, mint a magasabb állandó feszültség. Ugyanide tartozik az is, hogy átkapcsolás közben akkora feszültség impulzusok lehetnek szerencsétlen esetben, hogy az elektronikában repül minden.
Ugyanennek a faék megoldása, ha veszel egy 24 V-os bazinagy trafót mondjuk minimum ilyet, és autótrafóként átkapcsolhatóan (direkt/csökkentett) és beteszed az érzékeny fogyasztók elő. Szekundernek természetesen tartósan bírnia kell a teljes fogyasztói áramot, és nem árt, ha beépítesz egy feszültségmérőt. Azt mondjuk már most meg is teheted, bármit is választasz végül.

Így van, sokkal gazdaságosabb csak az érzékeny készülékeket védeni. Erre a legegyszerűbb "bedugom és megy" megoldás egy olyan, megfelelő kimeneti teljesítményű "line-interactive" szünetmentes táp beszerzése, ami képes a kimeneti feszültség bizonyos tartományon belüli szabályozására (ez az úgynevezett AVR funkció=Automatic Voltage Regulation).

Ha nagyon biztosra akarunk menni, akkor on-line, kettős konverziós felépítésű szünetmentes is alkalmazható, ennél minden üzemállapotban AC-DC és DC-AC átalakítás történik, így a kimeneti feszültség és a frekvencia értéke stabilizálható. Hátránya, hogy a hatásfoka alacsonyabb, mint egy AVR-es szünetmentesé és a folyamatos hűtési igénye van (ventilátoroknak jelentős hangja van).

Ne a dumát kérd hanem hogy helyezzenek ki egy műszert 1 hétre.Tegyél rá egy olyan invertert ami legalább 250v tud kezelni. Azt a probléma megoldva. Off gird. Abból meg van határozva mennyi a kilépő.

A másik ami olvasgatva eszembe jutott, nem kell semmi túlfeszültség. ( 252-253V is van nálunk nyáron az inverter tövében, alig győzöm a bojlert kapcsolgatni, de még semmi nem ment tönkre szerencsére.)
A munkatársam egérriasztóját a kerékpártöltő nyírja ki nagy biztonsággal, ha egymáshoz közel vannak bedugva. Egyszerűen a nagyfrekvenciás zavarokkal a riasztó tápja nem tud mit kezdeni.

Elolvastam a kommenteket és valójában erre számítottam, hiszen nincs eszköz, ami ténylegesen jól végezné a munkáját és nem is terheli a hálózatot (péntárcát) ami megvédené a ház minden eszközét a hirtelen fellépő túlfesz ellen és lecsökkentené a bejövőt 220-230 közé. De ha mindig 240V felett jön be a fesz az még az Ohm törvényből adodóan is növeli áramszámlámat. Nem tudok különbséget tenni a házon belül a fogyasztók között és egy csoportba rakni és azt stabilizálni komolyabb szünetmentessel.Már egy kerti szivattyú is 200ezer, a mikro 100, a tv 150-500, a monitorom csak 50 de a múltkor fél percig hangyás lett, sosem csinált ilyet...Remélem nem fog elszállni a kazán vagy valamelyik hűtő. A Trafóházban 3 állás van a kimenetnél és azt tudják kapcsolgatni, este kell a középső de délelőtt elég lenne az alsó érték, ezt nem tudják aut vezérelni. Nincs megoldás, amióta engedik a napelemeseket visszatermelni. És azok túlhúzzák a feszt, ill ha minden harmadik ház benyom 252V-ot, az rám is hatással van...És akkor valaki ezt megemeli 254-re...állítólag...nincs törvény sajnos a pontos értékekre és védőáramkörök használatára. Valójában több a kár a napelemekkel (nálam aki nem használ) összességében a lakosságnak.

Amiket felsoroltál abból szerinted mi tisztán ezisztív/ nagyrészt ohmos fogyasztó illetve olyan fogyasztó, ami fix energiamennyiséget használ fel, miközben szakaszosan üzemel?
A felosztás lényege nem az ár, hanem hogy mi az, aminek nem árt a feszültségingadozás. Persze ha a kerti szivattyúd okos szivattyú, akkor abban is van egy kapcsitáp, de az megint más dolog. A mikród meg nem tudom milyen 100k-ért, de ha kapcsolóüzemű, az olyan zajjal szórja és rángatja a hálózatot úgyis, amit nincs szűrő, ami eltüntetne. Ha trafós, akkor meg nem árt neki túl sokat, amúgy is túl van gerjesztve durván és még le is van hegesztve a mag.

A napelemes inverter Elvileg 252V-nál lekapcsol. De az a feszültség sem jut el hozzád jó eséllyel, mert a vezetéken esik még valamennyi. Ami a transzformátor megcsapolást illeti, ha te nekiesel 30A fogyasztással, arra is simán beesik vagy 5-10V-ot. Erre legyen okos a hálózati szolgáltatód.

Nem. A bojler előbb végez a feladatával, a kapcsolóüzemű tápegységek pedig kevesebb árammal is beérik magasabb feszültség mellett.
Ennyit ki kellene bírnia a gépeknek. Ha a hálózati feszültségre sok zaj ül, az károsabb lehet. Erre megoldás egy (vagy több) zavarszűrő.

