Szia!
Jelforrás kimeneti impedanciájához érdemes méretezni, ne terhelje a kimenetét.
Modern eszközök általában jól terhelhetők, ezekhez 10k érték megfelelő lehet.
Régebbiekhez 47-100k ideális, nagyobb érték hátránya, érzékenyebb a szórt zavarokra, szükség lehet gondosabb árnyékolásra.

Leginkább 4 Ohm-os hangfalakkal használnám, akkor a VF3 esetében egy 10-25kOhm-os poti elegendő?

Szia! A jelforrás alatt a hangkártya, CD-, MP/3-, MP4- lejátszó stb. értendő. A 10k jó lesz és legyen logaritmikus. Bővebben: Link

Szia!
A csúszka ne a jelforrás hanem az erősítő fele nézzen....

Hoppá, a jelforrás szócskát benéztem okés, köszönöm nektek a segítséget

Sziasztok

Az eredeti VF3 kapcsolásnak mi a max bemeneti feszültég amit elbír?
Pl. van egy DAC aminek azt írják hogy a kimeneti feszültsége: 2Vrms@0dBFS
Ez kompatibilis hozzá?

Szia! A VF3 kivezérléséhez 4-500 mV elegendő. A DAC kimenő jelét célszerű lesz leosztani, mondjuk egy potenciométerrel Bővebben: Link. A leosztás mértékét majd a gyakorlat mutatja meg.

Szia

Köszi a választ.

Van 10K poti az erősítő bemenetén, és a DAC is hangerőszabályzós. Csak így nem tudom meddig egészséges a felhangosítása.

A forrás és az erősítő elég jó párosítás. Melyik eszközzel szeretnéd állítani a hangerőt?

Szia

Inkább a DAC -al, mert kényelmesebb, van távirányító. Nincs szkópom hogy torzítást tudjak mérni, de kipróbáltam egyszer rövid ideig, mindent fullra tekerve, nagyon szól, és nem hallottam füllel érzékelhető torzítást.

Ebben az esetben az erősítő előtti potenciométert feltekert állásban tartanám. Ha ez tartósan beválik, akkor akár el is távolítható a DAC és a végerősítő közül.

Köszönöm

Hiba miatt javításra szorul a VF4-em.

btamas81-nek

Na itt van minden 1 kivétellel amit mondtam. A borda meg a tranyók közt ott van a 4mm(?) lemez. Ha lenne olyanom akkor L idomot is tudnék belőle csinálni. Így nekem nem férne el a helyén. Abban van igazad, hogy benéztem, nem a bordát kellene fúrni, hanem csak azt a közvetítő lemezt.
Amúgy értettem elsőre is a javaslatod.

No nem az igazságot hajszolom, mert abból mindenkinek akad saját. Csak egy javaslatnak szántam, és akinek tetszik, használjon belőle. A már meglévő dolgokba építéssel az a baj, hogy meghatározó az előzmény. Azaz nincs rendes földcsillagpont, a nyákterv olyan amilyen, és a huzalozás is hagy kívánni valókat. Így könnyen gerjedhet, zaj is lehetséges, és az árnyékolt kábel esetleges jelenléte tovább gyengíti a hangminőséget. De azt is megértem, hogy valaki ragaszkodik egy megszokott készülékéhez...

Ez egy régi, de nagyon szép receiverbe menne. Hála isten mivel még a 70es évek tervezése a fent említett dolgokkal nem lesz baj. Minden csatlakozón, és a VF2 panel is ezekhez a csatihoz lett gyártva. Kb a régi stk végfok mindennel együtt kihúz, VF2 bedug. Csak ugye a hely. De megoldom.

Nem akadékoskodni akarok, csak az esetleges problémát elkerülendő... Ha magamból indulok ki, a VF4-nél a földcsillagpont a hangszóró csatlakozó testpontján lett kialakítva. Ide lett kötve a két pufferkondi, itt lettek közösítve. Innen lett földvezeték a bemenetre küldve. Mivel az oldalankénti bordát mechanikailag egy lemezen van a hangszórócsatlakozókkal, a a földág szigeteletlenül van a lemezen. Így a borda földelése adott. Nem tudom a te készülékedbe a borda földelve van e, mert kellene majd. És nálad csak egy földcsillagpont lesz, és onnan kellene a kimenetek negatív ágára menni. És ahol kijelölöd a földcsiilagpontot, ott kellene a kondikat közösíteni. És még kérdéses lehet emiatt a kihúzom-bedugom esetében, hogy mit fogsz tapasztalni. Persze reméljük, hogy minden rendben lesz! Kapcsolási rajzod van a készülékről?

Nincs kapcsolási rajzom, de ha megnézed a két pufferkondi közt van a csillagpontja gyárilag. Ugxamígy csináltam meg én is a egyeniranyító/pufferkondi panelon. A ház az földelve van, szerintem a borda is, ha nem kap egy földelést. Ami a képen van, annak a helyére mamegy az egyenirányító, fölé meg a VF2. Annyi, hogy a bordát el kell forgassam 180fokkal, hogy felfelé essen a két csavar ami az STK-t fogja.Majd teszek fel képet ha jész, mert a panelek még úton vannak. Alkotónak hála lett L-idom is.

Nem értem pontosan a szavaidat, de úgy érzem keveredik a "földelés" és a "védővezető" fogalma. Jellemzően a védővezetőt szokás földelésnek hívni, mert tulajdonképpen tényleg le van földelve néhány helyen. Ezzel szemben, Te talán az áramkörön belüli GND potenciált hívod így. Célszerű lenne tisztázni, főleg annak fényében, hogy a rádiók, és egyéb eszközök sokasága készül kettős szigeteléssel, ahol nyoma sincs védővezetőnek.
De ha mégis van védővezető, akkor is egy külön problémakör ennek és a GND-nek a közösítési módja.

A földelés nálam a GND. És úgy van ahogy mondod, kettős szigetelésű a készülék.
(Telefonról írok, és vagy a kezem nagy, vagy a billentyű kicsi, de nem mindig azt írja amit akarok)

Hogy milyen igazad van! Mivel én nem építek fémházba a GND-t is földnek veszem, de általánosan jogos a megállapításod.

GND-Ground-Föld

VF3- Végfok3

Ma felélesztettem egy 3-ast Wenge faelőlappal.

Bámulatosan dekoratív, nagyon szép az előlap.
Nem spóroltál a biztosítékokkal. Indokolt ennyi?

Köszi!
A következő Bubingából lesz. A hangszóróvédelem tápja 38V, a +-12V az előfoknak, 8V a műszervilágításnak, + a kis toroidnak a primervédelme, a végfokok tápáganként +- védelme még négy, és a betáp az 10db.

Lehet találni védendő vonalakat ha keresi az ember.
Én arra céloztam, van egy másik nézet is, ami nem látja indokoltnak a biztosítékokat. Ők úgy vélik, egyetlen biztosíték kell (vagy még az se), ami a trafó primer oldalán van, és egyetlen feladata a tápláló hálózat védelme. Valószínűleg a két véglet között van valahol az igazság.

Ha már biztositék akkor az AC re , .

Egyrészről biztitartóból van vagy 100 db, sose használom el. Szóróm frutti helyett.
Másrészről Az AC vagy DC védelem döntése részben konstrukciós kérdés, (élesztéskor pl. jó csatlakozási, ill. mérőpontok) másrészről, nem kell túláram esetén az áramkörnek még a pufferelkókban tárolt energiát is kisütni.

Idézet:
„Egyrészről biztitartóból van vagy 100 db, sose használom el.”

Ezekre érdemes figyelni, minőségük nagyon elronthatják az erősítő hangját!
Nem megfelelő érintkezés esetén, komoly hatásuk lehet!
AC-ban elhelyezve kevésbé lehet káros hatása (de jobb csak a szükséges helyeken alkalmazni), mivel van néhány elko, kondi utána, ami valamivel csökkentheti az okozott kontaktus hibát.