Már mindha irtam volna, ugy látszik nehezedre esik ezt megérteni. Az egész országos hálozatot rengeteg pontban folyamatosan monitorozzák és többnyire automatikusan be is avatkoznak, ha bárhol gond lenne a határértékek betartásával. És hidd el nem a te vacak TVd vagy más géped lenne kitéve a károsodásnak, ha igaz lenne az, amit magadnak bebeszélsz.
Abban a pillanatban, ha bármelyik ágban több az energia mint amennyi kellene ez egyben azt is jelenti, hogy az áramteremelö eszközök elvesztik a terhelést, aminek többek között az a következménye, hogy növekedik a frekvencia, amire a belsö automatikák azonnal reagálnak az egyensuly ( 50Hz ) irányába.

A MAVIR honlapján lehet nézni a hálózati frekvenciát (meg mindenféle mást is) visszamenőleg, bár nem ilyen szép a grafikájuk:
MAVIR frekvencia

Igazad van, amikor a FAM cikket írtam, akkor még működött az összes link.
Ha van szabad kapacitásod előtúrni az aktuálisan működőket, javítom.

Lehet valami helyi anomália. Nálam is előfordult nem is egyszer. A vicc az hogy átnézték az összes csatlakozást az óra dobozon belül meghúzkodták és azóta az utca túloldalán indul a magasnyomású mosó nem állt le a számíógép, nem ingadozik a fordulat a 100w mini csiszolón, nem köhög a fagyasztó. Lehet egy gyenge kötés volt vagy nem tudom. A hibakor 5-6 éve volt szabványosítva a hálózatom. Teljes belső ellenőrzés után rájöttem nem nálam lehet a hiba.

Ez normális?Ez van a hálózaton nálam..Lassan négyszög jön..

Sok-sok éve ilyen.

A törés még drasztikusabb mint pár éve ezért raktam fel..A napközbeni 252 V-ról nem is mondok inkább semmit..Szétcsesz ez mindent szép lassan..Még a kapcsitápos cuccokat is szép lassan a tartós 252 V AC

Nem kell túlozni, sok éve ilyen, legfeljebb nem emlékszel rá pontosan. Nem az utóbbi pár év terméke és nem csak nálunk ilyen. Pl.: Bővebben: Link.

Nem sűrűn nézem ezt a szkópon csak most épp lazítok azt ránéztem ezért lepett meg..Nem túlozni akarok ,de kb 10 éve egy színuszos invertert üzemeltem be a havarnak szünetmentesen kazánhoz akkor hasonlítottam össze kíváncsíságból nem voltt ilyen drasztikus ..

Már régóta ajálngatom azoknak akiknek van tekercselőgépe (nekem már nincsen mert kölcsönvették és odaveszett a fúrógéppel együtt ), hogy csináljanak LC szűrőt. Minden hasonló (audifül is) problémát megold.

Akkor már értem miért is döglött le magától a számítógép túlhevülést szimulálva. Bár mióta van napelem és aksi egyszer sem fordult elő.

A leírásodból kb. annyit leeht kideríteni, hogy 1000 + 1 oka lehet annak a hibának. Túlhevülést nem szoktak szimulálni.

Pont a napelemek gyalázzák meg a kisfeszültségű hálózatot mert annyi van,hogy túllicitálják egymást napközben és szerintem némelyik nem tartja be a maximum feszültségre vonatkozó szabványt,vagy náluk más mértékegység a Volt..

A napelemes inverterek nem tudják torzítani a hálózati jelalakot, mert csak követik. A deformáció oka a sok kapcsoló üzemű tápegység, ami az aktív PFC-sek kivételével mind pufferre dolgozó egyenirányítással működik. Az pedig csak a szinusz csúcsát hasznosítja, így a csúcs lelapul.
A túl nagy feszültséget valóban okozhatja a napelem, de a szolgáltató tudna tenni ellene. Egyébként a szolgáltatók által meghatározott felső betáplálási feszültséghatár 253 V.

A hálozatban semmi nem korlátozza ilyen formában az áramot csakis a trafok szaturácioja. Azokat meg tul drága és körülményes cserélni. Ilyenkor melegednek is, de azt általában kibirják évekig.

Az emberiség energiaigénye kb 5-10szer gyorsabban növekszik mint a népesség ( ami ugye szintén nem lassu, ha nem is nálunk). A hálozatok fejlesztése meg messze hátul kullog. Ha vidéken laksz, kérdezd meg mikori az utca végén levö trafo, lehet hogy már senki sem fog emlékezni mikor került oda. Nem ritkaság, hogy 40-50 éve már ott van, amikor még az emberek sporheltten föztek, hetente egyszer fütöttek be a fürdöszobába a lakásban csak 1 TV volt az sem ment mindennap ( hétfön müsorszünet volt stb. ) nem volt PC, bojler, söt a központi fütésben sem voltak keringetö szivattyuk és nézd meg mi van ma.
A trafo meg többnyire a régi.